SPORT
A Rovatból

Magyar válogatott: „Nem jó, de nem is tragikus”

Magyarország akár még Európa-bajnok is lehet, de ehhez azért most már csoda kellene. Vasárnap Skóciát nagy gólkülönbséggel kellene legyőzni, és akkor talán lehet esélyünk a továbbjutásra.


A magyar válogatott a második meccsét is elveszítette a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon szerdán. Szoboszlaiék ezzel majdhogynem reménytelen helyzetbe kerültek: a továbbjutás már nemcsak a saját kezükben van, hanem a többi csoport eredményeitől is függ. Az biztos, hogy vasárnap a skótokat le kell győzni, és lehetőleg minél több góllal. Sikerülhet a továbbjutás? Persze. És sikerülni fog? Na, ez már egy jobb kérdés. De erről majd később.

Szinte biztos, hogy a következő napokban rengeteg elemzés születik majd arról, hogy mi történt a magyar válogatottal, miért nem volt esélyünk egy percig sem az első két meccsen. Aki látta a Németország elleni csoportmeccset, már ízelítőt is kaphatott a végén abból, hogy a szakértők szerint mi minden állhat a vártnál gyengébb szereplés hátterében.

Felmerült például az, hogy rossz a formaidőzítés, sokkal jobb lett volna a magyar csapat szempontjából, ha ezt az Eb-t fél, egy évvel korábban rendezik (!). De a műsorvezető szerint azért is nehéz már a magyarok dolga, mert topbajnokságokban szereplő játékosainkat megismerték az ellenfelek (!!). Volt olyan magyarázat is, hogy ha nem lett volna a Svájc elleni első meccs, akkor egész jó lenne ez a németek ellen vereség és főleg a mutatott játék (!!!).

Éppen csak egy dolog nem merült fel azonnal a elemzés közben: mi van akkor, ha ez a realitás? Mi van akkor, ha Svájc és Németország is jobb nálunk, és az elmúlt négy napban semmi más nem történt, csak érvényesült a papírforma? Ettől még nem lesz ez egy rosszabb, kevésbé szerethető csapat, a Puskásban sem lesznek kevesebben az őszi meccseken, éppen csak annyi történhetett, hogy helyükre kerültek a dolgok.

Szerencsére azonban volt egy józan gondolat is szerda este. Szoboszlai Dominik próbálta röviden összefoglalni, hogy mi lehetett a gond, már ha volt egyáltalán:

„Ne gondolja senki sem, hogy nem győzni és továbbjutni jöttünk ide, de fel kell mérni az erőviszonyokat, azt, milyen csoportba kerültünk és kik, milyen játékosok ellen játszunk, és reálisnak kell maradnunk. Mert lehet ez volt a probléma alapból az egész sztorival, hogy nem reálisan gondolkoztunk és túl nagy elvárásokat támasztottunk magunk felé. Mindig is próbáltam a csapatot lecsillapítani, mindenkit beburkolni, hogy magyarok vagyunk, nagyon jó 14 mérkőzés van a hátunk mögött, de azért gondoljuk végig, hogy egy Svájccal vagy egy németekkel játszunk, a skótokkal pedig még nem, de fogunk, ám az is egy jó csapat” – mondta az M4 riporterének a válogatott csapatkapitánya.

A tavaly nyáron Liverpoolba szerződő középpályás szavai kifejezetten üdítően hatottak volna, ha az elmúlt bő fél évben nem éppen ő kezdte volna fújni a továbbjutásról szóló szurkolói álmok lufiját.

„Egyet megígérhetek a csapat nevében: hogy ez csak a kezdet, és jövő nyáron csinálunk egy olyat, ami felejthetetlen lesz” – mondta a Montenegró elleni, novemberi meccs utáni emlékezetes beszédében, amikor a szurkolók között állva lehúzott egy pálinkát. Valahonnan innen indult az a várakozás, ami egészen odáig jutott, hogy az önkormányzati és EP-választás kampányának finisében azt kérdezte egy újságíró Orbán Viktortól, hogy Magyarország megnyeri-e a foci-Eb-t.

A szurkolónak pedig nem az a dolga, hogy mérlegeljen és objektív legyen, hanem az, hogy a hozzá eljutó információkból kialakítson egy képet, ami többnyire messze van a valóságtól. Olyan ez, mintha egy párkapcsolatban már nem a világ legszebb feleségének vagy legvonzóbb férjének tartanánk szerelmünket, hanem apránként elkezdenénk elemezni és szembesíteni a hibáival. Eleinte csak kényelmetlen érzés lenne, majd szép lassan összeomlana a kártyavár. Egy igazi szurkoló azonban ezt nem engedheti meg magának, a csapat és közte kötött szerződés többnyire egy életre szól, amit az állandó várakozás, az ennél általában gyakoribb csalódások, és a folyamatos légvárépítés határoz meg. A realitásnak ehhez az esetek nagy részében semmi köze.

Így juthattunk el oda, hogy a torna kezdetére a házigazda (!), korábban háromszoros Európa-bajnok (!!), a FIFA-világranglistán a magyar válogatott előtt tíz hellyel álló (!!!) Németország legyőzése szinte már nem is bravúr, hanem elvárás lett. Svájc csak hét hellyel állt előttünk a ranglistán, de ellenük a vereség a többség fejében meg sem fordult. Ugyan még nem tudjuk, hogy mi lesz a skótok elleni vasárnapi meccs eredménye, de intő jel lehet, hogy néhány héttel az Eb kezdete előtt a hasonló stílusú, de gyengébb játékerőt képviselő írek vették el a 14 meccse íródó veretlenségünket.

Hogyan juthat tovább az Eb-n akkor mégis a magyar válogatott?

„Nem jó, de nem is tragikus” – talán ezzel a Csernobil című sorozatból ismert idézettel lehetne a leginkább leírni a magyar válogatott helyzetét egy meccsel a németországi foci-Eb csoportkörének befejezése előtt.

A tornán 24 ország válogatottja vesz részt, melyeket 6 darab 4 csapatos csoportba sorsoltak. A csoportkör után 16 ország jut tovább, vagyis csak nyolcan búcsúznak: a hat csoportutolsó, valamint a két legrosszabb eredményt elérő harmadik helyezett.

A szerda esti eredmények (Németország-Magyarország 2:0, Svájc-Skócia 1:1) alapján Szoboszlaiék pont nélkül, az A-csoport utolsó helyén állnak, ami azt jelenti, hogy másodikak már biztosan nem lehetnek, mivel Svájcnak négy pontja van, Magyarország vasárnap pedig legfeljebb három pontot szerezhet. Vagyis a négy továbbjutó csoportharmadik egyik helyét kellene megszerezni.

Mivel még csak egy teljes csoportkörön vagyunk túl, így majd csak szombat este indulhat a nagy számolgatás. Azt azonban le kell szögezni: az eddig mutatott formák alapján egyáltalán nem ördögtől való, hogy Magyarország egy esetleges skótok elleni siker után ott lehet a legjobb 16 között.

A helyzetet csak a rendkívül gyenge (-4) gólkülönbség nehezíti. A feladat tehát nem csupán az, hogy a hétvégén le kell győzni Skóciát, hanem az, hogy ezt lehetőleg 2, de inkább 3 vagy több góllal kellene abszolválni. Ha ez megvan, akkor lehet esélyünk az utóbbi hetekben bereklámozott továbbjutásra.

Amennyiben a hátralévő meccseken többnyire a papírformák érvényesülnek, akkor a B-csoport harmadikja (feltehetően Horvátország vagy Albánia) 1 vagy 2 ponttal végezhet majd, és talán a C-csoport harmadikja (várhatóan Szerbia vagy Szlovénia), vagy a D-csoport harmadikja (Ausztria vagy Lengyelország) sem feltétlenül szerez majd három pontot a csoportkör végére.

A probléma csak az, hogy ez az Eb eddig a legkevésbé a papírformákról volt híres eddig. Ezért aztán hagyjuk a realitást és a légvárak építését, legyünk inkább szurkolók a következő napokban, és egyszerűen élvezzük a meccseket. Ez a legjobb, amit tehetünk. És bízzunk a csodákban. Végül is a portugálok 2016-ban úgy lettek Európa-bajnokok, hogy az egész tornán egyetlen meccset tudtak csak megnyerni a rendes játékidőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Török Gábor három szóval reagált arra, ahogy Orbán Viktor kritizálta a sportsajtót a fociválogatott kudarca után
A miniszterelnök az írek elleni vereség után az M4 Sport műsorában osztotta meg a véleményét. A politikai elemző most szűkszavúan értékelt, de korábban arról írt, hogy nem a szövetségi kapitány elküldése, hanem a rendszer átalakítása a megoldás.
DKA - szmo.hu
2025. november 21.



Török Gábor politikai elemző nem hagyta szó nélkül Orbán Viktor értékelését a magyar futball helyzetéről. A kormányfő Bognár Györggyel és Hajdú B. Istvánnal beszélgetett a az M4 Sport műsorában ahol azt mondta, a sajtó „simabeszédű”, és bátrabban, őszintébben kellene foglalkoznia a hibákkal és a szakmai kérdésekkel.

„Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Török Gábor a Facebookon reagált erre a kritikára, kiemelve a miniszterelnök szavait:

„Nem tesz jót.

- Mi a véleményük a magyar sportsajtóról?

- Sima beszédű.

- Nem kritikus?

- Nem a kritika a lényeg. Van egy olyan gondolat, hogy mégis csak egy család vagyunk, azért nagyon ne piszkáljuk egymást. Ez nem tesz jót. Szerintem bátrabban kellene azt mondani, hogy...”

Orbán Viktor a beszélgetésben az írek elleni vereség utáni hangulatról azt mondta: „Az egész stadion meghalt”, ezért is vetődött fel a kérdés, hogy „van-e élet a halál után”. Kitért az utánpótlás-nevelésre és a klubok felelősségére is, az állami forrásból működő akadémiáknak azt üzente:

„Azok a klubok, amelyek... nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, azok menjenek innen, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek!”

Török Gábor, aki korábban sportújságíróként is dolgozott, már a meccs után megosztotta a véleményét. Szerinte nem a szövetségi kapitány személye a legfontosabb kérdés.

„A kapitányt el lehet küldeni, lehet, hogy küldeni sem kell, mert megy magától. Aki tartós változást szeretne, annak inkább azt kellene átgondolnia, amit a számok mutatnak: hogy a soha nem látott mennyiségű közpénz és a soha nem tapasztalt politikai figyelem ellenére hol tart ma a magyar labdarúgás a tehetségek kinevelésében és menedzselésében” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Marco Rossi menesztése helyett „kevesebb urambátyám és sikerpropaganda, több verseny és tudás” kellene.

Kritikák azonban nemcsak az elemzőtől, hanem a miniszterelnök kedvenc újságjának számító, állami tulajdonú Nemzeti Sportban is megjelentek.

A lap véleménycikkei arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar labdarúgásba öntött sok milliárd forint sem hozott áttörést. Az egyik szerző szerint „a honi képzésre a jelentős anyagi befektetés mellett a csekély hasznosulás a jellemző”.

A vitát a magyar válogatott vasárnapi, Írország elleni vb-selejtezője robbantotta ki. A csapat a Puskás Arénában a 96. percben kapott góllal 3–2-re kikapott, így a csoport harmadik helyén végzett, és sorozatban tizedszer maradt le a világbajnokságról.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Kijutott a foci-vb-re a 155 ezer lakosú szigetország: drámai meccsen harcolta ki az indulást Curacao
A Jamaica elleni 0-0-s döntetlen a mennyországot jelentette a mindössze 444 négyzetkilométeres országnak. Ezzel Curaçao lesz a labdarúgó-világbajnokságok történetének legkisebb népességű résztvevője.


Sporttörténelmet írt a 155 ezer fős Curaçao fociválogatottja, miután kedden egy drámai mérkőzés után kijutottak a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra.

A karibi szigetország csapata Kingstonban játszott 0–0-s döntetlent Jamaicával, ami elég volt a csoportelsőséghez és a vb-n való részvételhez.

A Holland Királyságon belül önkormányzattal bíró, mindössze 444 négyzetkilométeres ország (kisebb, mint Budapest) ezzel a bravúrral a foci-vb-k történetének legkisebb népességű résztvevője lesz, átadva a múltnak Izland 2018-as rekordját.

A drámából nem volt hiány a sorsdöntő mérkőzésen: a hazai pályán játszó Jamaica a második félidőben szinte ostromolta a kaput, háromszor is a kapufát találta el. A meccs a hosszabbításban dőlt el, amikor a játékvezető tizenegyest ítélt a jamaicaiak javára, ám a videóbíró (VAR) jelzésére visszanézte az esetet, majd visszavonta az ítéletet. A gól nélküli döntetlen a curaçaóiaknak a mennyországot jelentette.

Így örültek a játékosok a sikernek:

A történelmi bravúrt ráadásul a csapatnak a 78 éves szövetségi kapitánya, Dick Advocaat nélkül kellett véghez vinnie, aki családi okok miatt a sorsdöntő mérkőzés előtt hazautazott Hollandiába.

Advocaat ezzel a kvalifikációval a vb-k történetének legidősebb edzője lesz. „Nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, de a család fontosabb, mint a futball. Hollandiából is szoros kapcsolatban maradok a stábbal, és teljes mértékben megbízom ebben a játékoskeretben” – mondta a mérkőzés előtt. A csapatkapitány, Leandro Bacuna is jelezte a pályára lépés előtt, hogy a kapitányért is küzdenek. „Ezt az egészet együtt kezdtük el, és most együtt is akarjuk befejezni.”

A válogatott veretlenül zárta a selejtezőcsoportot. Az útjukat a múlt heti, Bermuda elleni 7–0-s győzelem kövezte ki, amivel a tabella élére ugrottak. A csapat gerincét Hollandiában született, antillai gyökerű, európai klubokban edződött játékosok adják, a selejtezők hősei a kapus Eloy Room és a középpályát uraló Bacuna testvérek, Leandro és Juninho voltak.

Curaçao lakosai hatalmas bulival, tűzijátékkal ünnepelték a vb-szereplést:

A kudarc miatt a jamaicai szövetségi kapitány, Steve McClaren a lefújás után azonnal lemondott. Az Észak-Amerikát, Közép-Amerikát és a Karib-térséget magában foglaló CONCACAF-zónából

Curaçao mellett Panama és Haiti jutott ki egyenes ágon a világbajnokságra, Jamaica és Suriname pedig pótselejtezőn javíthat.

A vb-csoportkörének sorsolását december 5-én tartják Washingtonban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Hererákkal műtötték a Soroksár 31 éves focistáját, hetekkel később már újra edzésbe állt
Kékesi Alexander egy edzésen érzett combfájdalom miatt ment orvoshoz, ahol kiderült a sokkoló diagnózis. A klubja most videóban tudatta a hírt, amelyben a focista is megszólal.


Herererákkal diagnosztizálták a Soroksár NB II-es csapatának labdarúgóját. A klub közösségi oldalán közzétett videóban Kékesi Alexander maga mesélt a történtekről, a klub pedig közleményben is megerősítette a hírt.

„Október 10-én játékosunknál, Kékesi Alexandernél hererákot diagnosztizáltak. Alex nemcsak a pályán mutat példát, hanem azon kívül is: bátorsággal és nyíltsággal állt ki, hogy felhívja a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, a szűrések és a korai felismerés fontosságára”

– olvasható a pénteken közzétett Facebook-posztjukban.

A 31 éves futballista a videóban elmesélte, hogy egy edzésen fájdalmat érzett a bal combjában, ezért orvoshoz fordult. Ekkor derült ki, hogy van egy elváltozás a bal heréjében, egy újabb vizsgálat pedig igazolta, hogy tumorról van szó. Három nappal a diagnózis után meg is operálták, eltávolították a daganatos heréjét.

Kékesi rehabilitációjajól halad, már újra a csapattal edz, és labdás gyakorlatokat is végezhet.

A rutinos hátvéd – aki a mostani szezonban eddig hét bajnokin lépett pályára Lipcsei Péter együttesében – arra is felhívta a figyelmet, hogy évente több mint ötszáz, 20 és 40 év közötti férfit diagnosztizálnak rosszindulatú heredaganattal, a prosztatarák pedig még ennél is gyakoribb. Ezért ajánlott évente vagy kétévente urológiai vizsgálatra menni, akár már fiatalon is.

„A Movember nem csak a bajuszról szól, hanem olyan történetekről, amelyek életeket menthetnek. Alex példája emlékeztet arra, hogy nem gyengeség segítséget kérni, vizsgálatra menni vagy beszélni a problémákról”

– olvasható a Soroksár SC bejegyzésében.

A hereeltávolító műtét (orchiectomia) után a versenysporthoz való visszatérés általában 4-6 hetet vesz igénybe, orvosi engedély mellett. A korai stádiumban felismert daganat esetén a beavatkozást gyakran onkológiai felügyelet követi, ami rendszeres kontrollvizsgálatokat jelent.

Kékesi Alexander története a Movember-kampány idején került nyilvánosságra, amely Magyarországon is a rendszeres urológiai szűrések, köztük a PSA-vizsgálat, a tapintásos ellenőrzés és az ultrahang fontosságára hívja fel a figyelmet.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Várhidi Péter: Volt olyan NB I-es forduló, amikor nyolcból hét meccset elcsaltak
A volt szövetségi kapitány egy friss könyvben tálalt ki a magyar foci sötét ügyeiről. Állítja, a játékosok a meccsek előtt a szállodai szobák közt rohangálva szervezhették a csalást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 22.



Döbbenetes állításokkal teli könyvinterjúban beszélt a magyar labdarúgás sötét oldaláról Várhidi Péter, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A magyar futballt időről időre megrázzák a bundabotrányok, de Várhidi most olyan mélységekről beszélt, amilyenekre eddig nem volt példa.

„A simliskedés, a bundázás valahogy mindig felbukkant az életemben, bár engem soha nem akartak belevenni semmibe” – így kezdődik Várhidi önvallomása a most megjelent *Varázsolj nekünk valami szépet* című könyvben, amelyből a Telex közölt részleteket.

Várhidi a kötetben azt állította, tud olyan bajnoki fordulóról a kétezres évek elejéről, amikor nyolc NB I.-es meccsből hét bunda volt.

Úgy gondolta, válogatott szinten csak nem mernek bundázni, de rossz érzéssel töltötte el, amikor egy U21-es meccs előtt a szállodában nagy felfordulás volt, a játékosok szaladgáltak egymás szobájába, és olyasmiket mondtak, hogy „kell még egy belső védő”.

Várhidi edzői pályafutását egy U21-es válogatott meccs törte derékba: a szerbek elleni, 8–0-s magyar vereséggel végződött Eb-selejtező, ahol ő irányította a csapatot.

„Ez a meccs örök bélyegként rajtam ragadt. Bundás, tippmixes lettem, pedig az egész történetnek a szenvedő alanya voltam” – állapította meg. Kisteleki István, az MLSZ akkori elnöke felhívta a meccs után, és megkérdezte, miért nem állította vissza a csapatot a saját tizenhatosukra. „Ott álltunk végig” – felelte Várhidi, akinek a csapata Pintér Ádám kiállítása miatt már a 27. perctől emberhátrányban játszott. Azon a meccsen egyébként a kezdőben játszott Vass Ádám is, aki egy másik mérkőzés után maga tett bejelentést bundagyanú miatt, amiért végül mégis őt vonták felelősségre.

A 2000-es évek eleji NB I-es fogadási anomáliákról már 2002 decemberében is jelent meg riport, amely a fogadási mintákról és az irodák veszteségeiről szólt. Később Várhidi legnagyobb sikere, a világbajnok olaszok elleni 3–1-es győzelem (2007) kapcsán is felmerült a gyanú: sajtóhírek szerint az UEFA monitoringrendszere fogadási anomáliákat jelzett a barátságos mérkőzésen. Vass Ádám pedig 2009-ben, egy Wales elleni 4–1-es vereség után tett bejelentést bundagyanúról az U21-es válogatottnál.

Várhidi a könyvben arról is beszélt, hogy a Sport TV szakkommentátoraként klubtulajdonosok telefonáltak be az adások alatt, és kérték számon rajta, hogyan merészel beszélni a csapatukról. A 8–0-s vereség után Várhidi edzői karrieríve megtört, dolgozott még Pécsen, Szigetszentmiklóson, Tatabányán, Gyirmóton és Ózdon, de az élvonalban már nem alkalmazták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk