Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból

Magyar Péter az Európai Tanács üléséről jelentkezett be közösségi oldalán. A magyar miniszterelnök ezúttal nem egy komoly politikai témával foglalkozott, hanem egy vidám képet osztott meg, amely vélhetően egy szünetben készült. Azt is elárulta, hogy kikkel és miért fotózkodott együtt. Azt írta:

A kormányfő szerint: „Örülök, hogy az asztal jó részére kerültem, és az éjszakába nyúló tárgyalások sokszor nehéz, néha kifejezetten humoros pillanatait három fantasztikus, nyitott és segítőkész kollegával fogom végigcsinálni: Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Bart de Wever belga miniszterelnök. Köszönöm a befogadást.”

Majd a végén egy vicces megjegyzést is írt:

VIDEÓ: A cicáról

Felesége közleményben reagált arra, hogy tegnap hat és fél év fegyházra ítélték első fokon Joób Márton világbajnok kenus és korábbi szegedi polgármester-jelöltet. Az ítélet szerint Joób és a további vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. A volt képviselő védője fellebbezett a döntés ellen, a sportoló-politikus jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

Kérésének megfelelően Joób Dóri írását változtatás nélkül közöljük:

„6 év 6 hónap

Ez a nem jogerős elsőfokú ítélet, de akkor is felfoghatatlan.

Biztos, hogy észrevettétek, hogy Marci büntetőügyével kapcsolatban nem nyilatkoztunk meg az eljárás során. Ennek az az oka, hogy úgy gondoljuk, hogy nem ez a fóruma az igazságunk képviseletének, hanem a bíróság. Most azonban, hogy a média tele van az elsőfokú ítélettel, úgy érezzük, hogy nem tehetjük meg, hogy nem nyilvánulunk meg azok felé, akik szeretnek és támogatnak minket.

Az ügy érdemébe most sem szeretnék belemenni, hiszen több tízezer oldalnyi anyagot nem lehet összefoglalni néhány mondatban. Úgy gondolom, hogy az eljárás során mindent elmondtunk, igazoltunk, bizonyítottuk, és óriási csalódás, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy a felállított életszertűtlen vádirati koncepció megdőljön az elsőfokú bíróság előtt.

A vádhatékonyság Magyarországon az ügyészségi statisztikák szerint 99,1%. Ennyi az esélye annak, hogy ha valaki ellen vádat emelnek, akkor el is ítélik. Borzasztó ezt a saját bőrünkön tapasztalni.

Tisztában vagyok a férjem valódi felelősségével, és hiszek abban, hogy az eljárás végére az igazságunk bebizonyosodik. De most nehéz. Lelkileg nagyon megterhelő volt a tegnapi nap. Ezt a feszültséget, bizonytalanságot immár hetedik éve hordozni hatalmas teher számunkra, folyamatos tudatosságot igényel, hogy az eljárás súlyát, az emberi csalódásokat (hogy olyan emberek fordultak a férjem ellen, akiket ő segített), az ügyészi indítványt, ami arra irányul, hogy a gyermekeink apa nélkül nőjenek fel, a valótlan állítások gyötrését és az igazságtalanságot ki tudjuk zárni annyira, hogy vinni tudjuk a hétköznapokat és hogy a gyerekeink kiegyensúlyozott szüleiként meg tudjunk felelni. Ez nagyon nehéz.

A bántásokkal együtt tudnunk élni, ez mindenkinek a maga felelőssége.

Köszönöm azoknak, akik ebben a nehéz időszakban támogatnak és bíztatnak bennünket, imádkoznak értünk. Vannak pillanatok, amikor ez több erőt adott és ad nekünk, mint gondolnátok. KÖSZÖNJÜK!

Joób Dóri”

Az ítéletről további részletek:

Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.

A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.

A miniszter posztja végén sok sikert, erőt és felelősségteljes munkát kívánt az új vezetőknek.

Hegedűs Zsolt június 8-án a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház élén is vezetőváltást jelentett be, akkor Dr. Járai Zoltánt nevezték ki megbízott főigazgatónak, az orvosigazgató pedig Dr. Kerkovits András lett.

Több százmilliárd forintos állami támogatás elköltését ellenőrizhették volna a Fideszhez szorosan kötődő háttéremberek a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványnál - erről ír a Telex.

Az alapítvány hat évre 261 milliárd forintot és egy további 25 évre szóló, akár ezermilliárdos keretet is kaphatott volna.

A lap megszerezte a szervezet alapító okiratát és a hozzá kapcsolódó cégdokumentumokat, melyekből most először derült ki név szerint, kik ültek a pénzügyeket felügyelő testületekben.

Bár egy alapítvány szakmai irányítását a kuratórium látja el – amelyben az Élvonal esetében világhírű tudósok ülnek –, a gazdálkodás és a működés feletti tényleges kontrollt a felügyelőbizottság gyakorolja. Ez a testület betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és jeleznie kell, ha jogsértést tapasztal.

A kép az alapítványhoz rendelt Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központnál is hasonló. Ennek a cégnek a felügyelőbizottságában Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és volt innovációért felelős helyettes államtitkár; György László korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki nem mellesleg Hankó Balázs felnőttképzésért felelős állambiztosa volt, valamint Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója kapott helyet.

Az alapítvány a kinevezésekkel kapcsolatos kérdésekre azt a választ adta, hogy a kiválasztás a jogszabályok alapján, a szükséges kompetenciák figyelembevételével történt.

Az egész konstrukciót az a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis kekva-modell tette lehetővé, amelyet az Európai Unió is élesen kritizált, amiért az állami vagyont magánjogi formába szervezte ki, miközben a felügyelő testületekbe beültetett szereplők egy egyszerű többségű kormányváltás esetén is a helyükön maradtak volna.

Azonban a Tisza Párt kétharmados választási győzelme ezt felülírta. Az új kormány már bejelentette a szerződés felbontását Krausz alapítványával és a már átutalt 22,4 milliárd forintot is visszakérik. Tanács Zoltán miniszter a lépést azzal indokolta, hogy a konstrukció korlátozza a közpénzek feletti demokratikus kontrollt.

A Tisza Párt vezette Országgyűlés hétfőn már meg is szavazta azt az Alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi a kekvák felszámolását.