SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József az új napelem-szabályokról: Ki fog ezért fizetni? Sok pénzről van szó!

Az állam ezentúl negyedórás bontásban látni akarja, ki-mennyi energiát termel otthon. Az energetikai szakértő szerint nem világos, hogy a rendszer kiépítését kinek kell kifizetnie. És az egészre szükség sem lenne, ha a megújuló termelést nem kizárólag a napelemekre alapozták volna.


Szerdán derült ki, hogy a napelem-tulajdonosoknak egy törvénytervezet szerint ezentúl adatokat kell majd szolgáltatniuk a termelésükről az Energiaügyi Minisztérium számára. A minisztérium szerint a felhasználók kétharmadának ez semmibe sem kerül majd, mert az internetkapcsolatukon keresztül jelenleg is továbbítanak ilyen adatokat, de az nem világos, hogy akiknek régebbi típusú napelem-rendszerük van, azokra mi vár.

A törvénytervezet emellett számos más új szabályt is tartalmaz, például a panelek, társaházak napelem-termelését lehetővé tevő energiaközösségekről és az úgynevezett "származási garanciáról", aminek az értékesítési lehetőségét elvennék a napelem-tulajdonosoktól. Ezek értelmezéséhez Balogh József energiapiaci szakértő segítségét kértük.

– Mit jelent pontosan az új előírás a napelem-tulajdonosok számára?

– A törvénytervezetben hosszasan le van írva, hogy milyen adatokat szeretnének központilag nyilvántartani minden egyes magán napelemről. Például a maximális teljesítmény, feszültség, teljesítménytényező, inverter azonosító adatai. Az első probléma az, hogy aki annak idején napelemet épített, ő nem tudhatta, hogy lesz ilyen adatszolgáltatási kötelezettség, és rögtön felmerül a kérdés, amiről egyébként a törvénytervezet hallgat, hogy

ki fog azért fizetni, hogy ezt kiépítsék? Sok pénzről van szó.

Ez a törvénytervezet 17. paragrafusa, amiben az szerepel, hogy akinek napeleme van otthon, biztosítja azt, hogy a tulajdonában lévő naperőműről ezeket az adatokat le lehessen olvasni. Ez jelentheti azt, hogy magának a napelem-tulajdonosnak kell ezt az adatszolgáltatási rendszert kiépítenie, amivel rácsatlakozik a nemzeti rendszerre, de jelentheti azt is, hogy a helyi elosztói engedélyes fogja ezt a befektetést megcsinálni, ez nem tiszta. Ki fog azért fizetni, hogy ez a rengeteg adat eljusson oda, amit most már úgy fognak hívni, hogy energetikai adatszolgáltató platform?

Ha már elkészült ez az adatszolgáltatási rendszer, akkor meg fogják tudni nézni, hogy az adott fogyasztó megtermelt nyolc kilowattórát, abból felhasznált hatot, és kettő ment a rendszerre.

Adatvédelmileg ez aggályos lehet. Az országban 283 600 HMKE van telepítve (2024. szeptember 30-i adat), ezekről kellene leszedni az adatokat minden 15 percben (az elektromos áramban 15 percenként van az elszámolás). Ez elképesztő mennyiségű adat. Erre majd létrehoznak egy energetikai adatszolgáltató platformot, ami ezen az óriási adathalmazon fog ülni, aminek lehet, hogy van kereskedelmi értéke is, de hogy személyiségi jogi értéke van, az biztos. Ez már a Big Brothernek az egyik alváltozata. Szerintem ez potenciálisan veszélyes irány.

– Mi a racionalitás abban, hogy ezeket az adatokat központilag nyilván akarják tartani?

– Annyira sok már a napelem, hogy ezeknek a működése az egész magyar elektromos rendszert jobbra és balra rángatja. És teljesen igaz, hogy valamit itt csinálni kell.

Annyira túlnőtte magát a magyar lakossági napelempark, hogy valamit muszáj csinálni a szabályozási oldalról, mert különben az lesz, amit láttunk nyáron: délben mínusz órák vannak, mínusz 70-72 euró/MWh az áram ára, azután ugyanaznap este, mikor lement a nap, akkor 500 euró/MWh az elszámoló ár,

mert nem termelnek a napelemek. De az, hogy valójában ez a legjobb lépés, arról nem vagyok meggyőződve, de meg fogjuk látni, hogy mi lesz a vége.

– Nekem vannak napelemeim, és én kaptam hozzá egy online felületet, akár a telefonomon, de számítógépen is nézhetem a termelési adataimat. Értelemszerűen a saját adataimat látom. De a telepítő látja az összes általa telepített rendszer adatait távolról. Erről lenne szó? Vagy egy ezen kívüli platformot akarnak telepíteni minden rendszerre?

– Nem, pont erről van szó. Amit eddig a felhasználó a saját napeleméről az online felületen magának megnézett, azt szeretnék most országos szinten, minden háztartási napelemről begyűjteni.

– Akkor a háztartások részéről nagyjából ez automatikusan teljesíthető, és csak azokra ró esetleg plusz terhet, akiknek még valamikor az ősidőkben telepítettek úgy napelemet, hogy annak az okoseszközökkel való online figyelése nem megoldott.

– Az Energiaügyi Minisztérium is azt írta, hogy az összes bekötött magyar háztartási méretű kiserőműnek több mint a kétharmadánál ez nem jelent semmilyen tennivalót, mert azoknak az online adatszolgáltatása ezeken az applikációkon keresztül megoldott. Azt próbálják elérni, hogy a napelemes adatok ne a helyi szolgáltatóknál akadjanak el, hanem jussanak el egy országos platformra. Itt fogják nyomon követni a napelemrendszerek termelését, hogy adott esetben időben ki tudják egyenlíteni a rendszert.

Az áram azért borzasztóan nehéz iparág, mert minden egyes pillanatban annyi áramot kell biztosítani (termelés vagy import), amennyit az ország elfogyaszt, különben összeomlik az egész elektromos rendszer.

Földgáznál egyszerűbb, mert van tároló, ott könnyebb egyensúlyt tartani a kereslet és a kínálat között. Mára viszont annyira sok háztartási méretű kiserőmű van, hogy országos szinten kell velük számolni. Például, ha most süt a nap, és 15 perc múlva is süt a nap, akkor tudjuk, hogy 15 perc múlva körülbelül ugyanannyit fognak a napelemek termelni, mint most. Ezzel a rendszerirányító már tud tervezni. Ha viszont tudom, hogy 3 óra múlva jön egy nagy felhő, vagy jön egy nagy zápor, akkor a napelem-termelés csökkenni fog, tehát indítani kell a gázos erőműveket, vagy be kell hívni Mátrát, vagy el kell kezdeni importálni. Rendszerszinten azt mondom, hogy érthető és jó az irány. Azonban

nem kerültünk volna ebbe a szomorú helyzetbe, ha a megújuló energiatermelés belső struktúrája kiegyensúlyozottabb lenne. A napelem mellé kellett volna, sőt kell is fejleszteni a szélerőművet, és ott van a geotermikus energia.

Termálvíz tekintetében Magyarország nagyhatalom. Például, Szegeden és Hódmezővásárhelyen használják is a termálvizet távfűtésre. És igazuk van, mert miért égessünk el orosz gázt, amikor lefúrok, és itt van alattam a 130 fokos víz.

– Tehát, ha kiegyensúlyozottabb energiamixünk lenne, akkor ez a probléma önmagát oldaná meg, és nem kellene túlszabályozni?

– Valóban, ha nem rontották volna el az egész magyar megújuló termelés belső struktúráját, akkor erre az energetikai adatszolgáltató platformra véleményem szerint nem lenne szükség. Az egyik megújuló termelő kiegyenlítené a másikat: este lemegy a nap, de elkezd fújni a szél, jobb lenne az egyensúly. Sajnos Magyarországon a napelemet „túlhúzták”.

– Nemrég Lázár János minisztériumában újraszabályozták a szélerőművek telepítésének szabályait egy építőipari rendeletben.

– Magyarországon 2016 óta véleményem szerint nem lehet szélerőművet építeni, mert a védőövezetet 12 kilométerben állapították meg a lakott területektől.

– Ez most lecsökkent 700 méterre, de van más egyéb szabály, például tilos szélerőművet építeni kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében, valamint a Honvédség radarjainak 40 kilométeres körzetében, illetve a katonai repülőterek 15 kilométeres körzetében.

– Utána meg az lesz, hogy igen már lehet szélerőművet építeni, de be kell szerezni a helyi jegyző hozzájárulását. A helyi jegyző meg csendben lassítja az engedélyezést, mert megüzenik neki SMS-ben, hogy a széllapátok elrontják a tájképet. Én nem látom azt, hogy olyan rengeteg szélerőmű lenne előkészítés alatt Magyarországon. Ugyanakkor most már 7000 megawatt napelem működik, de kiadtak engedélyt még extra 5000-re.

Ez már túl sok, mert ennyi napelem az egész magyar elektromos rendszert meg tudja dönteni.

Ha ezek a napelemek termelnek, akkor a fülünkön jön ki az áram, viszont ha bejön egy felhő, elkezd esni az eső, vagy bármi hasonló történik, akkor egyszerűen nincs elég áram a rendszerben. Ilyenkor importálni kell, és/vagy gázos erőművekkel kell kipótolni a keresletet. Sőt idén nyáron voltak olyan esti órák, amikor Magyarországon olajat égettek el azért, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon. Ennyit a zöld-átmenetről...

– Mi van még a törvényben?

– Az energiaközösségek. Hogyan kell majd megalakítani, ennek is nagy jövője van. Eddig, amikor napelemről beszéltünk, egyértelmű volt, hogy családi házakról volt szó. De mit csinálunk akkor, ha valaki panelben lakik? Van egy tízemeletes ház, annak a tetejére építenek napelemet, hogy lesz annak az elszámolása? Ezt is szabályozza a törvény,

azaz megnyitja az utat a társasházakban lakók előtt, hogy megújuló energiát használjanak.

Véleményem szerint viszont nem ez a legérdekesebb. A törvénytervezet második paragrafusa ugyanis arról szól, hogyha valakinek otthon van egy napeleme, és egyetemes szolgáltatásban van, ez pedig az összes magyar háztartási méretű kiserőműre igaz, akkor az úgynevezett származási garanciát ingyen megkapja az egyetemes szolgáltató. Ez azért nagyon-nagyon érdekes, mert ennek a származási garanciának kereskedelmi értéke van. Egy potenciális extra bevételi forrást megint elvettek a napelemesektől.

– Mi az a származási garancia?

– Ha valaki megújuló elektromos áramot termel, ezért kap egy származási garanciát, ami egy nem papír alapú, elektronikus, de kereskedelmi értékkel rendelkező termék, amit ugyanúgy el lehet adni, mint egy részvényt vagy egy kötvényt, vagy pedig az Európai Unió kibocsátási rendszerében az ún. CO2 kvótát.

– Olyasmi, mint a hitelesített energiatanúsítvány (HEM)?

– Így van, csak ez még érdekesebb, mert ennek a piaca most kezd felfutni. Tehát a második paragrafusba beleírták, hogy egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű naperőművek után az összes származási garanciát az egyetemes szolgáltató kapja meg. Ez pénzügyileg jóval érdekesebb, mint a nem elszámolási célú termelési üzemeltetési adatok összesítése.

– Miért is fontos ez?

– Ha a származási garanciát a napelem tulajdonosa kapná meg, akkor ezt ő maga el tudná adni.

A származási garanciák tőzsdei eladásából tudna extra bevételhez jutni a naperőmű tulajdonosa.

De most ezt az extra bevételi lehetőséget a törvénytervezet második paragrafusa egyszerűen elveszi. Nagyon csodálkozom rajta, hogy erre nem ugranak rá az újságírók.

– Már működik ennek a kereskedelme?

– Igen. A HUPX-en rendszeresen vannak aukciók, és ezek elég sikeresen működnek. A származási garancia ugyanis a napelemes-termelés mellékterméke, aminek az értéke és megbecsülése éppen emelkedőben van. Azaz ez egy olyan termék, aminek most lesz a boomja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos a NER-luxizásról: Olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak
Ha nem lenne Matolcsyné vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszébe sem jutna, hogy létezik Birkin táska - mondja a független képviselő, aki szerint a célja nem a hergelés, hanem annak bemutatása, mit is jelentenek az ellopott milliárdok.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 10.



400 ezres borjúbőr Church's cipő, 1 milliós Dolce & Gabbana nadrág, 5 milliós Cartier nyaklánc, 29 milliós Cartier óra, 120 milliós Hermès Birkin táska... Sorozatosan mér csapásokat a NER-világ ékszerekkel és luxuscikkekkel kirakott világára Hadházy Ákos.

De miért szaporodtak meg ennyire ezek a fotók? Honnan jönnek a képek? Miért van egyre nagyobb visszhangjuk? És hogyan reagálnak a szereplők? A NER-luxizás tanulságairól beszélgettünk.

– Újabb és újabb posztokat tesz közzé, amelyekben különböző NER-közeli szereplők ruházatát, ékszereit, kiegészítőit vizsgálja. Akad köztük néhány igazán figyelemre méltó darab is, és az biztos, hogy egyik sem olcsó. Miként lehet ezek nyomára bukkanni, és hogyan lehet ezeket beárazni?

– Skrabski Fruzsina, aki Novák Katalin szakértői bizottságának tagja volt, egyszer kiírta, hogy ha nem lennék én, akkor ő nem is értené ezeket a luxusmárkákat, sőt, talán nem is tudná, hogy léteznek ilyenek. Magamról is ezt kell mondanom:

ha nem lenne Matolcsyné, vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszembe sem jutna, hogy léteznek ilyen táskák vagy papucsok.

Természetesen nem vagyok ezek szakértője. Például azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy Birkin táska.

– De akkor hogy találja meg ezeket?

– Elolvasom a nekem küldött üzeneteket. Szerencsére nagyon sokan megtisztelnek azzal, hogy elküldik a véleményüket, információikat. Vannak honfitársaink, akik figyelemmel követik a hölgyek és olykor urak saját maguk által posztolt Instagram- vagy Facebook-bejegyzéseit, és akik tényleg értenek ezekhez a kiegészítőkhöz. Ők hívják fel a figyelmemet ezekre, és ők küldik el a fotókat is.

Ma már vannak képfelismerő szolgáltatások, így ellenőrizni is tudom az információkat.

Ráadásul gyakran mellékelik a linkeket is, amelyek alapján meggyőződhetek róla, hogy az adott darab tényleg annyiba kerül.

– Annak idején, talán a 2010-es évek közepén Habony Árpád táskája volt az első ilyen megdöbbentő eset, de az talán csak pár százezer forintos tétel volt. Azóta viszont jócskán más a szint a NER-es luxusholmik piacán...

– Különösen annak fényében, hogy a Fidesz annak idején támadta az előző kormányt, mondván, hogy luxuskormány. Ehhez képest most ez tényleg visszás. Persze minden alkalommal el kell mondanom: nem az a baj, ha valaki gazdag. Az viszont már problémás, ha ezzel hivalkodik, az ízléstelen és helytelen. De ami igazán visszatetsző, az az, hogy

olyanok hivalkodnak a vagyonukkal, akik ezt a vagyont nyilvánvalóan a politikai kapcsolataiknak köszönhetik.

És még valami: korábban is posztoltam hasonló tartalmakat, és azoknak is volt visszhangja, de messze nem akkora, mint most. Ez azt mutatja, hogy talán van egyfajta változás a levegőben, egyre többen döbbennek rá, hogy ez így nincs rendben. Valószínűleg ez összefügg azzal is, hogy az általános életszínvonal nem emelkedik, sőt, inkább csökken, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érintette a válság, mint azokat az országokat, ahol kompetens, demokratikusan működő kormányok vannak.

– Úgy tűnik, két dolog mozgatja meg igazán az embereket. Az egyik az infláció, a napi megélhetés költségei, a másik pedig ezek a fényűző javak. Ami a kettő felett van, például a több százmilliárdos vagyonok, az már túl elvont számukra. Könnyebb felfogni egy egymillió forintos nadrágot Mészáros Lőrinc feleségén, mint 1400 milliárd forintot a család zsebében.

– Szokták mondani, hogy hergelem az embereket, de szeretném, ha megértenék, mit jelentenek azok az ellopott milliárdok, amelyekről régóta beszélek. Ezek a „néhány milliós” papucsok, táskák, ruhák jobban megragadják az emberek figyelmét, mert kézzelfoghatóbbak. Az ellopott milliárdokat nehezebb felfogni, mert azok olyan nagyságrendek, amelyekhez nem vagyunk hozzászokva.

Matolcsy feleségének Birkin táskáit, vagy azokat a lakásokat, luxusvillákat, amiket bemutattam, valóban könnyebb megérteni, mint azt a több százmilliárd forintot, amit az adófizetői pénzekből kisíboltak.

Rendszert kell váltani. Tudni kell ezekről. A rendszerváltásnak ma nem azt kellene jelentenie, hogy visszatérünk a kommunizmushoz vagy a szocializmushoz, hanem azt, hogy legyen következménye a dolgoknak. Az ellopott állami százmilliárdoknak, ezermilliárdoknak is következménye kell, hogy legyen.

– Lázár János tavasszal honosította meg a „luxizás” kifejezést a politikában. Mintha összebeszéltek volna...

– Valószínűleg nem ez volt a szándéka, de úgy gondoltam, ha már szóba hozta, akkor menjünk rá erre a témára. Ez egy véletlennek tűnő, de mégis helyes kommunikációs fogás lehetett a részéről.

– Nem gondolja, hogy Lázár ezzel a húzással ki akarta fogni a szelet az ön vitorlájából?

– Nem volt világos akkor sem, és most sem az, miért hozta ezt szóba. A Fidesznél ritkán történik bármi véletlenül. És ami véletlennek tűnik, az sem biztos, hogy az. Az is lehet, hogy Lázár saját magát akarta ezzel fényezni, de az is, hogy a kritikusabb fideszes szavazókat akarta megszólítani. Most sem vagyok biztos benne, hogy eljutunk oda, mint a kínai kommunista párt, amely időnként példát statuál, ha nő az elégedetlenség. Lehet, hogy ez annak volt az előjele, de nem látjuk a folytatást.

Nem tűnik úgy, hogy Mészáros Lőrinc ideje lejárt volna, és Matolcsyt sem vonták felelősségre.

Az igaz, hogy a kis Matolcsy Dubaiba távozott, az apjáról viszont nem tudunk biztosat, de lehet valóságalapja annak, hogy amnesztiát kaptak.

– Amióta közöl divat- és ékszerposztokat, tapasztalt valamit? Rejtőzködőbbek lettek a NER szereplői? Visszafogottabbak?

– Vannak jelei annak, hogy egyesek próbálnak óvatosabbak lenni. Csakhogy ezek a képek el vannak mentve. Egyébként olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak.

– Ez új fejlemény, hogy szivárogtatnak, hiszen korábban a rezsim egy zárt rendszer volt.

– Korábban is előfordult, én akkor is közöltem ilyen képeket. Csak akkor nem volt akkora visszhangja. Sok esetben nem is tudom név szerint, hogy kitől származnak a képek. Ez mutatja, hogy nem arról van szó, hogy valaki jó pontot akar szerezni egy esetleges új hatalomnál. Egyszerűen még azokat is felháborítják ezek a dolgok, akik benne vannak ebben a közegben.

– Itt a nyár, indulnak a jachtok a Földközi-tengeren. Vagy lehet, hogy idén mégiscsak megfogadják Gulyás Gergely tanácsát, hogy „kevesebb yacht, több szerénység”?

– A yachtokról nem tudok, de ha megnézzük, hogy Mészáros Lőrinc hogyan utazott New Yorkba meccset nézni, hogyan repült magánhelikopterrel a reptérre, és milyen luxusszállodában szállt meg (abban, ahol Kevin a „Reszkessetek, betörők!”-ből is megszállt), az nem arra utal, hogy megértették volna, mi a probléma. Vagy ott van Mészáros Andrea, aki „fanyalgókról” beszélt, miközben

ötmilliós nyakláncban jelentette be, hogy 200 millió forintot osztanak szét nyaralási támogatásként.

Az, hogy ezt egy 850 ezer forintos szoknyában tette, nem éppen szerénységre vall.

– Próbálta már kiszámítani, hogy mondjuk a Matolcsy család ökológiai lábnyomát hogyan lehetne „ledolgozni”? Hány éven át kellene nekem például PET palackot gyűjteni és tömegközlekedéssel járnom és komposztálnom, hogy lenullázzam azt, amit ők elhasználnak egy kéthetes nyaralás alatt?

– Ez nagyon nehéz, de amikor ilyen összegekről beszélünk, érdemes kiszámolni, hogy egy átlagos bérrel hány ezer évig kellene dolgozni, hogy valaki ilyen vagyonhoz jusson. Ilyenkor nagyon tanulságos történelmi párhuzamokat lehet levonni.

– Van még „tartalékban” ilyen képe vagy története? Mikor jön ki az új anyag?

– Lehet, hogy már a héten kiteszünk egy újabbat.

– Azt mondta, „kiteszünk”. Többes számban. Hányan dolgoznak ezen?

– Van egy kis stábom, akik segítenek a munkában. Például az árak ellenőrzésében, mert ahogy mondtam, nem vagyok ezek szakértője. Néha magam is megdöbbenek, és megkérem a kollégákat, hogy nézzenek utána. Sajnos a legtöbbször kiderül: az ár tényleg annyi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a jövő évi választásról: Reménytelen lesz majd elmagyaráznom azoknak, akik csak annyit olvasnak, hogy szerintem a Fidesz nyer jövőre
A politikai elemző egy több szempontot figyelembe vevő értékelés után árulja el, hogy mit gondol, ki és milyen arányban nyerhet a 2026-os választáson.


Török Gábor a közösségi oldalán közzétett egy többféle szempontot elemző előrejelzést arról, hogy mi várható szerinte a 2026-os választáson. A politikai elemző szerint azonban a jelenlegi információkat vette alapul, és ezekből vont le következtetéseket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezek folyamatosan változnak majd, ezért a prognózisát rendszeresen frissíteni kell majd.

Azt írta:

"Miután az előző posztban arról írtam, hogy a politikai elemzés és az előrejelzés milyen viszonyban állnak egymással, és hogy utóbbit - számos ok miatt - nem érdemes igazán komolyan venni, most mégis előállok egy prognózissal.

Ez az előrejelzés azonban - bár bizonyára sokaknak ez lesz csak fontos vagy érdekes - nem arról szól, hogy ki nyeri meg a következő választást, hanem arról, hogy mit tudunk ma a helyzetről, és ez alapján mi látszik valószínűnek.

Nem a végkövetkeztetéssel érdemes tehát vitatkozni, mert az tényleg szubjektív és bizonytalan, hanem azzal, hogy mi számíthat és ami számíthat, ott ma mit látunk.

Ez tehát egy pillanatkép, amit mondjuk havonta érdemes lesz majd frissíteni, annak fényében, ami már addigra mögöttünk lesz. Jó hír: ahogy haladunk majd előre az időben, egyre okosabbak leszünk, hiszen ami ma beláthatatlan jövő, akkor már politikai tudás lesz.

Majd hozzátette:

"Mindezt persze nehéz - vagyis reménytelen - lesz majd elmagyaráznom azoknak, akik csak annyit olvasnak, hogy szerintem a Fidesz nyer jövőre, de ez pont egy olyan szépsége/élvezete az elemző szakmának, amit kár lenne kihagyni."

Török szerint bár a TISZA Párt jelenleg vezet, és ha most lenne a választás, akkor több szavazatot kaphatnának, de a jövő évi választásig még sok minden befolyásolja a végeredményt. Többek között a jelöltek személye, a kommunikáció, a propagandára költhető keret, a gazdasági helyzet, és a még hátralévő időszakban kiosztható pénzek is. Mindezeket figyelembe véve úgy látja, hogy a Fidesznek van esélye a nyerésre. Azt is megírta, mi kellene ahhoz, hogy a TISZA Párt legyen a nyerő.

Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Három napja áram nélkül Pomázon: olvadozó mélyhűtők, csend, romantikus vacsora gyertyafénynél
A postás, mint régen, felkiabál a házaknál, ahova levél érkezett. Három betonoszlopot is kidöntött a szél, várni kellett a speciális munkagépekre, majd arra, hogy megkössön a beton. A polgármester szerint van tanulság, amit érdemes levonni.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 11.



„Ha áram van, minden van” – így szólt a kilencvenes évek egyik hirdetése. De mi van, ha nincs? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn ment el az áram, és csütörtök délutánig sem jött vissza.

Az utcák csendesek, ahogy egy kertvároshoz illik. Ha nem tudnám, hogy itt már harmadik napja ez a helyzet, semmi sem tűnne fel. Szülők sétáltatják gyermekeiket, nyugdíjasok beszélgetnek a házak előtt. Máshol éppen autót szerelnek a ház előtt. Nyugalom van, szinte idilli. Persze, amikor szóba kerül az áramszünet, kiderül, már nagyon várják, hogy vége legyen a nomád életnek.

A legtöbben ki sem merik nyitni a fagyasztót, reménykedve abban, hogy a hőszigetelése még tartja a hűvösséget, és talán nem romlanak meg a benne tárolt ételek.

Azért némi kétségem támad, hogy több mint 72 óra után mi lehet a hűtőkben, az a néhány centis hőszigetelés ekkora csodákra nem képes, de nem akarom elkeseríteni beszélgetőtársaimat.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás csengő híján felkiabál a házakba – meséli nevetve, könyékig olajosan. Rákérdezek, hogyan tud így megfürdeni, mielőtt dolgozni indul? Van még egy kicsi meleg víz a bojlerban, takarékoskodnak, de ha elfogy, marad a hideg víz.

Odébb, egy másik garázs előtt fiatal nő takarít éppen. Megszólítom. Kiderül, a 13 éves lánya éppen táborban van, így hát az otthoni kalandtáborból kimaradt. Az áramszünet romantikus oldaláról mesél.

Esténként gyertyafényes vacsorát rendeznek a férjével, nincs zaj, nincsenek ingerek, internet sincs, közösségi média sincs, lelassult és elnyugodott minden.

„De íme, itt jő” - mintha egy színdarab lenne, megérkezik a férje egy nagy csokor vörös rózsával. Átadja a feleségének, megölelik egymást. Nem tudom nem megkérdezni, hogy a romantikus vacsoráknak köszönhető-e a csokor, de nem – szerinte neki van a legcsodálatosabb felesége, egyébként is hozott volna most neki. Home office-ban dolgozna, de pont erre a hétre vett ki szabadságot, nincs izgulás tehát emiatt sem.

A garázsok előtt kisebb aggregátor, valaki innen oldja meg az áramellátását, nyilván korlátozottan. Amikor le akarom fényképezni a készüléket, az emeletről rám kiabálnak, hogy nincsen ehhez jogom. Hiába magyarázom, hogy nem a tolvaj, hanem az újságíró vagyok, nem sikerül meggyőznöm a lekiabálót.

Sokkal barátságosabb egy idős asszony. Számára az áramszünet a mindenki által említett hűtőgondok mellett leginkább a tévé hiányát jelenti, ami nem is fog megoldódni egyhamar.

Az áram ugyan visszajön most már talán hamarosan, de a szintén leszakadt kommunikációs kábeleket csak később kötik vissza, az nem az áramszolgáltató feladata.

Az utca végében most is dolgoznak: előbb az oszlopot kell felállítani, utána az áramszolgáltató vezetékeit helyezik rá vissza, és csak utána jöhetnek a társbérlők: a televíziós és internetszolgáltatók.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

A beton elvileg 28 nap alatt köt meg teljesen, a szilárdsága 50 százalékát is csak három nap után éri el.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

És hogy mik a tanulságok?

„A 112-es rendszer gyakorlatilag összeomlott, és telefonálni nem lehetett, a telekommunikációs rendszerek összeomlottak, ha hétfőn 15 és 19 óra között valakinek mentőt kellett volna hívni vagy kigyulladt volna a háza valakinek villámcsapás következtében, nem tudott volna segítséget hívni” - mondja a polgármester. Emellett szerinte a tűzoltóság kommunikációja is összeomlott, az úgynevezett EDR-rendszer, amit használnak, az sem működött.

A legkritikusabb órákban az a megoldás maradt, hogy az embereknek be kellett sétálni a tűzoltóságra segítséget kérni.

További tanulság az, hogy a gallyazásokat akár lakossági tiltakozások ellenére is el kell végezni, nem szabad hagyni, hogy a távvezetékeket a fák veszélyeztessék. Vannak jogszabályok, szabályok, amik előírják, hogy mekkora védőtávolságot kell biztosítani az adott vezetékek körül, ahova nem ültethető fa, hogy a szolgáltatás zavartalanul tudjon működni. Ha ez nincs meg, akkor történik az, ami most történt.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy „jó kérdés”.

„Nem tudom még, hogy honnan, de erre pénzt kell fordítanunk, és át kell gondolnunk a védelmi struktúrát.”

A polgármester szerint itt lakosságnak is van feladata: villamos vezetékek alá ne ültessenek fákat, mert annak bizony ilyen következményei lehetnek.

Rákérdezek arra is, hogy az események után összeülnek-e a településvezető kollégákkal és a katasztrófavédelemmel, hogy átbeszéljék a tapasztalatokat, amire a polgármester egy vallomással válaszol.

„Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell.”

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek. Már éppen levonulóban vannak. Áll az oszlop, a vezetékek is felkerültek már. Ezek szerint kellőképpen megkötött a beton. Néhány utcabeli kérdezgeti a szakembereket: mikor lesz készen a vezeték? Készen vannak, ők már végeztek – hangzik a válasz –, most már az E.ON dolga, hogy visszakapcsolja a vezetéket. Még nagyon sok helyen dolgoznak ezek a brigádok, tehát arra még várni kell egy kicsikét.

Az új oszlop mellett a földön fekszik a kettétört régi. A földön darabokban a televíziós kábelek. Még sok idő, amíg minden helyreáll Pomázon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotók: Fagyoskodva indult az EFOTT - gumicsizmában, kabátban buliztak a sárban a fesztiválozók
A lenge nyári szettek egyelőre a táskákban várják, hogy előkerülhessenek, a fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az utóbbi napok időjárása.


A lehűlés közepén, szerdán indult a 2025-ös EFOTT Fesztivál a Velencei-tónál. A tipikus, rövid, lenge fesztiválos szettek viszont egyelőre még a táskák alján maradtak.

A sukorói fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az előző napok időjárása: júliushoz képes elképesztően hideg volt, kellett bizony a hosszúnadrág, a pulcsi, a kabát, sőt még a gumicsizma is, hiszen napok óta esett már.

A hangulat azért visszahozott némi nyári életérzést, bulizni ugyanis így is lehetett, ráadásul a jelmezes fesztiválozók is örülhettek, hiszen legalább nem sültek meg a különféle szettekben. A Mikulás-jelmez pedig még találó is volt.

Mutatjuk fotósunk, Nagy Bogi képeit az első napról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: