SZEMPONT
A Rovatból

14 áldozat három balesetben két nap alatt – tényleg olyan súlyos a helyzet a magyar utakon?

Az esetek így egymás után ijesztők, az elmúlt évek statisztikáit böngészve azonban kiderül: évek óta csökken a halálos közúti balesetek száma.


Három közúti balesetben összesen 14 ember halt meg az elmúlt két napban Magyarországon.

Hétfő reggel egy Opel Corsa hajtott be egy sorompó nélküli vasúti átjáróba Kunfehértónál és összeütközött egy vonattal:

a balesetben az autó mind a hét utasa életét vesztette. Az áldozatok között van egy négygyermekes édesanya, az apa és egyik fiuk is.

Kedden este két újabb tragédia történt, amiben összesen heten haltak meg.

Este hét óra körül a Békés megyei Vésztőnél ütközött össze két autó, a balesetben meghalt egy 42 éves férfi és egy 60 éves Komádi nő, hárman pedig súlyosan megsérültek.

Kilenc óra körül pedig a 37-es számú főúton, Miskolc és Szerencs között ütközött össze frontálisan két Audi.

Ebben a balesetben öten haltak meg – köztük egy 13 éves kislány is.

Erről az esetről azóta kiderült, hogy az egyik autó sofőrje jóval gyorsabban haladt a megengedett 60 kilométer per óránál, ezért sodródott át a szemközti sávba, ahol összeütközött a másik járművel.

Ebben az évben ezeken kívül akadt még néhány megrázó baleset:

  • Június 29-én egy 23 éves fiú és a 24 éves lány halt meg, amikor összeütköztek egy teherautóval a 811-es főúton, Felcsút és Óbarok között.
  • Július 28-án egy nap alatt három halálos baleset is történt Budapesten, amelyekben összesen hárman vesztették életüket
  • Szeptember 1-én pedig Kapuvárnál egy embercsempész hajtott az autójával a Répce-hídról a folyómederbe, itt négy ember halt meg.

    Javuló tendenciákat mutat a statisztika

    A Magyar Autóklub oldalán elérhető statisztika szerint ebben az évben

    július 31-ig 250 halálos baleset történt a magyar közutakon, ezekben pedig 282 ember halt meg.

    Ebben nincsenek benne az augusztusi és a szeptemberi balesetek – tehát a héten történ két tragikus eset sem.

    Bár a 12 halálos áldozat néhány nap alatt valóban sokkoló, de ha megnézzük a 2021-es hasonló időszakot nem látni jelentős növekedést. 2021. július 31-ig ugyanis 248 halálos baleset történt, ami csak kettővel kevesebb, mint az idei első hét hónap adata. Az áldozatok számában azonban már jelentősebb az eltérés: tavaly júliusig 272-en haltak meg a közutakon, ebben az évben tízzel több áldozat volt.

    Ha hosszabb időtávon nézzük vissza az egész éves adatokat, akkor viszont már

    határozottan javuló tendenciát láthatunk.

    2010-ben még 676 halálos baleset történt, az áldozatok száma pedig 740 volt. Kilenc évvel később azonban már 552-re csökkent a tragikus kimenetelű balesetek száma, amikben 602-an haltak meg.

    A 2020-as évben is folytatódott a balesetek számának csökkenése, itt azonban az előző évhez képest sokkal jelentősebb volt a visszaesés: 417 halálos baleset volt, 222 áldozattal. Ebben az évben vélhetően közrejátszott a járványhelyzet is: a karantén idején sokan otthonról dolgoztak, így kevesebben is közlekedtek az utakon.

    Ehhez képest 2021-ben nőtt a halálos balesetek száma, 484 ilyen volt, az áldozatok száma pedig 537. Ezek a számok azonban még mindig alacsonyabbak, mint a 2019-es adatok, tehát összességében a javuló tendencia folytatódott.

    A gyorshajtás a legfőbb oka a baleseteknek

    Mindez úgy történt, hogy közben az utakon egyre több lett az autó. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 2010-ben 2 984 063 személyautó volt az országban, addig tavaly már több mint négymillió. Bár nem ilyen mértékben, de nőtt a motorkerékpárok és a teherautók száma is ez idő alatt.

    „Az elmúlt tíz évben látni annak jeleit, hogy általában javult a magyar közlekedéskultúra, talán nyugodtabbak, higgadtabbak lettek a magyar autósok” – mondta Kovács Kázmér, ügyvéd, közlekedési szakjogász. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke szerint ebben szerepe lehetett abban, hogy sokan felismerhették, hogy az autóvezetés bizony egy veszélyes üzem.

    Ugyanakkor Kovács Kázmér úgy látja a statisztikák mindig hullámzók, két számból még nem lehet komoly következtetést levonni. És ugyan lehet, hogy bizonyos összehasonlítások szerint javulás is kimutatható, még mindig sok olyan autós van, aki felelőtlenül és nem csak magára, hanem másokra nézve is veszélyesen közeledik. Hogy erről meggyőződhessünk,

    „elég csak végigautózni például egy hétvégén a zsúfolt M7-esen”.

    A szakértő által említett felelőtlenség visszatükröződik az okok között is: idén július 31-ig a legtöbb baleset a gyorshajtás miatt történt.

    Ebben azonban Kovács Kázmér szerint az úgynevezett relatív gyorshajtás is benne van, amikor az autós az adott körülményekhez képest vezet gyorsan - például túl nagy sebességgel közelít meg egy vasúti átjárót, vagy egy gyalogátkelőt -, viszont nem lépi át az adott területre érvényes legnagyobb megengedett sebességet.

    Közép-Magyarországon volt a legtöbb baleset

    Ha az adatok régiós bontását nézzük, akkor azt látjuk, hogy idén július 31-ig a legtöbb halálos baleset (60) a Közép-Magyarországi régióban volt.

    Ez azonban talán nem annyira meglepő, hiszen a fővárost is magában foglaló területen a legnagyobb a népességszám, és a KSH 2021-es adatai szerint itt a legmagasabb a személyautók száma is. Ezt követte 56 halálos balesettel a dél-alföldi régió, majd a Nyugat-Dunántúl 32 esettel.

    Ha az idei év első hét hónapjában történt balesetek halálos áldozatainak számát egymillió főre vetítjük, akkor viszont éppen Közép-Magyarországon látjuk a második legalacsonyabb számot, 20,3-et. Ennél csak Észak-Alföldön volt kedvezőbb az arány, 19,2.

    Arányaiban a legtöbb halálos baleset a Dél-Alföldön volt:

    itt egymillió főre vetítve 53,1 eset jön ki. A hétfő reggeli hét halálos áldozatot követelő baleset is ebben a régióban, Kunfehértónál történt.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    SZEMPONT
    A Rovatból
    „Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
    A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
    F. O. Fotó: - szmo.hu
    2025. november 17.



    Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

    „Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

    Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

    a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

    A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

    Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

    „A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

    A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

    Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

    ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    SZEMPONT
    A Rovatból
    Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
    A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


    Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

    Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

    Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

    Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

    Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

    Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

    A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
    A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


    Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

    A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

    Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

    és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

    Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    SZEMPONT
    A Rovatból
    A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
    A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


    Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

    A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

    De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

    A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

    „A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

    A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

    A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

    Melyik terület hová tartozik?

    Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

    Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

    Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

    Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

    Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

    Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

    Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

    Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

    Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

    Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

    Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

    Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

    Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

    Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

    Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

    Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

    Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

    Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

    Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

    Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

    Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

    Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

    Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

    Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

    Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

    Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk