HÍREK
A Rovatból

„Azt mondtuk, hogy akkor itt a vége” – traktorokkal vonulnak a parlament elé a gazdák és a méhészek

Nem áll mögöttük sem párt, sem más szervezet, a vasárnapi tüntetés költségeit is maguk a gazdák adták össze. Kernbaum Anita szerint azért kapott csak tavaly 35 kormányhivatali ellenörzést, mert ki merte nyitni a száját.


Vasárnap délután traktorokkal vonulnak a parlament elé a gazdák és a méhészek, hogy nyomatékot adjanak elkeseredésüknek az alacsony felvásárlási árak miatt, és amiatt is, hogy a földalapú, normatív támogatásokat szerinte rendre az utolsó pillanatban fizeti ki a minisztérium, ami a tőkehiányos gazdálkodók számára nagyban megnehezíti, hogy elkezdhessék a munkáikat. Márpedig már bőven dologidő van a földeken.

A tüntetés egyik szervezőjével, Kernbaum Anitával beszélgettünk, aki maga is gazdálkodó, Lábodon.

– Voltak gazdatüntetések Európában, ez is ebbe a sorba illeszkedik?

– Részben igen, ugyanazok a problémák sújtanak minket is, mint Európa más országában, de nem csak ennek szerettünk volna hangsúlyt adni, hanem hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy nálunk európai viszonylatban nézve sokkal alacsonyabb a felvásárlási ár, tehát egy német gazda drágábban tudja eladni a terményét, egy francia gazda drágábban tudja eladni a terményét, mint itt. A környékbeli országokban, amit ki tudtunk deríteni, például Horvátországban egy azonos növényvédőszert olcsóbban kap meg egy gazda, mint mi. A gázolaj költségünk, az nyilvános, tehát azt meg lehet nézni interneten, bárhol. Európa egyik legmagasabb gázolaj-ára mellett kell nekünk dolgozni.

Azt mondtuk, hogy akkor itt a vége. Magyarországon nem érezzük azt, hogy lenne valóban egy olyan érdekképviseletünk, aki minket meghallgat, aki valóban értünk akar tenni.

Volt Záhonynál egy gazdatüntetés, amit az Agrárkamara szervezett. ott elmondták, hogy nem engedik be se a gabonát, se a mézet. Aztán ugyanaz az ember, aki ott felszólalt, aláírta azt a papírt, hogy márpedig jöhet be Ukrajnából a méz, arra hivatkozva, hogy Magyarországon elfogyott. Holott ez nem igaz.

– Ki volt, aki ezt mondta és aláírta?

– Parlamenti képviselő, a Magosz elnöke, egyben az Agrárkamarának elnöke is.

– Megfogalmazták konkrétan a kéréseiket, követeléseiket?

– Természetesen. 12 pontban szedtük össze. Úgy kezdődik, hogy valódi érdekképviseletet szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy legalább adjanak a nehéz helyzetbe jutott gazdáknak lehetőséget arra, hogy kimásszanak a nagy gödörből, és a felszámolásokra hozzanak moratóriumot, azaz ne számolják fel a mezőgazdasági cégeket.

– Ön azt is nyilatkozta a Népszavának, hogy csak tavaly 35 kormányhivatali ellenőrzést kapott, mert nyíltan kritizálja a helyzetet. Miből gondolja, hogy van összefüggés?

– Látom, hogy a szomszéd gazdát milyen sűrűn ellenőrzik, és a mi gazdaságunkat milyen sűrűn. Ebből lehet levonni a következtetést.

– Mit gondol most, hogy megszervezi ezt a tüntetést, megint kap a nyakába egy ellenőrzést?

– A mi gazdaságunknak egy év tartaléka van. A jövő év nem mutatkozik jobbnak a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy jövő ilyenkor a csőd szélén fogok állni.

Tehát nekem teljesen mindegy, hogy egy kormányhivatali döntés, egy NÉBIH döntés, vagy valami hasonló visz csődbe.

Én megpróbálom a lehető legtisztességesebben és a jogszabályokat betartva termelni a növényeket, tartani az állatokat. De ha végül mégis a bírságok miatt megyek csődbe, akkor is el tudom mondani azt, hogy legalább tettem valamit magamért. Az életem munkáját próbálom megmenteni.

– Mennyiben múlik a nehéz helyzetük a kormányon?

– Most nincs más kiút, mint a támogatásokba kapaszkodni. Nálunk érvényes a területalapú támogatás. Ezeknek a kifizetése a tavaszi munkálatokkal nem jött meg. Csak minimális része jött meg.

Vannak olyan gazdálkodók, akik nem kaptak egy fillért sem. Nekik azért kellene, hogy vetőmagot tudjanak venni, gázolajat tudjanak venni, egyáltalán, fel tudják szántani a földet, bármit tudjanak elkezdeni.

Mi azt szeretnénk, ha nem tolnák ki a kifizetést június 30-ig, mert a jogszabály azt mondja, hogy június 30-ig kell kifizetni a 2023-ban igényelt támogatást. Eddig erre az időszakra 80 százaléknál szoktunk tartani, most csak 20-30 százalék, ami megjött. Ezzel nagyon nagyot tudna rajtunk segíteni a kormány. Nem egy ördögtől való történet, Ausztriában időben kifizetik.

– Miért három napos az önök által szervezett rendezvény?

– Nagyon sok gazda fejében még mindig az a kép él, hogy a 2000-es évek elején felszerelték a traktorral behajtani tilos táblákat Budapestre. Még mindig azt gondolják, hogy nem lehet traktorral bejönni. Nekem nincs pénzem fizetett hirdetésekre, én nem tudom elmagyarázni azt, hogy márpedig lehet. Van útvonaljavaslatunk, azt is közzétettük. Arra számítunk, hogy ha mi megjelenünk, ha már vannak traktorok, akkor ennek lesz akkora hírértéke, az országos média legalább megmutat minket, és akkor lesznek gazdák, akik ennek hatására szintén elindulnak.

– Azt is írják, hogy vasárnap négy órakor felszólalások lesznek. Kik fognak ott beszélni?

– Szarka Tamás méhész, és még a legnagyobb bánatomra én leszek felszólaló még. Bocsánat, én parasztlány vagyok, tehát nekem azért ez még egy kicsit szokatlan terep. Továbbá Bence János, aki a mi munkánkat besegítette, ő parlamenti képviselő. Ő az elmúlt másfél évben járta az országot, nyakába vette az országot, és a problémáinkat bevitte az országgyűlésbe, így próbált segíteni nekünk.

– Kinek adják át a követeléseiket?

– Az Agrárminisztériumra szeretnénk átadni. Az utolsó közlés szerint várnak minket, átveszik a petíciónkat.

– Hogy tudták összekalapozni a rendezvényre a pénzt?

– Saját magunk, a gazdák összeraktuk az utolsó forintjainkat.

– Tehát nincsen önök mögött valamilyen szervezet?

– Nincsen mögöttünk párt, hogyha erre gondol. Sőt, kértük is mindenkitől, hogy tartsa meg a két lépés távolságot. Azaz nyugodtan támogasson minket, azzal, hogy jelen van, azzal, hogy toborozza a gazdákat, az nekünk már hatalmas segítség, azonban

anyagi segítséget pártoktól nem fogadtunk el, és pártlogó mentessé szeretnénk tenni a rendezvényt.

Itt nem az a cél, hogy kormányt váltsunk, hanem az agráriumot kell nagyon-nagyon rendbe rakni.

– Tehát, ahogy ahogy manapság a civil tüntetéseknél szokás, a résztvevők tették össze a pénzt.

– Így van. Vannak olyan tételek, például a vécék bérlése, amit ki kell fizetnünk, nincs mese. De ahol lehet, ott spóroltunk. Színpadot például nem bérlünk, mert plató lesz. Amennyire lehet, a biztonsági szolgálatot is saját magunk oldjuk meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”. A TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben.


Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.

„Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert.”

A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.

A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.

A „magyar érdekeket eláruló” minősítés a sajtóban korábban megjelent, kiszivárgott telefonfelvételekre utal, amelyek szerint a külügyminiszter uniós egyeztetésekről tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.

A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Direkt36: A Fidesz-frakció egyik munkatársának lakásában él a körözött lengyel politikus
A Direkt36 derítette ki, hogy a korrupcióval vádolt Marcin Romanowski egy budai lakásban él, amelynek Párkai Dávid Zsolt, a Fidesz-frakció alkalmazottja a résztulajdonosa. A lengyel politikus ellen európai elfogatóparancs van érvényben.


Egy budai, I. kerületi lakásban él a hazájában korrupcióval vádolt és európai elfogatóparancs alapján körözött Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki a Fidesz-frakció alkalmazásában áll – írja a Direkt36. A tényfeltáró portál munkatársai a helyszínen próbálták kérdezni a lengyel politikust, aki azonban nem válaszolt.

Az ügy különös aktualitását az adja, hogy Magyar Péter két hete, április 13-án bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálnák a politikai menedéket kapott, hazájukban eljárás alatt álló személyek, köztük Romanowski helyzetét.

Párkai Dávid Zsolt megerősítette, hogy a lengyel politikus az ő résztulajdonában álló ingatlanban lakik. A birtokukba került dokumentum szerint Párkai „képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként” dolgozik a Fidesz-frakcióban, munkáltatója pedig Kocsis Máté frakcióvezető. Párkai ezzel szemben azt állította, hogy ő jogi szakértőként tevékenykedik a parlamentben, és a szerződését nem Kocsis, hanem Balla György frakcióvezető-helyettes írta alá.

Párkai a frakcióvezető szerepét igyekezett kisebbíteni: „Kocsis alatt több mint ezer ember dolgozik, ilyen alapon mindenkinek ő a munkáltatója a frakcióban”.

Az ügyben megszólalt a Fidesz-frakció sajtóosztálya is, közleményükben azt írták, a „frakcióvezetőnek semmi köze nincs” a lengyel politikus „menedékkérelméhez és az azzal kapcsolatos eseményekhez”. Hozzátették, hogy bár a frakcióvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, a napi munkavégzést nem ő felügyeli, és sok esetben a szerződéseket sem ő írja alá.

A menedékjog megadását korábban a lengyel kormány élesen bírálta.

Radosław Sikorski külügyminiszter „barátságtalan lépésnek” nevezte a döntést, ami után a varsói magyar nagykövetet be is rendelték a minisztériumba.

A magyar kormány jogi védőhálót is kiépített az ehhez hasonló esetekre. Egy tavaly elfogadott törvény ugyanis nehezíti az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan személyek esetében, akiket Magyarország menekültként ismert el.

Marcin Romanowski ellen hazájában 19 vádpontban folyik eljárás, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsítják. Az ügyészség szerint egy igazságügyi alapból több milliárd forintnak megfelelő összeget juttattak törvénytelenül a párthoz kötődő szervezeteknek, és ebből a pénzből szerezték be a Pegasus nevű kémszoftvert is. A politikus a Fidesszel szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) párt 2023-as választási veresége után került a hatóságok látókörébe.

Romanowskit 2024 júliusában rövid időre őrizetbe is vették, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként mentelmi joga volt, ezért elengedték. A mentelmi jogát csak később, októberben függesztették fel. 2024 decemberében kapott politikai menedékjogot Magyarországtól, és a dokumentumok szerint Párkai Dávid Zsolt is ekkor kezdte bérbe adni neki a lakást. Idén februárban a lengyel hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Párkai azt közölte, ha Romanowski tartózkodása törvénytelenné válna, megszüntetik a bérleti szerződést.

A lakás másik tulajdonosa Párkai Dávid testvére, Párkai Dániel, aki egy olyan alapítvány, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja, amelyben Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkára is igazgató volt. Az ügy érdekessége, hogy Romanowski nemcsak lakhatáshoz, hanem munkához is jutott Magyarországon: a kormányközeli Alapjogokért Központ által létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.


Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
98 évesen meghalt Edith Eva Eger, klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés világhírű szerzője
98 éves korában elhunyt a magyar származású pszichológus és író. Halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte a Transtelex híre szerint.


Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.

Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.

„Ugyanolyan méltósággal távozott, ahogyan élt. Mintha egy angyal térne haza. Családja és odaadó ápolói gyengéd gondoskodása mellett halt meg” – írták.

Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol tehetséges balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem távolították a csapatból.

Tizenhat éves korában, 1944 tavaszán családjával együtt a kassai gettóba, majd májusban Auschwitzba deportálták. Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte. Edithet a táborban a túlélésért arra kényszerítették, hogy táncoljon Mengelének. Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjárt, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel őket a gunskircheni táborból, a teljes kimerültség határán.

A háború után ismerkedett meg férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak. Edith Eva Eger évtizedeken át küzdött saját traumáinak feldolgozásával, és már felnőttként iratkozott be az egyetemre. Diplomáját, majd 1978-ban, 51 évesen a klinikai pszichológiai doktori fokozatát is a Texasi Egyetemen szerezte meg. Szakmai útját nagyban befolyásolta barátsága és mentori kapcsolata a szintén holokauszttúlélő pszichiáterrel, Viktor E. Frankllal. Évtizedekig praktizált Kaliforniában és oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen.

Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn megírt könyvei hozták el számára, melyekre Philip Zimbardo pszichológus bátorította. Műveiben saját élettörténetét és terápiás eseteit ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.

Legismertebb, 2017-ben megjelent önéletrajzi ihletésű műve A döntés, amelyben a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadsághoz vezető lelki utat írja le. Ezt követte Az ajándék – 12 életmentő lecke (2020) és A balerina (2024).

Magyar gyökereiről egy 2021-es interjúban beszélt. „Fiatalosan gondolkodom, fiatalabbnak érzem magam most, 93 évesen, mint 53 évesen. Közben épp egy szakácskönyvet írunk közösen a lányommal, amikben magyar ételek lesznek: székelygulyás, csirkepaprikás vagy a szlovák sztrapacska, ami a lányom kedvence.”

„A lelkem magyar, még ha Amerikában vagyok is.”

Link másolása
KÖVESS MINKET: