SZEMPONT
A Rovatból

A KISZ-titkártól a miniszterelnöki pozíción át a visszavonulásig – így alakult Gyurcsány Ferenc politikai pályája

Összegyűjtöttük, hogyan is alakult Gyurcsány politikai pályafutása a nyolcvanas évektől mostanáig.


Mint azt mi is megírtuk: Dobrev Klára csütörtök délelőtt egy Facebook-posztban jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, nem indul választáson sem és visszavonul a közélettől.

Ebből az alkalomból összegyűjtöttük, hogyan is alakult Gyurcsány politikai pályafutása a KISZ-titkártól a miniszterelnöki pozíción és lemondáson át a visszavonulásig.

Gyurcsány Ferenc 1961-ben született Pápán. Politikai pályafutását a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) kezdte, amikor 1981-ben a szervezet főiskolai bizottságának tagja lett. Diákprogramok és rendezvények szervezésében vett részt, később KISZ-titkárnak is választották.

1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára volt, majd 1988–1989-ben a Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöki posztját töltötte be. 1989-ben a KISZ utódszervezete, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alelnöke lett, de két hónap után kilépett, és megalapította az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, amelynek az elnöke lett. A szervezet rövid idő után megszűnt.

A tanulmányai után Gyurcsány egy ideig nem foglalkozott a politikával, az üzleti szférában helyezkedett el. 2000-ben aztán csatlakozott az MSZP-hez. 2002-ben Medgyessy Péter kabinetjében a miniszterelnök stratégiai főtanácsadója lett, majd 2003-tól 2004-ig ifjúsági és sportminiszter volt. 2004-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnökévé is meg választották.

Miniszterként egyre aktívabban politizált.

Medgyessy lemondása után, 2004-ben Gyurcsány került a kormányfői székbe. Első kormánya a Száz lépés programjára épült, amely reformokat ígért, de folyamatos kritikákat is kapott, főként korábbi üzleti ügyei miatt.

Ennek ellenére pártja erősödött, 2006-ban pedig már Gyurcsány vezetésével nyerte meg az MSZP az országgyűlési választást.

A rendszerváltás óta ez volt az első alkalom, hogy egy hatalmon levő kormánynak a második ciklusra is bizalmat szavaztak a választók.

A költségvetési gondok miatt viszont már nyáron megszorításokat vezettek be, amit a köznyelv „Gyurcsány-csomagként” ismert meg. Szeptemberben napvilágra került az úgynevezett őszödi beszéd, amelyet az MSZP frakció előtt tartott zárt körben. A beszéd a mai napig téma. Legemlékezetesebb mondatai az

»Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!«

vagy a

»Hazudtunk reggel, éjjel meg este«,

ma már szállóigévé váltak.

A beszéd kiszivárgása heves tiltakozásokat váltott ki, szeptember 17-én este tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A szeptember 18-19-i TV-ostrom és az október 23-i események különösen erőszakosak voltak. Ebben az időben, az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott, Gyurcsány ugyanakkor nem mondott le, így a Fidesz is részt vett az utcai tiltakozásokban.

Az október 23-i megemlékezések zavargásokká fajultak. A rendőrség fellépését sokan aránytalannak tartották. A parlamentben a Fidesz-KDNP frakció kivonult Gyurcsány beszédei alatt, „illegitim” kormányfőként kezelték.

Szanyi Tibor 2011-ben azt állította, hogy Gyurcsány maga szivárogtatta ki a beszédet. A politikus 2007-ben 89%-os támogatottsággal pártelnök lett, előtte jelezte: csak akkor marad a poszton, ha legalább 75%-os támogatást kap.

2008-ban a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották. Ugyanebben az évben népszerűtlen reformintézkedéseket vezettek be, mint a vizitdíj és a tandíj. A Fidesz szociális népszavazást kezdeményezett, amely a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozott. Az SZDSZ egészségügyi minisztere leváltása után újabb kormányválság következett, a szocialisták kisebbségi kormányzásra kényszerültek.

A világgazdasági válság tovább rontotta a helyzetet, az ország IMF-hitelhez folyamodott.

Gyurcsány 2009. március 21-én végül bejelentette a lemondását az MSZP kongresszusán, azzal az indokkal, hogy akadályává vált a reformoknak és pártja sikerének.

A Fidesz előrehozott választásokat kezdeményezett, de az MSZP és az SZDSZ ezt elutasította. Gyurcsány három utódot javasolt, de Surányi György, Glatz Ferenc és Vértes András közül egyikőjük sem vállalta ezt. Végül Bajnai Gordon lett a miniszterelnök.

Gyurcsányt ekkor még újraválasztották pártelnökként, de egy héttel később erről is lemondott. A 2010-es választáson még országgyűlési mandátumot szerzett.

2010. októberében megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot az MSZP-n belül, majd egy évvel később kivált a pártból, és megalapította a Demokratikus Koalíciót.

Tíz képviselő társaságában önálló frakciót alapított, és ő lett a DK elnöke.

2012-ben bejelentette, hogy Bajnai Gordont támogatják miniszterelnök-jelöltként. 2014-ben az Összefogás pártszövetség tagjaként indultak a választáson, de nem értek el kormányváltást. A négy mandátum miatt nem tudtak frakciót alapítani, így képviselőik függetlenként dolgoztak tovább.

A 2014-es EP-választáson külön indultak, ám Gyurcsány nem kívánt Brüsszelbe menni akkor sem, ha mandátumot nyer a párt.

2018-ban önállóan épphogy bejutott az Országgyűlésbe.

2019-ben viszont a DK történetének legjobb eredményét érték el, amikor az EP-választáson 16 százalékot kaptak, felesége, Dobrev Klára listavezetésével.

2020-ban a párt csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, és a 2022-es választáson Gyurcsány a közös lista 8. helyéről jutott be a parlamentbe. Azóta is a párt parlamenti képviselőcsoportjának a frakcióvezetője.

A 2024-es EP-választáson viszont már nem arattak akkora sikert, mint 2019-ben. A TISZA Párt feltűnésével ugyanis az MSZP-vel és a Párbeszéddel közösen is csak 8 százalékot értek el.

Dobrev Klára végül 2025. május 8-án egy Facebook-bejegyzésben közölte: Gyurcsány Ferenc lemond a DK elnöki tisztségéről, a frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumáról, nem indul választáson sem és visszavonul a közélettől. A politikus azt is hozzátette, hogy a házasságuk is véget ér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:




Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk