10 napig temették a javrovi támadás halálos áldozatait – Képriportunk Lvivből

A 24.hu-n megjelent interjúban Prőhle Gergely, volt államtitkár és nagykövet fejtette ki véleményét a NER bukásáról, a Fidesz átalakulásáról és az ország előtt álló új lehetőségekről.

Kövér László választási eredményekre adott, Bayer Zsoltnak tett nyilatkozatát, miszerint „a sátán most csatát nyer, de a győzelem Jézus Krisztusé”, Prőhle úgy értékelte, hogy a politikai retorikába vészesen beszivárgott a „papos beszédmód”. Szerinte a közéleti szereplők néha liturgikus szerepet vesznek fel a közérdek szolgálata helyett. Azt pedig blaszfémiának tartja, amikor a Vadhajtásokat és a Nemzeti Sportot igeforrásként említik. A Fidesz szektásodásával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, kétségtelen, hogy túl sok ügy vált hitkérdéssé. „Hogy ezt szektásodásnak nevezzük, vagy szélsőséges társadalmi megosztottságról beszélünk, végül is majdnem mindegy” – tette hozzá. Nem hinné, hogy a sátán győzött volna a választáson, szerinte súlyos felelősség terhel mindenkit, aki egy ekkora többséget diabolizál.

Arra a kérdésre, kire szavazott, nem adott egyértelmű választ, de hangsúlyozta, hogy az álláspontja világos: „Európához tartozunk, csakis ott van esélyünk a nemzeti érdekeink érvényesítésére.” Ebből következően a Moszkva vagy Európa dichotómiában mindig az Európai Unió mellett teszi le a voksát. A híreszteléseket, miszerint neve a Tisza Párt kormányalakításánál felmerült, nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mondván, ismeri az újsághírek természetrajzát, és semmilyen felkérésről nincs szó.

Prőhle Gergely, aki magát többszörös helyettes államtitkárként, több kormány volt nagyköveteként és „egyszeresen bukott múzeumigazgatóként” jellemezte, beszélt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről való menesztéséről is. Elmondása szerint a PIM-ben egyfajta kulturális hídszerepre törekedett, de mindkét oldalról kapott kritikát. Kirúgásának története szerinte arról mesél, hogy a Fidesz a szélsőjobboldaliakat is a „nagy köpönyege alatt” akarta tudni.

A NER kultúrharcát azzal a koncepcióval azonosította, amivel Orbán Viktor megpróbálta egyesíteni „Pannóniát és Hunniát”, azaz a modernizálódó, polgári és a radikális, keleti mítoszokat éltető táborokat. Prőhle szerint ez a terv sokáig működött, de végül a rendszer elment „Hunniába”, és lényegében ezen bukott el a kormányzás. „Ugyanis a magyarok, főleg a fiatalok döntő többsége nem Hunniába, hanem Pannóniába vágyik” – állította. Ezzel szemben a mostani Országgyűlés alakulóülésének gesztusait, a különböző himnuszok és dalok közös éneklését a kulturális nyitás jeleként értékelte.

A Magyar Péter által ígért elszámoltatással kapcsolatban úgy véli, véget kell érnie a következmények nélküli ország időszakának, de óva intett attól, hogy az új kétharmad ugyanúgy viselkedjen, mint a régi. „Fontos, hogy senki ne azt érezze, hogy egyszer az egyik kétharmad foglal el mindent, aztán meg a másik kétharmad” – mondta, hozzátéve, hogy a cél a nemzeti konszenzus és a megbékélés kell, hogy legyen. A vagyonvisszaszerzés kapcsán a jogtudományban és az igazságszolgáltatásban bízik.

A NER kulturális lejtmenetének szimbólumaként értékelte, hogy a párt prominensei Fásy Zsülikét és Kis Grófót hallgatnak. Úgy látja, a Fidesz ezzel feladta azt a célját, hogy kulturális missziót töltsön be. Ezzel szemben méltatta azt az Orbán-kormányt, amely felújította a Zeneakadémiát és az Operaházat. A mélyszegénység problémáját is érintette, elképesztőnek nevezve, hogy Budapesttől harminc kilométerre „a harmadik világ van jelen”, és szerinte a felzárkóztatásnak be kell kerülnie a nemzeti minimumok közé.

A Fidesz és Orbán Viktor jövőjével kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Szerinte Orbán Viktor mumusként való felmutatása a Tisza Párt számára politikai eszköz lehet, így a volt miniszterelnök „az új Gyurcsány” szerepébe csúszhat. Az igazi árulást Prőhle szerint azok követték el, akik a polgári értékrend mögé bújva közvagyont talicskáztak ki. A luxuséletmód rengeteg választót idegenített el a Fidesztől.

A NER-ből való kiábrándulásának pillanatát is felidézte: „Amikor egyre gyakrabban kaptam azt a kérdést, hogy hogyan létezik az, hogy a miniszterelnök gyerekkori barátja és veje a két leggazdagabb ember az országban. Onnantól nem vállaltam ilyen fellépést.” Arra a kérdésre, miért nem tiltakozott hangosabban a korrupció ellen, őszintén válaszolt: „mert állami állásban dolgoztam, dolgozom, és nem szerettem volna, ha elküldenek.”

A kegyelmi ügyben Novák Katalint és Varga Juditot is egy olyan folyamat áldozatának tartja, amit nem ők kezdeményeztek. Kíváncsian várja, hogy a vizsgálóbizottság felállítása hoz-e új részleteket az ügyben, amelynek kirobbanása szerinte egy hihetetlen, filmszerű történet. A botrány hátterében álló Balog Zoltán református püspök szerepét kulcsfontosságúnak tartja.

Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődését és bukását a folyamatos konfliktuskeresés és a tudatos provokációk számlájára írja. Szerinte a magyar álláspont annyira ellenszenvessé vált, hogy a fontos, érdemi kérdésekben is „lekevertek minket”. Különösen súlyos hibának tartotta, hogy a kormány az AfD elnökének, Alice Weidelnek államfői szintű fogadtatást biztosított, amivel súlyosan belegázolt a német belpolitikába. A legmegrázóbb mélypontnak Orbán azon mondatát tartja, miszerint a putyinozás komolytalan, és a közvetlen fenyegetés Brüsszel.

A Magyar Péter vezette új kormány külpolitikájával kapcsolatban bizakodó. A kinevezett külügyminisztert, Orbán Anitát kiváló szakembernek tartja, aki a Martonyi János-féle, szövetségépítésre alapuló külpolitika híve. Úgy véli, a nyugathoz tartozás mint érték karakteresebben fog megjelenni, de ez nem zárja ki a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal vagy a keleti nyitás folytatását, de csakis a nyugati szövetségi rendszer keretein belül. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a legfontosabbnak a „húsdaráló” leállítását nevezte, és egy befagyott konfliktust tart a legvalószínűbb kimenetelnek.

6000 milliárd forintnyi uniós támogatás felszabadításáról született politikai döntés Magyar Péter és Ursula von der Leyen között. Bár ez nem jelenti azt, hogy ezt a pénzt automatikusan ki is fizetik, megnyílt az út az uniós pénzek hazahozatala előtt. Ez hatással lehet a magyar gazdaság helyzetére és az ország megítélésre is. Ugyanakkor Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint alkotmányos válság fenyeget, miután Magyar Péter többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó lemondani, és a miniszterelnök hétfőn azt közölte, egy hónapon belül az alaptörvény megváltoztatásával mozdítják el pozíciójából.

Hogyan hathat ez a konfliktus a Magyarországgal szembeni piaci bizalomra és a forint helyzetére? Mit jelent a múlt héten kötött uniós megállapodás, és mekkora esély van arra, hogy ez a 6 ezer milliárd forint valóban megérkezik? Erről beszélgettünk Bod Péter Ákos közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével.

— 6000 milliárd forintról van szó. Jól értjük, hogy ez nem azt jelenti, hogy a pénz holnap megérkezik, hanem azt, hogy megnyílt a lehetőség a lehívására, mert megállapodtak a feltételekben?

— Igen, így van. A lehetséges maximális összeg önmagában meglepetés, mert azt gondolhattuk, hogy egy része gyakorlatilag elveszett, de a mostani tárgyalások eredményeként most még minden pénzért lehet dolgozni. Kell is, mert a kimenő kormány nem volt hajlandó – sem képes – teljesíteni a lehívási feltételeket. Pedig ezek teljesen egybevágnak azokkal, amelyekkel Magyarország belépett az Európai Unióba: jogállamiság, korrupció elleni fellépés, az európai jogrend betartása. Ezt várják el az EU-ban mindenkitől, és ezeket sértette meg sorozatosan, évek hosszú során át a korábbi magyar kormány.

Most úgy néz ki, hogy a von der Leyen–Magyar Péter megállapodás értelmében a lehető legjobb esetben a teljes összeghez előbb-utóbb hozzá lehet jutni.

— Mit jelent az, hogy „előbb-utóbb”?

— Itt különböző kategóriák vannak. Az egyik az úgynevezett RRF, tehát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap, az EU rendkívüli, egyszeri pénzügyi konstrukciója, megszabott időtávval, amely mindenkinek lejár. Nemcsak Magyarországnak, hanem mindenkinek. Ez esetben jóindulattal sem lehet felmentést adni egy tagállam számára, a kormányváltásra vagy más belső okra hivatkozva, mert az összes többinél is vannak különböző elmaradások. Ezért a következő napokban óriási munkát kell elvégeznie a magyar kormányzatnak, majd annak a brüsszeli bürokráciának is, amelynek a munkatársai nyáron egyébként el szoktak menni nyaralni, mint minden rendes köztisztviselő.

Megeshet, hogy a projektpénzek egy részéhez már így sem lehet hozzáférni. Ám a csomagnak másik része a hitel. Az szintén nagyon fontos Magyarország számára, mert kedvezményes, uniós kondíciók szerinti hitelről van szó. A magyar államnak az eddigi devizaadósság törlesztése miatt szüksége van pénzre, és az Orbán-kormányok alatt egyre drágábban és rosszabb feltételekkel lehetett csak finanszírozni ezt a hatalmas államadósságot. Ez a hitel tehát lehívható, míg a másik rész, amely projektekből áll, technikailag bonyolultabb. Nehéz előre látni, hogy mennyi jól kidolgozott projektet sikerül benyújtani a következő hetekben, mennyit fognak elbírálni, és ha elfogadják, annak mekkora hányada fog megvalósulni. De mindezt elmondva az, hogy az áprilisi választások utáni magyar kormány kemény munkával képes visszaállítani a tagsági viszonyunkhoz szükséges, és a magunk számára is elsőrendűen fontos jogi keretet, önmagában óriási eredmény, és így fontosabb is, mint az a pénzalap, amikről most beszélünk.

— Maradjunk még az RRF-nél. Tudunk olyan projektekről, amelyeket az RRF-ből finanszíroztak volna, a magyar állam brüsszeli forrás híján már előfinanszírozta őket, és be is fejeződtek. Ilyenkor automatikus a lehívás?

— A projektek állásának, készültségi állapotuk megítéléséhez részletes technikai ismeret kellene. Ha a projekt rendben van, elkészült, elkezdték finanszírozni, és átadják az uniós apparátusnak, majd a jogi és pénzügyi vizsgálaton júliusban átmegy, akkor azt gondolom, hogy kipipálják, és a dolog rendben van.

Ezt kívülről nem lehet tudni, ezt talán még az sem tudja egészen, aki most a hivatalba bekerült. Abban azonban biztos vagyok, hogy a miniszterelnök éjjel-nappal hajtja ezt a pénzt, az apparátusnak nem sok nyaralása lesz Magyarországon.

— Az előző kormány a kieső uniós pénzeket drágább ázsiai vagy arab hitelekkel próbálta pótolni. Mennyit veszítettünk eddig csak emiatt?

— Rengeteget. Ha vesszük a lengyel vagy a cseh állam finanszírozási költségeit, nem Németországot mondom, a Szövetségi Köztársaság kamatfeltételeit, eddig is rengetegbe került eddig hozzájuk képest. Ez uniós hitelkerethez való hozzáférés eredményeként most már nem kell ezekhez a költséges forrásokhoz fordulni. Valamint nem kell próbálkozni azzal az úgynevezett amerikai védőhálóval sem, amit Orbán emlegetett. Ha valaha létrejött volna, amit kétlek, akkor is sokkal rosszabbak lettek volna a pénzügyi feltételei. Az említett veszteség mindenképpen százmilliárd forintos nagyságrendű tétel. Az már egy érdekes szakmai kérdés, hogy ha az RRF kedvezményes hitel bejön, van-e olyan most élő drága kölcsönszerződés, amit lehet előtörleszteni. Nem volna rossz, mert ismerünk olyat, ami 30 éves lejáratú, a 2050-es években jár le, majdnem 7%-os kamatozású dollárban.

A megtakarítás pontos mértékét így nem merem megtippelni, de arra a kérdésre, hogy ez jelent-e könnyítést a magyar államnak, a magyar adófizetőknek, az utca emberének, a válaszom az, hogy nagyon is.

— Csak hogy tisztán lássunk: ez nem azt jelentené, hogy az RRF-hitelből történne az előtörlesztés, hanem azáltal felszabaduló költségvetési forrásokat lehetne átcsoportosítani, igaz? Hiszen az EU nem finanszíroz közvetlenül államadósságot.

— Ha beérkezik a hitel, bekerül a devizatartalékba, viszont akkor annyival kevesebb hitelt kell felvenni a piacon, amikor a megelőző években felvett hitelek egy része lejár. És ahogy említettem, az is lehet, hogy a megnövekedett likviditásból a legdrágább hiteleket le lehet cserélni. Ezek összetett technikai ügyek, de a lényeg az, hogy a Magyar-kormány által elért kedvezményes uniós hitel, a 3,5 milliárd euró önmagában óriási könnyebbség.

A támogatási keret terhére pedig számukra nagyon fontos célokra lehetett pályázni, mint amilyen az energiatakarékosság, a digitalizáció, az infrastruktúra-fejlesztés. Tehát pont olyan területek, amikre így is, úgy is kellett volna költeni. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez uniós támogatás keretéből történik, vagy a magyar adófizetőknek kell kigazdálkodniuk.

— Az új kormány megalakulása óta a forint árfolyama látványosan erősödött. Mivel ezek a pénzek euróban érkeznek, ez érinti a forint árfolyamát?

— Inkább azt mondanám, hogy a forint árfolyama azért erősödött meg látványosan a választást követően, mert a Magyarországot övező kockázatok egy része eltűnt. Ugyanis, ha Orbán maradt volna, akkor szédületes sebességgel robogtunk volna a pénzügyi csőd felé. Ennek vége. És bár az exportőrök most panaszkodnak a hirtelen megerősödő árfolyamra, de mindenki más számára azt is jelenti, hogy

Ezzel egy trend is megszakadt, hiszen az euróhoz képest a forint elvesztette értékének jelentős részét négy év alatt, és most ezt a négyéves veszteséget négy hét alatt visszaszedte a választást követő napokban. Erre jött most az uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló új hír

— Ilyen sokat számított ez a bejelentés?

— Nemcsak ez. Már a von der Leyen–Magyar Péter megállapodás bejelentése előtt is volt egy nagyon fontos fejlemény. Az új magyar kormány határozottan szóba hozta az uniós belső körnek számító eurózónába való belépést, amely szerepelt a Tisza választási programjában. A valutaunióba való bekerülés nemcsak devizacserét jelent, hanem azt is, hogy a magyar pénzügyminiszter majd ott ül azok között, akik a pénzügyeket intézik, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke is képviseli Magyarországot az Európai Központi Bankban.

Az euró-átvétel azonban hosszú folyamat és a megvalósulása még messze van. Előbb az kell, hogy megszülessen a belépési céldátum, amit természetesen alapos pénzügyi elemzésnek és egyeztetésnek kell megelőznie, onnantól kezdve viszont a tagjelölt ország rákerül egyfajta fogyókúrára. Ez azt is jelenti, hogy a hivatalban levő kormány felhagy azzal az eddigi gyakorlattal, mi szerint a választási évben a költségvetést ebek harmincadjára dobja, ahogy azt az Orbán-kormány megtette ’18-ban, ’22-ben és '26-ban is. 2014-ben csak azért nem szállt el a költségvetés, mert akkor nem lévén komoly ellenzéke, nem kellett lábon megvenni a szavazópolgárt. A többi említett esetekben azonban a Fidesz nem habozott tönkretenni az államháztartást azért, hogy a választást megelőző hónapok átmeneti pénzbőségében népszerű legyen.

— Most azonban vége az aránylagos nyugalomnak, a kormányfő éles csörtéje a köztársasági elnökkel nem ronthat az eddigi bizalmon?

— Szerintem nem. A forint ereje mögött ott áll néhány alapvető, masszív tényező. A legfontosabb maga az euróátvétel napirendre kerülése. Az oda vezető pálya, ahogy említettem, olyan fogyókúra vagy inkább tréning, amelynek a végén pénzügyileg erősebb, válságállóbb lesz a gazdaság. Az új tagállamok közül heten már átestek ezen a folyamaton, és láthattuk, hogy az euróátvételi mindenhol árfolyamerősödéssel járt középtávon. Továbbá, amiről szintén szó esett, már idén, de főleg jövőre erősiti az árfolyamot az EU-alapok kifagyasztása. A mai üzleti érdeklődés Magyarország iránt nem egyszerűen szimpátia: azt jelenti, hogy ismét érdemesnek látszik befektetni ide, mivel a jogi, politikai bizonytalanságnak vége. Ami az aktuális politikai csatát illeti:

Lengyelország esetében zavaró a kettősség a politika csúcsan, ám az elnöknek ott szélesebb jogkörei vannak, politikailag jelentősebb tényező, mint a jelenlegi magyar köztársasági elnök. Emellett persze jobb lenne, ha a Sándor-palota mostani lakója belátná a helyzete tarthatatlanságát, és nem provokálná ki a jogi kikényszerítést.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon fejtette ki véleményét a Sulyok Tamás körüli vitáról, leszögezve, hogy az szerinte nem a személyről, hanem a köztársasági elnöki tisztség méltóságáról szól.

A poszt elején egyértelművé teszi álláspontját a sokak által feltett kérdésre: „Sokan kérdezik tőlem, hogy szerintem le kell-e mondania Sulyok Tamásnak. A válaszom: IGEN. És ha nem mond le, akkor az alkotmányos keretek között le kell váltani.”

Hangsúlyozza, hogy nem személyes okok vezérlik, és nem is Sulyokot tartja az egyedüli felelősnek. Szerinte az államfő egy olyan rendszer részeként került a pozíciójába, amelyben az elnöki tisztség az elmúlt 16 évben fokozatosan elvesztette eredeti szerepét.

Úgy látja, ez a politikai szerep sérült, és nem csak most.

„Nem akarom, hogy az új köztársasági elnökről a Parlament döntsön. Sem a Tisza 141 képviselője. Sem a Fidesz. Sem a Mi Hazánk. Mert

– írta.

Így a megoldást a közvetlen elnökválasztás bevezetésében látja, ahol a jelöltek megmérettethetik magukat a nemzet előtt. A posztot azzal zárja, hogy új kezdetre van szükség, nem Sulyok Tamás ellen, hanem az intézmény érdekében, hogy Magyarországnak újra olyan államfője legyen, akiben „nem egy párt emberét látja az ország, hanem a nemzet emberét.”

Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi határidővel szólította fel Sulyok Tamást a lemondásra, aki egy interjúban közölte, hogy nem tesz eleget a kérésnek, mivel esküjéhez híven, az Alaptörvény keretei között jár el. Mivel az elnök a határidő lejárta után sem távozott, a kormány hétfőn bejelentette: alkotmánymódosítással távolítanák el a hivatalából.

Váratlan fordulattal Magyar Péter miniszterelnök felajánlotta a végrehajtói maffia ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság vezetését Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnökének. A gesztus különösen meglepő annak fényében, hogy a Tisza Párt frakciója egy héttel korábban még leszavazta azt a javaslatot, hogy a Mi Hazánk vezesse a testületet, noha a párt már a ciklus elején kulcspozíciókat követelt magának. Az új, megerősített jogkörökkel felruházott vizsgálóbizottságok előtt a tanúvallomás megtagadása akár börtönbüntetést is vonhat maga után.

Meglepte-e Magyar Péter ajánlata? Hogyan tervezi vezetni a végrehajtói maffiát vizsgáló bizottságot? Kiket idézne be? És mit gondol Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdításáról? Erről beszélgettünk Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével és parlamenti frakcióvezetőjével.

— Hogyan fogadta, amikor a miniszterelnök hétfőn felajánlotta, hogy vezesse ön a végrehajtási ügyeket feltáró bizottságot?

— Meglepődtem. Már az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő első tárgyalásunkon felvetettük ezt a kérésünket, a két javaslatunkat: hogy a vizsgálóbizottságok között legyen egy, amely a Magyar Nemzeti Bank korrupciógyanús ügyeit vizsgálja ki, illetve egy másik, amely a végrehajtó maffia ügyeit. Ezt akkor nyugtázta Magyar Péter a tárgyalásunkon. Később a Tisza Párt bejelentette az öt vizsgálóbizottságát, és köztük volt az általunk is javasolt kettő. Persze a Tisza Párt is beszélt erről, tehát ez a két téma a két pártnak közös pontja volt. Ennek ellenére múlt héten a szavazásnál benyújtottunk egy módosító indítványt, mert a Tisza Párt eredeti javaslatában az szerepelt, hogy mind az öt vizsgálóbizottságot a Tisza Párt képviselői fogják vezetni. Fontos tudni, hogy ezek a bizottságok paritásos alapon működnek, tehát ugyanannyi kormánypárti és ugyanannyi ellenzéki képviselőnek kell benne lennie.

Ezért gondolom fontosnak, hogy legyen egyfajta közös akarat vagy konstruktivitás. A végrehajtó maffia feltárása tényleg a mi ügyünk dr. Fiszter Zsuzsannával. Benne van már egy évtizedes munkánk. Ennek ellenére a módosító javaslatunkat, ami arra irányult, hogy a végrehajtó maffia ügyeit feltáró bizottságot mi magunk vezessük, a Tisza Párt leszavazta. Hétfőn viszont Magyar Péter a parázs vitánk végén bejelentette, hogy akkor mégiscsak én vezethetem a bizottságot. Egy héttel korábban még ő is leszavazta, hogy én legyek a bizottság elnöke.

Még a Gyurcsány-kormány idején kezdtem el feltárni a parkolási maffia ügyeit, akkor még inkább oknyomozó újságíróként a Magyar Jelen című újságban, majd a végrehajtókkal kezdtem foglalkozni. Nem nagyon látok most az Országgyűlésben olyan képviselőt, aki ilyen régóta foglalkozik ezeknek a bűnszervezeteknek a feltárásával.

— Milyen vizsgálóbizottságok értek el eredményt 1990 óta?

— Az úgynevezett rendszerváltozás óta eltelt évtizedekben számos alkalommal voltak ilyen testületek. A 90-es években, ha emlékszik rá, én még nagyon fiatal voltam, a különböző olajügyeket vizsgálták. Az elmúlt 16 évben a parlament működése folyamatosan leértékelődött, és az utolsó években már kiüresedett az egész parlamenti munka. Mi is akármit benyújtottunk, azokat általában a fideszes kétharmad lesöpörte, aztán ami tetszett a Fidesznek, azt később benyújtották a saját nevük alatt. Leginkább így működött, egy-két kivételtől eltekintve.

Ezt a működési elvet maga Magyar Péter is rengetegszer kritizálta, ezért sem szoktam ezt szó nélkül hagyni. De hétfőn váratlan fordulat történt azzal, hogy Magyar Péter hirtelen megváltoztatta a véleményét. Szerintem egyébként ez nagyon jó dolog. Szeretném, ha a parlament úgy működne, ahogy azt az alapításunk óta mondjuk, a fideszes és a Tisza párti kétharmad alatt is: ami jó Magyarországnak és a magyaroknak, azt támogatjuk, ami nem, azt pedig ellenezzük. A legkeményebb ellenzék vagyunk, ha úgy érezzük. Ezt a végrehajtó maffia ügyei is mutatják, hiszen számos feljelentést tettem miniszterek ellen is, és ezek az ügyek folyamatban vannak. Elég kemény ellenzéke voltunk a Fidesznek, akármit is mond Magyar Péter, és ugyanilyen kemény ellenzéke leszünk a Tisza Pártnak is, ha úgy érezzük, valami károsat tesznek.

Mint ahogy nyilvánosan megköszöntem Magyar Péternek azt is, amikor a nagyváradi premontrei rendház elleni felháborító romániai kilakoltatási eljárás során kértem a közbenjárását, és három nap múlva beszélt az RMDSZ elnökével. Betartotta az ígéretét, én pedig nyilvánosan megköszöntem. Mindig tudok konstruktív lenni, ha olyan össznemzeti ügyekről van szó, amelyek pártok felett állnak.

— A miniszterelnök ígérete egy dolog, de nem ő szavazza meg a bizottságok vezetőit. Biztos abban, hogy valóban ön fogja vezetni ezt a testületet?

— Ez valóban így van. Ezért is mondtam, hogy megnéztük, Magyar Péter hogyan szavazott: ő maga is az ellen szavazott egy héttel korábban, hogy én vezessem a bizottságot. Látjuk, hogy egyelőre nagyon ad-hoc módon működik az Országgyűlés. Persze, mi azt mondtuk, hogy száz nap türelem kijár mindig egy új kormánynak. Nem könnyű most a Tisza Párt helyzete, mindent újra kell írni, rajzolni Magyarországon. Egyelőre türelmesek vagyunk, de kapkodjuk a fejünket. Egy nap bejelentenek valamit, például Magyar Péter eléggé elszántan jelentette be a polgármesterek fizetésének csökkentését, aztán tegnap a kérdésemre már azt válaszolta, hogy egyeztetni fog a polgármestereket képviselő önkormányzati szövetségekkel. Én ezt mindenképpen javaslom neki. Talán annyi előnyöm van, hogy voltam polgármester, és kilenc évig, háromszor megválasztott polgármesterként tényleg láttam, mi is az a polgármesterség. Főleg, ha az ember becsülettel igyekszik ellátni a teendőit, akkor ez egy kemény munka.

Ezért javasoltam az egyeztetést, és ebben is konstruktivitást mutatott. Vannak tehát pozitív jelek. De most az egész ország előtt ígérte meg a miniszterelnök, hogy én fogom vezetni a bizottságot. Ha ezek után nem terjesztenék be ezt a javaslatot, az már olyan presztízsveszteség lenne Magyar Péternek, amit szerintem ő nem kockáztat meg. Nem feltételezem, hogy a tegnapi ígérete után a Tisza Párt ezt nem teszi meg. Tehát szerintem készülhetek arra, hogyan fog működni a bizottság. Rengeteg ötletem van, nagyon régóta foglalkozom ezzel, pontosan tudom, kiket kell majd beidézni. Azt ígérhetem, hogy izgalmas lesz.

— Kik azok, akiket ön szerint be kellene idézni a bizottság elé?

— Évek óta kapcsolatban vagyunk azokkal a végrehajtókkal is, akik segítettek feltárni ezt az egész ügyet. Személyesen is ismerem őket. Rendelkezésükre áll számos bizonyíték, amelyek alapján dr. Fiszter Zsuzsannával, a Mi Hazánk szakértőjével, aki segíteni fogja a munkámat, konkrét személyeket, végrehajtókat tudunk majd beidézni. Vannak politikusok is. Szerintem mindenki ismeri már azt a történetet, ami a Schadl-Völner ügy köré szövődik.

Ezt a vitában is elmondtam Magyar Péternek. Ő azt mondta, Varga Juditnak ehhez semmi köze, de szerintem nem megkerülhető, hogy őt is meghallgassuk. Tehát a miniszterelnök volt feleségét is meg kell hallgatnia a bizottságnak, hiszen Varga Judit közvetlen helyettese volt Völner Pál államtitkár. Schadl György megjelenése feltétlenül kötelező, aki a végrehajtói kar vezetője volt. Vele kapcsolatban vérlázító, és a kampány végén ígéretet is tettem rá, hogy ha a választók erre lehetőséget adnak,

Schadl György évente sok százmillió forintot keresett a végrehajtásokkal, és a profitorientáltság ösztönözte a végrehajtókat arra, hogy sokszor törvénytelenül járjanak el. Ha értjük a végrehajtói maffia működését, tudjuk, hogy a végrehajtóknak rengeteg pénzt le kellett adniuk. Hogy kiknek, az egyelőre Schadl György és Völner Pál szintjén áll meg a bírósági eljárás alapján. De vannak közvetett, sőt akár közvetlen bizonyítékok is arra, hogy magasabb, miniszteri szinteken is benne voltak. A vizsgálóbizottságnak el kell jutnia odáig, hogy ezt felderíti.

— Abban, hogy Magyar Péter az ön „kezébe adta” egy olyan ügy kivizsgálását, amiben ön szerint volt feleségét is meg kell hallgatni, van egyfajta dráma. Ezt hogyan tudja kezelni? Mégiscsak a miniszterelnök gyermekeinek édesanyjáról van szó...

— Érzem, de azt tudom megígérni, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ez a politikában is így működik. Magyar Péter gyakorolt egy gesztust, ezt ismerjük el. Mindegy, miért csinálta. Olvasom azokat a véleményeket, hogy csapdába akart csalni. Nem nagyon értem, miért lenne ez nekem csapda, hiszen eddig is én mentem neki a legkeményebben a végrehajtó maffiának, kormánytagokat érintő feljelentéseket is tettem. Nem okoz problémát, hogy kemény kézzel vigyem végig ezeket a vizsgálatokat, de azt megígérem, hogy részrehajlás nélkül fogom ezt megtenni.

Legyünk annyira korrektek, hogy ez a rendszer 2010 előtt is így működött, sőt, a parkolási maffia esetében talán még brutálisabban is. Ez a rendszer kormányokon átívelően működött a baloldali-liberális kormányok és a Fidesz elmúlt 16 éve alatt is. Most felcsillant a remény, hogy igazságot tehetünk. Rajtam nem fog múlni. Ha Varga Judit tényleg ártatlan, ahogy ezt Magyar Péter tegnap mondta, márpedig az ártatlanság vélelme mindenkinek kijár, legyen szó Rogán Antalról vagy bárki másról, akkor meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy tisztázzák magukat. Mindenkit be fogok idéztetni, mindenkinek felelnie kell. Az igazságot akarom kideríteni, abban viszont nem alkuszom senkivel. Nem lesz olyan, hogy azért nem idézem be Varga Juditot, mert ő a miniszterelnök gyermekeinek az édesanyja. Azt tudom megígérni, hogy korrektül, az igazság mentén fogok eljárni.

— A Tisza Párt javaslata szerint ezeknek a bizottságoknak sokkal szélesebb, már-már vizsgálóbírói jogköreik lennének, akár a rendőri előállítás vagy az igazmondási kötelezettség miatt. Mit gondol ezekről a megnövekedett jogkörökről?

— Valóban, a bizottság bírságolhat, és rendőri elővezetés is történhet. Olyan nincs, hogy egy volt minisztert beidéz a bizottság, és nem jelenik meg. Ez így most már nem történhet meg. És ott van az igazmondási kötelezettség. Szerintem ez helyes. Emlékszem azokra az időkre, amikor voltak parlamenti vizsgálóbizottságok Magyarországon. Általában olyan ügyeket vizsgálnak, amelyek az egész társadalmat érintik és fölháborítják. Elvárható, hogy legyen is eredménye, értelme a működésüknek. Márpedig eddig, legyünk őszinték, nem nagyon volt. Kifejezetten motiváló, hogy tudom, úgy vezethetem a bizottságot, hogy ott igazmondási és megjelenési kötelezettség van. Szerintem ez teljesen rendben van.

— Végül egy másik aktuális téma: a Sulyok-ügy. Támogatják a köztársasági elnök elmozdítására tett lépéseket?

— Az első perctől kezdve elmondtam, hogy egy alkotmányos demokráciában teljesen elfogadhatatlan, hogy egy miniszterelnök a parlament pulpitusáról üvöltve és fenyegetőzve szólítsa fel a köztársasági elnököt, hogy takarodjon. Ilyet nem lehet csinálni. Nem beszélve arról, hogy ekkor még Magyar Péter be sem volt iktatva. Bár tény, hogy az utóbbi időben, mióta Magyar Péter a miniszterelnök, újra van értelme ott ülni az Országgyűlésben. Az egész ország nézi a parlamenti közvetítéseket, és ez engem is motivál. Vannak viták, a miniszterelnök mindenre válaszol. De az minden alkotmányos demokráciában alapvető, hogy egy miniszterelnök ilyet nem tesz, még  kétharmaddal a háta mögött sem. Ne felejtsük el, hogy bár közel 3,4 millió honfitársunk szavazott a Tisza Pártra, 4,7 millió nem. Bármit nem tehet meg.

Azt mondogatta, hogy a három frakciót, a Fideszt, a KDNP-t, és a Mi Hazánkat legszívesebben összevonná egybe. Erre azt mondtam, valójában ő nem egy ellenzéki frakciót szeretne, hanem azt, hogy ne is legyen ellenzék. Ezek a diktatúra felé mutató lépések. Talán pont azért húzott egy váratlant Magyar Péter, és mondta azt, hogy vezessem én a vizsgálóbizottságot, mert már sok volt a diktatúra emlegetése. De nem nagyon tudok mást mondani arra, ami Sulyok Tamással történik. Ilyet nem lehet csinálni. Ha alkotmányozni szeretne, akkor hívjon össze alkotmányozó nemzetgyűlést, kétharmaddal megteheti, miért ne támogatnánk? De utána fel kell oszlatni a parlamentet, és új választást kell kiírni. Ezt láthatóan nem akarja a Tisza Párt, pedig megnyerné azt a választást is. Inkább hozzányúl az Alaptörvényhez.

Konkrétan megnevezte azokat az állami vezetőket, akiknek mennie kell, és ultimátumot adott nekik. Nagyon durva, ami jelenleg történik, és elfogadhatatlan.