Saját hatáskörben adott nettó 2 millió 700 ezer forintos jutalmat saját magának Pápai Mihály, a Pest megyei Gyál fideszes polgármestere - tudta meg az RTL Híradó. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a helyi képviselő-testület nem is szavazhatott erről.
Pápai Facebook-oldalán beszámolt arról, hogy számos fejlesztés mellett az év végén jutalmakat fognak kiosztani.
„Ebben az évben is a városban mindenki, az önkormányzathoz tartozó dolgozók is meg fogják kapni a jutalmukat. Többek között a rendőrség is fog kapni, a pedagógusok is fognak kapni és az intézmények, amelyek vállalkozásban vannak az önkormányzatnál, annak a vezetői is” - mondta el videós közleményében a város első embere.
Arról azonban nem beszélt, hogy a veszélyhelyzet miatt saját hatáskörben eljárva önmagát is megjutalmazta: az általa aláírt határozat szerint bruttó 4 millió 188 ezer, vagyis nettó 2 millió 785 ezer forinttal. Ez hathavi bérének felel meg.
A megkérdezettek véleménye megoszlik a kérdésben. Van, aki szerint a polgármester munkája alapján megérdemli a magas jutalmat, más szerint viszont „egyszerűen nem csinál semmi olyan dolgot, amit megígért”.
Valamivel egyértelműbben fogalmaznak a Facebook-os kommentek: ott jelentős túlsúlyban vannak azok a vélemények, miszerint a járványhelyzet kellős közepén nem etikus Pápai részéről ilyen összeget megítélni magának, miközben sok más helyi lakosnak nem jut elegendő pénz.
A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a helyi képviselő-testület nem is szavazhatott a jutalom odaítéléséről. A helyi DK szerint ez sem lett volna akadály: a Fidesz-KDNP többségű testület az elmúlt 11 évben mindig megszavazta a polgármesteri jutalmat.
Pápai Mihályt az RTL Klub hiába kereste, nem adott interjút.
Az RTL Híradó teljes riportja:
Saját hatáskörben adott nettó 2 millió 700 ezer forintos jutalmat saját magának Pápai Mihály, a Pest megyei Gyál fideszes polgármestere - tudta meg az RTL Híradó. A járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben a helyi képviselő-testület nem is szavazhatott erről.
Pápai Facebook-oldalán beszámolt arról, hogy számos fejlesztés mellett az év végén jutalmakat fognak kiosztani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerettem volna picit nevetségessé tenni a regnáló hatalmat” - megszólalt a polgármester, aki Pócs János mellett parodizálta Orbánt
A jászberényi városvezető egy megjátszott telefonhívással figurázta ki „a kormány félelemkeltését”. Elmondta, hogy nem fél a következményektől, pedig a várost szerinte már eddig is büntették.
A jászberényi polgármester, Budai Lóránt a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, miért figurázta ki Orbán Viktor miniszterelnök telefonos kampányvideóját a hétvégi kolbásztöltő fesztiválon, miközben mellette állt a fideszes országgyűlési képviselő, Pócs János.
„Szia, kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok”
- ezt mondta városvezető a performanszban, kifugurázva azt a videót, melyben a miniszterelnök felhívja lányát, hogy tudassa vele: az ukránok megfenyegették.
A polgármester szerint „a Fidesz sem gondolhatja komolyan, hogy itt bárki is háborúba akar vinni bárkit, bárki is megfenyegethet bárkit”.
Budai Lóránt elmondta, a performansz nem a miniszterelnök öncélú kifigurázásáról szólt, a fő szándéka az volt, hogy
„egy picikét nevetségessé tegye a regnáló hatalmat, és azt a fajta kommunikációt, amit évek óta a kormányzati szereplőktől hallunk: állandó fenyegetettség, háború, félelem és rettegés.”
A polgármester szerint a paródia egyfajta „görbe tükör” volt, és úgy véli, „az emberek ezt érzik” is. A helyzet abszurditását azzal érzékeltette, hogy szerinte nem reális, hogy miközben a kormány folyamatos fenyegetettségről beszél, addig a helyi kormánypárti képviselő egy fesztiválon szórakozik.
„Nem hinném, hogy egy olyan világban, ahol rettegni és félni kéne, a térség országgyűlési képviselője pálinkamustrát tarthatna egy kolbásztöltő fesztiválon jókedvűen”
– magyarázta. Budai Lóránt hozzátette:
„Annyira szürreális már ez a világ, hogy ilyesfajta szürrealitással akartam erre reflektálni”.
A polgármester állítása szerint a közönség már az ő felszólalása előtt kifejezte nemtetszését, amikor Pócs János beszélt, akit kifütyültek. A fideszes képviselőről azt mondta: „próbált a színpadon ő is vicces lenni, de semmiféle reakciót és visszajelzést nem kapott a közönségtől, ha csak a fütyülés nem számít annak.” Budai szerint ez is mutatta, hogy a fideszes képviselőnek nem alakult jól a nap, amit az ő produkciója csak tovább fokozott.
A polgármester elmondása alapján a jelenet nem volt előre megtervezve, de úgy látta, a közönség értette és jól fogadta a performanszát, és ugyanezt tapasztalta a közösségi médiában is.
„Azt látom, hogy az emberek többsége megértette” – mondta, de hozzátette, hogy „nyilván van egy réteg, amelyik nem, de ez egy ilyen világ, el tudom fogadni az ellenvéleményeket is”.
Arra a felvetésre, hogy ezzel a fellépéssel nem válik-e megosztóbbá a városban, nemmel felelt. Úgy gondolja, a beszédéből egyértelműen kiderült a politikai állásfoglalása. „Azt hiszem, a köszöntőmből egyértelműnek tűnhetett mindenki számára, hogy én változást szeretnék, és azt fogom támogatni, aki ezt a változást elhozhatja” – jelentette ki. Ugyanakkor közölte, nem tervez több hasonló akciót. Szerinte „vannak olyan helyzetek, amikor az ember lehet szabadabb, lazább, egy ilyen kolbásztöltő fesztivál pont jó erre.” Kijelentette, hogy nem kíván minden eseményt elviccelni a jövőben, de ha a helyzet úgy hozza, kész beleállni.
A lehetséges következményekkel kapcsolatban Budai Lóránt elmondta, nem tart a retorzióktól.
Bár szerinte az elmúlt tizenhat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormány képes a megkülönböztetésre, úgy látja, a mostani akciója ezen már nem sokat változtat.
Arra a kérdésre, hogy 2019-es megválasztása óta érezte-e a hátrányát annak, hogy nem kormánypárti polgármester, igennel válaszolt. „Elsősorban nem nekem, hanem a városomnak jelentett” – fogalmazott. Állítása szerint ezt többször jelezte a helyi képviselőnek is:
„Én mindig azt mondtam a képviselő úrnak, hogy nem engem büntet, hanem a Jászság fővárosát, az itt élő 25 ezer embert.”
Majd megerősítette: „Igen, éreztem a negatív megkülönböztetést.” Pócs János durván személyeskedő Facebook-posztjára nem kívánt reagálni, de a fideszes képviselő kampányvideóira utalva megjegyezte, hogy
„semmilyen formában nem szeretne Pócs János nyomdokaiba lépni.”
A jászberényi polgármester, Budai Lóránt a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, miért figurázta ki Orbán Viktor miniszterelnök telefonos kampányvideóját a hétvégi kolbásztöltő fesztiválon, miközben mellette állt a fideszes országgyűlési képviselő, Pócs János.
„Szia, kincsem, köszi, hogy visszahívtál, csak azért kerestelek volna, mert, tudod, lehet, hogy látni fogod a hírekben, a kolbásztöltő fesztiválon vagyok”
- ezt mondta városvezető a performanszban, kifugurázva azt a videót, melyben a miniszterelnök felhívja lányát, hogy tudassa vele: az ukránok megfenyegették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.
A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”
– írták.
A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.
„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”
– fogalmazott Szabó Andrea.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.
A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”
– tették hozzá.
A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump belengette a NATO-ból való kilépést, miután szerinte Európa magára hagyta az iráni háborúban
Az amerikai elnök a Fehér Házban vádolta meg a szövetségeseket, amiért nem csatlakoznak a Hormuzi-szorost biztosító katonai koalícióhoz. A kongresszus egy korábbi törvénnyel már korlátozta az elnök jogkörét, de Trumpot ez hidegen hagyja.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Az elnök állításával szemben a törvények jelenleg nem teszik lehetővé az egyoldalú kilépést. A kongresszus korábban – kifejezetten Trump lehetséges visszatérésére felkészülve – elfogadott egy védelmi törvényt, amely megtiltja az államfőnek ezt a lépést.
A jogszabály kimondja, hogy az Egyesült Államok csak a szenátus kétharmados jóváhagyásával vagy egy külön kongresszusi törvény elfogadásával hagyhatja el a NATO-t, emellett a kilépést előkészítő lépések finanszírozását is blokkolja.
Miközben Washington a jogi határokat feszegeti, Európában és a tengerentúlon is határozott a politikai ellenállás.
Az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az európai fővárosokban nincs étvágy a csatlakozásra, és egyértelművé tette: „Ez nem Európa háborúja.”
A francia elnök jelezte, hogy országa nem válik a konfliktus részévé, és soha nem vesz részt a szoros megnyitását célzó hadműveletekben. A spanyol miniszterelnök szintén elutasította az amerikai nyomást, mondván, egy jogtalanságra nem lehet egy másik jogtalansággal felelni, és nem lesznek cinkosai olyasminek, ami rossz a világnak.
A kanadai külügyminiszter kedden csatlakozott az elutasítók táborához: „Kanadával nem egyeztettek, nem vettünk részt a katonai akcióban, és nincs szándékunkban offenzív műveletben részt venni.”
A NATO hivatalos álláspontja is világos határokat húz a katonai részvétel és a politikai támogatás közé. A szervezet főtitkára többször leszögezte, hogy a szövetség maga nem vesz részt a jelenlegi iráni konfliktusban, mivel az elsődleges feladatuk továbbra is a tagállamok saját területének védelme.
A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szövetségesek körében széles körű politikai támogatottsága van az amerikai céloknak, de a katonai akciók nem a NATO zászlaja alatt zajlanak.
A Közel-Keleten a Fehér Ház továbbra is a globális tengeri kereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szoros újranyitására fókuszál. Az amerikai hadsereg kedden nagyjából két és fél tonnás, mélyen behatoló bunkerromboló bombákat vetett be a szoros közelében található, megerősített iráni part menti rakétatámaszpontok ellen. A nemzetközi koalíció építése egyelőre akadozik az európai és észak-amerikai partnerek távolságtartása miatt.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor „temus” országjárása földbeállt, a TISZA viszont „kiöntött”
A Tisza Párt elnöke azt írta, kedden döbbenetes tömeg hallgatta őt Kecskeméten, míg a miniszterelnök egri fórumára szerinte sokkal kevesebben voltak kíváncsiak. Magyar úgy véli, „a magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen”.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy szerdán Kunszentmiklósra, Hartára, Tolnára és Paksra látogat el. „Este pedig Dunaújváros fog ajtót mutatni a Fidesznek” – jegyezte meg, arra utalva, hogy Orbán ma Dunaújvárosban fog fórumot tartani.
Magyar a bejegyzéshez több képet is csatolt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy sokkal többen voltak a TISZA kecskeméti gyűlésén, mint Orbán Viktor fórumán Egerben.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
