hirdetés

SZEGED

Fehérarcú sátánmajom született a Szegedi Vadasparkban

A fehérarcú sakinak is hívott dél-amerikai főemlősöket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a vadaspark.
MTI, fotó: zooszeged.hu - szmo.hu
2021. január 27.

hirdetés

Fehérarcú sátánmajom (Pithecia pithecia) született a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes kölyköt anyja gondosan neveli - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Bartica, a skót Edinburgh-i Állatkertből származó fehérarcú sátánmajom nőstény legújabb kölyke január 3-án jött világra. Nemét a gondozók egyelőre nem tudják, de ez hamarosan ki fog derülni, ugyanis míg a hímek sötét bundájuk mellett valóban fehérarcúak, addig a nőstények szürkésbarnás színűek, az arcukon is.

A fehérarcú sakinak is hívott dél-amerikai főemlősöket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a vadaspark. A szülők származása sokat elárul a programok működéséről és az állatkertek közötti együttműködéséről egy-egy faj sikeres szaporítása érdekében.

Az anya ugyanis a dél-angliai Lympne állatkertjében született, onnan került hatévesen északra, Skóciába, ahonnan három évvel később érkezett Szegedre. Az apa egy évvel fiatalabb nála, a szintén angliai Howletts Állatkertben született, onnan utazott hároméves korában az írországi Dublini Állatkertbe, majd 15 évesen Szegedre. Kettőjüknek 2011 óta hét kölyke született, közülük kettő elpusztult, a legidősebb Franciaországba került, a többiek még együtt vannak a családdal, amíg a programot vezető szakember nem dönt további sorsukról. Az állatkerti állatok így gyakorlatilag egy populációnak tekinthetők egy-egy adott program keretében, ahol a szállításuk és párosításuk is tervszerűen zajlik.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEGED

„Ha fölemelem a kezem, elsötétül tőlük az ég” – olyan sok bagoly röppen fel egyszerre az algyői portán

Negyven-ötven erdei fülesbagoly tölti a telet egy algyői ház udvarán. Öt évvel ezelőtt szoktak oda. Makón pedig hosszabb ideje nappaloznak tömegesen a könyvtár mögött.
Bakos András cikke - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Azt biztosan nem lehet tudni, hogy miért húzódnak be ilyenkor lakott területre, és miért vannak együtt, de hamarosan az egész országban megszámolják őket.

– Ha kimennék oda, és fölemelném a kezem, elsötétülne az ég, annyi bagoly repülne föl egyszerre – mondja Borbélyné Pannika. Ezt nem akarjuk, így is látjuk, milyen sűrűn ülnek az ágakon. Csak a borostyánnal beborított fa lombjába nem látunk bele, Pannika szerint ott is vannak. Jó néhány már attól fölröppent, hogy beléptünk a portára, elmentünk alattuk, a melléképületbe.

Vagy az idegenek látványa, vagy eleve a mozgás nyugtalanító. Harminc-negyven erdei fülesbagoly biztosan telel ezen az udvaron és a kertben.

– Nem mindegyik ennyire ijedős. Amikor disznót vágtunk, vagy mást csináltunk itt az udvaron hosszabb ideig, volt, hogy egészen közel, a fenyőfa ágán ült némelyik. Nézett minket, de nem látszott, hogy félne tőlünk. Nyilván ez öregebb lehetett.

Borbély Jánosék portája a Csongrád-Csanád megyei Algyőn majdnem egy hold nagyságú. A portán földszintes épületek vannak, a szomszédos házak között is csak egy nagyobb akad, mégis viszonylag szélvédett hely ez.

A tulajdonosok öt éve vették észre, hogy néhány erdei fülesbagoly náluk telel. Az elsők odabenn, a fenyő ágain ültek. Évről évre egyre többen lettek. Most már az utcai fákon is vannak tizenöten-húszan.
Ez Algyő egyik legforgalmasabb utcája, de a baglyokat nem zavarja az ember. A szerző felvétele

A közelben máshol nincsenek, pedig egészen nagy, sűrű fenyőfák is toronylanak az utcában, és a faluban is. A baglyok kötődnek ehhez a portához, talán azért, mert a korábbi években is itt töltötték a telet. Nem keresnek más helyet, akkor sem, ha a tömeg miatt a benti fákon nem férnek el, és kiszorulnak az utcára.

hirdetés

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) nevével ellentétben nem a sűrű erdőt, inkább a ritkásabb facsoportokat, parkokat, temetőket szereti.

Novembertől márciusig csapatokban telel, a lexikon szerint „városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön”, talán azért, mert azt télen se járja át olyan könnyen a szél. Mivel a legtöbb ilyen valamikor karácsonyfának vett gyökeres fenyő volt, akár azt is lehetne hinni, az erdei fülesbaglyokat az ember szoktatta hozzá, hogy lakott területeken teleljen. Ez valószínűleg nem így van.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt mondja – és erről az algyői portán is meggyőződhettünk –, hogy ahol összegyűlnek, lombhullató fákon ugyanolyan szívesen nappaloznak. Makón is ilyen helyet találtak maguknak évekkel ezelőtt: hol máshol, mint a könyvtár mögött, a Csanád vezér tér kockaházai által körbevett kis területen, szintén nyírfákon.

A bagolycsapatok állhatnak néhány egyedből és több tucat madárból. Túrkevén – amelyet az MME Magyarország bagolyfővárosának nevez – és Kisújszálláson az ezer főt is meghaladja a létszám.

Azt, hogy miért költöznek télre az ember közelébe, pontosan nem lehet tudni.

Az egyik oka talán az lehet, hogy a falvak, városok kertjeiben és a település szélén lévő réteken, szántókon mindig van elég egér, mezei pocok. Ha viszont a lakott területek szélén vagy azon kívül, magányos fákon töltenék a nappalt a csupasz ágakon, arra fölfigyelne a parlagi sas, a héja, az egerészölyv, a kerecsen- és a vándorsólyom. Ezek a ragadozók veszélyt jelentenek a réti és erdei fülesbaglyokra. A faluba, városba azonban ezek közül csak a héja látogat be. A többiek messze kerülik az embert.

Erdei fülesbagoly közelről, a természetfotós felvételén. Fotó: Orbán Zoltán

Az nem kérdés, hogy az ember örülhet-e a baglyok jelenlétének. Egy telelő erdei fülesbagoly naponta két-három, fagyos időben több kisrágcsálót eszik. Száz madár három hónapos telelése alatt 18-54 ezer egeret, pockot fog meg az ember közelében. Nyugodtan lehet számolgatni a meg sem született szaporulatot is, hiszen a kisrágcsálók néhány hetes korukban már ivarérettek.

Kevesebb mérget kell használni a baglyoknak köszönhetően.

Kinn lehet hagyni a kukoricadarás zsákot. Nem lesz kirágva reggelre, mint ott, ahol vannak egerek – mondja Borbélyné Pannika. Az ő viszonyuk úgy alakult a baglyokkal, hogy már tavasztól őszig is itt marad jó néhány példány a portán, a kertben. Az együttélést korrektnek lehet nevezni. A fák alatt ugyan rengeteg a bagolyköpet és a piszok, de oda nem kell menni. Borbélyék attól, hogy ilyen lakóik vannak, nem járnak lábujjhegyen a portán.

– A ház mellett álló nagy fenyőket az udvaron nemrég kivágtuk. Nem a baglyok miatt, hanem azért, mert már nem értünk föl lenyesni a tetőre lógó ágakat, és a fenyők gyökere nem megy mélyre – magyarázza Pannika. – Nem akartuk, hogy egy erősebb szél esetleg rádöntse a tetőre valamelyiket.

A fenyők kivágása nem zavarta meg a baglyok telelő szokását. Találtak maguknak új helyeket a portán, kitartanak. Az óvodások néha eljönnek ide baglyot nézni. Az utcán is megállnak az emberek, veszik elő a telefont. A fotók felkerülnek a közösségi oldalra. Aki hajnalban jár dolgozni, és teheti, erre kanyarodik, hogy lássa, amikor a baglyok visszaérnek az éjszakai vadászatból. Lehet őket számolgatni.

Algyő, délelőtt 9 óra. Az egyik alszik, a másik nézi, ahogy a mobiltelefonnal babrál a fa tövében az ember. A szerző felvétele
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület évek óta szervez országos szinkronszámlálást, a lakosság bevonásával. Ez 2021-ben január 29-től február elsejéig tart, péntektől hétfőig. Az egyesület természetbarátok, családok, baráti társaságok és óvodák, iskolák segítségére számít. Az MME honlapjáról le lehet tölteni a jelentőlapot, ami okostelefonon is kitölthető.

Akinek kérdése van, az az [email protected] emailcímre küldött levélben érdeklődhet. Az adatok ilyen gyűjtés mellett nyilván csak tájékoztató jellegűek, de az azért jellemző, hogy 2020-ban Magyarország 631 településén, 871 helyszínen 16 ezer 82 erdei fülesbaglyot számoltak meg.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEGED
A Rovatból
hirdetés

Miért hívják a Napfény városának? - 10 érdekesség Szegedről

Az is kiderül, hogy miért volt fontos a sóhajózás, de megtudhatod, hol van az ország legmélyebben fekvő pontja.
Fotó: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. február 15.

hirdetés

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, a Napfény városa. Tudtad, hogy a Tisza mekkora pusztítást végzett itt? És hogy mióta van villamos a városban? És arról hallottál, hogy ez az ország legmélyebben fekvő városa?

Íme 10 különlegesség Szegedről, amit érdemes tudni róla.

1.

Hatalmas pusztítást végzett Szegeden az 1879-es árvíz. Ám a mai városképet mégis ennek a természeti katasztrófának köszönhetjük. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult. Az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Az ár után Ferenc József a látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. És a császár megtartotta ígéretét. Az elpusztult épületek helyén újakat építettek, és egy modern város jött létre. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segített az újjáépítésben, ennek emlékét őrzik a nagykörút egyes szakaszainak elnevezései.

2.

Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Az újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon.

hirdetés

3.

Éghajlata szubmediterrán, azaz a nyár forró, a tél általában enyhe. A térségre jellemzőek az időjárási szélsőségek. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „Napfény városának”.

4.

A vidék vonzotta őseinket is. A kiváló adottságok miatt korán megtelepedtek itt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Ez volt a legalkalmasabb hely az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására, hiszen fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak itt. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt.

5.

Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

6.

A Csillagbörtönként ismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át.

7.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos és a menetdíj elég drágának számított akkoriban. A villamosok ráadásul ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Jelenleg összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

8.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Több mint egymillió könyvet és folyóiratot tárolnak, egy részük angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz is.

9.

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika. Termesztéséhez kiváló a Dél-Magyarországi éghajlat, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike.

10.

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, a „szögedi papucs”. Sokáig volt a szegedi népviselet egyik fontos kelléke. A készítése apáról fiúra szállt. A terméket sokféle motívummal és díszítéssel készítették, de azonos volt a szerkeze, amely tartós és a nagy igénybevételt is jól bírja. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.

Forrás: Wikipédia

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

„Mintha aranyporral szórták volna be” – Szeged ősszel is az egyik legszebb magyar város

A város ősszel úgy néz ki, mintha egy tündér aranyporral hintette volna be.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2020. november 24.

hirdetés

Szeged minden évszakban lenyűgözi az arra járót. A sok park, a rengeteg virág, a hatalmas fák, a belváros gyönyörű épületei, a folyópart mind-mind sétára csábítanak. Ősszel azonban olyan lesz a város, mintha aranyporral szórták volna be. A levelek sárgás-narancsos színei csakúgy ragyognak a napsütésben.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

Házhoz gurulnak a túrógombócok Szegeden, közel 140 féle variációból választhatsz

Ki ne lenne odáig a könnyű, lágyan remegő túrógombócért? Gyerekkorunk kedvenc édessége reggelire és desszertként fogyasztva is tökéletes választás lehet.
Gergő írása a SunsEaty blogon - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés
G&B, azaz Gergő és Bandi. Két ember, akiket a közös szenvedélyük, a hamburger és a Forma-1 hozott össze. Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy a munkahelyi ebédszünetekben tett felfedező utak során szerzett kulináris élményeket igyekeztek a kollégákkal is megosztani. Aztán arra gondoltak, hogy szélesebb kört is érdekelhet, hogy hová érdemes betérni, ha valaki gyorsan szeretne enni valami igazán finomat... Elsősorban Szegeden, vagy bárhol máshol, ahova eljutnak. Az élményeiket pedig közreadják a SunsEaty blogon.

Gondoltátok volna, hogy nem csak porcukros vagy netalán fahéjas lehet? Tamás

közel 140-féle gombócvariációt álmodott meg,

és majd 3 évnyi előkészület és kísérletezés után úgy döntött, hogy november 23-án akkor is megnyitja a Gombóc Túróbár Manufaktúrát, ha a körülmények nem éppen kedvezőek.

A történet úgy kezdődött, hogy Tamás húsz évnyi vendéglátós múlttal és hét évnyi külföldön szerzett tapasztalattal a háta mögött elérkezettnek látta az időt, hogy hazaköltözzön, és végre saját vállalkozást indítson. Már csak azt kellett eldönteni, hogy szendvicsezőt nyisson vagy a briteknél akkor már népszerű, bubble waffle árusításába fogjon.

Egy este londoni lakásukban párja, Tamara meleg túrógombóccal várta, melybe beleharapva Tamás úgy érezte, hogy végre-valahára megtalálta azt, amit keresett.

hirdetés

Az elhatározás megszületett, mi pedig a gombócokat megkóstolva nagyon örülünk, hogy nem a bubble waffle mellett döntött.

A hazaköltözést és a hosszas előkészületeket követően a fiatal pár a Feketesas utca 17. szám alatt talált magának üzlethelyiséget, amely pici, de praktikusan berendezett, a falakon a jól felismerhető logó kék, fehér és pink színei köszönnek vissza. Ottjártunkkor az előkészületek utolsó simításai még hátra voltak, ezért nektek is hagyunk némi felfedezni valót.

Ahhoz, hogy november 23-án meg tudjanak nyitni, a forgatókönyvön is változtatni kellett, így kiszállítással és elviteles kiszolgálással rajtolnak majd. Akik elviteli szándékkal érkeznek, az első napon apró ajándékra is számíthatnak.

A kóstolást a

"Klasszikus" túrógombóccal

kezdtük, azt valljuk ugyanis, hogy minden az alapokon múlik. Tamás elmondta, hogy a gombócok 91%-a túró, tojás pedig egyáltalán nincs bennük. Már az első harapásnál érződött, hogy egyáltalán nem túloz, a gríz szinte alig észrevehetően van jelen. Az otthon megszokottnál puhább és légiesebb túrólabdák belül nem cukrozottak, vagyis csak akkor édesek, ha a porcukorral kikevert tejfölbe mártogatjuk őket. Az édesítés terén szerencsésen megtalálták a középmértéket, de a biztonság kedvéért minden pulton porcukorszórók sorakoznak az igazán édesszájúak számára.

A nagy klasszikus után az új hullám vizein eveztünk tovább.

Az "Oreo" névre hallgató gombóc egy igazi vagány,

amely a fekete bundának köszönheti rosszfiús külsejét. A gombóc belseje itt is csupa túró, de az élményt tovább fokozzák a roppanós kekszdarabok. A mártáson is csavartak egyet, ugyanis az édes tejfölt mascarponéval keverték ki, amitől sűrűbb és krémesebb állagot kapott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: