Azért fojtotta vízbe két hónapos babáját egy nő, hogy „megszabadítsa őt a rá váró szenvedéstől”
A szülés utáni depresszióval küzdő anya azt gondolta, hogy a fia nem fejlődik megfelelően, ő pedig nem jó anya, ezért döntött úgy, hogy megöli a babát, majd magával is végez.
A vádirat szerint a nő 2022 márciusában hozta világra kisfiát. Férjével együtt közös otthonukban nevelték a babát, akinek ellátásában a nő közelben lakó szülei is rendszeresen segítettek. A gyermekorvos és a védőnő is úgy látta, hogy a kicsi rendben fejlődik.
Hetekkel a szülés után azonban az anyában az a meggyőződés alakult ki, hogy a baba nem fejlődik megfelelően, ő nem jó anya, nem tudja fiának megadni azt, amire szüksége van.
Hozzátartozói kérésére a nő pszichiáterhez fordult, aki szülés utáni depresszió tüneteit észlelte nála, ezért gyógyszeres kezelést rendelt számára. Ezt az anya elfogadta, szedte is a gyógyszert.
A babát 2022. május 31-én kellett volna orvosi vizsgálatra vinni. A nő tartott attól, hogy a vizsgálaton a gyermeket nem megfelelő fejlettségűnek fogják minősíteni és ezért őt teszik felelőssé. Május 30-án, a délutáni órákban egyedül volt otthon a kicsivel, és
elhatározta, hogy a fiát „megszabadítja a rá váró szenvedéstől”, megöli, majd magával is végez. A babáját végül belefojtott a fürdőkádban lévő vízbe.
Délután fél hat körül érkeztek a házba a nő szülei, ők találtak rá a fürdőszobában maga elé meredő anyára és a már halott gyermekre. A nagyszülők értesítették a mentőket és elkezdték a kisfiú újraélesztését, ami azonban sem nekik, sem a mentőszolgálat munkatársainak nem sikerült. A kisfiú egyébként életkorának megfelelő érettségű és fejlettségű volt.
Csordás Hajnalka, a Baranya Megyei Főügyészség helyettes szóvivője a 24.hu megkeresésére azt mondta,
a nő beismerte a bűnösségét, vallomásában azt állította, úgy érezte, hogy nem megfelelően fejlődik a gyermeke, és magát hibáztatta ezért. Az elmeorvosi vizsgálat szerint a nő kóros elmeállapotban szenvedett a cselekmény elkövetésekor, mely súlyosan korlátozta a beszámítási képességét.
A főügyészség 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt emelt vádat a nő ellen. Ha bűnösnek találják, 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztést kaphat.
A vádirat szerint a nő 2022 márciusában hozta világra kisfiát. Férjével együtt közös otthonukban nevelték a babát, akinek ellátásában a nő közelben lakó szülei is rendszeresen segítettek. A gyermekorvos és a védőnő is úgy látta, hogy a kicsi rendben fejlődik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Biztosan hibáztam, Etyek kitűnő lecke volt
A Tisza alelnöke szerint a politikai tér annyira mérgező, hogy érdemi vita sem lehetséges. A párt cáfolta az Index névtelen forrásból származó értesüléseit az adóterveikről.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.
A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.
A fórumon részt vett Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is, aki akkor így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni – már, itt most magunk között természetszerűleg lehet, és ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. (…) Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet, és kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.
A történtek után a politikust Strasbourgban kérdezte a 444. Tarr elismerte:
„Politikai értelemben valóban nem volt szerencsés, amit mondtam”.
Kiemelte, hogy „nincsenek privát közegek, ezért nem lehet nagyobb elemzéseket úgy előadni, mintha az ember kizárólag azoknak beszélne, akik jóindulattal állnak hozzá. Ilyen értelemben biztosan hibáztam”.
Úgy fogalmazott, szerinte az etyeki ügy pontosan példázza, hogy ma Magyarországon mennyire nehéz nyíltan véleményt cserélni: „egyszerűen nem lehet beszélgetni”. Azt is elmondta: „Az a reményünk, hogy a választási győzelmünket követően lehet majd párbeszédet folytatni akkor is, ha a vélemények nem egyeznek meg az adott témában.”
Tarr nem ajánlotta fel lemondását Magyar Péter pártelnöknek. Úgy látja, egy „normális, őszinte, és világos beszélgetés” történt, amelyet szerinte a kormánymédia torzított el. Hozzátette: a Fidesz reakciója jól mutatja, miért nem szabad „jóhiszeműen beszélgetnünk, mert félreértelmezik”, és hogy Etyek „kitűnő lecke” volt erre.
A Fidesz kampányának egyik alappillére egy névtelen Index-cikk lett, amelyben egy belső dokumentumra hivatkoztak. Ezt a Tisza Párt cáfolta, Magyar Péter pedig nyilvánosságra hozta a párt részletes adótervét. Eszerint marad az egykulcsos szja, amely 15 százalék marad az átlagbér felett keresőknek, de az alacsonyabb jövedelműeknél adójóváírásokkal csökkentenék az elvonást – például a minimálbéreseknél ez csak 9 százalék lenne.
Emellett az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket pedig áfamentessé tennék. Az 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.
A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bajban lehet Paks II – Az uniós bíróság megsemmisítette a projekt támogatásának jóváhagyását
Az osztrákok fellebbezése nyomán kaszálta el a bíróság a döntést. Az EB korábban nem vizsgálta meg rendesen, hogyan kapta meg az orosz cég a gigaprojektet.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.
A Bizottság 2017-ben hagyta jóvá a magyar állam által nyújtani kívánt támogatást. Ezt az osztrák kormány megtámadta az Európai Unió Törvényszékén. A bíróság első fokon, 2022 novemberében elutasította az osztrákok keresetét. Ekkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.
Ausztria azonban fellebbezett, és az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka idén februárban azt javasolta, hogy a testület semmisítse meg a Törvényszék döntését.
A mostani ítélet ennek megfelelően hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és érvénytelenítette az Európai Bizottság támogatási engedélyét.
A bíróság szerint a Bizottság nem vizsgálta meg kellő részletességgel a közbeszerzési szabályokat, pedig ez szerves része a támogatási intézkedésnek.
A testület azt is kimondta: az a tény sem elég, hogy 2015-ben egy másik eljárás során megállapították, hogy a közvetlen szerződéskötés nem sértette a közbeszerzési szabályokat. A bíróság szerint ez nem magyarázza meg kellően az akkori döntés indokait.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.
A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA: félmillió szavazóval vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt, tetemes Magyar Péterék előnye
A közvélemény-kutató viszont meglepetésre a Dobrev Klára által vezetett DK-t a parlamentbe bejutó pártnak mérte. Ők hárompárti országgyűléssel számolnak.
Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézetlegfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.
A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.
A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.
A felmérés azt is megmutatta, hogy a parlament összetétele sem lenne kizárólag kétpárti, ha most lennének a választások. Az IDEA szerint a Demokratikus Koalíció is bejutna, támogatottságuk a biztos szavazók körében 5 százalék. A Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot parlamenten kívüli pártnak mérik 4 illetve 3 százalékkal.
Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézetlegfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.
A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.
A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Továbbra is tart a hajtóvadászat Charlie Kirk merénylője után
Az FBI beszélt a támadás részleteiről is. Néhány embert a támadás után rövid időre őrizetbe vettek, de gyilkosról és a pontos indítékáról továbbra sem tudni semmit.
Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.
Kash Patel a korábbi közleményét pontosítva arról számolt be, hogy a nyomozás folytatódik, aminek részleteiről tájékoztatást adnak. Előzőleg Utah állam kormányzója, valamint a Utah Valley Egyetem és a hatóságok képviselői közös sajtótájékoztatóján számoltak be a fejleményekről, közöttük egy gyanúsított kihallgatásáról.
Paul Cox kormányzó politikai gyilkosságként említette a támadást, amivel kapcsolatban a rendőrség képviselői azt közölték:
a Charlie Kirk halálát okozó lövést nagy távolságról, egy tetőről adta le a fekete ruhát viselő tettes. Előzőleg mintegy 200 méter távolságból eldördült lövésről adtak tájékoztatást a hatóságok.
A helyszín egy épületekkel körbevett kisebb aréna volt, ahol több száz egyetemista gyűlt össze, hogy meghallgassa az ismert konzervatív személyiséget.
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az egyetem nyitott központi terén rendezett politikai fórumról Charlie Kirk-öt magánautóval vitték egy közeli kórházba, de életét már nem tudták megmenteni.
A halálhírt néhány órával a támadást követően Donald Trump elnök jelentette be közösségi oldalán. Azt is közölte, hogy utasítására az Egyesült Államok szövetségi épületein félárbocra engedik a nemzeti zászlókat.
Az erőszakos cselekményt pártállástól függetlenül elítélte az amerikai politika számos vezető személyisége, kongresszusi vezetők, és államok kormányzói, valamint Joe Biden volt elnök is, aki hangoztatta, hogy az erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban.
Charlie Kirk a Turning Point USA nevű szervezet alapítója volt, amelynek elsődleges feladatának szánta a fiatalok politikai érdeklődésének felkeltését konzervatív nézőpontból, de ösztönözte az érvekre épülő vitát is. A 32 éves közéleti személyiség a szervezetet 19 évesen, 2012-ben alapította.
Charlie Kirk és a Turning Point USA szervezete 2024-ben segítette Donald Trump republikánus elnökjelölt kampányát, és elemzők szerint komoly része volt abban, hogy mozgósította a fiatal, egyetemista korú választókat a republikánus oldalon.
A merénylet utáni hírek ellentmondásosak voltak: korábban azt mondták, hogy őrizetbe vették a támadót, de kiderült, hogy csak rövid időre vettek őrizetbe néhány embert.
Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.
Kash Patel a korábbi közleményét pontosítva arról számolt be, hogy a nyomozás folytatódik, aminek részleteiről tájékoztatást adnak. Előzőleg Utah állam kormányzója, valamint a Utah Valley Egyetem és a hatóságok képviselői közös sajtótájékoztatóján számoltak be a fejleményekről, közöttük egy gyanúsított kihallgatásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
