hirdetés

SZEGED

Tűzfalra került a szegedi Új Zsinagóga egyik gyönyörű ablaka

Az alkotást Róth Manó festett üvegablaka ihlette, amely Európa egyik legszebb zsidó templomát díszíti.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. április 26.

hirdetés

Újabb látványossággal bővült Szeged belvárosa. A város egyik legkülönlegesebb épülete, az Új Zsinagóga egyik csodás festett üvegablakát festették meg egy tűzfalra.

Európa egyik legszebb zsidó templomának gyönyörű ablaka Róth Manónak köszönhető. Az 1868-ban született iparművésznek most fiatal szegedi képzőművészek állítottak méltó emléket a Hajnóczy utcában.

Róth Manó 1902-ben készítette el a szegedi zsinagóga színes, festett ablakait. De az ő nevéhez fűződnek a Kecskeméti Református Gimnázium dísztermének, az Ernst Múzeum lépcsőházának az ablakai és a Gellért Gyógyfürdő halljának üvegfestményei is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEGED

„Ha fölemelem a kezem, elsötétül tőlük az ég” – olyan sok bagoly röppen fel egyszerre az algyői portán

Negyven-ötven erdei fülesbagoly tölti a telet egy algyői ház udvarán. Öt évvel ezelőtt szoktak oda. Makón pedig hosszabb ideje nappaloznak tömegesen a könyvtár mögött.
Bakos András cikke - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Azt biztosan nem lehet tudni, hogy miért húzódnak be ilyenkor lakott területre, és miért vannak együtt, de hamarosan az egész országban megszámolják őket.

– Ha kimennék oda, és fölemelném a kezem, elsötétülne az ég, annyi bagoly repülne föl egyszerre – mondja Borbélyné Pannika. Ezt nem akarjuk, így is látjuk, milyen sűrűn ülnek az ágakon. Csak a borostyánnal beborított fa lombjába nem látunk bele, Pannika szerint ott is vannak. Jó néhány már attól fölröppent, hogy beléptünk a portára, elmentünk alattuk, a melléképületbe.

Vagy az idegenek látványa, vagy eleve a mozgás nyugtalanító. Harminc-negyven erdei fülesbagoly biztosan telel ezen az udvaron és a kertben.

– Nem mindegyik ennyire ijedős. Amikor disznót vágtunk, vagy mást csináltunk itt az udvaron hosszabb ideig, volt, hogy egészen közel, a fenyőfa ágán ült némelyik. Nézett minket, de nem látszott, hogy félne tőlünk. Nyilván ez öregebb lehetett.

Borbély Jánosék portája a Csongrád-Csanád megyei Algyőn majdnem egy hold nagyságú. A portán földszintes épületek vannak, a szomszédos házak között is csak egy nagyobb akad, mégis viszonylag szélvédett hely ez.

A tulajdonosok öt éve vették észre, hogy néhány erdei fülesbagoly náluk telel. Az elsők odabenn, a fenyő ágain ültek. Évről évre egyre többen lettek. Most már az utcai fákon is vannak tizenöten-húszan.
Ez Algyő egyik legforgalmasabb utcája, de a baglyokat nem zavarja az ember. A szerző felvétele

A közelben máshol nincsenek, pedig egészen nagy, sűrű fenyőfák is toronylanak az utcában, és a faluban is. A baglyok kötődnek ehhez a portához, talán azért, mert a korábbi években is itt töltötték a telet. Nem keresnek más helyet, akkor sem, ha a tömeg miatt a benti fákon nem férnek el, és kiszorulnak az utcára.

hirdetés

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) nevével ellentétben nem a sűrű erdőt, inkább a ritkásabb facsoportokat, parkokat, temetőket szereti.

Novembertől márciusig csapatokban telel, a lexikon szerint „városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön”, talán azért, mert azt télen se járja át olyan könnyen a szél. Mivel a legtöbb ilyen valamikor karácsonyfának vett gyökeres fenyő volt, akár azt is lehetne hinni, az erdei fülesbaglyokat az ember szoktatta hozzá, hogy lakott területeken teleljen. Ez valószínűleg nem így van.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt mondja – és erről az algyői portán is meggyőződhettünk –, hogy ahol összegyűlnek, lombhullató fákon ugyanolyan szívesen nappaloznak. Makón is ilyen helyet találtak maguknak évekkel ezelőtt: hol máshol, mint a könyvtár mögött, a Csanád vezér tér kockaházai által körbevett kis területen, szintén nyírfákon.

A bagolycsapatok állhatnak néhány egyedből és több tucat madárból. Túrkevén – amelyet az MME Magyarország bagolyfővárosának nevez – és Kisújszálláson az ezer főt is meghaladja a létszám.

Azt, hogy miért költöznek télre az ember közelébe, pontosan nem lehet tudni.

Az egyik oka talán az lehet, hogy a falvak, városok kertjeiben és a település szélén lévő réteken, szántókon mindig van elég egér, mezei pocok. Ha viszont a lakott területek szélén vagy azon kívül, magányos fákon töltenék a nappalt a csupasz ágakon, arra fölfigyelne a parlagi sas, a héja, az egerészölyv, a kerecsen- és a vándorsólyom. Ezek a ragadozók veszélyt jelentenek a réti és erdei fülesbaglyokra. A faluba, városba azonban ezek közül csak a héja látogat be. A többiek messze kerülik az embert.

Erdei fülesbagoly közelről, a természetfotós felvételén. Fotó: Orbán Zoltán

Az nem kérdés, hogy az ember örülhet-e a baglyok jelenlétének. Egy telelő erdei fülesbagoly naponta két-három, fagyos időben több kisrágcsálót eszik. Száz madár három hónapos telelése alatt 18-54 ezer egeret, pockot fog meg az ember közelében. Nyugodtan lehet számolgatni a meg sem született szaporulatot is, hiszen a kisrágcsálók néhány hetes korukban már ivarérettek.

Kevesebb mérget kell használni a baglyoknak köszönhetően.

Kinn lehet hagyni a kukoricadarás zsákot. Nem lesz kirágva reggelre, mint ott, ahol vannak egerek – mondja Borbélyné Pannika. Az ő viszonyuk úgy alakult a baglyokkal, hogy már tavasztól őszig is itt marad jó néhány példány a portán, a kertben. Az együttélést korrektnek lehet nevezni. A fák alatt ugyan rengeteg a bagolyköpet és a piszok, de oda nem kell menni. Borbélyék attól, hogy ilyen lakóik vannak, nem járnak lábujjhegyen a portán.

– A ház mellett álló nagy fenyőket az udvaron nemrég kivágtuk. Nem a baglyok miatt, hanem azért, mert már nem értünk föl lenyesni a tetőre lógó ágakat, és a fenyők gyökere nem megy mélyre – magyarázza Pannika. – Nem akartuk, hogy egy erősebb szél esetleg rádöntse a tetőre valamelyiket.

A fenyők kivágása nem zavarta meg a baglyok telelő szokását. Találtak maguknak új helyeket a portán, kitartanak. Az óvodások néha eljönnek ide baglyot nézni. Az utcán is megállnak az emberek, veszik elő a telefont. A fotók felkerülnek a közösségi oldalra. Aki hajnalban jár dolgozni, és teheti, erre kanyarodik, hogy lássa, amikor a baglyok visszaérnek az éjszakai vadászatból. Lehet őket számolgatni.

Algyő, délelőtt 9 óra. Az egyik alszik, a másik nézi, ahogy a mobiltelefonnal babrál a fa tövében az ember. A szerző felvétele
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület évek óta szervez országos szinkronszámlálást, a lakosság bevonásával. Ez 2021-ben január 29-től február elsejéig tart, péntektől hétfőig. Az egyesület természetbarátok, családok, baráti társaságok és óvodák, iskolák segítségére számít. Az MME honlapjáról le lehet tölteni a jelentőlapot, ami okostelefonon is kitölthető.

Akinek kérdése van, az az [email protected] emailcímre küldött levélben érdeklődhet. Az adatok ilyen gyűjtés mellett nyilván csak tájékoztató jellegűek, de az azért jellemző, hogy 2020-ban Magyarország 631 településén, 871 helyszínen 16 ezer 82 erdei fülesbaglyot számoltak meg.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEGED

Miért hívják a Napfény városának? - 10 érdekesség Szegedről

Az is kiderül, hogy miért volt fontos a sóhajózás, de megtudhatod, hol van az ország legmélyebben fekvő pontja.
Fotó: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. február 15.

hirdetés

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, a Napfény városa. Tudtad, hogy a Tisza mekkora pusztítást végzett itt? És hogy mióta van villamos a városban? És arról hallottál, hogy ez az ország legmélyebben fekvő városa?

Íme 10 különlegesség Szegedről, amit érdemes tudni róla.

1.

Hatalmas pusztítást végzett Szegeden az 1879-es árvíz. Ám a mai városképet mégis ennek a természeti katasztrófának köszönhetjük. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult. Az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Az ár után Ferenc József a látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. És a császár megtartotta ígéretét. Az elpusztult épületek helyén újakat építettek, és egy modern város jött létre. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segített az újjáépítésben, ennek emlékét őrzik a nagykörút egyes szakaszainak elnevezései.

2.

Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Az újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon.

hirdetés

3.

Éghajlata szubmediterrán, azaz a nyár forró, a tél általában enyhe. A térségre jellemzőek az időjárási szélsőségek. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „Napfény városának”.

4.

A vidék vonzotta őseinket is. A kiváló adottságok miatt korán megtelepedtek itt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Ez volt a legalkalmasabb hely az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására, hiszen fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak itt. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt.

5.

Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

6.

A Csillagbörtönként ismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át.

7.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos és a menetdíj elég drágának számított akkoriban. A villamosok ráadásul ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Jelenleg összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

8.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Több mint egymillió könyvet és folyóiratot tárolnak, egy részük angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz is.

9.

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika. Termesztéséhez kiváló a Dél-Magyarországi éghajlat, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike.

10.

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, a „szögedi papucs”. Sokáig volt a szegedi népviselet egyik fontos kelléke. A készítése apáról fiúra szállt. A terméket sokféle motívummal és díszítéssel készítették, de azonos volt a szerkeze, amely tartós és a nagy igénybevételt is jól bírja. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.

Forrás: Wikipédia

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED
A Rovatból
hirdetés

Aranysárgába öltözött Szeged - virágzik az aranyeső a Napfény városában

Vidám, tavaszi színpompa - tarts velünk egy kis virtuális sétára.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. március 20.

hirdetés

Az aranyló színek elvarázsolták Szegedet - virágzik az aranyeső. Amíg nem juthatunk el személyesen is a Napfény városába, tartsatok velünk egy kis virtuális sétára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

Tavaszi virágpompával várta a húsvétot Szeged

Vidám színekbe öltözött a város.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Szeged minden évszakban hívogató, de talán a tavasz a legpompázatosabb a városban. Ilyenkor szinte mindenhol színes növények vidítják az arra járókat. Az utak mentén, a parkokban, a házak tövében, még a villamos sínek közelében is virítanak a fák, bokrok, a tavaszi virágok.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: