„Azt mondják, ez egy első felindulásból elkövetett firkálás volt” – több ezer P+R parkoló létesítését is elkaszálná Lázár János
Január közepén derült ki, hogy a kormány Lázár János beruházási miniszter javaslatára azonnali hatállyal felmondott egy tavaly októberben aláírt 2,8 millió eurós (1,1 milliárd forint) összegű uniós támogatási szerződést, amit még korábban a Vitézy Dávid vezette - azóta megszűnt - Budapest Fejlesztési Központ (BFK) nyert el a Nyugati pályaudvar környezetének megújítására, kapacitásbővítésére, valamint további tervezési feladatok elvégzésére.
A felújítástól többek között a metróállomás integrálását várták, valamint a vágányokat a műemléki védettségű Eiffel-csarnok alá vitték volna, az így felszabaduló teret pedig közösségi célokra nyitották volna meg.
Úgy tűnik azonban, nem ez az egyetlen a BFK által kidolgozott projekt, amit a kormány elkaszálna. Legalábbis erre utal az a dokumentum, amit a Telex közölt január végén. A PDF formátumban megosztott listán 80 előkészítési, vagy tervezési szakaszban lévő korábbi BFK-s projekt szerepel, azok jelenlegi készültségi szintjével, illetve az azonnali lezárásuk esetén várható kockázatokkal és következményekkel.
A listát a Telex szerint Lázár János látta el széljegyzetekkel, néhol igen nyersen kifejezve, hogy mely projektet kell szerinte továbbvinni, és melyeket kell lezárni. A miniszter például a Fürjes Balázs korábbi Budapest és agglomerációs fejlesztési államtitkár „szerelem projektjeként” jegyzett Városmajor felújításához csak annyit írt:
Lázár ezen jegyezetek alapján végül mindössze 8 projekt folytatását támogatta, míg 11 esetben azt írta a listára: „megbeszélendő”.
Parkolópályán a fővárosi agglomerációs közlekedési fejlesztések
Hogy teljességében láthassuk a képet, érdemes azt is megvizsgálni, hogy egyáltalán milyen projektek szerepelnek a listán.
Ezek mindegyike tervezés vagy előkészítés alatt lévő beruházás. A projektek egy része a BMSK-tól, vagyis a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-től érkezett a listára, a nagyobb részüket azonban még az egykori BFK grundolta. Ilyen volt a Nyugati pályaudvar felújítása is.
A BFK 2020-ban jött létre a KKBK, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának utódszervezeteként, a vezetője pedig Vitézy Dávid volt. 2022-ben azonban,
Az NKK azonban egy hónapot sem élt meg: tavaly július végén bezárták, a feladatait pedig Lázár János tárcája vette át.
A most közzétett listát a Telex szerint már az NKK új, Lázárhoz lojális csapata állította össze.
Ebben a felsorolásban tehát főként az átadás során a tárcához került, korábban a Vitézy Dávid-féle csapat által kezelt beruházások vannak. Így persze a miniszter belső felhasználásra szánt, írott kirohanásainak is főként a budapesti agglomerációt érintő közlekedési fejlesztések estek áldozatul.
Első felindulásból elkövetett firkálás
Lázár János széljegyzetei azonban hivatalos kormánydöntésnek semmiképp sem tekinthetők, de talán végleges ítéletnek sem az adott ügyben.
„Azt mondják, ez egy első felindulásból elkövetett firkálás volt, azóta kicsit jobban elmélyültek a tartalomban meg a szerződésekben” – mondta lapunknak a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Dorner Lajos szerint az sem egyértelmű, hogy pontosan mit jelent adott esetben a miniszter által papírra vetett „Lezárni”.
Dorner szerint a minisztériumban ma már azt mondják, a széljegyzeteket inkább a miniszter egyéni véleményének kell tekinteni az adott ügyről - az adott időpontban és tájékozottsági szint mellett. Az mindenesetre tény, hogy Lázár János olyan terveket is elkaszált a listán, amelyekről már született kormánydöntés, miközben ezek visszavonásáról vélhetően nem ő dönt egyszemélyben.
Egyszerre biztos nem fújják le az összes projektet
A végső ítélet tehát egyelőre nem született meg, ahogy a Dorner Lajos fogalmazott:
Eddig csak a Nyugati pályaudvar felújítása volt az egyetlen projekt, amit konkrétan elkaszáltak. Igaz, itt könnyebb volt visszakoznia a kormányzatnak, hiszen nem voltak megkötött szerződések. Ott, ahol már vannak érvényben kontraktusok, azok után ki is kell fizetni az addig elvégzett tervezési munkát. Tehát nem reális, hogy az összes Lázár János által lezárandónak ítélt projektet egyszerre leállítják, hiszen akkor több tízmilliárdot kéne egyszerre kifizetni a szerződések után.
Ha valóban az lesz a döntés, hogy ezeket a projekteket lefújják, akkor is inkább időhúzásra törekedhet a kormány, hogy minél jobban széthúzza időben a kifizetéseket.
Dorner Lajos szerint azonban a listában vannak olyan tervek is, amiket „valóban le kellett húzni”, mert a BFK „túl nagyokat álmodott”, vagy alaposan át kell dolgozni, hogy megvalósíthatók legyenek. Sok az olyan projekt, amelynek célja alapvetően jó, de abban a formában, ahogyan a BFK kezelte, fizikailag és/vagy pénzügyileg „végrehajthatatlan”, ahogyan a minisztériumban fogalmaznak.
Ezek fájnának a legjobban
Bár látható, hogy végleges döntésekről még egyáltalán nem beszélhetünk, azért a döntési folyamatból akaratlanul megvillanó pillanatkép talán jól mutatja a kormányzati szándékokat és irányokat.
Ezért arra kértük Dorner Lajost, emelje ki a Lázár János által kukázott tervek közül azokat a közlekedési projekteket, amelyek leállítása szerinte a legfájóbb lenne.
Íme a lista:
3. Egykori Józsefvárosi pályaudvar területének átfogó városfejlesztése az állami vagyon magas értékben való hasznosítása érdekében. Ebben az esetben lényegében csak arról lett volna szó, hogy egyáltalán azt felmérik, hogy mi legyen az egykori fejállomás 2005-ben bezárt területével.
Pontosabban nem az egész területtel, mert az egykori állomásépületben alakították ki a Sorsok Háza nevű holokauszt emlékközpontot - bár ezt azóta sem sikerült megnyitni.
Dorner Lajosnak ez azért fájó pont, mert a VEKE korábbi terve szerint
Mivel a villamoshálózat súlypontjában van, ez a „szuperremíz” jó néhány közlekedésszervezési problémát megoldana a fővárosban. Az újonnan érkező villamosokat már nem lehet a régi, kicsi és elavult kocsiszínekben elhelyezni, egyfajta kényszer is a beruházás, amely szerepel Budapesti Mobilitási Tervben (BMT) is.
2. Pest megyei agglomerációs, elővárosi P+R, B+R parkolók fejlesztése. A tervek szerint 50 helyszínen 3000 P+R, és 2000 B+R (vagyis kerékpáros) férőhelyet létesítenének. Itt Dorner szerint „nagyon félrement” a miniszter ítélete, nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem kellenek ezek a férőhelyek a budapesti agglomerációs településeken.
A listán ennél a projektnél ráadásul 60 százalékos készültséget jeleztek. Ez azt jelenti, hogy sok helyen már meg vannak a kiviteli tervek is, tehát, csak meg kellenéne építeni a parkolókat.
Dorner szerint az még rendben lenne, ha felülvizsgálnák a meglévő szerződéseket, a helyszíneket, a parkolók számát – amelyeket inkább növelni kellene -, de
Így ez a „firka” is erősen megkérdőjelezhető. Ahogy Dorner Lajos fogalmazott: a P+R rendszer annyira alap dolog, hogy természetesen a BMT is tartalmazza.
1. Gödöllő-Budapest (H8) és Csömör-Budapest (H9) hévvonalak fejlesztése és az M2 metró összekötése. A HÉV-vonalaknak Dorner szerint mind metróvonalaknak kellene lenniük, ezek közül messze ez a legjobban előkészített beruházás. A tervek szerint első ütemben Cinkotáig járna a 2-es metró, a következőkben pedig egészen az M0-ásig ki lehetne húzni, ahol elegendő hely van nagy P+R parkolók létesítésére is. A fejlesztéssel új szerelvények futhatnának a HÉV-vonalon az elavult kocsik helyett.
A listán 15 százalékos készültséget jelöltek, de Dorner szerint ez a projekt ennél már jóval előrébb jár, már az engedélyezési eljárásnál állították meg. Szerinte a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban meg is lehetne csinálni, a szakaszos átadással pedig már néhány év múlva érzékelhető eredményei lennének.
Bár ez a terv Karácsony Gergely programjában is szerepelt, sőt kampányolt is vele. Dorner szerint azonban a főpolgármester „nem állt ki mellette”, a projektterv így végül nem került be a kormány és a főváros közötti megállapodásba. Benne van viszont Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármesterének programjában, és a BMT-nek is ez a legfontosabb eleme, amely eleve a mostani uniós ciklus vezető projektjének készült.
