SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József az új napelem-szabályokról: Ki fog ezért fizetni? Sok pénzről van szó!

Az állam ezentúl negyedórás bontásban látni akarja, ki-mennyi energiát termel otthon. Az energetikai szakértő szerint nem világos, hogy a rendszer kiépítését kinek kell kifizetnie. És az egészre szükség sem lenne, ha a megújuló termelést nem kizárólag a napelemekre alapozták volna.


Szerdán derült ki, hogy a napelem-tulajdonosoknak egy törvénytervezet szerint ezentúl adatokat kell majd szolgáltatniuk a termelésükről az Energiaügyi Minisztérium számára. A minisztérium szerint a felhasználók kétharmadának ez semmibe sem kerül majd, mert az internetkapcsolatukon keresztül jelenleg is továbbítanak ilyen adatokat, de az nem világos, hogy akiknek régebbi típusú napelem-rendszerük van, azokra mi vár.

A törvénytervezet emellett számos más új szabályt is tartalmaz, például a panelek, társaházak napelem-termelését lehetővé tevő energiaközösségekről és az úgynevezett "származási garanciáról", aminek az értékesítési lehetőségét elvennék a napelem-tulajdonosoktól. Ezek értelmezéséhez Balogh József energiapiaci szakértő segítségét kértük.

– Mit jelent pontosan az új előírás a napelem-tulajdonosok számára?

– A törvénytervezetben hosszasan le van írva, hogy milyen adatokat szeretnének központilag nyilvántartani minden egyes magán napelemről. Például a maximális teljesítmény, feszültség, teljesítménytényező, inverter azonosító adatai. Az első probléma az, hogy aki annak idején napelemet épített, ő nem tudhatta, hogy lesz ilyen adatszolgáltatási kötelezettség, és rögtön felmerül a kérdés, amiről egyébként a törvénytervezet hallgat, hogy

ki fog azért fizetni, hogy ezt kiépítsék? Sok pénzről van szó.

Ez a törvénytervezet 17. paragrafusa, amiben az szerepel, hogy akinek napeleme van otthon, biztosítja azt, hogy a tulajdonában lévő naperőműről ezeket az adatokat le lehessen olvasni. Ez jelentheti azt, hogy magának a napelem-tulajdonosnak kell ezt az adatszolgáltatási rendszert kiépítenie, amivel rácsatlakozik a nemzeti rendszerre, de jelentheti azt is, hogy a helyi elosztói engedélyes fogja ezt a befektetést megcsinálni, ez nem tiszta. Ki fog azért fizetni, hogy ez a rengeteg adat eljusson oda, amit most már úgy fognak hívni, hogy energetikai adatszolgáltató platform?

Ha már elkészült ez az adatszolgáltatási rendszer, akkor meg fogják tudni nézni, hogy az adott fogyasztó megtermelt nyolc kilowattórát, abból felhasznált hatot, és kettő ment a rendszerre.

Adatvédelmileg ez aggályos lehet. Az országban 283 600 HMKE van telepítve (2024. szeptember 30-i adat), ezekről kellene leszedni az adatokat minden 15 percben (az elektromos áramban 15 percenként van az elszámolás). Ez elképesztő mennyiségű adat. Erre majd létrehoznak egy energetikai adatszolgáltató platformot, ami ezen az óriási adathalmazon fog ülni, aminek lehet, hogy van kereskedelmi értéke is, de hogy személyiségi jogi értéke van, az biztos. Ez már a Big Brothernek az egyik alváltozata. Szerintem ez potenciálisan veszélyes irány.

– Mi a racionalitás abban, hogy ezeket az adatokat központilag nyilván akarják tartani?

– Annyira sok már a napelem, hogy ezeknek a működése az egész magyar elektromos rendszert jobbra és balra rángatja. És teljesen igaz, hogy valamit itt csinálni kell.

Annyira túlnőtte magát a magyar lakossági napelempark, hogy valamit muszáj csinálni a szabályozási oldalról, mert különben az lesz, amit láttunk nyáron: délben mínusz órák vannak, mínusz 70-72 euró/MWh az áram ára, azután ugyanaznap este, mikor lement a nap, akkor 500 euró/MWh az elszámoló ár,

mert nem termelnek a napelemek. De az, hogy valójában ez a legjobb lépés, arról nem vagyok meggyőződve, de meg fogjuk látni, hogy mi lesz a vége.

– Nekem vannak napelemeim, és én kaptam hozzá egy online felületet, akár a telefonomon, de számítógépen is nézhetem a termelési adataimat. Értelemszerűen a saját adataimat látom. De a telepítő látja az összes általa telepített rendszer adatait távolról. Erről lenne szó? Vagy egy ezen kívüli platformot akarnak telepíteni minden rendszerre?

– Nem, pont erről van szó. Amit eddig a felhasználó a saját napeleméről az online felületen magának megnézett, azt szeretnék most országos szinten, minden háztartási napelemről begyűjteni.

– Akkor a háztartások részéről nagyjából ez automatikusan teljesíthető, és csak azokra ró esetleg plusz terhet, akiknek még valamikor az ősidőkben telepítettek úgy napelemet, hogy annak az okoseszközökkel való online figyelése nem megoldott.

– Az Energiaügyi Minisztérium is azt írta, hogy az összes bekötött magyar háztartási méretű kiserőműnek több mint a kétharmadánál ez nem jelent semmilyen tennivalót, mert azoknak az online adatszolgáltatása ezeken az applikációkon keresztül megoldott. Azt próbálják elérni, hogy a napelemes adatok ne a helyi szolgáltatóknál akadjanak el, hanem jussanak el egy országos platformra. Itt fogják nyomon követni a napelemrendszerek termelését, hogy adott esetben időben ki tudják egyenlíteni a rendszert.

Az áram azért borzasztóan nehéz iparág, mert minden egyes pillanatban annyi áramot kell biztosítani (termelés vagy import), amennyit az ország elfogyaszt, különben összeomlik az egész elektromos rendszer.

Földgáznál egyszerűbb, mert van tároló, ott könnyebb egyensúlyt tartani a kereslet és a kínálat között. Mára viszont annyira sok háztartási méretű kiserőmű van, hogy országos szinten kell velük számolni. Például, ha most süt a nap, és 15 perc múlva is süt a nap, akkor tudjuk, hogy 15 perc múlva körülbelül ugyanannyit fognak a napelemek termelni, mint most. Ezzel a rendszerirányító már tud tervezni. Ha viszont tudom, hogy 3 óra múlva jön egy nagy felhő, vagy jön egy nagy zápor, akkor a napelem-termelés csökkenni fog, tehát indítani kell a gázos erőműveket, vagy be kell hívni Mátrát, vagy el kell kezdeni importálni. Rendszerszinten azt mondom, hogy érthető és jó az irány. Azonban

nem kerültünk volna ebbe a szomorú helyzetbe, ha a megújuló energiatermelés belső struktúrája kiegyensúlyozottabb lenne. A napelem mellé kellett volna, sőt kell is fejleszteni a szélerőművet, és ott van a geotermikus energia.

Termálvíz tekintetében Magyarország nagyhatalom. Például, Szegeden és Hódmezővásárhelyen használják is a termálvizet távfűtésre. És igazuk van, mert miért égessünk el orosz gázt, amikor lefúrok, és itt van alattam a 130 fokos víz.

– Tehát, ha kiegyensúlyozottabb energiamixünk lenne, akkor ez a probléma önmagát oldaná meg, és nem kellene túlszabályozni?

– Valóban, ha nem rontották volna el az egész magyar megújuló termelés belső struktúráját, akkor erre az energetikai adatszolgáltató platformra véleményem szerint nem lenne szükség. Az egyik megújuló termelő kiegyenlítené a másikat: este lemegy a nap, de elkezd fújni a szél, jobb lenne az egyensúly. Sajnos Magyarországon a napelemet „túlhúzták”.

– Nemrég Lázár János minisztériumában újraszabályozták a szélerőművek telepítésének szabályait egy építőipari rendeletben.

– Magyarországon 2016 óta véleményem szerint nem lehet szélerőművet építeni, mert a védőövezetet 12 kilométerben állapították meg a lakott területektől.

– Ez most lecsökkent 700 méterre, de van más egyéb szabály, például tilos szélerőművet építeni kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében, valamint a Honvédség radarjainak 40 kilométeres körzetében, illetve a katonai repülőterek 15 kilométeres körzetében.

– Utána meg az lesz, hogy igen már lehet szélerőművet építeni, de be kell szerezni a helyi jegyző hozzájárulását. A helyi jegyző meg csendben lassítja az engedélyezést, mert megüzenik neki SMS-ben, hogy a széllapátok elrontják a tájképet. Én nem látom azt, hogy olyan rengeteg szélerőmű lenne előkészítés alatt Magyarországon. Ugyanakkor most már 7000 megawatt napelem működik, de kiadtak engedélyt még extra 5000-re.

Ez már túl sok, mert ennyi napelem az egész magyar elektromos rendszert meg tudja dönteni.

Ha ezek a napelemek termelnek, akkor a fülünkön jön ki az áram, viszont ha bejön egy felhő, elkezd esni az eső, vagy bármi hasonló történik, akkor egyszerűen nincs elég áram a rendszerben. Ilyenkor importálni kell, és/vagy gázos erőművekkel kell kipótolni a keresletet. Sőt idén nyáron voltak olyan esti órák, amikor Magyarországon olajat égettek el azért, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon. Ennyit a zöld-átmenetről...

– Mi van még a törvényben?

– Az energiaközösségek. Hogyan kell majd megalakítani, ennek is nagy jövője van. Eddig, amikor napelemről beszéltünk, egyértelmű volt, hogy családi házakról volt szó. De mit csinálunk akkor, ha valaki panelben lakik? Van egy tízemeletes ház, annak a tetejére építenek napelemet, hogy lesz annak az elszámolása? Ezt is szabályozza a törvény,

azaz megnyitja az utat a társasházakban lakók előtt, hogy megújuló energiát használjanak.

Véleményem szerint viszont nem ez a legérdekesebb. A törvénytervezet második paragrafusa ugyanis arról szól, hogyha valakinek otthon van egy napeleme, és egyetemes szolgáltatásban van, ez pedig az összes magyar háztartási méretű kiserőműre igaz, akkor az úgynevezett származási garanciát ingyen megkapja az egyetemes szolgáltató. Ez azért nagyon-nagyon érdekes, mert ennek a származási garanciának kereskedelmi értéke van. Egy potenciális extra bevételi forrást megint elvettek a napelemesektől.

– Mi az a származási garancia?

– Ha valaki megújuló elektromos áramot termel, ezért kap egy származási garanciát, ami egy nem papír alapú, elektronikus, de kereskedelmi értékkel rendelkező termék, amit ugyanúgy el lehet adni, mint egy részvényt vagy egy kötvényt, vagy pedig az Európai Unió kibocsátási rendszerében az ún. CO2 kvótát.

– Olyasmi, mint a hitelesített energiatanúsítvány (HEM)?

– Így van, csak ez még érdekesebb, mert ennek a piaca most kezd felfutni. Tehát a második paragrafusba beleírták, hogy egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű naperőművek után az összes származási garanciát az egyetemes szolgáltató kapja meg. Ez pénzügyileg jóval érdekesebb, mint a nem elszámolási célú termelési üzemeltetési adatok összesítése.

– Miért is fontos ez?

– Ha a származási garanciát a napelem tulajdonosa kapná meg, akkor ezt ő maga el tudná adni.

A származási garanciák tőzsdei eladásából tudna extra bevételhez jutni a naperőmű tulajdonosa.

De most ezt az extra bevételi lehetőséget a törvénytervezet második paragrafusa egyszerűen elveszi. Nagyon csodálkozom rajta, hogy erre nem ugranak rá az újságírók.

– Már működik ennek a kereskedelme?

– Igen. A HUPX-en rendszeresen vannak aukciók, és ezek elég sikeresen működnek. A származási garancia ugyanis a napelemes-termelés mellékterméke, aminek az értéke és megbecsülése éppen emelkedőben van. Azaz ez egy olyan termék, aminek most lesz a boomja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk