SZEMPONT
A Rovatból

Csak egy görög nyaralásra szeretett volna menni Ildikó, négy évtizedes házasság lett belőle

Átvészelt egy hatalmas földrengést, miközben németet tanítva tanult meg görögül, és azt is megtudta, hogy miért etetik sokan a kígyókat. Kőszegi lányból lett egy orvos felesége Cipruson.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. július 07.


Link másolása

Ildikó kalandos története a szegedi egyetem búcsú buliján kezdődött. Csak egy görög nyaralásra szeretett volna menni, amelyből egy lassan négy évtizedes házasság lett.

Hogy került Ciprusra, hogyan fogadta párja családja, hogyan tudott beilleszkedni egy nagyon más kultúrába, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie egy akkor még görögül sem tudó magyar lánynak? Ezekről mesélt nekünk az egykori kőszegi tanárnő, aki végül görögöket tanított német nyelvre.

Az orvosi diploma miatt indultak Ciprusra

1990-ben – a rendszerváltás után - egy turista útlevéllel indultam neki az útnak. Nem én döntöttem úgy, hogy Cipruson szeretnék élni. A férjem állami ösztöndíjjal tanult Magyarországon, és annak az árát le kellett dolgoznia Cipruson, vagy ki kellett volna fizetnie. Ő kezdő orvos volt, én kezdő pedagógus, a ’90-es évek Magyarországán nem tudtuk volna ez utóbbit megtenni.

Mikor tudtuk már, hogy költözünk, akkor bementem a kőszegi rendőrségre, hogy megtudjam, mi szükséges ahhoz, hogy Ciprusra utazzunk.

Megkérdezte az ügyintéző, hogy van-e érvényes útlevelem. Mondtam, hogy igen. Rendben – ennyi volt a válasz. Ez ekkor nagy szó volt,

hiszen addig határzárral, fegyveres katonákkal voltunk elválasztva a kapitalista külföldtől. Csak egy példa: mikor 1981-ben látogatóba szerettünk volna menni Ciprusra, a férjemnek – aki Szombathelyen dolgozott a kórházban és Kőszegen lakott – külföldön kellett egy meghívó levelet feladnia, amiben igazolja, hogy ellát engem, amíg Cipruson leszünk. Vagy mikor összeházasodtunk, az Igazságügyi Minisztériumtól kellett engedélyt kérni.

Ezek után érthető, hogy még megérdeklődtem, hogy meddig maradhatok kint, amire az volt – a logikus – válasz, hogy amíg érvényes az útlevelem.

Az eljegyzés, szülőkkel

Hét év volt a terv

A terv az volt, hogy hét évig maradunk, amíg a férjem ledolgozza az ösztöndíját. Én az akkor – igen megértő és engem segítő - iskolaigazgatómtól, Krancz Józseftől kértem hét év fizetés nélküli szabadságot. Ő ezt engedte, azzal a megjegyzéssel, hogy azt ugyan nem tudja megígérni, hogy történelem-németet fogok majd tanítani, de ha visszajövök, biztos lesz munkám. Ez óriási lelki támogatás volt akkor nekem, amikor elindultunk az ismeretlenbe. Soha nem felejtem el neki.

Az első időszak nehézsége a nyelv volt

A kezdet nagyon nehéz volt. Nem tudtam görögül. Korábban a német nyelvtudásommal mindenhol boldogultam, ahol megfordultam: Németországban, Lengyelországban, Romániában, Olaszországban, Ausztriában, Bulgáriában, Jugoszláviában, Törökországban és Görögországban is. A megszokott német kultúrkörből átkerültem egy angol-görög kultúrába, hiszen Ciprus angol gyarmat volt.

Mint a Bazi nagy görög lagzi

Az addigi önálló lakással, élettel rendelkező, szocialista világunkból becsöppentem egy görög családba. Férjem szüleinél laktunk majdnem egy évig. Igaz, hogy nem abban a klasszikus családban.

Évekkel később sokat nevettünk a Bazi nagy görög lagzi című film találó jelenetein, amelyekkel jó pár dologban hasonlókat éltünk meg mi is.

Anyósomék felvilágosultabbak, ezáltal nyitottabbak is voltak azért sok mindenben.

Sokat köszönhetek azoknak a régóta (még 1974 előtt odakerült) Cipruson élő vegyes házaspároknak is, akik mikor meghallották, hogy jött egy újabb magyar feleség, akkor felkerestek, meghallgattak, lelkileg is támogattak. Azóta is emlegetjük. De nem csak velem voltak ilyenek. Igaz, kevés volt akkor itt a magyar, de mindenki tudott mindenkiről. Később összebarátkoztunk. Mikor a gyerekek kicsik voltak, együtt jártunk piknikezni a hegyekbe, vagy a tengerpartra, mindenki kiönthette a szívét, és a politikai nézőpontok ellenére is összetartottunk. És ez a barátság azóta is tart.

A rokonság is szeretettel fogadott, bár nyelvi nehézségeink voltak.

Egy kedves rokonom egyszer megtette, hogy megfogta az éppen Németországból nyaralásra hazaérkezett rokont, együtt lementünk a tengerpartra egy kávézóba, és a „tolmács” segítségével próbált beszélni velem a problémáimról,

igyekezett vigasztalni és tanácsokat adni – és marasztalni.

A legmeglepőbb: a síró ismeretlenhez is odamennek

Még 1981-ben, amikor csak látogatóban voltunk Cipruson, összevesztünk a férjemmel. Én elmentem sétálni, de sírtam az úton. Egyszer csak odajött hozzám egy idősebb néni, megsimogatott és valamit mondott. A férjem – aki utánam jött – lefordította: „Ne sírj, hamarosan visszatérsz a hazádba és minden rendbe jön”. Azt hitte, hogy a libanoni háború elől menekülő arab vagyok. Mehettem volna én bömbölve bárhol Európában, biztos, hogy senki nem kérdezi meg, hogy mi a baj…

A legnehezebb: otthagyni szeretett szüleimet, barátainkat és a munkámat

Nekem talán az volt a legnehezebb, hogy ott kellett hagynom a szüleimet, akiknek a nagylányuk már évek óta Németországban élt, és így teljesen egyedül maradtak. A barátainkat, akikkel szerettünk együtt lenni, és egy ígéretesen induló pályát (Győr-Sopron megye német nemzetiségi iskolák és óvodák szakfelügyelője, majd Kőszeg egyik legjobb iskolájának történelem-német tanára) voltam.

Szóval, a hazámat. Az addigi – teljes, szép – életemet, és elfogadni, hogy háztartásbelivé válok.

De féltem a háborútól is, hiszen nem volt annyira távoli 1974. Az itteni magyarok átélték ennek minden borzalmát. Azt, hogy ez mennyire benne van a mai emberek életében is, arra akkor jöttem rá, mikor a párom a második randinknál egyszer csak azt mondtam nekem: „hát tudod, a háborúban…” Akkor ledöbbentem, átcikázott az agyamon: „Atya úr Isten, hány éves a mellettem ülő, jóképű orvostanhallgató?” Hiszen hallottunk híreket a ciprusi görög-török háborúról, de ki gondolta volna, hogy a barátom megjárta ezt a poklot… Hiszen mi itt Európában a háború szó hallatán a 2. világháborúra asszociálunk.

Marios az irodájában, a falán a szegedi diploma

A legnehezebb azonban mégis a nagylányunknak, Melinának volt, aki Magyarországon befejezte az 1. osztályt, majd Cipruson elkezdte a 2.-at úgy, hogy a nyáron még görögül is meg kellett tanulnia, végül sikeresen, nagyon szép eredménnyel zárta az évet. Ákos, a fiúnk akkor 2 éves volt, nem sokat érzékelt a dolgokból.

Melina

Csak akkor lehetett mosni, ha a szomszédnak szóltak

És nehéz volt az is, hogy feladtuk az önálló életünket, összeköltöztem a férjem szüleivel. De ott volt a remény, mert tudtunk venni egy épülőfélben lévő lakást, amibe – akkor úgy reméltük – pár hónap múlva beköltözhetünk. De a cég csődbe ment, a lakás majdnem elúszott. Szerencsénkre a házban sok fiatal értelmiségi vásárolt lakást, ügyvéd, tanár is volt köztük, és összedugtuk a fejünket, hogy megmentsük a házat. Végül mi fejeztük be az építkezést. Itt találkoztam először a csőd fogalmával testközelből – addig csak politikai gazdaságtan órán került szóba.

Végül beköltöztünk.

A 3. emeleti lakásba a vizet lentről hordtuk fel úgy, hogy nem volt korlát, nem volt áram, és persze lift sem. Hónapokig úgy mostunk, hogy szóltam a szomszédnak, hogy ő ne mosson,

mert az áram csak egy vezetéken jött a 4 szintes házba. De a nehézségek összekovácsoltak minket. Hosszú éveken át igen jó szomszédok lettünk, össze is jártunk.

Ákossal gulyásleves főzés közben

A tanítványok tanították görögül

Én a tanítványaimtól tanultam meg görögül. Igazából fizetnem kellett volna érte nekik. A férjem, Marios megunta, hogy morgok, hogy nincs munkám, ezért kirakott egy cetlit a kórházban, hogy német nyelvoktatást vállalok. Az első tanítványom nagyon boldog volt, hogy csak németül beszélünk az órán, de két hónap után feladta. Aztán jöttek mások és én otthon tanítottam a németet nekik. Később egy főiskolán és szállodákban is vállaltam már oktatást.

A gyerekek otthon az esőben szaladgáltak örömükben

Cipruson nyáron nagyon meleg van. Ugyanakkor minden 3. nap elzárták a vizet. És bár minden ház tetején van víztartály, nehezen viseltem, hogy a csapból nem folyt víz. Mikor a gyerekekkel nyáron hazamentünk, és esett az eső, akkor ők kint rohangáltak örömükben, hogy nyáron esik, zöld a fű és jókat lehet benne bukfencezni.

Fura, hogy nincs négy évszak, hiányzik az ősz és a tél. Az ősz gyönyörű a hegyekben, a Kaledónia vízesés és a hozzá vezető túraútvonal nagy élmény.

Ciprusról mindenkinek csak a napfény, a tenger jut az eszébe. De azért télen a 2000 méteres Troodoson mindig van hó.

Oda szoktunk felmenni a gyerekekkel szánkózni, a fiúnk ott tanult meg síelni. Nagy élmény volt, mikor például egy narancsszüret után felmentünk szánkózni. A tél itt 10-15 fokot jelent, a 28 év alatt 2-3 alkalommal havazott. A gyerekek nem mentek iskolába, helyette irány a domb, lehetett hógolyózni, hóembert építeni.

Az egész család szereti a tengert (az ittenit is és a magyart is). Amíg a gyerekek kicsik voltak, sokat mentünk velük télen-nyáron tengert nézni. A háborgót, a naplementést, a fürdésre csábítót, a selymeset vagy kagylókat, kavicsokat szedni. Örök szerelem marad… A gyerekek szeretnek búvárkodni is, Ákos pedig imád a hegyekben, sziklás oldalon biciklizni.

A nyári esték is varázslatosak. Mindenki kint ül a verandán, vacsorázik, beszélget, és valahol szól a zene.

Az itt élők extrovertáltak, nem úgy, mint mi, magyarok. A fiatalok bárokba, kávézókba, vendéglőkbe járnak, és a tengerparton nagy az éjszakai élet.

Butus is szeret kirándulni Troodosra

Sokan etetik a kígyókat

Meglepett, hogy néha kígyók keresztezték az utunkat, még séta közben is. Szerencsére nem mérges kígyók voltak - habár vannak ilyenek is szép számmal - ráadásul a 2-2,5 méteres kígyókat sokan etetik, mert azok megfogják a rágcsálókat.

Egy szörnyű földrengés után új lakás meglepetéssel

A lakásunkat egy szörnyű 6,6-os földregés után szerettük volna eladni. Borzasztó élmény volt a 3. emeleten – miközben a konyhában tanítottam – átélni.

Bár itt a házakat földrengés-biztosra építik, az épület kilengett, a tárgyak lepotyogtak. Aznap éjjel rokonoknál aludtunk

egy földszintes házban. Másnap mikor visszamentünk, a szomszédok már lapátolták ki a jeget, vizet, ami bezúdult a lakásunkba. Akkor indultunk el – sajnálva a jó szomszédokat - házat keresni. Jó időbe telt, mire rátaláltunk arra, amiben most is élünk.

Érdekes történet volt ez is: A szomszéd vitt el megmutatni egy házat, ami nekem nem tetszett. De ahogy keresgéltünk a környéken, megláttam egy kertes házat, a garázskapun egy telefonszámmal. A férjem azonnal mondta, hogy ez nem a MI pénztárcánknak való, de én meg gondoltam magamban, hogy azért meg kéne kérdezni. Felhívtam őket, de megijedtem, mert valaki angolul beszélt. Majd kaptunk egy újabb számot, ahol majd görögül beszélnek velünk. Elkezdtem beszélni, mire

a vonal másik végén egy kedves női hang üdvözölt görögül és Ildi néninek szólított. Mint kiderült, egy orosz lány volt, aki még a főiskolán volt a tanítványom, és megismerte a hangomat.

Mondta, hogy alkudjunk bátran, mert a szülei hajlandóak sokat engedni az árból, mert vissza akarnak menni Moszkvába. Így aztán sikerült alaposan lealkudni az árat és beköltöztünk a két szintes, kertes házunkba.

Az első pillanattól napelemek biztosítják a meleg vizet, egy olyan szigeten, ahol az év 360 napján süt a nap. Ez nem csoda, mint ahogy az sem, hogy egy éve már az áramtermelésre is használjuk a napenergiát, és ezzel bátrabban működtetjük a légkondit is, ami a nyári nagy melegben és párában jól jön.

A tömegközlekedés csak pár éve indult be Cipruson, addig mindenki saját autóval járt. Ezért nem ritka, hogy egy családban akár 3-4 autó is van.

A nagy felfutás után jöttek a gazdasági nehézségek

Mikor kiköltöztünk, az nagyon tetszett, hogy volt egy általános jólét. Aztán gyors fejlődésnek indult az ország, egyre több vendégmunkás is érkezett, akik az építkezésen és a turizmusban dolgoztak. (Eddigi életünk állandó építkezések között zajlott: utakat, járdákat csináltak, csatornáztak, középületek készültek.) Az építőipar felfutott, a hitelekhez könnyű volt hozzájutni. Egyszer azonban kidurrant a nagy lufi. 2010 után olyan krízis volt, hogy pl. 2013-ban volt olyan bank, ahol a 100 ezer euró feletti pénzt elvették a tulajdonosától, hogy ne menjen csődbe a többi bank.

Nagyon nehéz időszak volt ez sok családnak. Minden bezárt, leálltak az építkezések, kevesebb munka volt, több lett a munkanélküli, és voltak családok, akik csődbe mentek.

Az állami alkalmazottak fizetésének is több mint harmadát elvették. De aztán megint talpra állt a gazdaság és ma már újra felmenőben van.

A családok ma is összetartanak, még sok a nagy család, a menyünk révén a miénk is),de a fiatalok már itt is másként, sokkal szabadabban élnek. A nők munkát is vállalnak és kevesebb a gyerek is, pedig az édesanyáknak csak 16 hét szülési szabadság jár. Nagyon sok segítséget kapnak viszont a nagyszülőktől minden téren.

Háttérben a paphosi vár és hatalmas hullámzás

A következő részben Ildikó elmeséli, hogy milyenek a hétköznapok Cipruson, mit szeretnek enni, milyen az egészségügy és az oktatás, hogy éli meg a kétlakiságot ő, és hogyan boldogulnak a gyerekei, akik egy vegyes családban nőttek fel.

A fotókat Ildikó jóváhagyásával közöljük

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Az ALS-beteg Dezső már mozdulni sem tud, de nagy álma, hogy több tízezer magyarral szurkolhasson a foci-Eb-n
Szalai Dezsőt januárban újra kellett éleszteni, azóta minden napot úgy él meg, hogy ezek már a visszatapsolás utáni számok. De a nagy tervét nem adta fel, a betegségben és a mindennapokban is az a mottója: Keresd, meg benne, amit szeretsz!

Link másolása

Az amiotrófiás laterálszklerózis, azaz az ALS betegség, vagy a köznyelvben „idegsorvadásos betegségként” emlegetett szindróma a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Ebben a betegségben szenvedett Steven Hawking is, aki szinte teljesen lebénulva is korunk legnagyobb fizikusa volt, könyveket írt, előadásokat tartott, tudományos munkát végzett.

Karsai Dániel alkotmányjogász viszont az aktív eutanáziához való jogot akarta elismertetni a magyar állammal a betegséggel kapcsolatban; azaz a betegnek azt a jogát, hogy amint állapota számára méltatlanná vagy elviselhetetlenné válik, az általa választott időben befejezhesse az életét.

Szalai Dezső egy harmadik utat választott. Mindig is aktív és alkotó életet élt. Lottózókat üzemeltetett, majd belevágott a vendéglátásba, és legutóbb egy fantasztikus éttermet hozott létre Kőröshegyen, Konyha és Rét néven. Amit csinált, szívvel-lélekkel csinálta, meglátszott munkája eredményein, food truckjaival többször díjakat nyert. És mind a mai napig, a betegágyból is menedzseli vállalkozásait, élettársa segítségével. A másik gyermekkori szenvedélye a foci. Gyerekkora óta focizott, a Honvéd szurkolói jól ismerik.

Bár egy jó ideje már szinte teljesen lebénult, minden vágya, hogy kijusson a foci-EB-re, és a magyar csapatnak szurkolhasson. A Foci éltet címmel facebook-oldalt is indított.

Nagy célja elérésében élettársa Török Tímea, és jó barátja, Tóth András segíti, mint ahogy a mindennapokban is. Tóth Andrással beszélgettünk Dezsőről, és a Tervről.

– Dezső egyik legjobb barátja vagyok, és az élettársán kívül én vagyok az egyik ember, aki segít neki a napi dolgokban, ami természetesen magába foglalja az ápolási feladatokat, de mindenféle egyebet is, például az ügyintézést. Több mint 10 évre visszamenő barátság köt össze minket.

– Mit kell tudnunk Dezsőről?

– Dezső egy jelenség. Idén volt 50 éves, fiatal korában lottózókat üzemeltetett, amikor azt abbahagyta, vendéglátózni kezdett. Én Kispesten, a kerületi sportpályán dolgoztam, mint létesítményvezető, és ő csinálta ott a büfét, onnan ismerem. Sok food truckos rendezvényen is részt vett,

többször országos díjakat nyertek a Food Truckjai, több éttermet is üzemeltetett.

Jelenleg a Völgyhíd Konyha és Rét nevű éttermet üzemelteti, illetve üzemeltette az elmúlt években. Ez Kőröshegyen van, a Balaton mellett. Ő alapvetően egy polihisztor.

– Ezek szerint a betegségig meg sem állt, egyfolytában pörgött.

– A fizikai limitációi mellett még most is azt tudnám mondani, hogy száz százalékban pörög. Nyilván azzal, hogy ágyhoz van kötve, lélegeztetőgépen van, azzal azért a pörgési szintje sokat vesztett az üteméből, de az biztos, hogy az agya élesebb és pörgősebb, mint valaha.

– Családja?

– Egy élettársa van, gyermekei nincsenek.

– Hogyan kezdődött a betegsége?

– 2022 végén kezdte érezni, hogy a jobb karját nem annyira tudja jól emelni, mint régebben. Akkor azt hitte, hogy valamilyen idegi becsípődés okozhatja, de amikor ez mindenféle vizsgálat után sem múlt el, sőt egyre rosszabb lett, és a másik karján is elkezdte érezni, végigcsinált egy komolyabb vizsgálati kört.

2023 húsvét környékén kapta meg az ALS diagnózist.

– Ezt hogy fogadta, hogyan birkózott ezzel meg?

– Ő egy nagyon pozitív ember, akkor is, és azóta is. Nagyon jól kezeli ezt a dolgot. Nyilván voltak nehezebb napok is, de alapvetően annyira keveset tudunk erről a betegségről, hogy igazából itt semmi olyan dolog jöhetett szóba, "hogyha jobban vigyáztam volna, akkor esetleg másképp alakul".

Elfogadta ezt a betegséget, pontosan tudja, hogy milyen jövőképpel számolhat, tudta ezt tavaly is.

Nyilván jobb lett volna, hogyha a romlás ütemében inkább a Stephen Hawking-i ütemet veszi föl, de hát sajnos nem így alakult.

– És most milyen állapotban van?

– A bal lábát valamennyire tudja mozgatni, de semelyik másik végtagját nem, és lélegeztetőgépen van. Sem a kezelőorvosa, sem a nyugati országokban elérhető szakirodalom nem tudja megmondani azt, hogy mi a következő állapotromlási fázis, és azt sem, hogy ez milyen ütemben történik. Sötétben tapogatózunk. Lehet, hogy csak hónapokban mérhető, meddig fog tudni valamennyire még beszélni vagy önállóan enni, de az is lehet, hogy a mostani állapotban marad akár évekig is. Ezzel kapcsolatban semmilyen megbízható információnk nincs, és nem azért, mert nem jártunk utána, hanem azért, mert ezzel a betegséggel kapcsolatban ilyen tudás nem létezik.

Ez még inkább a Carpe Diem elvét erősíti, mivel egyáltalán nem tudjuk, hogy mikor, hogyan, milyen súlyossággal, milyen sebességgel fog romlani az állapota.

Sajnos egy dolog, ami biztos, hogy javulni már nem javul.

– Volt lelkileg mélyponton Dezső?

– Amikor tavaly áprilisban meglett a hivatalos diagnózis, az első hónapok a 110 százalékos munkába temetkezésről szóltak. Nem tudom, mennyire volt tudatos ez a részéről, de nem volt idő a rossz napokra. Pörögtek, pörögtünk nagyon. Ősszel, amikor ütemesebb lett a romlás, jöhetett volna pár rossz napra, de a körülötte lévő emberek segítségével ezen is át tudott lendülni. Január elején összeomlott a légzése és a keringése is, utána másfél hónapot intenzív osztályon töltött.

Az azóta tartó időszak - a saját szavaival élve - már a bónusz track, a visszatapsolás utáni számok, ő ezt gondolja. Akkor, az év elején vége is lehetett volna.

Január elsején újraélesztették a Dél-pesti Kórházban, és azóta minden napot megpróbál úgy élni, hogy már az is ünnep legyen, annak is örüljön, hogy van plusz egy napja.

– És jelenleg hogyan telik Dezső egy napja?

– Felkel, elég sok olyan dolog van, amit segítséggel tud, vagy tudunk megoldani körülötte. Sokan segítenek, ápolók is vannak, de Török Tímea, Timi, az élettársa, aki vele él, ő csinálja a feladatok 95 százalékát. Egy ilyen lélegeztetőgépen lévő, ágyhoz kötött beteg esetében sok tennivaló van. Például takarítások, kanülcserék, orvostechnikai, egészségügyi technikai dolgok, amikre minket a SOTE tartós lélegeztetési osztályon képeztek ki. Ezek után nekiáll dolgozni, e-mailez, tervez, a vállalkozásban továbbra is aktívan dolgozik. Fizikailag ugyan nem tud aktív lenni, de még mindig ő tervezi a menüket a rendezvényekre, ő e-mailezik a beszállítókkal, és közösen tervezgetjük a legnagyobb projektet, a németországi utat.

Egy alapítványt is alapítottunk, vagy alapítás alatt van Dezső megsegítéséért, ennek a létrehozása is nagyon sok adminisztratív feladatot jelentett, amit nap mint nap egyeztettünk.

Tehát nagyjából munkával telik a napja. Most volt az ötvenedik szülinapja márciusban, akkor kapott barátaitól, rokonaitól elég komoly mennyiségű hangoskönyvet, szabadidejében filmeket néz, hangoskönyvet hallgat. Tehát aktívan telik a napja.

– Úgy képzeljem el, hogy az e-maileket az élettársának diktálja?

– Igen, diktálni tud, de nyilván ahhoz is egy edzett fül kell, hogy a beszédét jól megértse valaki. Mi, akik nap, mint nap a környezetében vagyunk, már edzettek vagyunk. Ő telefonon nem tudna ügyeket intézni, azt mi intézzük, segítünk neki, de az e-maileket diktálja. A gondolatok, a tervek az ő fejéből pattannak ki, és mi körülötte csak segítünk a megvalósításban.

– Végignéztem Facebookom a „Foci éltet” oldalt, ott vannak képek korábbról, és ott olvasható az a bejegyzés is, hogy az orvos azt mondta, hogy utazhat, zöld lámpát kapott, orvosilag. Hogyan kell elképzelni ilyen állapotban egy utazást, és részvételt egy sporteseményen?

– Neki a Bozsik Stadion a gyerekkorában a második otthona volt. A Honvédon keresztül, a focin keresztül egész Európát körbe utazta. Volt a '98-as vb-n lakókocsival, első külföldi meccse az El Clásico volt, a Real Madrid–Barcelona, szóval sok-sok csodálatos élménye a focihoz kapcsolódik, a gyerekkorától egészen felnőtt koráig. Ezért is volt egyértelmű, hogy amennyiben valami élményt akarunk, akkor annak a focival kapcsolatosnak kell lennie. Tehát elkezdtük a gyűjtést, megalapítjuk az alapítványt erre a célra, és most kezdjük el a mindennapos technikai részleteket összerakni.

Alapvetően az első és legfontosabb dolog, hogy az MLSZ-en keresztül az UEFA biztosítson neki kerekesszékes helyet a stadionban, tehát egy tolószékes jegyet tudjunk venni.

Ezek Magyarországon, de külföldön főleg, teljesen bevett dolgok. Ha valaki néz egy fociközvetítést, akkor látja, hogy a legalsó sor a stadionban a kerekesszékkel élők részére van fenntartva. Erre számítunk, ebben reménykedünk. Megkerestük már a hatóságokat, és írtunk egy kérvényt, abban reménykedünk, hogy tudnak nekünk segíteni.

Nyilván ez a szűk keresztmetszet, mivel jegyet egy random helyre nem tudunk neki venni. Ha ez sikerül, akkor tudunk tovább gondolkozni. A kijutás tekintetében egyeztettem a SOTE-vel, a tartós lélegeztetési osztállyal, és ők megerősítették azt a gondolatunkat, hogy

Dezső szállítható tolószékben is, és ágyban is stabilan.

Ez mindenképpen jó hír, és most dolgozunk azon, hogy betegszállításra alkalmas járművet szerezzünk. Vannak már ajánlataink, repülős betegszállításra is, de valószínűleg az autós kiutazás mellett fogunk dönteni. Egyrészt, mert olcsóbb, másrészt azért, mert egy igazi pár napos élménytúra tud így lenni belőle. A jelenlegi tervünk az, hogy egyszer odafelé, és egyszer visszafelé megállunk, valahol Ausztria és Németország határán egy estét megalszunk. A szállások tekintetében csak akadálymentesen megközelíthető szálláshely jöhet szóba. Felvettük a kapcsolatot velük. Igazából minden részletes terv be van töltve a pisztolyba, és onnantól, hogy kaphatunk jegyet, el tudunk kezdeni érdemben tárgyalni. Lefoglalni a szállásokat, véglegesen megtárgyalni az árakat, autóbérlést. De a pénzügyi támogatáson kívül sok technikai támogatást is kaptunk. Sokan vannak, akik megkerestek minket, hogy egyéb dolgokban is tudnak segíteni, akár a betegszállításban is. Szóval hihetetlen pozitív volt a visszajelzés, amikor elindítottuk ezt a kampányt.

– Tartós lélegeztetéssel hogyan lehet eljutni a stadionba, hogyan lehet utazni?

– Ez a lélegeztetőgép, amit ő használ, nem sűrített oxigénes lélegeztetőgép, azaz nem olyan, ami oxigénpalackkal működik, hanem egy kis aktatáskányi méretű gép. A gépnek a saját belső akkumulátora 8-10 órát is bír, de természetesen mi úgy készülünk, hogy bármilyen eszköz, amivel közlekedünk, az akkumulátoros inverterrel lesz felszerelve, tehát folyamatosan áramszolgáltatást tudunk biztosítani a lélegeztetőgépnek, ezáltal maga a gép a kerekesszék aljában elfér. Így tudunk közlekedni. Most a héten érkezik az új szék, ami már az aktuális állapotának megfelelő, mivel a régi tolószéket, amiben ülni kellett, már nem tudja használni. Ez kifejezetten ALS tolószék, ebben már lehet fektetni is, meg jobban megdönteni, és a fejét is jobban tartja. Ezzel a héten elkezdjük a próbautakat, például a kertbe kijutni, a kölcsönkérendő betegszállító autókkal elmenni közeli helyekre, stb. Szóval, amíg várunk az MLSZ és az UEFA válaszára, ami már elkezdtük a felkészülést.

– Mikor lesz a meccs?

– Június 23-án. Ez lesz a harmadik csoportmeccse a magyar válogatottnak. Az első Kölnben lesz, Svájc ellen, a második Stuttgartban, Németország ellen, és az utolsó szintén Stuttgartban, a skótok ellen. Reményeink szerint ezen a mérkőzésen fogja minden kétséget kizáróan bebiztosítani a magyar válogatott a továbbjutását a csoportból, és együtt ünnepelhetünk a játékosokkal. Külön szeretném kiemelni Gazdag Dani felajánlását. Ha megnézte az oldalt, biztosan látta azt a kis videót, amit közzétett.

Ő egy kispesti akadémiai nevelés, tehát nagyon sok ponton kötődünk egymáshoz, kötődik Dezső hozzá, és ő külön kiemelten jelezte, hogy szeretné ezt az ügyet támogatni, amin egészen meghatódtunk, hogy hozzá is eljutott Dezsőnek híre, és hogy ilyen módon szeretne nekünk segíteni.

Dezső a következő gondolatokat írta nekünk:

„Az én mottóm mindig is az volt: Keresd meg benne azt, amit szeretsz! Most a betegségben és a mindennapokban is eszerint élek. Nagyon várom, hogy Stuttgartban együtt örüljek sok tízezer magyar szurkolótársammal és együtt ünnepeljek a játékosokkal! Nagyon izgalmas ez a tervezés időszak, nagyon várom ezt a következő pár hetet.”

Aki segíteni szeretne Dezsőnek, ebben a bejegyzésben további információkat talál.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erőseket mondott Németh Zsolt: Ha nem lennénk NATO-tagok, jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi
A fideszes politikus szerint a NATO nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, cserébe képes megvédeni a tagjait egy esetleges orosz támadástól. Nagyon mást mondott, mint amit a kormány szokott.

Link másolása

„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – idézi a Válasz Online Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának elnökét, a Fidesz alapító tagját, aki a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján tartott beszédében mondta ezt.

A politikus nem először fogalmaz meg a fideszes fősodorral ellentétes véleményt. A NATO-ról szólva kijelentette, hogy „bármit mondjanak is Putyin elnök nagyra becsült propagandistái, nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk”.

Németh szerint az, hogy „Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok – vagy legalábbis a NATO-tagok egy része – felett, és ezt a NATO ellehetetleníti. Oroszország magatartása többet mond el önmagáról, mint rólunk”.

A fideszes politikus úgy véli, hogy az oroszok a magyar szuverenitást kezdenék ki, ezért „a NATO nemcsak fizikai biztonságunk garanciája, hanem szuverenitásunké is – ez a szuverenitásvédelmi politika egyik legfontosabb eleme”.

Kitért arra is, hogy nem lenne szabad a NATO-val szembefordítani a magyarokat. Németh szerint ugyanis „a közvélemény bármiféle megvezetése NATO-ügyben jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását”.

Hozzátette: éppen „a közép-európai országok NATO-tagságát biztonsági kihívásnak értékelő orosz katonai stratégia részét képezi a tagállamokban – köztük Magyarországon – a NATO-hoz tartozás iránti közbizalom megingatása”.

Szerinte „rendkívül káros annak a panelnek az ismételgetése, hogy a NATO miatt tört ki az orosz-ukrán háború. A mantra így hangzik: indokolt uralmat gyakorolni a nagyhatalmak, Oroszország, esetleg Kína részéről a saját érdekszféráik felett. Számukra ugyanis kedvezőtlen precedens, hogy a világ szuverén országai szabadon élhetnek az ENSZ Alapokmánya 51. cikkében biztosított jogukkal szövetségeseik megválogatására”.

A lap megjegyzi, hogy Németh Zsolt határozottsága azért is figyelemreméltó, mert 2022 nyarán Tusványoson házigazdaként ő éppen ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a miniszterelnök így fogalmazott:

„Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, a diplomáciában ritka módon ezt még le is írták, és elküldték az amerikaiaknak is, és elküldték a NATO-nak is. Ahol leírták, hogy azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt mondja ki Ukrajna, és biztosítsa e felől maga a NATO is Oroszországot, és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amellyel el lehet érni Oroszország területét. A nyugatiak ezt az ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak róla hajlandók. Azt mondták, hogy a NATO egy »open door policy«, vagyis nyitva van az ajtaja, bárki jelentkezhet, és majd mi eldöntjük, hogy akarjuk-e őket felvenni, vagy nem. Ez a visszautasítás pedig azt a következményt váltotta ki, hogy ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeiknek, amelyeket korábban tárgyalás útján akartak elérni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk