SZEMPONT

Bárándy Péter: A Pride szabadságáért kiálló több százezres tüntetés az év egyik legjelentősebb eseménye volt

A felvonulás egy általános, a rendszerrel szembeni kiállássá vált – mondja a volt igazságügyi miniszter, aki szerint ha az átláthatósági törvényt elfogadták volna, Magyarország diktatúrává válik. Évértékelő sorozatunk újabb részében 2025-öt a jogrendszer szempontjából értékeljük.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. december 24.

Betiltott Pride, átláthatósági törvény, gyermekvédelmi botrányok - az idei év is számos kihívás elé állította a jogrendszert.

Évértékelő sorozatunk újabb részében Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel elemeztük a magyar igazságszolgáltatás és a demokrácia állapotát 2025-ben, és röviden arról is beszéltünk: mi történhet jövő április után.

— Az év elején elhangzott Orbán Viktor azt mondta: nem is kell a Pride-dal szöszmötölni, mert úgysem lesz. Aztán mégis megtartották, nemcsak Budapesten, de Pécsen is.

— Én végigasszisztáltam, ott voltam. Volt egy időszak, amikor minimum a Gellért tértől a Madách térig tele volt az a nagy Z-betű alakú vonal. Hozzáértő emberek ezt reálisan visszaszámolták úgy 3–400 ezer emberre. Arra az időre ez a tömeg, ha úgy tetszik, átvette a „hatalmat”, és a felvonulást biztosító rendőrség szépen alkalmazkodott. Tudomásom szerint előzetesen 30–40 ezer fővel számoltak. A rendőrség legalábbis így kalkulált, és bevallom, én sem számoltam volna többre. E számítás alapján döntöttek úgy, hogy biztosítják a felvonulást, nem pedig közbeavatkoznak és gátolják. Amikor azonban több százezer ember jött össze, azt már elfogadható eszközökkel nem is lehetett volna megállítani. Dicséretes volt az előzetes elhatározás is, még ha nem is ilyen tömegre számítottak.

Szerintem ez a több százezres tüntetés, az év egyik legjelentősebb eseménye volt.

Abban van igazság, amit a jelenlegi hatalom mond: ez már nem „csak” Pride-tüntetés volt, hanem a Pride tüntetés szabadsága melletti, sokkal népesebb felvonulás. A Pride melletti kiállásként szerveződött, és aztán egy általános, a rendszerrel szembeni, igen kulturált és békés jelenséggé vált.

— És az utóélete? Karácsony Gergely és a pécsi szervező ellen is eljárás indult.

— A hatalom helyében én csendben maradnék, de nem ezt teszik. Mind a pécsi, mind a budapesti felvonulás szervezői ellen jogi eszközökkel lépnek fel. Attól már eltekintettek, hogy szabálysértési eljárásban a kihelyezett kameráknak integető tömegből bárkit is felelősségre vonjanak. Ez az „önmérséklet”, hogy tiszteletreméltó-e vagy sem – szerintem nem az. Több százezer ember szabálysértési felelősségre vonása komplikált és kontraproduktív lenne. A népesség százalékban is mérhető részét kezelnék eljárás alatt állókként, ami nyilván szembe menne a céljaikkal.

Az, hogy a szervezőkkel szemben lépnek fel, szerintem újra fel fogja kavarni azokat az indulatokat, amelyek megalapozták ezt a sok százezres felvonulást.

Lehet vitatkozni a jogi megítélésen: betiltott tüntetés szervezése volt-e, vagy egy önkormányzati felvonulásé, amihez okszerűen nem kell és nem is lehet engedélyt adni. Ha az ügy tárgyalóteremig jut, érdekes jogvita lehet belőle. A főpolgármester elleni vádemelés megjelenése a nyilvánosságban, ha ez tudatosul, ha előkészítő ülést, majd tárgyalást tűz ki a bíróság, szerintem az nem a jelenlegi hatalmat fogja erősíteni. Azt viszont nem tudjuk, mindez melyik kormányzat idején történik majd.

— A gyülekezési törvényt arra hivatkozva módosították, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez és az ehhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Ez az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ez szépen hangzik, de...

— Nem hangzik szépen, bocsánat.

— Hogyan lehet erre a mondatra hivatkozva betiltani egy Pride-ot, ellentétben egy olyan plakátkampánnyal, amely úton-útfélen háborúval riogat?

— Az alaptörvényi módosítás és ennek kapcsán a gyülekezési törvény módosítása kifejezetten azért történt, hogy a Pride-ot be lehessen tiltani. Az Alaptörvénybe iktatták, majd ennek nyomán a többi jogszabályba is, hogy erre lehessen hivatkozni. Csakhogy ez a hivatkozási lehetőség nagy kárt okozott az alapjogok rendszerében. Eddig nem volt olyan alapjog, amelynek tételes prioritása lett volna: az Alkotmánybíróság mindig az adott ügyben mérlegelte, melyik jog milyen mértékben korlátozható egy másikhoz képest. Annak kimondása, hogy „ez a jog mindent visz”, felborítja ezt a rendszert. Ráadásul számtalan olyan „anyajog” van, amely adott helyzetekben okszerűen meg kell, hogy előzze ezt a nominált jogot.

Így az Alkotmánybíróság számára kezelhetetlen helyzeteket idézhetnek elő.

Ha szó szerint betartják ezt a rendelkezést, nem fogják tudni megtalálni az arányos megoldásokat.

— Például a pedagógusok maradék sztrájkjoga is megszűnhet, ha komolyan vesszük ezt a mondatot.

— Igen.

— Lépjünk tovább. Nyár végén jött egy úgynevezett „átláthatósági” törvényjavaslat, amely olyan hirtelen került le a napirendről, ahogy felkerült. Előbb nagyon sokat beszéltek róla, látványos elkötelezettséggel, majd mintha sosem lett volna. Túllőttek a célon?

— Úgy gondolom, ha abból törvény lett volna, akkor egyértelműen ki lehetne mondani: az itt létező rendszer diktatúrává válik. A szólás- és sajtószabadság, a véleménynyilvánítás és a véleményalkotás ilyen mértékű korlátozása csak diktatúrákban elképzelhető. Ennek a kinyilvánítása lett volna ez a szörnyű szöveg.

— Hivatalosan csak „elhalasztották” a tárgyalását. Nem vonták vissza.

— Olyan jogi fogalom, hogy „elhalasztás”, nincs. Bármikor elő lehet venni, bármikor be lehet nyújtani, vagy sem. Az „elhalasztva, felfüggesztve” típusú megfogalmazást a jogalkotási törvény nem ismeri. Tehát nincs ilyen. Újra elő lehet venni a szöveget, és akkor ugyanazt a helyzetet teremti meg, amiről az imént beszéltem: ha ez törvényerőre emelkedik, vitathatatlanná teszi, hogy az uralkodó rendet diktatúraként kell kezelni.

— Miért léphettek mégis vissza?

— Ha egyszer felmerült bennük, hogy ez a kívánatos rend, nem feltételezem róluk az eddigi viselkedés alapján, hogy józan belátásból hátráltak meg, miszerint „ezt mégse kellene”, mert az egyik legalapvetőbb jog ilyen korlátozása nem helyes. Sokkal inkább a kül- és belföldi negatív hatások mértékétől riadtak vissza.

— Eljöhet olyan idő, amikor ez már nem számít?

— Persze. Ha úgy érzik, olyan helyzetben vannak, hogy a megítélés romlása már nem érdekes, és a túlélés az egyetlen cél.

— Nézzük az ügysorozatot, amely régóta napirenden van. A kormány a „gyermekvédelem” jelszavát emelte zászlóra, sorra fogadtak el nem éppen gyermekbarát, sokkal inkább homofób törvényeket – papíron mégis mind a gyermekvédelem mellett szólt. Aztán tavaly jött a kegyelmi ügy, aminek következtében megjelent a TISZA Párt, majd most a Szőlő utcai botrány.

— A rendszer abban egységes, hogy az elesetteket, az érdekérvényesítésre képteleneket – csecsemőket, gyermekeket, sérülteket, idős embereket, nem veszi figyelembe. A létük is zavaró tényező. Ez a hozzáállás törvényszerűen szüli azokat a szörnyűségeket, amelyek már a társadalmat is átfogóan megérintik. Hogy példát mondjak: a totális intézmények, börtönök, gyermekotthonok, javítóintézetek, a sereg bizonyos részei borzasztóan el tudnak fajulni, ha nincs áttekinthetőség, átláthatóság, ellenőrizhetőség. Ha ezeket a kontrollmechanizmusokat kivonjuk, a legrosszabb helyzetek alakulnak ki. Régebben, a jelenlegi hatalmat megelőző időszakban, 6–8, sőt 10 különböző szervezet is rendszeresen bejárt ezekbe az intézményekbe. Kapcsolatot tartottak az ellátottakkal és az őrző-szolgálati állománnyal. Ilyenek voltak hatóságok, mindenekelőtt az ügyészség, és számos civil szervezet, egyházi és nem egyházi, alapjogvédők stb. A bejárásuk biztosított volt, saját szempontjaik szerint ítélték meg a rendet, és ha diszfunkciót találtak, felléptek, a nyilvánosság eszközével is.

Ezeket a szerveződéseket rövid idő alatt kiszorították. Az ottani élet zárttá, öntörvényűvé, átláthatatlanná, ellenőrizhetetlenné vált.

Ez szülte például a Szőlő utcai intézetben, és máshol is az elfajulásokat, a felügyeletet gyakorló személyek viselkedését, akiknek elvben nevelniük és a társadalomba visszavezetniük kellene az ott tartózkodókat. Ez jól kirajzolja ennek a hatalomnak az emberellenességét. Hasonló elfajulások vannak a bv-intézetekben is. Ráadásul egyes miniszterek, sőt a miniszterelnök nyilatkozatai is tükrözik: a javítóintézet „fiatalkorúak börtöne”, és aki oda bekerült, „dögöljön meg”. Már a premissza sem igaz: ez nem börtön, hanem nevelőintézet. A Btk. szerint is intézkedésként rendelhető el, nem büntetésként. A célja, ismétlem, zárt körülmények között, a nevelés.

— Azt érezzük, hogy folyamatosan kerülnek elő ügyek, és mintha senki nem kapná meg az arányos büntetést. A legkirívóbb példa Kaleta Gábor: 540 ezer forinttal megúszta a 19 ezer pornográf képet.

— A Kaleta-ügyet annyiban kivenném a sorból, hogy az elkövetés idején olyan büntetési tétel kapcsolódott a cselekményhez, amely jogilag arányosnak tűnhetett. A Kaleta-ügy után emelték meg a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények büntetési tételeit, és hosszabbodtak az elévülési idők is. A későbbi ügyek büntetlensége vagy enyhe retorziója viszont a rendszer sajátossága. A „nem számító”, nem szavazó, politikai támogatást nem adó csoportok tagjai, ilyenek a gyerekek is, másodlagosak. A rajtuk esett sérelem is másodlagos. A sérelmet okozók „bocsánatos” bűnöket követnek el. Ez homlokegyenest szemben áll azzal a család- és gyermekbarát szlogenhalmazzal, amellyel rögtön találkozik az ember, amikor belép Ferihegyen. Legutóbb is ki volt plakátolva, hogy „családbarát országba” érkeztünk. Ilyet jóérzésű ember nem ír ki.

Engem ez Orwell 1984-ének minisztérium-elnevezéseire emlékeztet: mindennek az ellenkezője a neve annak, amit csinál.

— Ez engem is emlékeztet arra, amit még Romániában és Csehszlovákiában láttam a demokrácia előtti rendszerben: átléptem a határt, és mindenhol plakátok hirdették, milyen nagyszerű minden. Onnan ez már régen eltűnt, itt viszont megjelent az elmúlt tíz évben.

— Én az orwelli világot a ’89 előtti rendszerben éltem meg. Valóban igaz, hogy Csehszlovákiában, az NDK-ban közelebb állt a megvalósuláshoz, mint Magyarországon. Ma pedig Magyarország van közelebb az ott leírtakhoz, mint a környező volt szocialista országok bármelyike.

— Nézzünk előre, ha lehet. Sokan mondják, a liberális demokráciák válságban vannak. Romániában meg kellett ismételni az elnökválasztást, bírósági ítélettel tették partvonalra azt a jelöltet, akiről többé-kevésbé bebizonyosodott, hogy orosz befolyással indult. Franciaországban kriminalizálták a Le Pen-féle pártot, legalábbis magát Marine Le Pent. Németországban az AfD karanténba került. Mintha a liberális demokráciák egyre kevésbé tudnák magukat hagyományos jogállami eszközökkel megvédeni. A válság Magyarországon csak előbb csapódott le.

— Magyarországon hatalomátvétel történt ebben az értelemben, és a miniszterelnök ki is mondta: „illiberális demokrácia”.

Aki régebb óta a földön jár, tudja: van demokrácia, ami az is, és van jelzős demokrácia – az meg nem az. Legyen az „népi”, „szocialista” vagy „illiberális”, az mind a demokrácia tagadása.

Ugyanakkor látszik, hogy a demokratikus országok a demokrácia szabályai mentén képesek a szélsőségeket távol tartani a hatalomtól. Ebbe a szabályrendszerbe beletartozik az igazságszolgáltatás működése is. Ha a bíróság partvonalon kívülre utasít olyan tényezőket, amelyek hatalomra jutása magát a demokráciát veszélyezteti, az nem „ördögtől való”. Bajt jelez, persze: nem lenne szabad idáig eljutni. De ha a társadalom túl nagy hányada fogadja el a demokráciát veszélyeztető erőket, a bíróság marad védőbástyának.

— Lehetünk-e „immunisabbak” azokra a válságjelenségekre, amelyek Európa-szerte látszanak?

— Immunissá nem válunk. A társadalmat valójában nem az állam demokratikus működése érdekli, hanem az, hogy az állam biztosítja-e a mindennapok jólétét, boldogságát, szabadságát. Hogy ezt milyen állami működés szolgálja, az kevéssé érdekli a többséget. Az a szakemberek dolga volna az én felfogásom szerint, hogy őrködjenek azon, hogy az állam valóban a társadalom boldogulását szolgálja-e. Márpedig tartósan csak demokratikusan működő állam képes erre. Ahol érvényesülnek az ellensúlyok, ahol a végrehajtó hatalom nem jut oda, hogy azt tesz, amit akar, és önmaga fenntartása lesz az egyetlen cél.

Rossz esetben, mint nálunk, már az is kimondható, hogy egyetlen személy elképzeléseihez szabják az állam céljait, és a hatalomban közvetlenül jelenlévő személyek érdekeit szolgálják, nem a társadalomét. A nem demokratikus állam törvényszerűen idáig jut.

Lehet, hogy rövid ideig egy „józan diktátor” a társadalom érdekében jár el, de csak amíg józan marad. Ez a józanság azonban el szokott veszni. A történelem tapasztalata szerint hosszabb távon csak a demokratikus állam biztosít jólétet és kiegyensúlyozott működést.

—Magyar Péter idén, késő tavasszal meghirdette az „Út a börtönbe” programot. Lát-e esélyt arra, hogy az állami vezetők közül azok ellen, akik bizonyíthatóan bűncselekményeket követtek el, eljárás induljon? És mi a különbség a bosszú és az igazságszolgáltatás között?

— A kérdésében benne van az okos válasz: a bizonyíthatóan bűncselekményt elkövetőket meg kell büntetni. Akiknél ennek alapos gyanúja fennáll, azokat büntetőeljárás alá kell vonni. A büntetőeljárást az arra hivatott szervek folytatják le. A hatalomra készülő politikai erő legfeljebb azt mondhatja, hogy szabad folyást enged az igazságszolgáltatásnak. Nem mondhatja, hogy „felelősségre fogom vonni”, mert az a hatalommegosztás elvének tagadása volna. Tehát biztosítani kell, hogy a meglévő, az elkövetéskor hatályos törvények alapján megtörténhessen a felelősségre vonás. Ehhez minden eszközt rendelkezésre kell bocsátani, és szemléletben is támogatni kell, hogy végigvihető legyen a folyamat.

A legtöbb lopás, rablás, korrupció, ami erkölcsileg, anyagilag, gazdaságilag tönkretette ezt a társadalmat, a hatályos jog szerint is büntetendő. Az elévülésük zömmel nem következett be,

mert nagy elkövetési értékre és kárra irányultak. A korrupciós cselekmények elévülését pedig épp ez a hatalom terjesztette ki 12 évre. Tizenhat éve vannak hatalmon; ebből a 12 év elég nagy szelet. Ráadásul ezek a cselekmények nagyrészt nem egymozzanatúak, hanem elhúzódóak: a káros eredmények akár évek, évtizedek múlva következnek be, addig az elévülés el sem kezdődik. Nem csak a büntetőjog adhat elégtételt, pénzügyi eszközök is vannak. Vagyonelszámoltatásnál például nincs elévülési probléma a jelen helyzetben, most kell megkérdezni, amije van, miből szerezte. Tessék elszámolni: honnan a vagyon, mi volt a legális, adózott bevétel, amiből finanszírozta. Aztán lehet tovább gondolkodni azon is, hogy bizonyos jogi személyek, vállalkozások hogyan dolgozhatnak 30–40–50 százalékos haszonnal, miközben a világban 1–5 százalék a szokásos haszonkulcs. Hogy lehet az, hogy 1–2–3–8 ember dolgozik ezekben az igen sikeres cégekben, és ők sem termelő, hanem valamiféle „szervező” munkát végeznek? Ez mind számon kérhető, nem feltétlenül csak büntetőjogi eszközökkel.

— Ennél jóval síkosabb terep a politikai felelősség esetleges büntetőjogi értelmezése. Hol a határ a szuverén politikai döntés és a hazaárulás között?

— A hazaárulás a Btk-ban körülírt állam elleni bűncselekmény. Ha a tényállási elemei megvalósulnak, szóba jön a büntetőjogi fellépés. De az országra káros politizálásnak általában politikai következménye van, amely a választásokon manifesztálódik; nem feltétlenül büntetőjogi.

— Egyetlen konkrétum: az orosz hackertörténet a Külügyminisztérium szerverein. Úgy tűnik, nem túl hatékonyan próbálták megvédeni az adatokat.

— Ha eljutunk odáig, hogy van olyan magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal, mondjuk az orosszal, vagy hasonló szervezettel kapcsolatot vett fel, tartott fenn, az kimerítheti a hazaárulás tényállását. Ezt meg kell vizsgálni. Egy ilyen vizsgálat a hatalomvesztés után válhat reálissá. Természetesen egy ilyen súlyos vádhoz szilárd bizonyítékok kellenek. Ha megvannak, súlyos büntetés jár érte.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.