Az Alapjogokért Központnál kapott állást a körözött lengyel miniszterhelyettes

„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésében Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.

Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.

Szatmáry szerint a milliárdos vállalkozó most „elérzékenyülten, minden sztereotípiát megerősítve coming outol”, és a fideszes közösségre hivatkozik, miközben szerinte semmi köze hozzájuk.

Balásy Gyula neve az elmúlt években a kormányzati kommunikációs és plakátkampányok egyik legfőbb kedvezményezettjeként vált ismertté. A G7 számításai szerint cégcsoportjából 2017 óta nagyjából 92 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, miközben sorra nyerték a milliárdos állami megbízásokat.

Balásy hétfőn, a Kontrollnak adott interjúban könnyeivel küszködve jelentette be, hogy felajánlja az államnak a kommunikációs tevékenységet végző cégcsoportját, valamint a vagyonkezelőkben lévő pénzei jelentős részét is. Döntését azzal indokolta, hogy ezek a feladatok „jobb helyen” vannak az államháztartásban.

A bejelentés után a Fidesz holdudvarából egymásnak ellentmondó reakciók érkeztek. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a választáson nem szerzett parlamenti mandátumot, egyenesen a „Balásy-jelenséget” tette felelőssé a kudarcért.

Ezzel szemben Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője „jó előre eltervezett államcsínyről” írt, amelynek célja egy kormányközeli nagyvállalkozó megfélemlítése.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a NER-es közpénzfelhasználás szimbólumának nevezte Balásyt, és a rendszer összeomlásának jeleként értékelte a bejelentést, miközben az elszámoltatás elkerülhetetlenségét hangsúlyozta.

Szatmáry Kristóf személyes helyzete is hozzájárulhatott a kemény hangvételhez. A korábban szorosnak számító, XVI. kerületi központú választókerületében súlyos, több mint harminc százalékos vereséget szenvedett a Tisza Párt jelöltjétől, és mivel a Fidesz országos listáján sem kapott befutó helyet, 20 év után távozik az Országgyűlésből.

Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.

A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.

Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.

Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.

A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.

Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.

A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.

A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.

A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.

A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.

Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette be Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.

Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.

Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vert, miután Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy írásos válaszában jelezte: egy uniós tagállam ilyen lépése egy EU-csatlakozásra váró ország állami bankjával szemben már az Európai Unió monetáris stabilitásátés az euró nemzetközi szerepét is érintheti.

A történet március elején kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Terrorelhárítási Központ közreműködésével feltartóztatott két ukrán páncélautót. A hatóságok lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, valamint előállították a konvoj hétfős ukrán személyzetét. A NAV akkor azt közölte, pénzmosás miatt nyomoznak. Az ukrán fél azonnal tiltakozott, az Oschadbank jogi lépéseket helyezett kilátásba, Andrij Szibiha akkori ukrán külügyminiszter pedig azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy „gyakorlatilag túszul ejtették” a bank alkalmazottait.

Kuznyecov egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a TEK fegyveresei folyamatos pszichológiai nyomást gyakoroltak rájuk. A VSquare oknyomozó portál forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a művelet egy politikai célokat szolgáló titkosszolgálati akció lehetett.

A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.

A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.

Az emelés pontos hónapja egyelőre nem ismert, hiszen az új kormány még nem alakult meg. Bár a költségvetési mozgástér szűkös, Farkas András nyugdíjszakértő szerint a mintegy 205 milliárd forintos keretet egy foghíjas büdzséből is „össze lehet kaparni a sarokból”.

Ezek közé tartozik a 140 ezer forint feletti nyugdíjak differenciált emelése, az időskorúak járadékának megduplázása és az ápolási díj másfélszeresére emelése. Szintén későbbre csúszhat a 350 milliárd forintosra becsült nyugdíjas SZÉP-kártya program bevezetése, bár a cikk nem zárja ki egy karácsony előtti juttatás lehetőségét.

A TISZA Párt korábban egy sajtótájékoztatón mutatta be a nyugdíjterveit, amelyeket azzal indokoltak, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szegénységben élő nyugdíjasok aránya. A sávos emelések elvét egy online nyugdíjkalkulátorral is bemutatták, amelynek célja a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek csökkentése.

Farkas András nyugdíjszakértő korábban úgy értékelte a terveket, hogy a 120 ezer forintos minimálnyugdíj jelentős változás lenne és sokat segíthetne a mélyszegénységben élőkön, de a rendszer egészének átgondolása nélkül újabb méltánytalanságokat szülhet.

Ezzel szemben a Fidesz politikusai korábban többször kritizálták a terveket, azokat figyelemelterelésnek nevezve, és rejtett megszorításoktól tartva. A kormányoldal kommunikációjában a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és a 13-14. havi nyugdíjak kifizetését hangsúlyozta.