„A legjobb egészségügyi rendszert kell Semmelweis hazájában megteremteni” – Magyar Péterék elmondták, mit tennének az egészségüggyel kormányzásuk első 100 napjában

„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagált Magyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.

A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.

– írta Magyar Péter, aki szerint soha nem volt még egyértelműbb, hogy ki Orbán Viktor valódi ellenzéke, és kik a kitartottjai.

Ahogy már beszámoltunk róla, Dúró Dóra arról is beszélt az interjúban, hogy a Mi Hazánk senkivel nem készül koalícióra a 2026-os választás után, és szerinte egy szoros Fidesz-Tisza állásnál „sokkal nagyobb lesz a Mi Hazánk érdekérvényesítő képessége”, mert nagyobb arányban tudják érvényre juttatni a programjukat, mint eddig. Miközben Orbán Viktor politikai pályafutását felemás módon ítéli meg, a műsor jelentős részében kritizálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot.

A Tiszát egy globalista pártnak nevezte, Magyar Péter pedig szerinte az Európai Bizottság globalista politikáját valósítaná meg Magyarországon.

A Tisza Párt elnöke tavaly február óta rendszeresen azzal vádolja a Mi Hazánkat, hogy a Fidesz szatelitpártja, ezt pedig Toroczkai László többször is nehezményezte, emlékeztet rá a Telex.

(via Telex)

„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.

– írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.

„Ez a díj elismerés a filmen dolgozó teljes csapatnak: a Direkt36 munkatársainak, Fuchs Máté rendezőnek és Bíró Bálint társrendezőnek, valamint az összes többi profi filmes szakembernek, aki hozzájárult A dinasztia sikeréhez. Köszönjük minden támogatónknak, hogy velünk van, és segít bennünket abban, hogy folytassuk a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását cikkekben és újabb dokumentumfilmekben. A díjat Szőke Dániel, a Direkt36 újságírója, a film egyik alkotója vette át szombat este” – zárult a bejegyzés.

A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című film kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak. A már korábban feltárt információk összegzése mellett minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.

A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására. A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.

Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.

Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.

A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy

Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.

Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.

„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,

– fogalmazott a szakember.

A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.

A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.

A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.

„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.

„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.

„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.

– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.

„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy

– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több

mint háromszor annyi, mint 15 évvel ezelőtt.