HÍREK
A Rovatból

Törvényt módosítanának, újra állami kézbe tennék az egyetemeket – így reagáltak az ellenzéki pártok az Erasmus-program leállítására

Az EU bekeményített, de döntésével az Orbán-kormány miatt sok tízezer magyar diákot fosztanának meg attól, hogy részt vehessenek az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.


Mi is beszámoltunk róla, hogy kizárja az Erasmusból azokat a magyar egyetemeket az unió, amelyek alapítványi fenntartásúak. Brüsszel azért hozta ezt az intézkedést, mert a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai — amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek — teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában.

A hírre máris reagáltak az ellenzéki pártok. A DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP is felemelte a szavát az ellen, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban politikusok is részt vesznek.

A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk

egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.

Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány „politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta” az állami egyetemeket.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal

felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.

A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és „a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban”.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közölte, arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát - a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze -,

a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.

„Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására - anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei” - írta Cseh Katalin.

Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.

Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem.

Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként

az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi

- közölték.

A Párbeszéd szerint „a korrupt és kormányzásképtelen Fidesz bűneinek az árát megint a diákok fizetik meg”.

„Amíg az Orbán-kormány továbbra is a fideszes haverok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, addig az EU felfüggeszti az alapítványi egyetemeken a magyar diákok külföldi tanulását segítő Erasmus-programokat” - írta közleményében a párt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lefejezéssel fenyegették a gyöngyösi Lázárinfón tüntető egyik roma aktivistát, de állítása szerint hiába ment a rendőrségre feljelentést tenni, elküldték
Az aktivista már 10 éves, autista fiát sem meri kivinni az utcára a félelemtől. Pedig egy ügyvéd szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna eljárni az ügyben.


Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,

a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.

„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.

„Megkaptam ezt a bélyeget, hogy bűnözőnek kiáltottak ki, holott életemben nem voltam egy napot sem börtönben, soha nem voltam büntetve, és nyilván kihatással van a magánéletemre”

– fogalmazott.

Az aktivista az elmúlt napokban annyi fenyegetést kapott, hogy már csak akkor mer kimenni az utcára, ha muszáj. Főleg azért, mert gyakran 10 éves, súlyosan autista fiával közlekedik, és attól tart, nem tudná megvédeni egy támadás esetén. Elmondása szerint leginkább egy férfi videói ijesztették meg, aki részletesen beszélt arról, hogyan bántaná a hozzá hasonló nőket. Az egyik felvételen a férfi arról beszél, hogy „mindet koporsóba kell tenni. Kitépni a hajukat, levágni a fejüket.”

Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hétfőn elment a rendőrségre feljelentést tenni, ám onnan állítása szerint elküldték.

„A panaszkezelő irodában a hölgy azt mondta, hogy csak a bíróságon tudok eljárást indítani becsületsértés miatt” – idézte fel a történteket Sikos Katalin.

Az RTL Híradó által megkérdezett Tran Dániel ügyvéd szerint a rendőröknek intézkedniük kellett volna. A jogász elmondta:

„Aki mással szemben erőszakos cselekmény elkövetését helyezi kilátásba, akár szóban, akár írásban, az bűncselekményt követ el, nevezetesen a zaklatás második fordulatos alapesetét.”

A Büntető Törvénykönyv ezt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti. Az ügyvéd hozzátette, ilyen esetekben a magyar jogszabályok alapján akkor indulhat eljárás, ha a sértett 30 napon belül kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi választ az ügyben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén egy balatonalmádi fórumon a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette, akik szerinte a vonatmosdók takarítására lennének alkalmasak.

A kijelentés országos felháborodást váltott ki, ami után a miniszter bocsánatot kért. A gyöngyösi Lázárinfón feszült hangulatban tiltakoztak a kijelentés ellen, mire a kormányoldal, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is arról kezdett beszélni, hogy a Tisza Párt „bűnözőket” és „fizetett provokátorokat” vezényelt a helyszínre.

A Tisza Párt és Magyar Péter visszautasította a vádakat. A kormánypárti narratívának ellentmond az is, hogy

a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábban közölte: a gyöngyösi rendezvényen senkit nem igazoltattak, így rendőrségi adatbázisból sem azonosíthattak „bűnözőket”.

Az ügyben most az a kérdés, hogy Sikos Katalin tesz-e 30 napon belül írásbeli magánindítványt, és a hatóságok a súlyos fenyegetések ellenére indítanak-e nyomozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára bejelentése: a letartóztatott alpolgármester lesz a DK képviselőjelöltje a Fejér megyei 5-ös körzetben
A dunaújvárosi alpolgármestert milliós vesztegetéssel gyanúsítják egy közbeszerzés miatt. A DK koncepciós eljárásról beszél.


„Nem hátrálunk, nem engedünk” – jelentette ki Dobrev Klára hétfőn Dunaújvárosban, miután bejelentette, hogy

a vesztegetéssel gyanúsított és nemrég egy hónapra letartóztatott alpolgármestert, Mezei Zsoltot a pártja a történtek ellenére is elindítja az áprilisi választáson

a Sárbogárd központú, Fejér megye 5-ös számú választókerületben.

Dobrev Klára szerint koncepciós eljárás zajlik, és hozzátette: „a hazug vádak végül ugyanúgy el fognak bukni a bíróságon, ahogy más DK-s politikusok elleni vádak is elbuktak”.

A DK elnöke a Tisza Pártot is bírálta, mondván, az április 12-i választás lassan már nem is arról szól, hogy leváltsák az Orbán-rendszert, hanem arról, hogy „ki tudja jobban eltüntetni a baloldalt”.

A rendőrség még január végén tartott házkutatást Mezei Zsoltnál, akit az ügyészség aznap hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával hallgatott ki.

A gyanú szerint az alpolgármester egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan előbb havi 500 ezer, majd később 5 millió forintot kért egy cégtől. A Fővárosi Törvényszék múlt hét elején rendelte el Mezei letartóztatását február 28-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk