Budapest 16 év múlva: a jövő városát tervezi a BKK
Elkészült a Balázs Mór-terv, ami Budapest közlekedésének fejlesztését vázolja 2030-ig. A terv készítői olyan városban gondolkodtak, ahol a lakosság 80 százaléka választja majd saját autója helyett a gyalogos, kerékpáros illetve közösségi közlekedést (a mostani 60 százalékkal szemben).
Ezt úgy érnék el, hogy a mostaninál modernebb, kényelmesebb és gyorsabb járművekkel lehetne utazni a városban. A jövő Budapestjén emellett a buszok szerepét egyre inkább a kötött pályás járművek veszik át, és a kerékpárosok is sokkal inkább otthon érezhetik magukat. Ha mindez megvalósulna, Budapest egy sokkal élhetőbb várossá válna, ahol a közlekedés hatékonyabb, gyorsabb, kényelmesebb - mindent összevetve lényegesen "emberszabásúbb" a jelenleginél.
A Széll Kálmán tér átalakításának látványterve, Forrás: BKK
Gyalogos híd a Duna felett, Forrás: Új Budapest Terv
De miből is áll a Balázs Mór-terv? A terv célul tűzi ki, hogy a közösségi közlekedésben használt járművek átlagos életkora a jelenlegi 25 évről 15 évre csökkenjen 2030-ig. Fontos célkitűzés az is, hogy 2020-ra a buszok 100 százaléka, a villamosok fele, míg a hévek egyharmada közlekedjen akadálymentesen.
Mivel a buszközlekedés mindent összevetve jóval drágább, mint a kötöttpályás, ezért főleg a villamos-, HÉV- és metróvonalak fejlesztése gyorsulna fel. Jelentősen növekedne azoknak a vonalaknak a száma, melyek átlépik a városhatárt, és átszállásmentes eljutási lehetőséget nyújtanak a belvárosig, a hálózati kapcsolatok révén a legalább 15 km hosszú vonalak száma megduplázódna.
A városi kötöttpályás hálózat fejlesztései révén jelentősen növekszik azoknak a vonalaknak a száma, melyek átlépik a városhatárt, és átszállásmentes eljutási lehetőséget nyújtanak a belvárosig, a hálózati kapcsolatok révén a legalább 15 km hosszú vonalak száma megduplázódik.
A fejlesztéseket összefoglaló "nagy térkép"
Épül az 5-ös metró és a Danubius állomás
Ha a konkrétumokat vesszük sorra, akkor például a Kisföldalattit mindkét végén meghosszabbítanák: a belvárosban a Vigadó térig, a másik irányba pedig előbb Kassai teret, majd vagy Rákosrendezőt vagy a Csáktornya parkot érheti el.
A 2-es metrót összekötnék a gödöllői HÉV-vel, ami azt jelenti, hogy a HÉV a metróalagútban folytatná az útját, így átszállás nélkül lehetne eljutni a belvárosba. A 3-as metrót Káposztásmegyereig hosszabbítanák meg, ezt a részt a felszínen tenné meg. A térképen nem szerepel, hogy a Liszt Ferenc repülőteret is elérné, de a szövegben ezt a lehetőséget is felvetik.
A minden tervet alulmúló kihasználtságú 4-es metrót nem tervezik meghosszabbítani, viszont az 5-ös metró építése elindulna. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ilyen néven a ráckevei és a csepeli HÉV-et kapcsolnák össze, és vezetnék be a belvárosba. A két HÉV-vonal a Rákóczi-hídnál találkozna, a föld alatt futna az Astoriáig, és a Kálvin térnél keresztezné a 3-as és a 4-es metró vonalát is.
A tervben lefektetett járműfejlesztési cél, hogy az akadálymentes járművel nyújtott szolgáltatások 2020-ra a villamos esetében 50 százalék, a hév szolgáltatásnál 33 százalék legyen, míg az autóbusz közlekedésben kizárólag akadálymentesen hozzáférhető járművek álljanak a Budapesten közlekedők rendelkezésére.
A csepeli HÉV déli végét is meghosszabbítanák a lakótelepek jobb kiszolgálása érdekében, a ráckevei HÉV pedig Pesterzsébeten a föld alatt haladna. A Rákóczi hídnál új vasútállomást építenének (Danubius állomás). Ezzel összekötnék az új metróvonalat, az 1-es villamost és a vasutat is.
A 100 oldalas dokumentum néhány érdekesebb momentumát az Index gyűjtötte össze, íme pár érdekesség a tervek alapján a jövő Budapestjéről:
- Új hidak: Három híd is vezetne a Csepel szigetre, és egy kötné össze Újpestet Aquincummal
- Gyalogos és kerékpáros hidak épülnének a Duna ágak környékén
- A Csepel szigetről vasúti alagút vezetne a városba
- A Hungária körúton belül kiépítenék az összefüggő kerékpáros hálózatot
- Olyan trolik közlekednének, amelyek vezeték nélkül is képesek megtenni köztes szakaszokat
Ilyen is lehetne a Rákóczi út, Forrás: Homologue
Fokozott "villamosítás"
A villamosfejlesztések közül említésre méltó, hogy az 1-es egészen Kelenföldig járna. A 42-es vonalának déli végét is megtoldanák a Havanna és a Gloriett lakótelepekig, és új villamosvonal létesülne a külső Bécsi útra, egészen az Aranyvölgyi vasútállomásig.
A fogaskerekű a Normafáig illetve a Széll Kálmán térig járna, és a 2-es villamost észak felé, a 3-ast pedig Angyalföldi hosszabbítanák meg, és új villamosvonal vinne Újpalotára is. A koncepció fontos eleme még a belvárosi villamosvonalak visszaépítése. A Lehel tér - Deák tér szakasz mellett a Keleti pályaudvar - Astoria szakasz is felkerült a térképre.
Az egyetlen gond a nagyszabású Balázs Mór-tervvel, hogy számításokat nem tartalmaz, így nem lehet tudni, mennyibe kerülne mindez. Arról pedig végképp nem tudni, honnan lenne rá pénz. De legalább terv van, méghozzá egész jó...
Ha örülnél, hogy megvalósulna a Balázs Mór-terv, nyomj egy lájkot!
Fotó: Draskovics Ádám
