21 gyereket kezeltek Covid utáni sokszervi gyulladással a Semmelweis Egyetemen is
Nem csak a Heim Pál Gyermekkórházban láttak el az elmúlt hetekben olyan sokszervi gyulladásban szenvedő gyerekeket, akik gyakran tünetmentesen lezajlódó koronavírus-fertőzés után kerültek súlyos állapotba. Ahogy azt megírtuk, a Heim Pál Gyermekkórházban negyven ilyen beteget kezeltek, Dr. Constantin Tamás egyetemi docens, a SOTE osztályvezető főorvosa posztjából pedig az derült ki, hogy a Semmelweis Egyetemen is volt 21 ilyen eset.
Dr. Constantin Tamás részletes összefoglalót írt arról, mire kell minden szülőnek figyelnie, ezt változtatás nélkül tesszük közzé:
"Nyár elején még csak a nemzetközi médiából értesülhettünk arról, hogy
Maga a koronavírus-fertőzés gyermekeknél legtöbbször enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik. Elsősorban a súlyos szervi károsodással járó krónikus betegséggel, vagy komoly fejlődési zavarokkal élők és a kóros elhízásban szenvedők esetében számíthatunk kórházi kezelést igénylő szövődményekre (elsősorban tüdőgyulladásra).
A PIMS ezzel szemben a koronavírus-fertőzést követően hetekkel - általában 2-4 héttel - később jelentkezik, kései szövődményként. A PIMS tüneteinek megjelenésekor a betegekben már nem kimutatható élő kórokozó, nem fertőzőek. A panaszok hátterében a korábbi vírusfertőzésre adott kóros immunreakció következtében kialakuló gyulladás áll. Éppen ezért a gyermekek többségében a laboratóriumi vizsgálatok során már nincs PCR-pozitivitás, de az antitest-vizsgálatokkal legtöbbször igazolható a korábban lezajlott fertőzés.
A diagnózist jelentősen megkönnyíti, ha a fertőzés heveny szakában történik tesztelés, hiszen később az orvosnak hamarabb juthat eszébe a PIMS betegség, ha tudja, hogy korábban a családban volt igazolt koronavírus-fertőzés. A koronavírus-fertőzés gyanújakor kért tesztelés tehát nemcsak a járványügyi intézkedéseket segíti, de az esetleges kései szövődmények esetén a PIMS felismerését is.
A PIMS jellegzetes tünete a kötőhártya-gyulladás, amit nem kísér váladékozás (vörös szemek). A vörös, repedezett ajkak, eperszínű nyelv, “vizenyős”/duzzadt kezek és lábak, a bőr felszínéből nem kiemelkedő és nyomásra elhalványuló kiütés szintén gyakran leírt tünet. A nyakon megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókat tapinthatunk. Sok gyermek panaszkodik hasfájásra, előfordulhat hasmenés, hányás. A hasi tünetek hevességük miatt félrevezetőek lehetnek, vakbélgyulladás tüneteit utánozhatják.
Ha a szülők a fenti tüneteket észlelik a gyermeken, akkor javasolt haladéktalanul konzultálni a gyermek háziorvosával, vagy a területileg illetékes gyermeksürgősségi ambulanciával, ugyanis a panaszok többnyire igen súlyosak, és gyorsan romlik a gyermek állapota.
Míg a Kawasaki-szindróma elsősorban a kisdedek betegsége,
Mivel ebben az életkorban a láz önmagában talán kevéssé rémisztő a szülők számára, fontos, hogy felhívjuk a figyelmüket erre az új betegségre. Nehezíti a diagnózist, hogy a területi gyerekellátásban erősödött a tele-medicina szerepe, ami plusz felelősséget ró a szülőkre. Ha a kiskamasz-, kamaszkorú gyereknek magas láza jelentkezik, ami kifejezett gyengeséggel, elesettséggel társul, esetleg kötőhártya-gyulladás, kiütés, az ajkak, nyálkahártyák gyulladása társul a lázhoz, vagy erős hasfájásra panaszkodik a beteg, akkor haladéktalanul forduljanak orvoshoz.
Az esetek körülbelül negyedében intenzív osztályon tudjuk csak stabilizálni az állapotukat - a folyadékpótlás mellett a gyerekek gyakran keringéstámogatásra, ritkán gépi lélegeztetésre szorulnak. Így érthető a gyors diagnózis fontossága, és az, hogy miért szükséges minden beteg esetében kórházi kezelés.
A jó hír, hogy rendelkezésre állnak a hatékony kezeléshez szükséges gyógyszerek. Gyulladáscsökkentő és immunmoduláns terápiákkal az esetek döntő többségében gyorsan, néhány nap alatt úrrá tudunk lenni a gyulladásos folyamatokon. A megfelelő időben (korán) alkalmazott terápiától várhatjuk, hogy megelőzzük a betegség legrettegettebb szövődményét, a szív koszorúsereinek tágulatát. A korábban említett Kawasaki-szindrómában szerzett kiváló tapasztalatok alapján bízhatunk abban, hogy megfelelő kezeléssel a PIMS esetében is hatékonyan meg tudjuk gátolni a kialakulását.
A PIMS szerencsére egy ritka betegség. Mivel csak a tavalyi évben ismertük meg, még tanulmányoznunk kell, hogy a pontos előfordulási gyakoriságát meg tudjuk határozni.
Az Egyetemen multidiszciplináris szakmai stáb dolgozik a PIMS betegek gyógyításán - a gyermekreumatológus mellett intenzív terápiás szakemberek, infektológus és kardiológus vesz részt a gyógyító munkában. A Országos Gyógyszerészeti Intézet segítségének és gyors reagálásának köszönhetően 2021. január óta elérhetőek és alkalmazhatóak a legmodernebb biológiai terápiák, így a legsúlyosabb, standard kezelésre nem reagáló esetekben is tudunk az Egyetemen segíteni.
A Tűzoltó utcai Gyerekklinikán kezelőorvosi kérésre az egész országból fogadjuk a PIMS-betegeket".
