SZEMPONT
A Rovatból

Takács Márk az orosz-ukrán háborúról: A legjobb verzió egy Észak- és Dél-Korea közöttihez hasonló, befagyott konfliktus

Fegyverszünet esetleg lehet, de az örök béke elképzelhetetlen - mondja a katonai szakértő az ötödik évébe lépett háborúról. Viszont a pénz fogy, főleg az oroszok oldalán, így 2026 második felétől alacsonyabb intenzitással folyhatnak tovább a harcok.


Pontosan négy évvel ezelőtt indult meg Oroszország teljeskörű inváziója Ukrajna ellen. Maga a háború, alacsony intenzitással valójában már 2014 óta tartott, amikor Putyin elfoglalta, és egyoldalúan Oroszországhoz csatolta a Krímet, illetve szakadár fegyvereseket támogatva elindult a Donbasz elszakításának katonai művelete. Habár gyors háborúval számoltak, de a harcok mindmáig tartanak, és senki sem látja, hol lehet ennek a vége.

Egy mára már biztos: Putyin sokat hangoztatott céljai nemhogy nem valósultak meg, de távolabbra kerültek, mint valaha. A Nyugat távoltartásának hangoztatásával megindított háború eredményeképpen Svédország és Finnország is feladta semlegességét, és a NATO tagjává vált, és a brutális háború még közelebbre sodorta Ukrajnát Európához.Takács Márk katonai elemzőt kérdeztük a negyedik éve tartó háború kilátásairól.

— Mi történt ezalatt a négy év alatt?

— Putyin úgy gondolta, hogy az orosz nagyhatalmi érdekeket az szolgálja a legjobban, ha erőszakkal rákényszeríti az akaratát Ukrajnára. Ez az akarat az, hogy Ukrajna ne legyen független, önálló állam, nehogy véletlenül is a nyugati érdekszférába sodródjon, mert ez Oroszország számára biztonságpolitikai kockázatot jelent az orosz logika szerint, és megpróbálja ezt a célt elérni. De

négy év alatt ezt a célt nem sikerült elérnie, tehát Oroszország semmiképp sem győzött abból a szempontból, hogy nem sikerült Ukrajnát a saját érdekszférája alá beszorítania.

És valószínűleg nem is fogja megnyerni ezt a háborút, mert valamilyen módon Ukrajna mindenképpen megmarad. Tehát politikai szempontból egyelőre egy sikeres ukrán védekezésről tudunk beszélni. Katonai szempontból rengeteg érdekes dolog történt: ez a háború négy év alatt egyszerre többgenerációs fejlődést és visszafejlődést is eredményezett, ugyanis a harcoló felek egyike sem képes megvívni azt a magas intenzitású, nagy technológiai és nagyon magas koordinációs igényű manőverező hadviselést, amit akár a Nyugat elvárna magától, vagy az oroszok elvártak volna maguktól. Az eredeti tervek sikeréhez ezt tudniuk kellett volna. Ehelyett

szegény ember vízzel főz alapon, mindenki azzal harcol, amije van.

Az oroszok nagy tűzerővel és ipari mennyiségű dróngyártással rendelkeznek. Az ukránok pedig a NATO‑szövetségesek támogatására támaszkodva próbálják országos léptékűvé tenni a saját rendkívül rugalmas, de szűk alapokon álló, ezért nem túl mély és sérülékeny, ám egyre rugalmasabb hadiiparukat.

— A háború elején az orosz csapatok már Kijev külvárosában jártak, aztán hirtelen visszavonultak a keleti hadszíntérre. Ott egy első világháborúhoz hasonlatos állóháború alakult ki, ahol méterekért folyik a harc, irtózatos emberveszteséggel. Milyen kitörési pontok lehetségesek ebből a húsdarálóból?

— Ha az egyik fél nem képes a háborút fenntartani, akkor a másik összeomlásszerűen tudja érvényesíteni az akaratát. A háború fenntartásához ipari erőforrás, ember és pénz kell. Nem tudjuk, hogy Oroszország meddig bírja. Azt tudjuk, hogy Ukrajna pénzzel gyakorlatilag a végtelenségig, ipari kapacitásokkal is, hiszen mögötte van a teljes Nyugat, a fegyvergyártók is. Itt az a kérdés, hogy Ukrajna meddig hajlandó veszteségeket eltűrni. Valószínűleg addig, amíg nem kap erős biztosítékot, hogy Oroszország nem fog egy fegyverszünet után, mondjuk egy-öt év múlva újra rájuk támadni. Hogy ezeket a biztosítékokat megkapják-e, az egy érdekes kérdés. Oroszország pedig elvileg már a Donbász elfoglalásával teljesíthetné a saját céljait, de gondoljunk bele: ha lesz egy fegyverszünet, Oroszország megkapja a Donbászt, és a fegyverszünet aláírásának pillanatában elkezdenek elindulni a nyugati „békefenntartó” katonák Ukrajnába, hogy garantálják Ukrajna megmaradó részének integritását, sérthetetlenségét, akkor

Oroszország megint veszített, hiszen akarata ellenére a Nyugat még közelebb került hozzá.

Tehát sajnos valószínűleg akkor lesz valóban vége ennek a konfliktusnak, amikor az egyik fél a háborút már fenntarthatatlannak ítéli, és számára kedvezőtlen feltételek mellett fegyverszünetet köt.

— Tehát egy első világháborús forgatókönyvre, egy összeomlásra számítsunk?

— Valószínűleg az összeomlás előtt gyorsan lesz egy gyanúsan kedvezőtlen egyezmény, ami azt hivatott elkendőzni, hogy ha még pár hónapig tartanák magukat, utána teljes összeomlás következne be, ezt próbálja majd valamelyik fél megelőzni.

— Két dolgot olvastam mostanában. Az egyik, hogy az orosz gazdaság ötven százalékban hadipari termelésre állt át, ami már hadigazdálkodás. A másik, hogy Oroszország gazdaságilag a 80-as évek Szovjetuniójának szintjére zuhant vissza. Meddig lehet ezt emberrel és gazdasági erővel fenntartani orosz részről?

— Ez valóban igaz. Érdekes módon a pénzből fognak leghamarabb kifogyni. Orosz állami források szerint a háborút jelenlegi intenzitásán 2026 közepéig tudják folytatni. De ez nem azt jelenti, hogy az Ukrajna elleni légi hadjáratot ne tudnák folytatni, vagy hogy alacsonyabb intenzitással, de folyamatos nyomás alatt ne tudnák tartani a frontot. Innentől kezdve Ukrajnának is könnyebb dolga lesz, mert neki is kevesebb emberi és anyagi erőforrása veszne oda. De nem is fegyverszünetet jelent, csak mondjuk a jelenlegi hét hadműveleti irány helyett egy irányban lesz orosz támadás. A mostani szintet valószínűleg idén nyár–őszig bírják. De alacsonyabb szinten, hogy tovább darálják az ukrán ellenállást, illetve azt, hogy nehezítsék a békés ukrajnai életet, kis túlzással a végtelenségig tudják folytatni.

— Az elmúlt hetekben Ukrajna visszafoglalt területeket. Jelent ez bármiféle fordulatot, vagy csak egy újabb állomása az adok-kapoknak?

— Az utóbbi. Ugyanis az ukránok amúgy is valószínűleg készültek ellentámadásokra. 2025 nyara óta világosan látható, hogy az oroszok veszteségtűrő taktikával, irgalmatlan tüzérségi és légi csapásokkal megtámogatva tudnak előre jutni: szépen lassan erdősávról erdősávra, faluromról faluromra csoszognak előre. De amikor elérnek egy olyan helyzetet, ami már az ukrán hadműveleti szintű kötelékek stabilitását veszélyezteti, például átkelnek egy folyón, vagy 15–20 kilométer mélyen benyomulnak, mint látható volt tavaly nyár elején, akkor az ukránok összeszedik a legjobb rohamcsoportjaikat, két-három rohamezredet, és egy alapos, minden részletre kiterjedő, precíz tervezés után gyorsan kipucolják őket azokról a területekről, amelyek ha még nem is teljesen orosz kézben vannak, de már nem ukrán kézben.

— Az ukránoknak kedvezhetett, hogy Elon Musk úgy döntött, lekapcsolja az orosz drónok számára a Starlinket. Van, amivel ezt az oroszok tudják pótolni?

— Az az érdekes, hogy nincs. Az orosz hadiipar az elmúlt 20 évben megpróbált előállítani egy harctéri információ‑menedzsment rendszert. Nem sikerült nekik. Próbálnak saját kis AI‑agenteket, egyszerűsített, notebookon futtatható megoldásokat csinálni, de azokat is mind feltört, vagy nyílt forrású, elérhető szoftverekre építve. Ez egyrészt mindig védtelenebb lesz mondjuk a kibertérből érkező ukrán csapások ellen, másrészt nem lesz olyan jó minőségű, mint egy dedikált katonai szoftver.

— Ennek ellenére képesek erre a szívós, méterről méterre történő előrenyomulásra?

— Igen, mert irgalmatlan tűzerővel rendelkeznek. Gondoljunk bele, hogy vannak

ezek a kis falvak, amik tényleg 30–40 ház az egész, és hetente kapnak 40–50 siklóbombát a nyakukba, meg komoly tüzérségi tűzcsapásokat, konkrétan semmi nem marad az ukrán állásokból, és a romokat foglalják el az oroszok.

Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy az orosz hadműveleti szintű katonai vezetésben, nem dandár-, hanem hadosztály-, hadtestszinten, nagyon jól képzett parancsnokok dolgoznak, akik nyilván nem emberként tekintenek az emberre, hanem erőforrásként; de mint menedzserek, folyamatmenedzserek, jók.

— Az ukránok emberből hiányban vannak, viszont technikával jobban ellátottak. Nem régi a hír, miszerint egy robot, egy AI-agent hetekig tartott egy állást.

— Ez azért igen csalóka. Ilyen is van. Az ukrán hadseregre azt tudom mondani, hogy „minden szinten szinte mindent”. Tehát igen, az ukrán hadsereg negyede-harmada a világ legjobb gyalogsága, és náluk jobban ma senki nem ért a hadviseléshez, viszont nagyjából a 40% szerencsétlen „golyófogó”, aki annyit tud az egészről, hogy itt a puska a kezében, ez a vége, arra van az ellenség, és jó szórakozást. És a főnökeik is, sajnos ez a probléma. Vannak olyan területek, ahol minőségi fölényben vannak az oroszokhoz képest, de páncélosokat már nem igazán használnak a felek nagy mennyiségben, a tüzérség, drónok, légvédelmi fegyverek terén pedig az oroszok mennyiségben jobban állnak.

— A háborúk a morálon is el szoktak dőlni. Meddig bírja a lakosság? Oroszország hatalmas, de Ukrajna mélyen is képes dróntámadásokat mérni olajfinomítókra. Ennek a gazdasági hatása számottevő?

— Igen, van gazdasági hatása. De hadászati légihadjárattal a lakosságot még sehol sem törték meg. Egyedül a két atombomba volt az, ami a japán lakosság helyett a japán császárt meggyőzte arról, hogy nem érdemes azt a háborút tovább folytatni. Atomfegyver bevetésére pedig 99,99% valószínűséggel nem fog sor kerülni. Így viszont kizárólag a háború folytatását lehetővé tevő erőforrások, mint a hadipar és a pénzügyi rendszer szétzúzása segíthet, valamint a belátás.

Az ukrán lakosság morálját nem tudják megtörni, hiába próbálkoznak azzal, hogy megfagyasztják őket, nem fog sikerülni, ez soha senkinek nem sikerült még.

Oroszországban meg az, hogy most egy kicsit rosszabbul élnek, vagy esetleg a Távol-Keleten egyes deprivált rétegekben pár százezer ember elesett a háborúban, az sem fog népfelkelést okozni. Tehát a lakosság morálja nem tényező ebben a háborúban.

— Oroszország szegényebb vidékein állítólag egzisztenciális stratégiává vált, hogy a család feláldoz egy-két tagot az elesettek után járó pénzért.

— Sajnos igen. Ott Oroszországban vannak olyan helyek, ahol perspektíva az, hogy bemegyek a hadseregbe, és ha meghalok, a családom legalább el lesz látva.

— Ukrajnában az energetikai központokat intenzíven támadják. Ennek a következménye volt a Barátság vezetéket ért találat is, ami Magyarországra szállított eddig olajat. Ez sima balfogás volt az oroszok részéről?

— Őszintén nem tudom. Valószínűleg szándékos volt. Ha egyáltalán Oroszország figyelembe vette, és ez csak a saját véleményem, hogy ez mekkora hatással van, akkor pontosan tudták, hogy a magyarországi klientúrájuk az ukránokat fogja hibáztatni. Emiatt nem aggódtak. Ez egy nagyon szomorú és gonosz számítás, de hát ahogy mondták régen a rómaiak, az áruló hasznos, de senki nem sajnálja. Ukrajnának ártanak vele, hiszen rengeteg, tranzitból származó bevételtől esik el. Ráadásul elesik a Magyarországról importált gázolajtól. Magyarországgal pedig úgy vannak, hogy megoldja, mert csatlós. És ez Szlovákiára is igaz.

— Miért nem tudta még Ukrajna működőképessé tenni a vezetéket? A TASZSZ állítja egyedül, hogy az.

— Régi szabály, hogy semmit ne higgyünk el, míg Moszkva el nem kezdi cáfolni. Nem tudjuk, hogy működőképes-e valóban a vezeték. Ha egyszerűen működőképessé tehető, akkor az ukránok meg jogosan mondhatják azt, hogy „hát akkor a magyarok így, a kormány meg úgy”. Nem értem, miért kell összerúgni a port, összeakasztani a bajuszt az ukránokkal, amikor ők is tudnak nekünk ártani. A gázolajat tudják máshonnan pótolni, Romániából, Lengyelországból. Tőlünk azért vették amúgy, mert olcsóbban adtuk, és a MOL jól keresett rajta.

— Számottevő volt a Magyarországról Ukrajnába került dízelmennyiség?

— Igen, volt időszak, amikor az ukrán haderőben elhasznált gázolaj 30–40%-át is kitette. Emellett biztos, hogy nagyon gyorsan meg tudják oldani másik irányból. Szerintem ha nem tudták volna megoldani, például a korábban említett ellentámadások sem sikerültek volna, mert azokat olyan harcjárművekkel hajtották végig, amihez nagy mennyiségű gázolaj kell.

— Itt vagyunk a negyedik év végén. Tehát a prognózis az, hogy az orosz lendület elfogy, és alacsonyabb intenzitású harcokra kell berendezkedni?

— 2026 második felétől előfordulhat, ha semmilyen, jelenleg nem látott esemény nem változtat a helyzeten. Ez egy „fekete hattyú” forgatókönyv lehet, mert ritkán fordul elő, de van rá esély. Viszont, ha az eddig ismert körülmények közül semmi nem változik meg, akkor 2026 második felétől alacsonyabb intenzitáson folyhat tovább a konfliktus.

Az alacsonyabb intenzitás azt jelenti, hogy oldalanként nem naponta 500–600 ember esik el, hanem „csak” 100–200.

— Ez adhat esélyt Ukrajnának egy erősebb ellenoffenzívára?

— Adhat, viszont Oroszországnak is esélyt ad a védelem megerősítésére. 2023 nyarán Ukrajna nagyon csúnyán befuccsolt a nagy, beharangozott nyári ellentámadással. Azóta kétszer is meggondolják, minek szaladjanak neki. Főleg, hogy Ukrajnában és Oroszországban is demográfiai katasztrófa van; ha lehet, akkor inkább kímélik az embereiket.

— Tehát a politikusok békeoptimizmusára ne igyunk mérget?

— Nem tanácsos. Fegyverszünet esetleg még elképzelhető, de az, hogy tényleg egymás vállát lapogatva összeborulnak és örök békét fogadnak egymásnak, az elképzelhetetlen. Tehát a legjobb verzió egy Észak- és Dél-Korea közöttihez hasonló, befagyott konfliktus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk