Mindenki otthon maradt a 22 fős osztályból, mégsem engedélyezték, hogy digitálisan tanuljanak tovább a gyerekek
Mint arról beszámoltunk, az ADOM Diákmozgalom felmérést indított április 19-én reggel, amiből a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján az derült ki, hogy az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment hétfőn iskolába.
A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki: míg volt olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amely szerint a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő).
Sok olyan osztály is akadt, ahol mindenki otthon maradt, például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, a csömöri Mátyás Király Általános Iskola egyik 22 fős osztályából pedig mind a 22 fő.
„Ahogy mindenről, erről is egyeztettünk a többi szülővel az online csoportunkban. Először még úgy merült fel a kérdés, ki az, aki elengedi hétfőn a gyerekét és ki az, aki nem, majd szép lassan kiderült, hogy mindenki az utóbbira szavaz” – mondta a Szeretlek Magyarországnak az említett csömöri osztályba járó egyik diák édesanyja, Judit.
Szerinte több összetevője volt ennek a döntésnek: egyrészt természetesen a számok, amelyek még közel sem annyira megnyugtatóak, hogy nyugodt szívvel iskolába engedjék a gyerekeket.
Mivel az osztályból sok gyereknek van felsős testvére, akiknek jelen állás szerint május 10-től kell bejárni, egyelőre az alsósoknak is eddig az időpontig kérvényeztek hiányzási lehetőséget az igazgatónál. Judit elmondása szerint nagyon reménykednek benne, hogy addigra javulnak annyit az adatok, hogy jó szívvel elengedhessék őket.
A szülők ugyanakkor nem értik, miért nem engedélyezték a digitális munkarend folytatását az osztályban, hiszen így, hogy mindenki otthon maradt, még hibrid megoldásra sem lett volna szükség, gond nélkül folytathatták volna az eddigi felállásban.
„A KRÉTA rendszerben megkapják a házi feladatot, de ez minden. Nonszensz az egész, múlt hétig teljesen simán működött a digitális oktatás, nem értjük, miért nem mehetett tovább. Attól, hogy a tanár bent van az iskolában, nyugodtan beülhetne egy üres terembe és megtarthatná a mi itthon lévő gyerekeink óráit” – mondja Judit.
A dologhoz persze hozzátartozik – ami nem feltétlenül magától értetődő –, hogy az osztályban mindenki meg tudta oldani a felügyeletet, hiszen a szülők nagy része szintén otthonról dolgozik. Ezek a gyerekek pedig már 10-11 évesek, nem kell állandóan pesztrálni őket: önállóan leülnek a gép elé, bekapcsolják, emlékeznek rá, mikor vannak óráik.
Hasonló véleményen van Kirschner Péter gitáros-producer is, akinek egyik lánya szintén ebbe az osztályba jár.
„Otthon és a környezetemben is teljes volt az egyetértés arról, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a gyerek iskolába menjen” – fogalmaz, hozzátéve: a Judit által is említett haláleset nagyon mély nyomot hagyott mindannyiukban, így ő személy szerint nem látott semmilyen mérlegelési lehetőséget.
A hangstúdiójában is felfüggesztett minden munkát a harmadik hullám felfutása óta, még egy hete sincs, hogy újra dolgozni kezdett, de egyelőre kizárólag 1-2 személyes projekteken, szigorú maszkviselés mellett.
Péter is egyetért abban, hogy a gyerekek belerázódtak a digitális oktatásba: bár a helyzet kétségkívül nem ideális, néhány hetet még nyugodtan ki lehetne így húzni.
Ha nem javulnak az adatok, ő mindenesetre biztosan nem engedi iskolába a lányát akkor sem, ha ez végig hiányzásnak fog számítani. De hangsúlyozza, hogy törvényszegést nem követnek el, hiszen a maximális 250 órás hiányzási keretbe egyelőre beleférnek, és a gyerekek tanulnak otthon.
A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Dunakeszi Tankerületi Központnak, ahová az iskola tartozik, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amennyiben később megérkezik a válasz, arról is beszámolunk.
