SZEMPONT
A Rovatból

Az, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként az ablakon próbált kimászni, rengeteg kérdést vet fel

Rogáni lejáratókampány? Családi vita? Kapcsolati erőszak? Az, ami Magyar Péter és Varga Judit között 2020. december 29-én történt, és az akkor született rendőri jelentés utóélete még messzire vezethet.


Nem várt fordulatként a HVG olvasói saját lapjukra zúdítják a kritikák tömkelegét hétfő este óta, ugyanis az újság akkor tette közzé, mit is tudnak arról a rendőri jelentésről, ami Varga Judit és Magyar Péter egyik veszekedése kapcsán született.

Magyar Péter egyenesen azzal vádolta a HVG-t, hogy asszisztált a rogáni propagandához, újságíróját, Dezső Andrást pedig propagandistának nevezte, aki részese az ellene indult karaktergyilkosságnak.

Pedig Dezső András Magyarország egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki 2016-ban tagja volt annak az Indexes újságíró-csapatnak, amely hónapokon át nyomozott Rogán Antal akkori jobbkeze, Kertész Balázs után, feltárva a kapcsolatukat. A következő évben ezzel az anyaggal megnyerték az év legjobb oknyomozó újságírójának járó Gőbölyös Soma-díjat is.

A HVG újságírója az elmúlt években beleásta magát a rendőrség és a titkosszolgálatok ügyeibe, feltárta a 90-es évek magyar alvilágának ügyeit, és könyvet írt például Portik Tamásról is. Nem annyira meglepő tehát, hogy épp az ő kezébe jutott el a Magyar-Varga vitáról készült rendőri jelentés, igaz, a kiszivárgás időzítése azért sok jogos kérdést felvet.

A HVG szerint minden azzal kezdődött, hogy Dezső portrécikket szeretett volna készíteni Magyar Péterről. Ehhez folytatott valakivel háttérbeszélgetést, amikor szóba került, hogy „annyira viharos volt Magyar és Varga kapcsolata, hogy egy alkalommal a rendőrség is beavatkozott.”

Ez az a bizonyos veszekedés, ami 2020. december 29-én történt, és amiről rendőri jelentés született.

A lap azt írja, amint hallottak az esetről, azonnal megkeresték Magyar Pétert. A politikus szerint ez két hete történt. Leültek egy háttérbeszélgetésre, ahol a HVG szerint Magyar részletesen elmesélte Dezső Andrásnak egy veszekedését Varga Judittal, már ekkor kiemelve, hogy „érzése szerint az egész megrendezett volt.”

Aztán március 11-én, mindössze négy nappal Magyar Péter zászlóbontó nagygyűlése előtt Dezső Andrásnak a jelentést is sikerült megszereznie. Hogy hogyan, arról teljesen jogosan, a forrásvédelmi szabályokra hivatkozva valószínűleg a jövőben is csak keveset árul majd el, bár az ORFK azóta belső vizsgálatot is indított az ügyen.

Mindenesetre Dezső úgy járt el, ahogy az újságírás szakmai elvei megkövetelik: ismét megkereste Magyart, és a nagygyűlés utáni hétvégén három órát beszélgettek. A jelentést is megmutatta neki. Az elhangzottak felhasználását azonban Magyar Péter megtiltotta.

A HVG nem is jött ki a cikkel, mert mint írják, „a feltáró munka még nem ért véget.”

Azt nem lehet tudni, mi történt volna, ha Magyar Péter maga nem áll elő hétfő reggel a sztorival, mérlegelte-e a szerkesztőség, hogy akaratlanul is nem sodródnak-e bele egy lejárató akcióba, és ha a publikálás mellett döntenek, hogyan tálalták volna az egészet.

Magyar Péter azonban mindezt megelőzve lépett. Hétfő reggeli posztjában azt írta, az egyik legnagyobb online hírportál oknyomozó újságírója „a hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentést kapott meg a rendőrségtől.”

Úgy értékelte: „egy szimpla családi vitánkat valótlan állításokkal sikerült izzadtságszagúan úgy kiszínezni, hogy a jelentés azt sejtesse, hogy én erőszakosan léptem fel a feleségemmel és az akkor őt védő állami testőrökkel szemben.”

Később egy újabb posztban meg is nevezte Dezső Andrást, és azt kérte, a HVG újságíróját hallgassák meg tanúként, mert azt állította, a rendőrségtől kapta meg a dokumentumot. Magyar azt szeretné megtudni, „a rendőrség állományából ki, milyen céllal és kinek az utasításából szivárogtatta ki” a jelentést.

A HVG majdnem egy napon át nem reagált Dezső András megnevezésére, és arra sem, hogy valóban ők dolgoztak-e a sztorin. Hétfő este aztán egy cikkben megírták, mi van pontosan az általuk megszerzett rendőri jelentésben, és mi az, ami nincs benne.

Például tettlegességről, fizikai bántalmazásról szó sincs, de a jelentés szerint a rendőr úgy érzékelte, az igazságügyi miniszter láthatóan félt, és a jelenlétük nélkül kiszolgáltatott helyzetben lett volna.

Varga Judit állítólag azt mondta Magyar Péternek, „engedj el”, és ha máshogy nem jut ki, hát kimászik az ablakon. A párkányra ruhákat és csomagokat próbált pakolni, miközben férje ezt próbálta megakadályozni, és azt kiabálta, hogy Varga nem mehet sehova, és nem viheti magával a gyerekeket (akik amúgy nem voltak ott.)

A rendőri jelentés szerint Magyar azt mondta: „Majd megbánod még ezt, úgysem hisznek majd neked. Az egész kormány bele fog ebbe bukni, óriási botrányt csinálok ebből”.

Amikor a rendőr utasította, hogy engedje ki a minisztert, Magyar vele is veszekedni kezdett. Majd Varga Judit elindult a rendőrautóval a testvérénél lévő gyerekeikhez, de a férje hamarabb odaért.

A jelentés szerint Magyar megelőzte a rendőrautót, „a gépjárművel való közlekedés során veszélyeztette a környezete életét, testi épségét, a rendőri felszólításnak vonakodva vagy egyáltalán nem tett eleget, agresszív, megfélemlítő, fenyegetőző magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat, megbotránkoztatást keltsen”.

Azonban hiába ért oda a gyerekekhez gyorsabban Magyar Péter, a Varga védelmét ellátó rendőr nem engedte be a lakásba. Végül másfél-két órával később hajtott el.

Magyar Péter a veszekedés tényét nem cáfolja. Szerinte a vita már előző este elkezdődött. „Baráti vacsorán vettünk részt Gulyás Gergelynél, ahonnan nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása és 10 perc üvöltözés után a volt feleségem távozott.”

Másnap hazajött, és közölte, hogy vidékre viszi a gyerekeket pár napra. Ebbe Magyar nem egyezett bele, mert közös szilveszterezést terveztek. Varga Judit összapakolta a gyerekek ruháit, majd az igazságügyi miniszter „sarkon fordult és teljesen szürrelális módon elkezdett a szuterénben lévő szoba ablakán kifelé csomagokat hajigálni és kimászni az akkor ott megjelenő testőr karjaiba." Magyar Péter szerint ő egyáltalán nem akadályozta, hogy felesége kimenjen az ajtón. Végül ott is hagyta el a lakást, majd elindultak a gyerekekhez.

„A testőrök a testükkel akadályoztak meg abban, hogy a saját gyerekeimhez odamenjek. Ekkor jeleztem nekik, hogy ha ezzel a tevékenységükkel nem hagynak fel, akkor a sajtóhoz fordulok” - írja.

Magyar Péter szerint a jelentés állításával ellentétben nem csak ő emelte fel a hangját, mindketten feldúltak voltak. És az egészet csak megrendezték.

„Számomra az ablakos, testőrös jelenetből rögtön világossá vált, hogy egy előre megrendezett színjátékról van szó, hiszen a testőrök korábban soha (!) nem jöttek fel az utcától 66 lépcsőre lévő házunkhoz.”

Magyar Péter szerint „az egész eljárásra, ahogy a későbbi KEHI vizsgálatra is azért került sor, hogy a válásunk során nyomást gyakoroljanak rám, esetlegesen lemondjak a gyerekeim felügyeleti jogáról.” A mostani kiszivárogtatás pedig része annak a lejárató kampánynak, amely "suttogó propagandával" családon belüli erőszakkal rágalmazza őt.

Azt is írta, ha a volt felesége valóban félt volna tőle, később nem békülnek ki egy rövidebb időre, és a válásuk után nem nevelik heti váltásban a gyerekeiket.

Csakhogy Magyar posztja után Varga Judit - aki lemondása óta hallgatott - egy kapcsolati erőszakról szóló kisfilmet tett közzé azzal az üzenettel, hogy „mindig van kiút”. A posztra Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy ölelős emotikonnal reagált.

Bár Magyar Péter azt írta, a jelentést titkosították, a HVG szerint a dokumentumon nem szerepel a „titkos” vagy „bizalmas” minősítés. Azt viszont a rendőr beleírta, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt kérte, az ügyet kezelje bizalmasan.

Magyar Péter arról is ír: „A kapcsolatunk rendezése után többször kértem a volt feleségemet, hogy megismerhessem a titkosított jelentést, ami tudomásom szerint a belügyminiszter és a miniszterelnök asztalán is járt. Mindig elutasítást kaptam.”

Bár a HVG cikke óta sokkal többet tudunk, mint korábban, nagyon sok kérdés maradt:

Ha a rendőri jelentésben foglaltak közül bármi (például a "környezete életét veszélyeztető közlekedés") felveti szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját, miért nem indult rendőrségi eljárás?

Ha nem történt bűncselekmény, miért avatkoztak bele az igazságügyi miniszter védelmére kirendelt rendőrök egy családi vitába? Miért nem engedték, hogy Magyar Péter bejusson a gyerekeihez?

Ha védett személyekről és családjukról szólt a rendőri jelentés, miért nem lett minősített irat?

Igaz-e hogy a rendőri jelentés odakerült a belügyminiszter és a miniszterelnök asztalára? Ha igen, miért? És mihez kezdtek vele?

Hogyan és miért került ki a jelentés három évvel a történtek után? Véletlen volt-e hogy Dezső András forrásának eszébe jutott a létezése? És miképp kerülhetett ki a rendőrségről egy ilyen, érzékeny személyes adatokat tartalmazó dokumentum, amiben ráadásul külön feltüntették, hogy Varga Judit kéri a bizalmasan kezelését?

Miért posztolt Varga Judit épp most egy kapcsolati erőszakról szóló videót? Lehetséges-e, hogy a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezmény elfogadását leghangosabban ellenző, de a magyarországi áldozatsegítő központok működéséért felelős politikus maga is kapcsolati erőszak áldozata volt? Hiszen épp ő „biztatott mindenkit, hogy ha bűncselekmény áldozatává vált, illetve ismer valakit, aki ilyen helyzetbe került, vegye fel a kapcsolatot a szakértőkkel, akik szakszerű, személyre szabott segítséget nyújtanak minden bajbajutottnak." Mennyi az esélye annak, hogy épp ő nem jutott volna segítséghez, ha tényleg bajban van? És ha így történt volna, mit árulna el ez a kormány hitelességéről?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: