SZEMPONT

„25-30 év szolgálat után pofán vágja az embert a valóság” - főtisztek és tisztek sorát teszik utcára

Az üzleti világból érkezett új honvédelmi miniszter tömegesen rúgja ki a katonákat. Vannak, akik szerint ezzel csak azt a problémát oldja meg, amit a Fidesz a szolgálati nyugdíj eltörlésével maga okozott, mások szerint politikai tisztogatás zajlik.

Kiss András, címlapkép: MTI/Kovács Tamás - szmo.hu
2023. január 26.

„Most sok matuzsálemet kiraknak, ez jó, de a bólogatóik egyelőre bent maradtak” – így foglalta össze lapunknak a honvédségnél múlt héten elkezdődött elbocsátásokat egy fiatal katona. A kormány fiatalításra hivatkozik, az ellenzék politikai tisztogatásról és NATO-mentesítésről beszél. Egyelőre sok a bizonytalanság az ügyben: például továbbra sem tudni, hány embert érintenek a kirúgások, és múlt heti a rendelet alapján az sem világos, hogy pontosan mire számíthatnak majd a távozók.

Január 17-i évértékelőjében beszélt arról Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy „a modern katonai technológia beszerzésével párhuzamosan zajlik a haderő szervezeti átalakítása is, illetve hogy

„a haderő személyi állományának is meg kell újulnia”.

Ezen a napon megjelent egy kormányrendelet is, amely lehetővé tette, hogy a 25 év tényleges szolgálati idővel rendelkező, 45 évnél idősebb katonák szolgálati viszonyát kéthavi felmondási idővel megszüntethetik. Erről a rendelet szerint a honvédelmi miniszter dönt.

Az érintetteknek ezzel párhuzamosan bevezettek egy eddig nem létező új juttatást is, „elismerve a honvédelem ügye iránti elhivatottságukat, áldozatvállalásukat és az ország érdekében tett erőfeszítéseiket”. Ez azonban nem jár automatikusan minden távozónak, erről is a miniszter dönt – egyénenként.

Reform nélkül újratermelődik a probléma

A kormány szerint a rendelet célja „a Magyar Honvédség parancsnokságainak, alakulatainak és támogatói szervezeteinek, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai állományának fiatalítása”.

Ez pedig valós érvnek is tekinthető, hiszen a magyar hadsereget több helyen is „fejnehézként” jellemezték, ahol egyszerűen túl sok a főtiszt.

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint azonban nem az a fő probléma, hogy túl sok a tábornok, hanem hogy a rendfokozatok feltorlódnak.

„Ennek megoldásával már többször próbálkoztunk, csak eddig soha nem fejeztük be. Ha nem reformáljuk meg az előmeneteli rendszert, nem szüntetjük meg például a soronkívüli előléptetéseket, akkor ez a probléma néhány év múlva újra fog termelődni”

– mondta a biztonságpolitikai szakértő. Gyarmati szerint a másik gond a vezetési rendszer, vagyis hogy a szervezeten belül túl magas szinten hoznak meg döntéseket.

„Az oroszok most pont ebbe fulladnak bele Ukrajnában, így ugyanis nem tudnak elég gyorsan reagálni. Ebben a magyar hadsereg sokat javult, de még mindig nem elég decentralizált a szervezet” – mondta Gyarmati. A szakértő szerint, ha ezek az elbocsátások, egy átgondolt reform részei, akkor jó, de ahogy fogalmazott: erre nincs rálátása.

20 évre megragadtak alacsonyabb rendfokozatokban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf mindenesetre láthatóan óriási lendülettel vetette bele magát a honvédség fiatalításába.

Egy lapunknak név nélkül megszólaló katona azt mondta, szerinte egyszerűen annyi történt, hogy az üzleti világból érkező új honvédelmi miniszter egy HR-es céggel felmérte az állományt, „az egyes beosztások költségeit”. A most elküldött embereknek pedig szerinte „nem volt megfelelő a tudása a felállított mércéhez képest”. Ő ezt a folyamatot általánosságban üdvözlendőnek tartja, bár azt elismerte: „vannak sajnos járulékos veszteségek” is, szerinte körülbelül az érintettek 5-10 százaléka.

A probléma 2011-ig vezethető vissza, amikor a Fidesz a hadseregben is megszűntette azt a lehetőséget, hogy 25 év szolgálat után a katonák nyugdíjba vonulhattak. Ez messzemenő követezményekkel járt.

„A korkedvezményes nyugdíj megszüntetése előtt a fiatalabbak azt várták, hogy az idősebb generáció tagjai majd kikerülnek a rendszerből, de ez nem történt meg. Ők mára egy akadályt jelentettek, mivel utána sokan nem is képezték magukat és nem is rendelkeztek versenyképes tudással.”

Ahogy a 17 éve szolgáló katona fogalmazott, a fiatalok közül sokan „húsz évre megragadtak alacsonyabb rendfokozatokban”, és vannak, akik el is hagyták már a pályát, mert a civil életben egyszerűen jobban tudtak érvényesülni a szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal.

„Folyamatosan minden téren azt lehet tapasztalni, hogy a fiatal generációt elnyomják az idősek: nem engednek modern projekteket elindítani, nem hagyják a fiatalokat külföldi beosztásokban szolgálni, és visszatartották őket a NATO-országokban végzett tanulmányoktól is. Mert csak azt látták, hogy ezek sikere és a megszerzett tapasztalatok veszélyt jelenthetnek a pozícióikra.”

Ahogy fogalmazott, az idősebb főtisztek körében volt egy „véd- és dacszövetség”, de szerinte ezt most sikerült megtörni.

„Sok matuzsálemet most kiraknak, ez jó, de a bólogatóik még továbbra is a rendszerben maradnak. Nagyon fontos kérdés, hogy mi alapján választják majd ki az új vezetőket a jövőben.”

Ő attól tart, hogy most pont az említett „bólogatók” ülhetnek be a megüresedő pozíciókra.

A miniszter dönt, ki megy, ki marad

Egyelőre azonban az sem látszik, hogy pontosan hány embert érintenek az elbocsátások. Úgy tudjuk, hogy most már nemcsak főtiszteket küldtek el a múlt heti jogszabály alapján, hanem állománykategóriára való tekintet nélkül tiszteket, zászlósokat és altiszteket is.

„200 felé közelíthet az a szám, akiket eddig elküldtek, a héten a csapatoknál is elkezdődtek a leépítések. Elsősorban a rendelet hatálya alá tartozókat menesztik, de valószínűleg felhasználják az alkalmat, hogy most az alacsonyabb rendfokozatban lévők közül is elküldjék azokat, akik politikailag nem megbízhatóak”

– mondta lapunknak Vadai Ágnes.

A Demokratikus Koalíció árnyékkormányának honvédelmi minisztere szerint, ha valóban a fiatalítás lenne a terv, akkor a toborzásnak hatékonyabbnak kéne lennie, hiszen jelenleg nincs akkora beáramlás, ami pótolhatja majd a most elküldötteket. Vadai Ágnes azt is aggályosnak tartja, hogy egy kétharmados törvénybe rendelettel nyúltak bele, megspórolva így például a társadalmi egyeztetést.

„A miniszter válogatja ki, hogy ki megy, ki marad. Ő azonban a szakmai képességeket nem tudja megítélni, csak azt, hogy ki, mennyire megbízható politikailag”

– mondta a DK szakpolitikusa, aki szerint ez a helyzet most nagy bizonytalanságot teremt a bent maradók, és a szervezetbe most belépők számára is.

Az pedig valóban jogos kérdésnek tűnik, hogy mennyivel lett most vonzóbb a katonai pálya, hiszen a jelenleg hatályos szabályok szerint valakit pont a karrierje csúcsán, 45 évesen bármikor elküldhetnek.

Sok a kérdés a honvédelmi juttatás körül is

A legnagyobb bizonytalanságban persze azok lehetnek, akikkel 25 év szolgálat után most közölték: a jövőben már nem tartanak igényt rájuk a honvédségnél. Egy korábban menesztett, ezredesi rendfokozatban szolgaló katona egy Facebook-csoportban például azt írta:

„25-30 év szolgálat után pofán vágja az embert a valóság. Hetekig nem találtam még normális önkéntes munkát sem, sehol nem kapkodnak egy ötven felettiért.”

A múlt heti rendeletben bevezettek egy eddig soha nem létező juttatást is, amit a távozók megkaphatnak – már ha a miniszter így dönt. Az úgynevezett honvédelmi juttatás vetítési alapja az utolsó illetmény 70 százaléka. Ezt azonban csökkenteni kell még az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és a betöltött életkor közötti különbséggel, évente két százalékkal.

A honvédelmi juttatásra addig jogosult az érintett amíg el nem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és mellette dolgozhat is. Nagyon sok kérdés azonban nem derül ki a rendeletből, például az sem, hogy a vetítési alapot bruttó, vagy nettó összegből számolják-e, illetve hogy a távozók megkapják-e a jövőben a katonáknak járó egyéb juttatásokat, például a lakáspénzt?

Andrejcsik Gábor kimondottan hivatásosoknak szóló pénzügyi tanácsadó blogján bruttó összegből számolta a vetítési alapot. Így szerinte

egy most nettó 598 500 forintot kereső 45 éves katona honvédelmi juttatása nettó 251 370 forint lesz.

A múlt heti rendeletben azonban van egy rendelkezés, amely azt is kimondja, hogy a juttatás nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér 150 százaléka.

Ez jelenleg 231 ezer forintot jelent.

Vagyis a jogszabály szerzői is számoltak vele, hogy bizonyos esetekben a távozók juttatása ennél alacsonyabb összeg is lehet.

A szakszervezet üdvözli az elbocsátásokat

A helyzet megértését bonyolítja a szakszervezetek hozzáállása is, akiktől alap esetben azt várnánk, hogy fellépnek a tömeges elbocsátások ellen. Csakhogy a Honvédszakszervezet pont hogy üdvözölte a változtatást. Szerintük „a kormány proaktív módon lépett fel az idősödő katona állomány kiválásra kényszerülő tagjai szolgálati viszonyának megszüntetése kapcsán”.

A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete pedig a honlapján azt írta:

„kérjük a minisztert, hogy a rendvédelemben is állítsa vissza a szolgálati nyugdíjat”.

Vagyis, ők úgy értelmezték, hogy ezzel az intézkedéssel a kormány kvázi visszahozta a korkedvezményes nyugdíjat a katonáknak.

A korkedvezményes nyugdíj és a mostani események között persze van egy fontos különbség: előbbi mindenkinek járt, most pedig az is a miniszteren múlik, kit küldenek el, és az is, kap-e egyetlen fillért is a nyugdíjáig.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Till Tamás kivégzése: 26 év után derült ki, hogyan ölhették meg a 11 éves fiút

Vádat emeltek a 11 éves Till Tamás 2000-es meggyilkolása ügyében. A férfi fiatalkorú elkövetőként 15 év fegyházra számíthat, az első bírósági ülés április 29-én lesz.

KÉK HÍREK

A Kúria szerint az állam nem felelős a bántalmazott Ricsi ügyében, bár a fiút szerintük is verték, jogtalanul elzárták, megalázták a gyermekotthonban

A Kúria szerdán megváltoztatta a jogerős ítéletet, és elutasította a Belügyminisztériummal szembeni keresetet. A TASZ szerint ezzel az áldozatot teszik felelőssé. A fiú ezt mondta: „Nagyon fájt, hogy arra hivatkoztak, hogy szökdöstem. Azt nem kérdezték meg, hogy miért: azért, mert bántottak.”

KULT

Megérkezett az első előzetes a Harry Potter-sorozathoz - Kiderült, ki lesz az új Dumbledore és Piton

A sorozat a tervek szerint 2027-ben érkezik az HBO Maxra, de máris úgy fogalmaznak: "Az HBO Max történetének legnagyobb eseménye." A sorozatot a Trónok harca és az Utódlás tapasztalt alkotói készítik.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Simor András szerint annak a börtönbe kerüléséről kellene beszélni, aki Matolcsy Ádámot a húsosfazékhoz engedte

A jegybank volt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy semmi sem történik, miközben az ügyészség ennyire felderített ügyet kapott. Simor András arról is beszélt, hogy egyetlen ember elhelyezése 300 millióba került a jegybank új épületében, ami példátlan arcátlanság.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 25.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke az ATV-ben beszélt Matolcsy-korszak botrányairól. A luxusirodákról és a 30 milliós mosdóról szóló hírekre reagálva Simor azt mondta, őt nem a képek, hanem a számok érdeklik. Kiszámolta, hogy a felújítás horribilis összegbe került.

„Én azt számoltam ki, hogy durván 8 millió forintba került egy négyzetméter abban a jegybankban, ami jó állapotban volt, amikor én azt elhagytam 2013-ban.”

Egy másik számítása szerint egyetlen ember elhelyezése 300 millió forintba került. „Hát ezek akkora számok, amik példátlanok és arcátlanok” – minősítette az összegeket.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Matolcsy Ádámnak börtönben a helye, ha igazak, amit az újságírók állítanak, Simor Andrásnak két problémája is van. Egyrészt szerinte nemcsak újságírók állítanak dolgokat, hanem az Állami Számvevőszék és az MNB is tett feljelentést. Másrészt a felelősség nem Matolcsy Ádámé.

„Valamiért Matolcsy Ádám odakerült a húsos fazékhoz, és inkább azt kellene felelősségre vonni, és annak a börtönbe kerüléséről kellene polemizálni, aki Matolcsi Ádámot odaengedte húsosfazékhoz.”

A volt jegybankelnök szerint az a kormányzati kommunikáció, amely szerint az MNB függetlenségére hivatkozva nem foglalkoznak a jegybanki gazdálkodással, egyszerűen hazugság.

„A Nemzeti Bank függetlensége az alapvetően a monetáris politikára vonatkozik, az alapítványosdinak semmi köze a monetáris politikához és az ingatlan felújításnak sincs semmi köze a monetáris politikához” – szögezte le. A nyomozás lassúságát elfogadhatatlannak tartja. „Ennyire felderített ügyet az ügyészség nem tudom, mikor kapott utoljára. Ahhoz képest, hogy nem történik semmi, ezt én nem tartom elfogadhatónak.”

A világgazdasági helyzetről a volt jegybankelnök azt mondta, „egyáltalán nem rózsás a helyzet.” Szerinte a fő probléma a politikai és katonai döntések miatti kiszámíthatatlanság.

Ez a beruházások és a gazdasági működés befagyásához vezet. „Befagy minden működés, befagynak a beruházások, mindenki áll és vár, hogy majd egyszer megnyugszanak a piacok, de ezt a befagyást, ezt utána nem lehet behozni.”

A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban úgy véli, bármilyen új kormány is jön, nehéz helyzetet örököl. „Az a kérdés, hogy bevallja-e, hogy nehéz a helyzet, vagy nem vallja be”. Szerinte 2020 óta példátlanul alacsony, egy százalék körüli a növekedés. A kiutat egy teljes gazdasági szerkezetváltásban látja. „Alapvetően át kellene alakítani a magyar gazdaságot egy tiszta versenyen alapuló, világos teljesítményen alapuló piacgazdasággá abból az állami korrupt mutyi-gazdaságból, ami most van” - fogalmazott.

Úgy látja, a beruházások folyamatosan estek az elmúlt években, ami nem véletlen. „Gyakorlatilag alacsonyabb szinten vannak most, mint 2018-ban.”

Simor András beszélt a jegybank kamatdöntéséről is. Szerinte nem volt meglepetés, hogy maradt az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy az iráni konfliktus nélkül lehetett volna-e kamatcsökkentés, úgy felelt, még akkor is ambiciózusnak tartotta volna, de így semmiképpen. „Csökkentés? Manapság?” – tette fel a költői kérdést.

Szerinte ha csökkent volna az alapkamat, annak komoly következményei lettek volna. Valószínűleg egy forintgyengülés következett volna be, és nem lett volna összhangban az inflációs kilátásokkal.

A válsághelyzetben a jegybank legfőbb dolga a stabilitás megteremtése – vélekedett. „Tehát ilyenkor kell kiállni amellett, hogy nyugi, mi rajta tartjuk a kezünket a kormányon, nem lesz baj, lesz likviditás a piacon, megtartjuk az inflációt, És ez az, amit most a jegybank csinál” – fogalmazott.

A jegybank múlt heti döntését, amellyel 60 milliárd eurós devizatartalékot szabadított fel az energiaimportáló vállalatoknak, a forintstabilitás szempontjából indokoltnak tartja. „Ez pont azért kell, hogy ne kelljen a piacon vásárolni, és ez ne vigye el az árfolyamat” – magyarázta.

Simor András szerint egyértelműen a jegybank új vezetésének és kamatpolitikájának köszönhető, hogy a forint erősebb, amióta nem Matolcsy György az elnök.

Az új vezetés gazdálkodásával kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, bár nem lenne nehéz jobban csinálni, mint az előző vezetés, még van mit javulni. Példaként említette, hogy 2025 első félévében a működési költségek majdnem 7 százalékkal nőttek, ami jóval az infláció felett van. „Lehet, hogy még nem volt elég idejük, hogy egy kicsit körmére nézzenek ott azoknak, akik szeretik költeni a pénzt?” - tette fel a kérdést az ATV műsorában.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A negyedikről zuhant ki egy másfél éves kisfiú Kecskeméten, csodával határos módon túlélte

Zuhanását egy homlokzati elem tompította, majd a füves talajra esett a beton helyett. Azonnal kórházba vitték, a családja pedig a szomszédok szerint elköltözött a sokk után.

KULT

Disznóürülékben fetrengő apa-fia csatározással támad a Peaky Blinders új filmverziója, de vajon szükségünk volt rá?

Tommy Shelby ezúttal igazán nagyban játszik. Cillian Murphy visszatért, és kapott maga mellé néhány nagy sztárt is.

SIKERSZTORIK

Balatoni és alföldi szállodák lettek a 2020-as évek első felének legjobbjai a Best of AZ ÉV HOTELE 2020-25. döntőjében

AZ ÉV HOTELE Közönségszavazás évente választja meg a közönség szavazataival az év legjobb szállodáját, de most vasárnap a 2020-as évek első felének legjobbjait jelentették be a döntőt követő díjátadón.

SZEMPONT

Pethő András a Direkt36-nak kitálaló századosról: Elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát, nagyon tisztán megfogalmazta, hogy ő miért teszi ezt

A Direkt36 alapító-szerkesztője szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot. A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 25.

Pethő András, a Direkt36 újságírója beszélt a TISZA Párt elleni titkosszolgálati műveletről és a nyomozásba történő beavatkozásról kitálaló nyomozó, Szabó Bence ügyének legfrissebb fejleményeiről a Telexnek. Pethő a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója, aki a héten megjelent cikk társszerzője is Wirth Zsuzsannával. Elmondása szerint a cikkük megjelenése után eljárás indult a százados ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A lap munkatársa szerint Szabó Bence számított a következményekre, és tudatosan vállalta a kockázatot.

Az újságíró közölte, hogy bár a cikk megjelenése óta személyesen nem beszélt Szabó Bencével, a jogi képviselőjén keresztül tudják, mi történt vele. Elmondása szerint a nyomozónál tegnap házkutatást tartottak, először a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) lévő munkaállomását kutatták át, majd a lakásán folytatták, végül éjjel kettőkor a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatták ki. „Kihallgatták hivatali visszaélés gyanújával. Ez a gyanúsítás ellene. Nem tett vallomást, úgyhogy hajnali négykor távozhatott is az ügyészségről” – részletezte a történteket. Hozzátette, nincs információjuk arról, hogy más nyomozó ellen is indult volna eljárás.

Pethő szerint Szabó Bence számított arra, hogy az élete felborul a cikk hatására. Állítása szerint a vele készült videófelvétel is részben pont azért készült, hogy rendelkezésre álljon, ha eljárás alá vonják. „Az volt a megállapodásunk, amikor február végén rögzítettük ezt a felvételt, hogy csak akkor fog nyilvánosságra kerülni, ha ő ehhez hozzájárul. Benne volt a pakliban, hogy ez soha nem fog napvilágot látni” – magyarázta. Az engedélyt végül egy közvetítőn keresztül kapták meg, miután elindult az eljárás a százados ellen.

„Ami interakcióm volt Szabó Bencével a felvétel készítése során, azt láttam, hogy nagyon ténytisztelő ember. Amikor mond valamit, azt alátámasztja tényekkel, ha következtet, akkor elmondja, miért következtet úgy. Nem beszél a levegőbe” . mondta az újságíró.

Az újságíró szerint az NNI-t nem érhette meglepetésként a cikk, mert bár előre nem mutatták meg nekik, egy nagyon részletes kérdéssort küldtek, amiből a nyomozók összerakhatták a történetet. Úgy véli, legalább 24 órával a megjelenés előtt tudhattak a készülő anyagról. Kiemelte, hogy a cikkben több forrásra is hivatkoznak, akik különböző szemszögből látták az eseményeket.

Szabó Bence motivációiról szólva azt mondta, a nyomozó a felvétel végén „nagyon tisztán, egyértelműen megfogalmazza, hogy ő miért teszi ezt”. Az újságíró szerint a századosnak megvolt a belső motivációja, és tudta, hogy ennek ára lesz. „Azt is elmondta, hogy kész ennek megfizetni az árát” – idézte fel. Bár a nyomozó jogászokkal is egyeztetett, és elvileg nem követett el bűncselekményt, az újságíró szerint tisztában volt vele, hogy „ha nagyon akarnak, akkor találnak valamit.”

A cikk elkészítésének körülményeiről elmondta, hogy rendkívüli óvintézkedéseket tettek, mert tudták, hogy egy „elképesztően érzékeny sztoriról” van szó. „Zsuzsival egymás között sem a szokásos módon kommunikáltunk, nagyon sokat beszéltünk személyesen, kint az utcán vagy különböző helyeken, mindenféle eszköz nélkül” – fogalmazott. Annak viszont örül, hogy a Szabó Bencével szembeni eljárás csak a cikk megjelenése után indult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy az óvintézkedéseik működtek. Azt is elárulta, hogy a nyomozó már a cikk megjelenése előtt beadta a leszerelési kérelmét.

Az újságíró beszélt arról a frusztrációról is, amit a titkosszolgálati beavatkozás okozott a nyomozók körében. Szerinte a kollégákat zavarta, hogy egy „politikai és titkosszolgálati játszma közepén vannak”, és emiatt komoly erőforrásokat vontak el a valóban fontos ügyektől. „Itt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről beszélünk, az egyik legdurvább bűncselekménytípusról. Azzal, hogy őket például rávezették erre a Tisza-ügyre, komoly erőforrásokat vontak el” – mondta. Szabó Bencét professzionális, ténytisztelő embernek írta le.

A Nemzetbiztonsági bizottság ülése után nyilvánosságra hozott, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által jegyzett levélről az újságíró azt mondta, az nem reagál a cikkük lényegi állításaira. Szerinte a jelentés korábbi, 2022-es és 2023-as eseményekről szól, amikor a TISZA Párt még nem is létezett a mai formájában.

Úgy látja, a levél „egyáltalán nem reagál arra, hogy volt ez a titkos művelet a Tisza Párt ellen”, ahogy arra sem, hogy az AH miért irányítgatta a nyomozást. „Az ügy nagy kérdéseinek egyikére sem adott semmiféle választ az a jelentés” – szögezte le.

Pethő szerint egy működő demokráciában egy ilyen ügy után független szerveknek kellene vizsgálódniuk, de Magyarországon ezek az ellenőrző funkciók leépültek. Állítása szerint Szabó Bence éppen ezért fordult a nyilvánossághoz. „Azt mondta, hogy erről az ügyről tudomása van magának a rendőrségnek, az egyik legfontosabb titkosszolgálatnak, az AH-nak, tudomása van valahogy az ügyészségnek is (...) és senki nem csinál semmit. Vagy amit csinál, az éppen az igazság eltusolására irányul” – idézte a nyomozót.

„Azért döntött úgy, hogy a nyilvánossághoz fordul, mert sehová máshova nem tudott.”

Arra a kérdésre, hogy a kormány tudhatott-e az ügyről, azt válaszolta, nehezen feltételezhető, hogy egy ilyen szintű, az egyik legfontosabb politikai erőt érintő ügyről ne tudna valaki a kormányban, de konkrét információja erről nincs.

Kapcsolódó

Kitálalt a rendőrszázados: Én tudom, hogy milyen esküt tettem, én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját

A Tisza párt elleni titkos akciót lebuktató kiemelt főnyomozónál azóta már házkutatást tartott az ügyészség. Azt mondja, létezhet egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt áll. Belülről nem remélhette, hogy kiderül az igazság, ezért fordult a nyilvánossághoz.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem

A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

SZEMPONT

„Trump Amerikája példátlanul gyorsan számolja fel a demokráciát, a hanyatlás sebessége Oroszországét és Magyarországét is felülmúlja”

Martin Wolf, a Financial Times publicistája szerint Amerikában is az történik, hogy a végrehajtó hatalom belülről dönti meg a rendszert. Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek. Egyre többen élnek autokráciában, és egyre kevesebben demokratikus országokban a világon.

Fotó: Michael Heitmann/picture alliance via Getty Images - szmo.hu
2026. március 25.

Martin Wolf, a Financial Times vezető publicistája szerint a demokrácia világszerte súlyos veszélyben van. Véleményét két friss jelentésre alapozza: a svéd V-Dem „Szétesik a demokratikus korszak?” és az amerikai Freedom House „Az autokrácia növekvő árnyéka” című kiadványára. Wolf szerint ezekből két alapvető dolog derül ki.

Az egyik, hogy a két évtizede tartó „demokratikus recesszió” mára „demokratikus depressziónak” tűnik. A másik, hogy állítása szerint a 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció idézte elő a leggyorsabb hanyatlást egy jelentős demokrácia állapotában a közelmúltban.

A Freedom House szerint „a globális szabadság 2025-ben a 20. egymást követő évben csökkent. Összesen 54 országban romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok, míg mindössze 35 országban regisztráltak javulást.” Wolf hozzáteszi, hogy a V-Dem nemcsak az érintett országok, hanem az érintett emberek száma alapján is méri a hanyatlást. Arra a következtetésre jut, hogy 2005 és 2025 között az autokráciákban élő világnépesség aránya 50-ről 74 százalékra nőtt, a valódi liberális demokráciákban élők aránya pedig, amelyek a választások mellett a polgári és jogi jogok teljes skáláját kínálják, 17-ről mindössze 7 százalékra zuhant. A V-Dem szerint a világon soha korábban nem volt ennyi ország, amely egyszerre „autokratizálódott” volna.

Wolf szerint a legfontosabb, hogy ez a folyamat az Egyesült Államokban is zajlik. Mint írja, a V-Dem összesített indexe az amerikai demokrácia állapotáról az 1965-ös szintre esett vissza, közvetlenül az 1964-es polgárjogi törvény utáni időszakra.

„Ezúttal azonban a klasszikus példáját látjuk annak, ahogy a végrehajtó hatalom megpróbálja belülről megdönteni a liberális demokráciát. A végrehajtó hatalom törvényhozási korlátai – vitathatatlanul a legalapvetőbb alkotmányos korlát – a V-Dem szerint 100 éve nem látott mélypontra süllyedtek. A polgári jogok és a törvény előtti egyenlőség a hatvanas évek közepének szintjére esett vissza, és a »szólásszabadságról« szóló fecsegés ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága az ötvenes évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van.”

A publicista szerint egyedül a demokrácia választási elemei maradtak érintetlenek, legalábbis egyelőre.

Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek, szerinte szinte teljesen eltűnt az a gondolat, hogy a közhivatal bizalmi pozíció, nem pedig a személyes gazdagodás lehetősége.

A Freedom House szerint az amerikai demokrácia minősége most Dél-Afrikáéval azonos szinten van, a V-Dem szerint pedig az USA hanyatlásának üteme 2025-ben messze meghaladta Oroszország, India, Törökország vagy Magyarország leépülésének kezdeti sebességét.

Wolf felteszi a kérdést, hogy vajon a kormányzat mindent megtesz-e a novemberi félidős választások megnyeréséért.

A publicista szerint a történelemben a demokrácia ritkaságnak számít, különösen a nagyhatalmak esetében, és csak a 20. század végén vált globális normává, amiben az USA-nak döntő szerepe volt.

„A hatalom még megvan, bár a Trump-kormányzat támadást indított annak alapjai, a jogállamiság, a biztonságos tulajdonjogok, a hatékony kormányzás, a fejlett tudomány és a sajtószabadság ellen. A példa azonban már nincs meg. A világ számára az Egyesült Államok naponta demonstrálja, hogy elutasítja azokat az értékeket, amelyekről az emberek azt hitték, hogy képviseli őket”

– írja.

Wolf szerint bár az USA sosem volt tökéletes példakép, a világ mégis ezeket az ideálokat társította hozzá. Végül kifejti, hogy nem hajlandó a kétségbeesésre, mert továbbra is a politika legnagyszerűbb eszméinek tartja azokat az elveket, hogy az állam a népé, hogy az embereket hagyni kell beszélni és meg kell hallgatni őket, és hogy senkire sem lehet abszolút hatalmat bízni.

„De ostobaság lenne azt hinni, hogy ezek biztonságban vannak. Ismét a legsúlyosabb veszélyben forognak”

– zárja sorait.

A V-Dem Intézet 2026-os Demokráciajelentése szerint 2025 végére a világ lakosságának 74 százaléka élt autokráciában, míg a liberális demokráciákban élők aránya 7 százalékra csökkent.

A jelentés az Egyesült Államokat is kiemeli, amely a dokumentum szerint több mint fél évszázad után vesztette el „liberális demokrácia” besorolását, elsősorban a médiaszabadság romlása és a Kongresszus végrehajtó hatalmat korlátozó szerepének gyengülése miatt. A törvényhozói kontroll 2025-ben több mint százéves mélypontra került az országban.

A Freedom House Freedom in the World 2026 című jelentése szerint 2025 volt zsinórban a huszadik év, amikor a globális szabadság szintje összességében csökkent. Ezzel párhuzamosan az amerikai sajtószabadság mutatói is történelmi mélypontra süllyedtek a nemzetközi rangsorokban. Eközben több szervezet, például a Brookings Intézet is, nyilvánosan elérhető adatbázisokban követi a második Trump-kormányzat rendeleteit és szabályozási lépéseit.

A cikkben említett Martin Wolf a Financial Times vezető gazdasági és véleménypublicistája. A V-Dem (Varieties of Democracy Institute) a Göteborgi Egyetem kutatóintézete, amely a demokrácia állapotát méri, míg a Freedom House egy 1941-ben alapított amerikai civil szervezet, amely évente értékeli a politikai és polgári szabadságjogokat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

KULT

Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát

Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.

KÖZÖSSÉG

„Ott hittük el, hogy bármi jön, együtt megküzdünk vele” – így adott erőt Zoé családjának a Bátor Tábor

Zoé még csak öt és fél éves volt, amikor kiderült, hogy agydaganat miatt meg kell műteni. A családot letaglózta a diagnózis, ám a táborban átélt élmények hatására megszabadultak a félelemtől.

SZEMPONT

Török Gábor: Titkosszolgálati eszközökkel beavatkozni egy ellenzéki párt életébe, állami szerveket használni zsarolásra, nem a játék része, messze túlmegy minden határon

A politikai elemző szerint a kampányokban megszokottak a hazugságok, de ez az ügy más. Állami szerveket zsarolásra használni szerinte már a normális politikai életen túli határátlépés.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 25.

Török Gábor politikai elemző a Facebookon fejtette ki véleményét a Tisza Párt informatikusai elleni titkosszolgálati műveletről napvilágot látott információkról. Bejegyzésében úgy fogalmaz, a politikai nyilvánosság és különösen a választási kampány tele van hazugságokkal, féligazságokkal, csúsztatásokkal. Szerinte sok minden messze áll attól, amit a hétköznapi ember tisztességesnek, sportszerűnek, nemesnek gondol, de a politika „ilyen is”.

Az elemző szerint azonban, amiről a nyomozó beszél, az „nagyon más”. Török Gábor álláspontja szerint „állami, titkosszolgálati eszközökkel beavatkozni egy ellenzéki párt életébe, informatikusokat beszervezésre bírni, majd állami szerveket használni zsarolásukra, nem a normális politikai élet része.”

Török Gábor ezt olyan határátlépésnek nevezi, amelytől szerinte mindenkinek, legyen az akár fideszes, akár tiszás, akár másmilyen, érdemes elhatárolódni. Mint írja,

„ez nem szép vagy csúnya, nem esztétikai kérdés, nem nézőpont kérdése, nem a játék része. Messze túlmegy minden határon.”

A Direkt36 március 24-én írta meg, hogy 2025. július 1-jén egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A cikk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is nyomást gyakorolt az ügyben, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) is részt vett a helyszíni munkában. A lefoglalt adathordozókon gyermekpornográfiát nem találtak, de olyan üzenetváltásokat igen, amelyek egy, a Tisza Párt informatikai rendszerének megbénítását célzó művelet előkészületeire utaltak, beleértve egy beszervezési kísérletet is.

Az ügyet belülről ismerő NNI-százados, Szabó Bence szintén a Direkt36nak egy interjúban beszélt arról, hogy az informatikusok elleni eljárás titkosszolgálati nyomásra indult. A nyomozó elmondása szerint az eljárás során derült ki, hogy valakik a párt IT-rendszerét próbálták kompromittálni. A cikk megjelenése után, március 25-én hajnalban Szabó Bencénél házkutatást tartottak, majd hivatali visszaéléssel gyanúsítottként hallgatták ki.

Kapcsolódó

Magyar Péter bátor hazafinak nevezte a kitálaló nyomozót: „Jól jegyezzétek meg azt a nevet, hogy Szabó Bence!”

A Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a Tisza Párt informatikai rendszere elleni műveletről beszélt. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála és hivatali visszaélés gyanújával hallgatták ki.