Nagy Feró 80 éves: Így lett a rendszer ellenségéből a hatalom kedvence
Ma, január 14.-én, a 80. születésnapján a magyar rockzene egyik leginkább polarizáló figurája ugyanott áll, ahol évtizedek óta: a figyelem középpontjában. Nagy Feró története nem egyszerűen egy zenész pályafutása, hanem egy kulturális brand evolúciója, amely a Kádár-korszak tiltott pincéiből jutott el a Kossuth-díjig és a közmédia ünnepi műsorfolyamáig. A Duna World, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV is külön műsorokkal köszönti, igazolva, hogy a politikai csataterek zaján túl létezik egy életmű, amelynek hatását még a legádázabb kritikusai sem vitathatják el.
Mielőtt a közéleti szerepvállalásról beszélnénk, érdemes rögzíteni a pálya megkérdőjelezhetetlen alapjait. A Beatrice 1978 és 1981 közötti időszaka nem csupán zenekar volt, hanem egy generációs életérzés sűrítménye. Dalaik – a Jerikó, a Motorizált nemzedék, a Nagyvárosi farkas –
Míg a lemezkészítést és a terjesztést akadályozták, a Ricse-jelenség organikus úton terjedt. Ennek a korszaknak a csúcspontja és egyben szimbolikus lezárása volt az 1980. augusztus 23-i Fekete Bárányok-koncert a Hajógyári-szigeten.
A Beatrice, a Hobo Blues Band és a P. Mobil közös fellépésére több tízezer ember volt kíváncsi. A rendszerváltás után a márka újrapozícionálta magát:
2021-ben Nagy Feró Kossuth-díjat kapott, az indoklás szerint életműve „generációk ízlését formálta, a rendszerváltoztatás korának fontos témáit a zene nyelvén megszólaltatva”.
És éppen itt érkezünk el ahhoz, ami a legtöbb vitát kiváltotta: Feró sosem választotta el a rockzenét a politikától, és a rendszerváltás utáni szerepvállalása végletesen megosztotta a közönséget. Önmagát azonban következetesen független szereplőként határozza meg.
– mondta egy interjúban, hozzátéve: „Nekem senki nem mondja meg, mit gondoljak és mit beszéljek.” Ezzel párhuzamosan a kormányoldal narratívájához illeszkedő rendszerkritikát fogalmaz meg. „Most azért vagyunk rendszerellenesek, mert az Európai Unió ellen vagyunk. A rockzene mindig is politizált” – jelentette ki a Magyar Nemzetben. A Kossuth-díj hírére az ellenzéki oldalon heves kritikák fogalmazódtak meg. A megosztottságot tovább mélyítették a retorikai túlkapásai, mint amikor egy televíziós műsorban a miniszterelnökkel kapcsolatban azt mondta: „…nem a miniszterelnököt lőtte fejbe, mert őt nem lehet fejbe lőni, az kibírná” – hangzott el a Hír TV-ben.
Az Alap nevű TikTok-csatorna riportere a tavalyi Békemeneten kérdezte Nagy Ferót a Szőlő utcai javítóintézet körül kirobbant botrányról.
A beszámolók szerint Nagy Feró először azt is felvetette, nem biztos benne, hogy „van-e ilyen botrány egyáltalán”. A kijelentés komoly közéleti és publicisztikai visszhangot váltott ki: többen az ügy bagatellizálásával vádolták a zenészt, politikai szereplők pedig még a Kossuth-díja visszavonását is felvetették.
A politikai csatározásokon túl azonban a pálya másik fele a tehetséggondozásról és a generációk közötti hídépítésről szól.
Később a mainstream médiaformátumoktól sem riadt vissza: 2010-ben az X-Faktor első évadának mentora lett, és győzelemre vitte versenyzőjét, Vastag Csabát. Kulturális beágyazottságát mutatják a színházi szerepei is: Laborc volt az 1983-as István, a király ősbemutatóján, de játszott a Hair musicalben és egy Hamlet-adaptációban is.
Ez a lázadó attitűd és önbizalom a mai napig a karakter része. Egy 2024-es interjúban az új Beatrice-lemezről beszélve magabiztosan üzent a piacnak és a konkurenciának, a Tankcsapdára utalva: „most bekapjuk őket, mint egy zsömlét.”
