Meghalt Hildebrand István operatőr, rendező, a nemzet művésze

Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan

A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg

Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.

A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.

Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.

A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.

Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.

A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.

– áll az Ingka Group közleményében.

A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.

Via Portfolio

Öt és fél órás vallatás lett a vége annak, hogy a 24.hu tudósítóját egy helybéli ellenséges ügynöknek nézte, és mindez csupán pár száz méterre történt attól a brodi szivattyúállomástól, amelynek lebombázása miatt január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába. A kritikus infrastruktúrát a nyugat-ukrajnai kisvárosban több tucatnyi, gépkarabéllyal felszerelt katona és rendőr őrzi, a lebombázott területhez vezető utat pedig lezárták.

– szögezte le egy katonai parancsnok.

A helyiek gyanakvók és szűkszavúak. „Nem hallottam semmit, nem láttam semmit, és nem akarok magával beszélgetni” – zárta rövidre a lakótelepi bolt egyik vásárlója, majd miután megtudta, hogy magyar újságíróval áll szemben, csak ennyit vetett oda az eladónak: „Orbániszt”. A feszült légkörben mégis akadt valaki, egy Mihajlo nevű férfi, aki készségesen beszélt a támadásról, mielőtt végül éppen ő riasztotta a hatóságokat.

A férfi szerint a tartály két hétig égett, és mindent fekete korom borított. Nem sokkal később már a rendőröket hívta. „Fogják el azt a fickót, ezt a fickót őrizetbe kell venni. Már úton vannak a szolgálatok.”

– írta a 24.hu.

A Barátság vezeték déli ágán január 27-én állt le a szállítás, miután ukrán közlés szerint orosz dróntámadás érte a brodi infrastruktúrát. A leállás okáról és a helyreállításról azóta is éles vita folyik. Az ukrán fél szerint a támadásban Európa legnagyobb, 75 ezer köbméteres olajtartálya sérült meg, és a rendkívüli hő a belső berendezéseket is tönkretette, ezért a tranzit lehetetlen. Ezzel szemben a magyar kormány lassúnak tartja a javítást, és úgy véli, nem történt a működést akadályozó sérülés, ezért politikai okokat sejt a háttérben.

Az egyik tiszt a beszélgetés végén arról beszélt, hogy a háború előtt szeretett volna Magyarországra utazni egy gyógyfürdőbe, majd elköszönéskor meghívta a riportert a városba, ha egyszer béke lesz. „Látogasson meg minket, ha majd egyszer béke lesz. Körbevezetem a városban.”

Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.

Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”

Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.

A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”

Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.

A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.

A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.