SZEMPONT
A Rovatból

„A gyerek fullad, hívd a mentőket!”– két oltás után is covidos lett az egész család

A másfél éves kisfiukhoz mentőt kellett hívni, annyira beteg lett. De mindkét fiatal szülő és az egyik nagymama is megkapta a fertőzést. Utólag úgy gondolják, az oltásnak köszönhetik, hogy élnek.


Balázs az első tüneteket munkába menet tapasztalta. A nagy nyári meleg után szelesebbre fordult időben elkezdett fázni, de akkor még fel sem fogta, hogy ez nem az időjárás változása miatt van. Eszébe sem jutott, hogy covidos is lehet. Komolyan veszi a járványt, nem is használ eldobható vagy mosható maszkot. Egy komolyabb, műanyagot használ, amiben cserélhető a filter. Azt mondja, ebben az a legjobb, hogy távoltartja az embereket.

„Az utasok úgy meglepődnek, hogy betartják a másfél métert, és nem akarnak a nyakamba lihegni vagy köhögni.”

Pestről vidékre ment dolgozni. A 60 kilométer per órás szélben a rövid nadrág, póló kevésnek bizonyult, így kapott egy kölcsönpulóvert. Napközben még élvezte is, hogy kicsit fázik a hosszú kánikula után.

„Otthon kézmosás után megöleltem a kisfiam, megpusziltam. Ugyanezt a párommal is elkövettem, valamint az anyósom is itt volt épp a konyhában” – idézi az utóbb jelentősnek ítélt pillanatokat.

Estére már érezte, hogy több lehet ez, mint időjárás.

A közérzete változása miatt azt gondolta, megfázott.

Az éjszaka nagy fordulatot hozott, lázasan, nagyon megviselten ébredt.

„Úgy keltem fel, mint aki nagyon komolyat bulizott volna éjjel Londonban, Edmonton Greennél vagy mintha átugrottam volna Tottenham-ba egyet focizni a haverokkal.”

Csütörtök volt, jelezte a főnökének, hogy megfázott, be is lázasodott, szerez gyógyszert és hétfőre jobban lesz.

Felhívta a háziorvosát és elmondta, hogy lázas, folyik az orra, és megemlítette, hogy sajnos az ebédet sem élvezi, a rántotthúsnak sem az illatát sem az ízét nem érzi. Azonnal tesztet kértek tőle. Biztos volt benne, hogy ezt túlreagálta az orvos, hiszen két oltása is van, igyekszik vigyázni magára, és ismeri ezt az érzést.

„Szerintem csak megfáztam. Gondoltam csak ismerem már a testem 35 éve. Nagyot tévedtem.”

Amikor az orvos azt kérdezte, tud-e mozogni, akkor is csak azt gondolta magában, hogy persze, hisz csak megfázott.

Beküldték tesztre a 13. kerületbe a 11-ből. Pedig a közeli vérellátóban is tesztelnek egyébként. Autója nincs, metrópótló busszal vágott neki az útnak.

„Hiába volt időpontom, érkezési sorrend volt. Én az utca másik oldalán vártam, mert több köhögő ember volt 30 méteren, mint 2 éve télen a könnygáztól a Kossuth téren.”

Gyorstesztje negatív lett, újabb megerősítést érzett, hogy persze, hiszen csak náthás. A PCR eredményét két nap múlva kapta meg, hogy mégiscsak covidos.

Addigra egyre rosszabbul lett, egyre gyengébb is volt. Mégis meglepte az eredmény, és meg is rémült. Nyolc éve nem volt beteg. A népegészségügyi hivatalból jött egy e-mail, hogy számoljon be mindenről: kivel él, kivel találkozott, mit evett és szüksége van-e önkormányzati segítségre. Szüksége lett volna, például bevásárolni, de hiába jelezte, senki nem telefonált vagy csöngetett azóta sem.

Kérték, hogy nyomtassa ki a piros táblát, amin jelzik, hogy covidos van a lakásban.

„Nincs nyomtatóm, kimenni pedig nem mehetek. Felhívtam a Népegészségügyi Központot. Ők az önkormányzathoz irányítottak, ott meg vissza a népegészségügyihez.”

Dühös lett, mert attól tartott, hogy jön a rendőrség és megbünteti. A kapitányságot tárcsázta.

„Három embert kapcsoltak, végül egyvalaki azt mondta, írjam ki egy fehér lapra a szöveget!”

Végül a piros táblát az anyós nyomtatta ki.

Ő is megbetegedett, ő hét napig várt a tesztre. Ő is kért önkormányzati segítséget, ő sem kapott.

Balázsnak hőemelkedése volt, 37.4, ez állandóra állt be egy hétre.

Az állapotom kezdett hasonlítani egy gázolt kutyáéra. Csak feküdtem és igyekeztem levegőt kapni, ami nehezen sikerült. Minden belélegzésnél fájtak a bordáim, sípolt a tüdőm és olyan hurutot köhögtem fel, amit 35 éve soha.

Kapott Favipiravirt, antibiotikumot. Elfogyott 5 doboz láz- és fájdalomcsillapító.

„Közben a fiam, a kis életvidám szeretetcsomag egyik pillanatról a másikra elfeküdt. Nem futkosott, nem játszott. 39 fok fölé ment a láza estére.”

Három napig nem tudták csillapítani a lázát. Hívták a gyerekorvost, nem érték el, asszisztensnek elmondta, hogy a gyerek lázas napok óta, ő pedig covidos. A doktornő átvette a telefont, elhadarta, hogy sok folyadék, vegyen be lázcsillapítót és gyógyulgasson, majd letette a kagylót.

A szülők értetlenül néztek egymásra, de másnapra jobban is lett a gyerek, kezdtek megnyugodni. Este viszont a kisfiú hirtelen rosszabbul lett.

„Fürdés után égtelen ordítozásba és hörgésbe kezdett. Egyikünk sem tudta megnyugtani, sem elérni, hogy vegyen normálisan levegőt.”

„Fullad a gyerek! Hívd a mentőket! - ordítottam a páromnak.”

Tíz perc alatt megjött a gyermekmentő. Gyorstesztet csináltak, azt mondták, 10 perc múlva lesz eredmény, de azonnal lett, nem is csík, hanem egy nagy paca. Ez sokkolta az apát.

„Közben a nappali átalakult egy orvosi szobává. Volt itt minden. EKG, defibrilátor, oxigén, plusz két nagyon profi, szkafanderbe öltözött gyermekorvos.”

Bementek a Heim Pál kórházba. Az apa azt hitte, a covid-osztályon tömeg lesz.

„Már láttam magam előtt a tucatkórtermet ezer gyerekkel, ugyanennyi szülővel. Tévedtem.

Bár ilyen lenne a magyar egészségügy mindenütt! Külön kórteremben külön ágy a betegnek, külön a szülőnek. Saját fürdőszoba, klíma, mint egy szálloda.”

A gyerek kapott infúziót és rengeteg vizsgálatot elvégeztek rajta. Nem volt gyulladás a szervezetében, így másnap estére hazamehetett.

Balázs ment be a gyerekkel előbb, de otthon hagyta a Favipiravir gyógyszerét, így haza kellett mennie taxival. Ő otthon maradt pihenni, az anya ment be a kisfiúhoz.

Amikor hazamentek, Tünde is meg akarta tudni, ő nem fertőződött-e meg.

Maga oltott ember, önre nem vonatkoznak a szabályok, oda megy, ahova akar.

– mondta a háziorvosa.

Nem értették, de úgy gondolták, jobb, ha most az anya is tartja a karantént. Mire lejárt volna, jött a fordulat, Tünde is elkezdte magát rosszul érzeni, ugyanúgy, mint Balázs. Az orvos azt mondta, a mentők jönnek tesztelni, előtte küldenek sms-t, és ne egyen, igyon 3 órával előtte. Hívták a mentősök, hogy menjen be tesztelőhelyre, mondta, hogy covidos a családja, nem menne.

3-5 nap múlva ígérték, hogy akkor kimennek hozzá, de másnap váratlanul ott voltak. A 3 órás éhgyomor csak véletlenül sikerült. A teszt sem ment egyszerűen.

A mentősök beletörték a pálcát a párom orrába, és tőlem kértek egy csipeszt, hogy ki tudják venni.

Két nap múlva jött az eredmény, Tünde is pozitív. Neki másfél hétből hat nap volt nehéz. Az arcüregére, a tüdejére és a torkára ment rá a fertőzés. Egyik este olyan rosszul volt, hogy a mentő kihívásán gondolkodtak, de sikerült otthon meggyógyulnia.

Balázs megpróbált visszamenni dolgozni, mert elvileg mehetett volna, de a főnöke azt kérte, ha a felesége pozitív, akkor ne vigyen be a ruháján, haján semmit, mert van három oltatlan kollégájuk.

Ő és Tünde is Pfizer oltást kapott. Balázs szerint ennek köszönheti, hogy él.

„Állítom, hogy ezért éltem túl. Az ellenségemnek sem kívánom ezt a betegséget. Négy hete voltam beteg és még mindig csak 60%-on mozgok. Ha két emeletet le vagy felmegyek, meghalok. Még mindig köhögök, nagyon izzadok, nem alszom eleget, rémálmaim vannak. Depressziós vagyok. A fiam 3 napig volt nagyon lázas, nem akart enni, inni négy napig, és a legrosszabb a fulladás volt. Most talán post covidja van. Váratlanul elkezd sírni, rohan, hogy vegyem fel és öleljem. Ez lehet 20 perc vagy egy óra is.”

Balázs biztos abban, hogy augusztus 2o-án fertőződött meg a Várkert Bazárban.

„Amióta a fiam megszületett, csak a boltba mentünk, és most ki akartunk mozdulni. Sajnos bedugultunk a tömegbe, nem tudtunk menekülni sem, rengeteg ember volt, a maszk meg nem kötelező.”

Balázs nem gondolta, hogy fiatalon, egészségesen őt is megfertőzi a vírus, pláne nem gondolta, hogy a kisfiát is. Azt mondja, a járvány alatt 15 ismerősét veszítette el. Ketten a lépcsőházukban is belehaltak a covidba. Átértékelte az életét.

Inkább életem végéig hordom a maszkot, felveszem a harmadik oltást is, de ezt nem akarom újra megélni. Rettenetes halálfélelmem volt. Amikor a legrosszabbul voltam, sírtam, hogy nem fogom látni felnőni a fiamat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: