SZEMPONT
A Rovatból

„2024 sajnos egyértelműen Oroszország éve lehet” – Jójárt Krisztián a háború második évfordulóján

Az oroszok most előnyben vannak, de a szakértő szerint döntő győzelmre nincs esélyük. Az ukránok a végsőkig elszántak, miközben a másik oldalon csak akkor változna a helyzet, ha Putyin kikerülne a hatalomból. A háború még sokáig velünk maradhat.

Link másolása

Napra pontosan évvel ezelőtt arra ébredt Európa, hogy Oroszország az éjszaka folyamán lerohanta Ukrajnát. Könnyű győzelemre számítottak, de az ukránok nem adták fel, sőt, tavaly nyáron ellentámadásba lendültek. Ez azonban hamar elakadt. Most pedig egyre nagyobb problémát okoz nekik az utánpótlás hiánya.

Mikor és hogyan érhet véget a háború? Változtak-e Putyin céljai? Milyen lehet az orosz elnök egészségi állapta? Mennyire kitartóak az ukránok? Mennyit számítanak a nyugati fegyverek és a szankciók? Erről beszélgettünk Jójárt Krisztián biztonságpolitikai és Oroszország-szakértővel.

– Mi most a helyzet az orosz-ukrán fronton?

– 2023 nyarán egy ukrán ellentámadást láthattunk, ami lényegében nem érte el még a minimálisan kitűzött célokat sem, miközben a maximális cél az volt, hogy eljussanak az Azovi-tenger partjáig, elvágják az orosz erők összeköttetését, majd akár a Krímbe is benyomuljanak. Ennél elérhetőbb cél lehetett volna a vasúti kapcsolat miatt fontos közlekedési csomópontnak számító Tokmak városának elfoglalása, de ezt sem sikerült elérni, mert csak nagyjából 15 kilométeres mélységig tudtak benyomulni.

Ezzel lényegében az ukrán ellentámadás kimerült, és az oroszok átvették a kezdeményezést.

Azóta egyrészt délen próbálják felszámolni az ukrán ellentámadás eredményeit, másrészt – és ez a fontosabb – Avgyijivka bevétele zajlik, ami 2023 eleje, vagyis Bahmut elfoglalása óta az első jelentősebb orosz siker, ugyancsak irgalmatlanul nagy veszteségek, egyes tudósítások szerint 16 ezer sebesült és elesett katona árán. Ami a front északabbi szakaszát illeti, ott az oroszok megpróbálhatnak az Oszkil folyóig előrenyomulni, Kupjanszk városát elfoglalni, illetve valamivel délebbre Kremminát.

– Mi várható az előttünk álló hónapokban?

– Egyértelmű erőforrásfölény van most a fronton Oroszország javára.

Nem érkeztek be azok a nyugati fegyverek, amiket Ukrajna kért, főleg a tüzérségi lőszerek tekintetében.

Ezt az amerikai belpolitikai vita is hátráltatja, illetve az is, hogy egész egyszerűen a Nyugatnak sem sikerült felpörgetni a hadiipari gyártókapacitásait, ami majd 2025-26-ban tetőzhet. Tehát úgy tűnik, hogy

2024 sajnos egyértelműen Oroszország éve lehet,

ahol részben sikerült felpörgetni a gyártási kapacitást, részben hozzáférni olyan jelentős forrásokhoz, mint például az észak-koreai tüzérségi lőszer, amiből minimum egymillió darabot szerezhettek be. Emellett ne felejtsük el, hogy 2022 végétől folyamatosan részleges mozgósítás van érvényben Oroszországban, tehát a haderő személyi állományának utánpótlása is biztosított. Összességében stratégiai szinten most Oroszországnak kedveznek a folyamatok, ami azt jelentheti, hogy Ukrajna valószínűleg ebben az évben főleg a védekezésre koncentrál majd.

– Elképzelhető mindezek alapján, hogy a hazájukat védő ukránok vereséget szenvednek, és még az idén véget ér a háború?

– Biztosan nem fog véget érni, legalábbis most nem nagyon látszik, hogy mi vethetne véget ennek a háborúnak, hogyha tisztán csak a katonai trendeket nézzük, és nem foglalkozunk olyan politikai szempontú és váratlan eseményekkel, hogy például történik valami Putyinnal. Egyik fél sem képes arra, hogy komoly áttöréseket hajtson végre és jelentős területeket foglaljon el.

Az a probléma, hogy nagyon transzparens, nagyon áttetsző a harctér többek között a drónoknak, radareszközöknek és például a műholdas felderítésnek köszönhetően.

Emiatt gépesített erőkkel csak nagyon nagy veszteségek árán lehet előrenyomulni, így inkább tüzérségi előkészítés után gyalogosan haladnak előre. Ennek köszönhetően azonban nagyon lassú ütemben, néhány száz métert, legfeljebb néhány kilométert tudnak megtenni egy nap alatt. Ahhoz, hogy még idén véget érjen a háború, az kellene, hogy képességoldalon egyik vagy a másik fél jelentős fölényre tegyen szert. Hogyha a szándékoldalt nézzük, akkor pedig azt látjuk, hogy

igazából totális céljai vannak a háborúnak.

Ukrán részről továbbra is az a megfogalmazott cél, hogy minden területét vissza akarnak foglalni, amibe a Krím-félsziget is beletartozik. Orosz oldalról pedig Putyin a háború elején kijelentette, hogy Ukrajna nácítlanítását és demilitarizálását akarják elérni. A terv egy gyors rezsimváltás volt, illetve az ukrán hadiipari kapacitás és a védelmi potenciál olyan mértékben lecsökkentése, ami Oroszország számára elfogadható lett volna. Az oroszok azzal számoltak, hogy ha megszabadulnak a ukránok nyugatos politikai elitjétől, akkor az ország visszakényszeríthető az orosz érdekszférába. Mivel azonban nincs elég kapacitásuk Ukrajna egészének ellenőrzésére, ezért az oroszok megtartanák az elfoglalt területeket, a maradék ukrán területen pedig egy bukott, élhetetlen állam jöhetne létre.

Csakhogy az erőforrások hiánya és a hadviselés jellege egyik oldalon sem teszi lehetővé a célok belátható időn belüli elérését,

ezért logikusnak tűnik, hogy a háború még hosszú éveken keresztül folytatódni fog.

– Miért lenne jó az Oroszországnak, hogy ha Ukrajnából csak egy élhetetlen állam maradna a háború végén?

– Putyin még 2021-ben egy hosszú, történelmi esszében az fejtegette, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, önálló államként nem létezik, így független ukrán nép sem létezik. Viszont azt is írta Putyin ebben az esszében, hogy Oroszország számára elfogadhatatlan egy nyugati érdekek kiszolgáló Ukrajna. Ebből következően az orosz nézőpont szerint lényegében nem nagyon látszódik, hogyan lehetne kilépni ebből a háborúból, ezért ezt most már végig kell vinni.

Putyinék abból indulnak ki, hogy a nyugati támogatás egyszer el fog fogyni Ukrajna mögül, és akkor lehetőség lesz ezt a háborút befejezni.

A közelmúltban például Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök egy tőle megszokott, toxikus interjút adott. Ebben azon túl, hogy Ukrajnát „rákos daganatnak” nevezte, azt mondta, hogy Kijev elfoglalása továbbra is cél, és maximum egy mini ukrán állam maradhat meg Lviv területén.

– Ha már Putyin embereinek interjúinál tartunk: Konsztantyin Gavrilov néhány napja azt mondta, hogy akár a magyar határon is állhatnak majd hamarosan orosz katonák. Ennek van realitása? Kell attól tartanunk, hogy a magyar határra ér a háború?

- Azt gondolom, hogy a belátható időn belül nem, az előbb már említett orosz képességbeli hiányosságok és a hadviselés jellege miatt.

Ha olyan léptékben gyengül meg Ukrajna, és fogy el a nyugati támogatás, akkor az orosz szándék világos: menni, ameddig csak lehet, de Ukrajnán belül.

Feltehetően nincsenek öngyilkos hajlamai az orosz politikai vezetésnek, ezért nem gondolom, hogy egy NATO-országot megtámadnának.

– Mekkora veszteségei lehetnek a két országnak az elmúlt két év után?

- Az katonák tekintetében azt gondolom, hogy a nagyon nagyvonalú becsléseken túl valójában fogalma sincs senkinek, hogy mekkorák a tényleges veszteségek.

Az orosz oldalra vonatkozóan van most egy 310 ezres becslés, ami a súlyos sebesültek, illetve halottak számát illeti. Ukrán oldalról ez államtitok.

Annyi valószínűsíthető, hogy az orosz veszteségek lényegesen súlyosabbak, mivel Oroszország a saját élőerő veszteségeinek vonatkozásában teljes közönnyel vívja ezt a háborút. Vannak olyan toborzott részei az orosz haderőnek, akiknek csupán annyi a céljuk, hogy felfedjék az ukrán védelmi állásokat, vagy esetleg nyomás alatt tartsák őket. Az orosz szleng is úgy fogalmaz, hogy

darálthúsként vetik be ezeket az elsősorban börtönökből toborzott, senkinek sem hiányzó elítéltből lett katonákat.

Annak ellenére, hogy Oroszprszág rendkívül pazarlóan használja az élőerejét, ukrán oldalon is bőven beszélhetünk szerintem 200 ezer vagy afeletti halottról és sebesültről együttvéve.

– Említette, hogy fordulópont lehet, ha történik valami Putyinnal. A háború első percétől kezdve szólnak pletykák arról, hogy az orosz elnök súlyos, gyógyíthatatlan beteg. Valóban komoly egészségügyi gondokkal küzdhet, vagy ez is csak egyfajta lélektani hadviselés?

- Erről nagyjából az égvilágon semmit nem lehet tudni. Azt azért sejtjük, hogy lehetnek betegségei, mivel egy idős emberről van szó.

Látunk róla időnként különös videofelvételeket, amiken furcsán mozog, furcsán tartja a kezét vagy furcsán jár a lába.

Felmerült az is, hogy daganatos betegséggel küzd, amit egy orosz oknyomozó portál írt meg a Putyint utazásaira kísérő orvoscsapat összetétele alapján. Ha valóban rákos is volt, valószínűleg sikerült meggyógyítani, de legalábbis szinten tartani a betegségét. Nyilván ez egy féltve őrzött titok, tehát a pletykákon kívül semmilyen konkrét információ nem szivárgott ki Putyin egészségi állapotáról. Ezzel kapcsolatban tényleg csak találgatni lehet.

– Az oroszok gyengítésére bevetett ellentétes megítélésű fegyver a nyugati országok részéről a szankciós politika. Valójában mennyire működnek a szankciók Oroszországgal szemben?

- Vegyes a kép. Fontos látni, hogy egy akkora területű, akkora képességekkel rendelkező országot, mint Oroszország, nem lehet hermetikusan elzárni a világtól. Ezzel együtt nyilván érzékeny veszteségeket okoznak számukra a szankciók. A kőolaj tekintetében például azt látjuk, hogy gyakorlatilag visszakúszott a háború előtti szintre az orosz kőolajexport, de az olajársapkának köszönhetően a bevételeik nem érik el a korábbi szintet, még a jó energetikai környezet ellenére sem. Nem vagyok közgazdász, de az azért látható, hogy

Oroszország lassan elégeti azokat az erőforrásokat a háborúban, amiket korábban fel tudott halmozni.

Ennek alapján azt gondolom, hogy hosszú távon a szankciók korlátozzák Oroszország képességét ennek a háborúnak a folytatására.

– Márciusban elnökválasztás lesz Oroszországban. Milyen most az oroszok általános hangulata és a háború megítélése?

– Ezt nehéz megítélni, különösen egy háborúban álló, autokratikus rezsim esetében, hiszen nem feltétlenül válaszolnak őszintén az orosz lakosok. Ezzel együtt én azt látom az utca emberével készült interjúkban és a közvéleménykutatások alapján, hogy a háború támogatottsága magas.

Ebben van egyfajta fatalizmus: ha már benne vagyunk, akkor muszáj megnyernünk ezt a háborút. Ráadásul az a percepció, hogy valójában nem is Ukrajnával állnak harcban, hanem a Nyugattal.

Ezzel együtt az orosz társadalom egy kisebb, de azért jelentékeny része a közvéleménykutatásokban elmondja, hogy inkább békét szeretne. Azonban ezekből a felmérésekből rendre kibukik az is, hogy a ennek ellenére gyakorlatilag semmiféle kompromisszumra nem hajlandók: eszük ágában sincs például a már elfoglalt ukrán területeket feladni.

– Véleménye szerint mikor és hogyan lehet vége az Ukrajnában zajló háborúnak?

– A hogyan egy jó kérdés. Elvben elképzelhető, hogy a Nyugat teljesen elengedi Ukrajna támogatását, ebben az esetben az ukránok kénytelenek lesznek feladni a küzdelmet. Orosz oldalról nem látni az őszinte tárgyalási hajlandóságot. Ha lesz is valamilyen engedmény, az inkább taktikai jellegű lehet, mint mondjuk egy fegyverszünet, amit erőgyűjtésre használhatnak fel. Azt gondolom, hogy mindenféle tartós jellegű rendezésnek az alapja, vagyis a szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy Putyin kikerüljön a hatalomból.

– Az ukránok mennyire elszántak? Elképzelhető, hogy egy ponton feladják?

– Az ukrán társadalom kitartása, az ukrán haderő elszántsága jelen pillanatban adottnak tűnik a háború folytatásához. Teoretikusan persze elképzelhető, hogy egy adott ponton épp az ukrán társadalom fogja az ország politikai vezetését valamifajta kompromisszumra kényszeríteni, de jelen helyzetben ennek épp az ellenkezője látszik. A közvéleménykutatások alapján

az ukrán emberek 90 százaléka a Krímmel együtt minden területet vissza akarna szerezni.

Pontosan tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a küzdelem tétje az ukrán államiság és az ukrán nemzet megmaradása.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: