hirdetés

SZEGED

„Ha fölemelem a kezem, elsötétül tőlük az ég” – olyan sok bagoly röppen fel egyszerre az algyői portán

Negyven-ötven erdei fülesbagoly tölti a telet egy algyői ház udvarán. Öt évvel ezelőtt szoktak oda. Makón pedig hosszabb ideje nappaloznak tömegesen a könyvtár mögött.

Link másolása

hirdetés

Azt biztosan nem lehet tudni, hogy miért húzódnak be ilyenkor lakott területre, és miért vannak együtt, de hamarosan az egész országban megszámolják őket.

– Ha kimennék oda, és fölemelném a kezem, elsötétülne az ég, annyi bagoly repülne föl egyszerre – mondja Borbélyné Pannika. Ezt nem akarjuk, így is látjuk, milyen sűrűn ülnek az ágakon. Csak a borostyánnal beborított fa lombjába nem látunk bele, Pannika szerint ott is vannak. Jó néhány már attól fölröppent, hogy beléptünk a portára, elmentünk alattuk, a melléképületbe.

Vagy az idegenek látványa, vagy eleve a mozgás nyugtalanító. Harminc-negyven erdei fülesbagoly biztosan telel ezen az udvaron és a kertben.

– Nem mindegyik ennyire ijedős. Amikor disznót vágtunk, vagy mást csináltunk itt az udvaron hosszabb ideig, volt, hogy egészen közel, a fenyőfa ágán ült némelyik. Nézett minket, de nem látszott, hogy félne tőlünk. Nyilván ez öregebb lehetett.

Borbély Jánosék portája a Csongrád-Csanád megyei Algyőn majdnem egy hold nagyságú. A portán földszintes épületek vannak, a szomszédos házak között is csak egy nagyobb akad, mégis viszonylag szélvédett hely ez.

A tulajdonosok öt éve vették észre, hogy néhány erdei fülesbagoly náluk telel. Az elsők odabenn, a fenyő ágain ültek. Évről évre egyre többen lettek. Most már az utcai fákon is vannak tizenöten-húszan.
Ez Algyő egyik legforgalmasabb utcája, de a baglyokat nem zavarja az ember. A szerző felvétele

A közelben máshol nincsenek, pedig egészen nagy, sűrű fenyőfák is toronylanak az utcában, és a faluban is. A baglyok kötődnek ehhez a portához, talán azért, mert a korábbi években is itt töltötték a telet. Nem keresnek más helyet, akkor sem, ha a tömeg miatt a benti fákon nem férnek el, és kiszorulnak az utcára.

hirdetés

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) nevével ellentétben nem a sűrű erdőt, inkább a ritkásabb facsoportokat, parkokat, temetőket szereti.

Novembertől márciusig csapatokban telel, a lexikon szerint „városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön”, talán azért, mert azt télen se járja át olyan könnyen a szél. Mivel a legtöbb ilyen valamikor karácsonyfának vett gyökeres fenyő volt, akár azt is lehetne hinni, az erdei fülesbaglyokat az ember szoktatta hozzá, hogy lakott területeken teleljen. Ez valószínűleg nem így van.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt mondja – és erről az algyői portán is meggyőződhettünk –, hogy ahol összegyűlnek, lombhullató fákon ugyanolyan szívesen nappaloznak. Makón is ilyen helyet találtak maguknak évekkel ezelőtt: hol máshol, mint a könyvtár mögött, a Csanád vezér tér kockaházai által körbevett kis területen, szintén nyírfákon.

A bagolycsapatok állhatnak néhány egyedből és több tucat madárból. Túrkevén – amelyet az MME Magyarország bagolyfővárosának nevez – és Kisújszálláson az ezer főt is meghaladja a létszám.

Azt, hogy miért költöznek télre az ember közelébe, pontosan nem lehet tudni.

Az egyik oka talán az lehet, hogy a falvak, városok kertjeiben és a település szélén lévő réteken, szántókon mindig van elég egér, mezei pocok. Ha viszont a lakott területek szélén vagy azon kívül, magányos fákon töltenék a nappalt a csupasz ágakon, arra fölfigyelne a parlagi sas, a héja, az egerészölyv, a kerecsen- és a vándorsólyom. Ezek a ragadozók veszélyt jelentenek a réti és erdei fülesbaglyokra. A faluba, városba azonban ezek közül csak a héja látogat be. A többiek messze kerülik az embert.

Erdei fülesbagoly közelről, a természetfotós felvételén. Fotó: Orbán Zoltán

Az nem kérdés, hogy az ember örülhet-e a baglyok jelenlétének. Egy telelő erdei fülesbagoly naponta két-három, fagyos időben több kisrágcsálót eszik. Száz madár három hónapos telelése alatt 18-54 ezer egeret, pockot fog meg az ember közelében. Nyugodtan lehet számolgatni a meg sem született szaporulatot is, hiszen a kisrágcsálók néhány hetes korukban már ivarérettek.

Kevesebb mérget kell használni a baglyoknak köszönhetően.

Kinn lehet hagyni a kukoricadarás zsákot. Nem lesz kirágva reggelre, mint ott, ahol vannak egerek – mondja Borbélyné Pannika. Az ő viszonyuk úgy alakult a baglyokkal, hogy már tavasztól őszig is itt marad jó néhány példány a portán, a kertben. Az együttélést korrektnek lehet nevezni. A fák alatt ugyan rengeteg a bagolyköpet és a piszok, de oda nem kell menni. Borbélyék attól, hogy ilyen lakóik vannak, nem járnak lábujjhegyen a portán.

– A ház mellett álló nagy fenyőket az udvaron nemrég kivágtuk. Nem a baglyok miatt, hanem azért, mert már nem értünk föl lenyesni a tetőre lógó ágakat, és a fenyők gyökere nem megy mélyre – magyarázza Pannika. – Nem akartuk, hogy egy erősebb szél esetleg rádöntse a tetőre valamelyiket.

A fenyők kivágása nem zavarta meg a baglyok telelő szokását. Találtak maguknak új helyeket a portán, kitartanak. Az óvodások néha eljönnek ide baglyot nézni. Az utcán is megállnak az emberek, veszik elő a telefont. A fotók felkerülnek a közösségi oldalra. Aki hajnalban jár dolgozni, és teheti, erre kanyarodik, hogy lássa, amikor a baglyok visszaérnek az éjszakai vadászatból. Lehet őket számolgatni.

Algyő, délelőtt 9 óra. Az egyik alszik, a másik nézi, ahogy a mobiltelefonnal babrál a fa tövében az ember. A szerző felvétele
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület évek óta szervez országos szinkronszámlálást, a lakosság bevonásával. Ez 2021-ben január 29-től február elsejéig tart, péntektől hétfőig. Az egyesület természetbarátok, családok, baráti társaságok és óvodák, iskolák segítségére számít. Az MME honlapjáról le lehet tölteni a jelentőlapot, ami okostelefonon is kitölthető.

Akinek kérdése van, az az [email protected] emailcímre küldött levélben érdeklődhet. Az adatok ilyen gyűjtés mellett nyilván csak tájékoztató jellegűek, de az azért jellemző, hogy 2020-ban Magyarország 631 településén, 871 helyszínen 16 ezer 82 erdei fülesbaglyot számoltak meg.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEGED

25 év után először marad el a szegedi halfesztivál

A szervezőkre túl nagy terhet róttak volna az érvényben lévő járványvédelmi szabályok, ezért végül inkább lefújták az egészet.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. augusztus 11.


Link másolása

hirdetés

Először úgy tervezték, egy kisebb rendezvény keretében megtartják a szegedi halfesztivált szeptember első hétvégéjén, de végül a rendezvény főszervezője, Frank Sándor úgy döntött, a még mindig életben lévő korlátozások miatt nem tartják meg a népszerű rendezvényt – írja a Délmagyar.

Egyszerű a történet: ahhoz, hogy egy ekkora rendezvényt tudjunk csinálni, a jogszabályok szerint védettségi igazolványt kell kérnünk a vendégektől. Ez a Partfürdőn egy fesztivál, például a Deja Vu esetében nem gond, mert az amúgy is belépős, a vendégek a belépőkkel együtt felmutatják a védettségi igazolványukat. A halfesztivál lényege viszont az, hogy bárki jöhet. Ha Julis néni érkezik egy adag halászléért és az ajtónál szembesül ezzel, biztos, hogy nem fog elégedetten távozni. A kempingezőket, nyaralókat sem tudom ellenőrizni.

– indokolta meg a Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál főszervezője a rendezvény lemondását a lapnak.

Az utolsó pillanatban a rendőrségen javasolták nekik, hogy kordonozzák körbe a területet, de Frank szerint, ha olyan fesztivált nem tudnak szervezni, amilyet szeretnének, akkor inkább nem szerveznek semmilyet.

"Ez egy felszabadult, vidám, jó hangulatú népünnepély, ahonnan nem akarok elküldeni senkit. Alapelvem, hogy nem szeretem a vendéget regulázni. Ha pedig valakit el kell küldenem, az rossz szájízzel fog távozni, ami egyik félnek sem jó" – magyarázta.

A fesztivál 25 éves történetében csak tavaly maradt el a klasszikus szegedi halünnep, de akkor rendeztek egy több étterem és csárda támogatásával lebonyolított "mini Halfesztivált".

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEGED

Szeged díszpolgára lett Karikó Katalin

A biokémikus Szegeden szerzett biológus diplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el. De azt mondja, rengeteg boldog emlék köti még Szegedhez.

Link másolása

hirdetés

Szeged díszpolgári címével tüntették ki Karikó Katalin biokémikust, az elismerést Botka László polgármester adta át pénteken, Szeged napján.

Botka László az ünnepségen úgy fogalmazott, a szegediek a tudásban, a tehetségben és a szorgalomban hisznek. "Szeged napján büszke, sokszínű, szabad városunkat ünnepeljük, és legjobbjainkat köszöntjük, akik munkásságukkal jó példát állítanak mindannyiunk elé" - tette hozzá.

A polgármester kiváló tudósnak és kutatónak nevezte Karikó Katalint, aki az emberiségnek reményt adott a világjárvány idején.

Az ünnepségen elhangzó méltatás szerint

Karikó Katalin Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden szerzett biológus diplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el; 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, így családjával az Egyesült Államokba költözött, előbb a philadelphiai Temple Egyetemen, majd a Pennsylvania Egyetemen dolgozott.

2004-ben egy kollégájával, Drew Weissmann-nal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásra. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna. 2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett. 2018-ban a Pfizer gyógyszercéggel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el is indult a vakcina tesztelése, tavaly december elején pedig a széles körű felhasználás.

hirdetés

A kutató korábban az MTI-nek elmondta, rengeteg boldog emlék köti Szegedhez. 1972-ben egyetemi előkészítőn járt először a városban, majd a következő esztendőben felvételizett az akkori József Attila Tudományegyetemre, ahol öt évig tanult. Az 1978-as diplomaszerzést követően 1985-ig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, a biofizikai intézetben, ahol RNS-ekkel foglalkozott.

Férjével is a városban ismerkedett meg 1977-ben, majd házasságukat is a szegedi városházán kötötték meg. Itt született a lánya is, akinek névadóját szintén a városházán tartották

- emlékezett vissza szegedi éveire a kutató. Úgy fogalmazott, fiatal házasként szerettek Szegeden élni, nem is nagyon akartak elmenni, de állását elvesztve kénytelenek voltak messzire költözni.

Az elmúlt években többször is visszatért Szegedre, s minden alkalommal megkóstolta a halászlevet - árulta el a biológus.

Az ünnepséget megelőzően Karikó Katalin ellátogatott alma materébe, a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE), korábbi munkahelyére, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, valamint a Szegedi Tudósakadémia vendége is volt.

A díszünnepségen Pro Urbe díjjal tüntették ki Röst Gergely matematikust, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetőjét és Knezevics Viktort, a BP országigazgatóját, szegedi irodavezetőjét. Szegedért emlékérmet vehetett át Grecsó Krisztián író, Kerek Attila, a szegedi polgármesteri hivatal nyugalmazott rendezvény- és protokolltanácsadója, valamint Török László, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a kézműipari tagozat elnöke.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
SZEGED

Ilyen látványos a sok színes hőlégballon Szeged felett

Több mint száz versenyző vesz részt a nemzetközi versenyen.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

Idén Szeged ad otthont a Hőlégballon Európa-bajnokságnak, melyet 15 év után rendeztek újra Magyarországon. (Az esemény szeptember 18-ig tart.)

A nemzetközi versenyre (XXII. FAI Hőlégballon Európa-bajnokság 2021) több mint 100 ballon nevezett Európa számos pontjáról, összesen 23 országból érkeztek a versenyzők.

Európa-bajnokságon először indult örmény hőlégballon pilóta, de a résztvevők között van többszörös világ- és Európa-bajnok, ifjúsági világbajnok, ötszörös Európa-bajnok, női Európa-bajnok, tizenkilencszeres holland, nyolcszoros osztrák, hétszeres belga, hatszoros magyar, ötszörös angol, lett és négyszeres francia bajnok is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

Szeged meglepő nézőpontból reggeltől estig

Régi villamos, virágzó Tisza-part, kivilágított dóm – sok-sok részletet és szépséget mutatunk a Napfény városából.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. augusztus 09.


Link másolása

hirdetés

A kedvelt alföldi város rengeteg témát ad egy fotósnak. A megszokott témák - a belváros és a Dóm - mellett látványos modern épületek, vagy elrejtett apró részletek is felfedezésre várnak. Lássuk, mi mindent érdemes megnézni, ha van egy napunk Szegeden a csavargásra:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: