SZEMPONT
A Rovatból

50 éves vagyok, most leszek negyedikes

A bagi szegénytelep 8 lakója úgy döntött, hogy újra nekifut az általános iskola befejezésének. De a gyerekek és a munka mellett ez egyáltalán nem egyszerű feladat.


Felnőtt emberek, de életükben nem volt még a kezükben térkép, és volt, aki a nevét sem tudta leírni. Bagon pár hátrányos helyzetű felnőtt elhatározta, hogy befejezi az általános iskolát, pedig van, aki negyven éve hagyta ott a tanulást. A gyereknevelés és a munkába járás is nehezíti a dolgukat, ráadásul hamarosan itt az osztályozó vizsga, és izgulnak, nehogy butának gondolják őket.

“Egy volt nekem nehéz, a térkép. Életemben nem fogtam még a kezemben, nem tudtam rajta kiigazodni”. A 44 éves Léna tavaly vizsgázott életében először: a harmadik osztályos általános iskolai tananyagból kérdezték. A földrajzi atlaszra vonatkozó kérdés meglepte, és bár a hegységeket meg tudta mutatni, végül a tanárainak kellett közbelépniük, és elmondani a vizsgáztatónak, hogy a térképolvasásnál még nem tartanak a tananyagban.

A 27 éves Katrin a hetedikes anyagból vizsgázott, ő nagyon izgult, de végül remekül szavalt, és négyest kapott, az 50 éves Blankának pedig még gratuláltak is, amikor felmondta a második osztályos anyagot.

Bagon a szegénytelep 8 lakója döntött úgy tavaly, hogy újra nekifut az általános iskola befejezésének, miután évtizedekkel ezelőtt különböző okok miatt otthagyta az iskolát.

A telepen működő BAGázs Közhasznú Egyesület önkéntes tanárokat szervezett számukra, akik heti négy alkalommal tartanak foglalkozást. Most épp gőzerővel készülnek a január végi vizsgájukra, ami többeknek már az utolsó is lesz, ugyanis ezzel elvégzik a nyolcadik osztályt.

abcug02

(Fotó: Magócsi Márton)

Bagon jártunk utána, miért nehéz egy felnőttnek elvégeznie az általános iskolát, mit szólnak a gyerekek ahhoz, ha iskolába jár az anyjuk, és mennyire tartanak a vizsgáktól azok, akik évtizedekkel ezelőtt már egyszer kibuktak az oktatásból.

Terhes lett, szégyellt suliba járni

Péntek estére teljesen megtelt a bagi szegénytelep szélén álló konténer. Kint bokáig érő hó akadályozta a mozgást, bent viszont jó meleg volt, az asztalokat pedig úgy tolták össze, hogy a diákok kisebb csoportokat alkothassanak. Az egyik asztalnál a tanár arról magyarázott, hol helyezkedik el Győr és mi különbözteti meg a dombot a hegytől. A másiknál a fizikai mértékegységekről volt szó.

abcug03

Az oktatás a BAGázs telepszéli konténerében folyik (Fotó: Magócsi Márton)

A tanárok általános iskolai anyagot tanítottak, a diákok azonban mindannyian felnőttek voltak. Két asszonynak még a gyereke is ott volt, őket a BAGázs önkéntes tanárai egy tabletes játékkal próbálták lefoglalni.

A képzés 2016 januárjában indult, ebben nagy szerepe volt a 27 éves telepi lánynak, Katrinnak. A kétgyermekes nő a hetedik osztályig jutott az iskolában gyermekkorában, mielőtt abbahagyta a tanulást. “Terhes lettem az első gyerekemmel, és szégyelltem suliba járni” – mondta. Akkor megbeszélték ugyan az igazgatóval, hogy magántanulóként folytatja, de végül nem végzett el több osztályt.

abcug04

A 27 éves Katrin anno a hetedik osztályig jutott, de most egy év tanulás után befejezheti az általánost (Fotó: Magócsi Márton)

“Sokszor eszembe jutott ez később” – mesélte. Mai fejjel már semmi szégyellnivalót nem látna benne, ha terhesen kellene iskolába mennie, a végzettség hiányát viszont megérezte: hiába akart, még szalagmunkásnak sem tudott elszegődni Gödöllőre. Amikor pedig elkezdett dolgozni a bagi önkormányzatnál közmunkásként, arra is rájött, hogy az a pénz kevés lesz számára.

Ekkor a helyi családsegítőhöz fordult, hogy nem tudnak-e neki esti iskolát javasolni, de a közelben nem volt ilyen lehetőség. Ezután kereste meg a BAGázst, ők pedig végül a Lehetőségek Iskolájával közösen szerveztek felnőttképzést Bagra. A legfiatalabb diákjuk 19, a legidősebb pedig ötven éves.

Nem merte otthon hagyni a gyerekeit

A pénteki esti órán öt bagi felnőtt ült az összetolt asztaloknál, és hallgatta a tanárokat. A létszám erősen foghíjas volt: hárman is az utolsó pillanatban mondták, hogy nem tudnak jönni. Piroska napközben kérte el magát, mert elromlott a bejárati ajtó zárja a házában, és azt mondta, nem meri otthon hagyni felügyelet nélkül a gyerekeit. Attól fél, hogy idegenek nyitnak be hozzájuk, a környéken ugyanis probléma a drogfogyasztás.

abcug05

Pénteken foghíjas volt a csoport, van, aki munkája miatt nem tudott jönni, másnak a családtagját kellett ápolnia (Fotó: Magócsi Márton)

Léna az utolsó pillanatban ment el, miután megtudta, hogy az egyik családtagja kórházba került. Még egy középkorú férfit vártak az órára, ő azonban már napközben jelezte, hogy a munkahelyén kell túlóráznia. Ő két állásban is dolgozik.

A munka és a gyerekek – Molnár Zsuzsanna, a BAGázs felnőttoktatási programkoordinátora szerint ez a két dolog nehezítheti a felnőttek iskolába járását.

Tavaly például többen jártak még a képzésre, sokan pedig a kiskorú gyerekeiket is magukkal hozták. Ez azonban hosszútávon nem volt fenntartható, mivel nem tudták megoldani a gyerekek felügyeletét, a többségében tíz év alatti gyerekek pedig zavarták a tanítást.

“Akkor tud valaki rendszeresen eljönni, ha van valaki otthon, aki vigyáz a gyerekekre” – mondta Molnár Zsuzsanna. Vannak tanulók, akik ezt meg tudják oldani, de olyan idősebb diákjuk is van, akinek a lánya is szívesen járna képzésre, de egyiküknek mindenképpen otthon kell maradnia a gyerekekkel, így választaniuk kellet, hogy kettőjük közül ki jár iskolába.

A két- és három műszakos munkarendek szintén nem segítenek a tanulásban. Ha valaki csak így kap állást, az nem fog tudni órára járni, de “nyilván nem lehet azt mondani, hogy ne menj el pénzt keresni”. Hivatalos ügyeket intézni át kell járni Bagról Gödöllőre, az megint csak elviheti az egész napot. “Ez az oktatási forma megkívánja a rugalmasságot” – mondta Molnár Zsuzsanna. Benne van a késés vagy a hiányzás, ilyenkor igyekeznek ezt a következő alkalommal bepótolni.

Nem tudják hazavinni a leckét

A munka, a gyereknevelés és a háztartás mellé azonban otthon is nehéz beilleszteni a tanulást. “Van egy 13 éves lányom, ő hetedikes, én meg most járom a négyet” – mondta Léna. A saját gyerekén kívül azonban az öccse négy gyermekére is ő főz, emellett pedig dolgozik is a BAGázsnál: ő nyitja és zárja például az egyesület konténerét, ő a program telepi koordinátora, ezért van, hogy csak este 9-re ér haza. “Aztán ott a gyerek, vacsora, fürdés” – sorolta. Mosógépe sincs, így kézzel szokott mosni.

abcug06

Léna öt gyerekre főz, dolgozik, mindezek mellett szeretné befejezni az általánost (Fotó: Magócsi Márton)

Mindezek mellé pedig nem fér bele, hogy otthon is tanuljon, ezért számára csak az jelenti a tanulóidőt, amennyit a képzésen tölt. “Volt, hogy próbáltam rá időt szakítani otthon, kifeküdtem az ágyba, de elaludtam” – mondta. Olyan viszont már előfordult, hogy segítséget kérjen a 13 éves lányától, például megkérte, hogy magyarázza el a szorzótáblát. Léna harmadikos korában hagyta ott az iskolát, ugyanis a kisebb testvérére kellett vigyázni, míg a szülei dolgoztak.

Katrin szintén két gyerek mellett jár közmunkásként dolgozni, majd esténként az iskolába is. “Kevés az időm a gyerekekre, de szerencse, hogy a szüleim tudnak velük foglalkozni. Ha nem velük laknék, akkor most nem itt ülnék” – magyarázta. A 38 éves Piroskának öt lánya van, és ő sem hordja haza a tananyagot, leginkább azért, mert a legkisebb mindig kineveti, amikor az olvasást gyakorolja fennhangon.

abcug07

Blanka ötvenévesen is visszaült az iskolapadba (Fotó: Magócsi Márton)

Az ötvenéves Blanka a másik végéről fogja meg a problémát, és szándékosan viszi haza a leckéjét a gyerekeinek. “Azt mondtam, hogy nem értem, pedig tudtam, viszont kikértem a segítségüket” – mondta. Ők pedig örömmel segítettek, Blanka szerint ráadásul amióta az unokái látják rajta, hogy ő is iskolába jár, maguk is szívesebben mennek, pedig korábban volt, hogy kimaradtak, csavarogtak.

Ne gondolják, hogy buta vagyok

A bagi felnőtteknek január végén lesz a második osztályozó vizsgájuk, ketten a nyolcadik osztályt fogják ezzel elvégezni (a felnőttoktatásban egy osztálynyi általános iskolás anyagot egy fél év alatt lehet elvégezni). Számukra azonban a vizsgaszituáció egyáltalán nem megszokott, sokan közülük tavaly vettek részt életükben először felmérésen, akkor ráadásul a vizsgáztatók utaztak ki Bagra, most viszont nekik kell Budapestre menniük.

“Matekból és történelemből kevésbé vagyok jó” – mondta Katrin. A versmondást viszont imádja, régen még szavaló versenyekre is járt. Szerinte tavaly is elsősorban amiatt kapott négyest, mert szépen mondta fel a Himnuszt és a Szózatot.

Viszont nagyon izgult. “Képzeld el, volt, hogy az egyik vizsgáztató feltette a kérdést, megválaszoltam, és közben egy másikra is rákérdezett, erre nagyon belezavarodtam” – mesélte. Most attól fél, hogy a vizsgáztatón kívül mások is ott lesznek. “Attól lámpalázat kapnék, és tuti nem mernék megszólalni… lehet rosszat válaszolok, ne gondolják azt, hogy buta vagyok” – mondta. Majd hozzátette, hogy azért higgadt lesz, és számít arra, hogy sikerülni fog. Azzal meglenne a nyolc osztálya, és kereshetne mást a közmunka helyett.

abcug08

Dzsennifer és Katrin végzősök, ha minden jó megy, akkor január végén befejezik a nyolcadik osztályt (Fotó: Magócsi Márton)

A bagiak közül mindenki másképp készül a január végi vizsgára. A 19 éves Dzsennifer szintén a nyolcadikat fejezi be, ő takarítás közben hallgat leckéket a Youtube-on. Blankának az olvasás megy rosszul, így ő felolvas otthon, leginkább egy mesekönyvből. Akinek pedig nincs lehetősége otthon tanulni, azzal az órákon próbálnak minél több mindent átismételni.

Még évekig kell tanulniuk

Tavaly már volt olyan bagi, aki sikeresen befejezte a nyolcadik osztályt, a helyiek szerint neki el is kezdtek valóra válni az álmai:

elkezdett vezetni tanulni, hamarosan pedig új munkahelyen kezdhet.

Sokak viszont még évekre vannak ettől: Blankának, Lénának, Piroskának még több mint két év, mire eljutnak a nyolcadik osztály befejezéséig.

abcug09

Van, aki már a nyolcadik osztálynál tartanak, a legtöbben azonban még évekre vannak tőle (Fotó: Magócsi Márton)

“50 éves vagyok, és most leszek negyedikes”

– mondta Blanka. Ö nagyon elhivatott, sőt, azt is pedzegette már, hogy utána is folytatja a tanulást. Piroska fejében viszont már megfordult, hogy abbahagyja, pedig még csak most fejezné be a harmadik osztályt. Ő amiatt kezdte el a képzést, hogy azzal jobb munkahelyet tudjon majd találni magának, időközben azonban beteg lett, szívinfarktust kapott, és valószínűleg nyugdíjazni fogják. “Nincs semmi értelme, dolgozni már úgysem tudok menni” – mondta.

Végül azonban meggondolta magát, mégis szeretné befejezni, és megszerezni a nyolc általánost. A lányai is azt tanácsolták, hogy tanuljon tovább. Ők már mind elvégezték az általános iskolát. “Talán két év? Vagy négy? El fog telni egy-kettőre, aztán majd végigballagom az utcát” – mondta nevetve.

A BAGázs munkatársai szerint a tanulóknak meg van a kellő késztetésük ahhoz, hogy befejezzék a képzést, és ők is megpróbálnak ehhez megadni minden támogatást. Hiába telik ez még évekbe, sokaknak már most sikerélményt adott a tanulás.

abcug10

Ibolya azért kezdett el újra tanulni, hogy le tudja írni nevét (Fotó: Magócsi Márton)

Ibolya idén lesz 51 éves, és már negyven év telt el azóta, hogy otthagyta az általános iskolát. “Nem voltak szüleim, csavarogtam, nem volt, aki biztasson” – mondta szomorúan. Tavaly, mikor ki kellett kérnie az akkori bizonyítványát, még el is sírta magát.

Azért kezdte el a képzést, hogy le tudja írni a nevét, ha jelentkezik egy munkahelyre.

“Türelmesek és kedvesek voltak velem a tanárok, nem is hittem volna, de addig mondták nekem, mire megtanultam azt a betűt” – mondta. Ma már le tudja írni a nevét.

Címkép: Magócsi Márton

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra, ha még több hasonló cikket olvasnál, keresd az Abcúgot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk