Brutális a hiány, de Oszkó Péter szerint elkerülhető a radikális megszorítás

Pottyondy Edina a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló vitában.

A bejegyzésben egy sor kérdést is felvetett: „Hol volt ekkor a szent választójog? Hol volt a szent népakarat? Hol volt a szent képviselői megbízatás? Hol volt a nagyon értékes tapasztalat, amely felhalmozódott Kósa Lajosban? Hol volt az az elv, hogy az embereknél kell hagyni a döntést? És hol volt a jogállamiságvédő Áder János, hogy tiltakozzon? Sehol.”

Pottyondy szerint az „ex-nemzetvezető” egy sor megválasztott képviselőt „kivágott a parlamentből”, hogy a helyükre olyan politikusokat ültessen, akiket a választók nem juttattak mandátumhoz. Példaként említette Pócs Jánost, Vitályos Esztert, Németh Balázst, Radics Bélát, valamint „a megafonos gyökeret a lista 218. helyéről”.

Szerinte amit Orbán Viktor tett a képviselőivel, önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.

Úgy véli, „ezt a hatalomkoncentrációt nem éli túl a demokrácia”. „És az a paradox igazság, hogy a hatalom demokratikus működéséhez korlátozni kell a hatalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Simán lehet, hogy a tizenkét év önmagában nem lesz elég. De ez egy jó lépés a jó irányba" – írta a közéleti influenszer.

A képviselői ciklusok korlátozását és az ezt is tartalmazó alaptörvény-módosítási előterjesztését a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége botrányosnak tartja. Ezért Gulyás Gergely és Rétvári Bence frakcióvezetők hétfőn bejelentették, hogy csütörtökön tüntetésen tiltakoznak a tervezett alkotmánymódosítás ellen. Szerintük a Tisza-kormány lépése nem egy egyszerű határátlépés, hanem „egy olyan önkényuralomra törekvésnek a megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”.

A tüntetés hírére Magyar Péter azonnal reagált. Azt üzente: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált.”

Vörös Imre volt alkotmánybíró a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában fejtette ki véleményét a sokat vitatott Alaptörvény-módosításról és a magyar jogállamiság helyzetéről. Az interjúban a Fidesz és egyes hallgatók felvetésére reagált, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása jogállamban elfogadhatatlan lenne.

A volt alkotmánybíró szerint alapvető félreértésről van szó, amikor a jelenlegi kormány lépéseit egy működő jogállam mércéjével mérik. Álláspontja szerint Magyarországon jelenleg nincs jogállam, hanem annak helyreállítása zajlik, ami egy különleges, átmeneti időszakot jelent.

Hozzátette, a helyreállítási szakaszban más szabályok érvényesek. „Tehát amikor valaki azzal jön, hogy demokratikus ország van, meg jogállamban, ilyesmi, nem lehetséges, arra csak azt tudom mondani, hogy bárcsak jogállamban élnénk” – fogalmazott. Szerinte a mostani lépések éppen azt a célt szolgálják, hogy ismét legyen jogállam.

Éles különbséget tett a Baka András legfelsőbb bírósági elnök korábbi eltávolítása és a mostani intézkedések között. Míg szerinte akkor lerombolták a jogállamot, a jelenlegi eltávolítások célja éppen a jogállam helyreállítása. „Azt lássuk tisztán, hogy kifelé megyünk egy önkényuralomból, ebből a bizonyos kizárólagos hatalomgyakorlásból, napról napra, tégláról téglára építjük fel a jogállamot. Ez egy átmeneti időszak, és ilyenkor bizony olyan lépések is szükségesek, amelyek majd a felépült jogállamban nem lehetségesek” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a mostani módosítások nem mennek-e elég messzire, mivel számos kulcspozícióban, például a Kúria vagy az Országos Bírósági Hivatal élén megmaradnak a korábbi rendszer emberei, Vörös Imre azt mondta, egyetért azzal, hogy radikálisabb lépésekre lenne szükség. Úgy véli, az Alaptörvény C) cikkének második bekezdése adna jogalapot az összes érintett közjogi méltóság eltávolítására. Felidézte a passzust, amely szerint „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására, és az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni.” Vörös szerint ezen kötelezettségének a korábbi országgyűlések nem tettek eleget, a mostani viszont igen.

Szerinte a kulcspozíciókban lévő személyek az önkényuralom fenntartásának és működtetésének szereplői voltak. „Ők tartották fenn és működtették azt a rendszert, amelyet 3,5 millió szavazó is, mint ahogy a tudomány, sokan mások is önkényuralomnak, kizárólagos hatalom gyakorlásának neveznek” – állította. Ezért véleménye szerint mindegyikükkel szemben ugyanazt a mércét kellene alkalmazni, vagyis azt, hogy fenntartották és működtették ezt a rendszert.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban a volt alkotmánybíró még radikálisabb javaslatot fogalmazott meg. A riporter felvetésére, miszerint a testületben maradó tagok – mint Handó Tünde vagy Hende Csaba – megválasztása elnöknek nehezítené a jogállam helyreállítását, Vörös Imre úgy reagált, hogy a testületet jelenlegi formájában meg kellene szüntetni.

Javaslata szerint az alkotmánybíráskodás funkcióját a Kúriához kellene telepíteni egy új alkotmányjogi kollégium létrehozásával. Érvelése szerint az alkotmánybíráskodás bírói funkció, amit nem gyakorolhatnak politikai delegáltak. Úgy gondolja, ez a modell Magyarországon nem vált be, mert már a jelölés is túlságosan politikailag befolyásolt.

A volt alkotmánybíró szerint elképzelhető és jogilag kezelhető lenne, ha egy következő módosítási körben a kormány elővenné az általa vázolt elképzelést, és egyesítené a Kúriát és az Alkotmánybíróságot. Ez szerinte lehetőséget teremtene a bírósági vezetők cseréjére is, hiszen egy új szervezet jönne létre. Hangsúlyozta, hogy a folyamat a 17. módosítással nincs lezárva, hiszen, már küszöbön – a talán már jövő héten benyújtásra kerülő – a 18.”

Hozzátette, teljes mértékben megérti, hogy a kormány „rettenetes hajszában” fogadja el a módosításokat. A vitát azonban nem tekinti lezártnak sem a mostani módosítások, sem egy jövőbeli új alkotmány tekintetében. A jelenlegi, 17. módosításról azt mondta: „az gyakorlatilag visszalépés a 2010 előtti időszakhoz, és nem vonja le annak a tanulságait, hogy az Alkotmánybíróság ebben a formájában úgy néz ki, hogy Magyarországon nem a legjobb tapasztalatokkal szolgált.”

Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebook-oldalán kommentálta, hogy a Fidesz–KDNP tüntetést szervez a Sándor-palotához.

„Mondjátok, hogy álmodom, és nem azok a bukott maffiózók szerveznek éppen tüntetést az »önkényuralom« ellen, akik tizenhat év alatt egy posztkommunista maffiaállamá züllesztették Magyarországot. Akik pártkatonákkal tömték tele az alkotmányos intézményeket, választási törvényt írtak magukra, rendeleti kormányzással tartották fogságban az országot, korlátozták a sztrájkjogot, üldözték a szabad sajtót, és közpénzből felépített propagandagépezettel hazudtak reggel, délben meg este a magyar emberek arcába” – kezdte a politikus.

A „bukott miniszterelnök”, azaz Orbán Viktor indoklását is felidézi, aki szerint a választók nem adtak felhatalmazást arra, hogy a Tisza Párt „minden emberi, erkölcsi és jogállami határt átlépjen”. Fekete-Győr szerint ennek éppen az ellenkezője történik: azoknak az elszámoltatása kezdődik meg, akik ezeket a határokat tizenhat éven át átlépték, és annak a „pártállami gépezetnek” a lebontása, amelyet Orbán Viktor és köre a saját hatalmának és vagyonának védelmére épített fel.

Elismerte, hogy a Tisza alaptörvény-módosítási csomagjával kapcsolatban lehetnek aggályok, de szerinte a Fidesz nem ezeket fogalmazza meg.

„Nem fog menni, elvtársak. Átlátunk rajtatok. Hiába ordibál a bukott miniszterelnök a pálya széléről, próbálja eljátszani, mintha még mindig ő diktálná a tempót. Már nem uralja Magyarországot. Ő már csak egy bukott korszak kellemetlen emléke. Egy leváltott miniszterelnök, aki a saját összeomlott rendszerének romjai között toporzékolva próbálja elhitetni magával és a világgal, hogy még mindig tényező. Miközben pontosan tudja: már csak egy bukott senki, aki ha megszakad, sem fogja tudni elkerülni a felelősségre vonást.

– írta Fekete-Győr András.

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként ismertté vált ügyvéd a HVG-nek adott interjúban beszélt a jogállamiság helyreállításának folyamatáról, az elszámoltatásról és egy új alkotmány szükségességéről.

Szerinte bár korábbi, a jogállamiság egy nap alatti helyreállításáról szóló kijelentése költői túlzás volt, a lényegét továbbra is tartja. Álláspontja szerint azért lehetséges a gyors változás, mert „A NER formálisan jogállam volt abban az értelemben, hogy minden jogállami intézmény létezett, csak nem töltötték be az alkotmányos feladatukat” – mondta.

Szerinte a probléma a vezetők személyében rejlett: „Éspedig azért nem, mert olyan személyek álltak az élükön, akik Orbán Viktor hatalmának támogatását tekintették a feladatuknak, nem pedig az általuk vezetett intézmény jogállami működésének biztosítását” – tette hozzá.

Úgy véli, az ügyészségnek beismerő vallomást kellene tennie. „Itt lenne az ideje a magyar ügyészség részéről egy alapos, bűnösségre is kiterjedő, feltáró jellegű beismerő vallomásnak, például azzal kapcsolatban, hogy miért nem tekintették hűtlen kezelésnek a túlárazásokat, túlszámlázásokat az állami megrendelések esetén, vagy azt, amikor a közbeszerzések során teljesen értelmetlenül közvetítőcégeket iktattak be” – jelentette ki.

A törvényalkotási folyamatról szólva azt mondta, néha keveredni látja a rendszerváltáshoz szükséges azonnali lépéseket a jövőnek szóló, alkotmányozási folyamatba illő elemekkel. Szerinte az előbbieket gyorsabban is meg lehetett volna hozni egy úgynevezett rendszerváltó klauzulával.

„Akár akként, hogy az alkotmányozó többség a mostani Alaptörvénybe illesztett rendszerváltó klauzulában” deklarálja, hogy az előző rendszert nem tekinti jogállamnak, ezt röviden megindokolja, és a jogállamiság helyreállításának keretében – a szükséges átmeneti rendelkezések mellett – rendelkezik azon közjogi szereplők megbízatásának megszűnéséről, akiket teljes egészében a NER választott ki, és akik az Orbán-rendszert szolgálták” – vázolta fel javaslatát.

Arra a felvetésre, hogy ez nem lett volna-e aggályos, Fülöp Botond nemmel válaszolt, és a Kúria elnökének esetét hozta fel példaként, akinek megválasztásához szerinte törvényeket kellett módosítani.

A képviselői mandátum korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy az a passzív választójog korlátozását jelenti, és a döntés mögött a néppel szembeni bizalmatlanságot véli felfedezni. „hiszen a korlátozással az alkotmányozó hatalom a népet akarja megkímélni a rossz döntéseinek következményeitől” – mondta.

A bírói függetlenségről úgy vélekedett, hogy az a NER alatt nem sérült jelentősen: „a leginkább problémás területet nem is a büntető- vagy polgári ügyek jelentették, hanem a közigazgatási ügyszak” – mondta.

A Tisztítótűz műveletről jogászként azt várja, hogy a hatóságok a jogállami normák szerint végezzék a munkájukat.

– fejtette ki.

Az eddigi ügyekkel, például az NKA-üggyel kapcsolatban hiányérzete van, mert szerinte a gyanúsítások megálltak egy bizonyos szinten. „Pedig nem tűnik életszerűnek, hogy a szakminiszter, aki az NKA elnöke is egy személyben, nem tudott a visszaélésekről, és a hivatalnokok a saját szakállukra, erre vonatkozó utasítások nélkül osztogattak százmilliókat” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktort elérheti-e a számonkérés, azt válaszolta, hogy a jogállamiság ezt követeli meg minden bűnelkövetővel szemben.

Az ügyvéd a vagyonvisszaszerzés kapcsán optimista. Saját politikai szerepvállalásáról azt mondta, az alkotmányozási folyamatban szívesen részt venne. Az új alkotmány legfőbb céljaként azt jelölte meg, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az, ami az elmúlt 16 évben történt.

„Alapelv, hogy a többség hatalmával szembeni fékeket és ellensúlyokat nem választhatja kizárólag a többség, hiszen akkor azok nem lesznek képesek betölteni az alkotmányos feladatukat” – zárta gondolatait Fülöp Botond.