UTAZZ
A Rovatból

Kantábria: Gaudí korai remeke, az őskor Sixtus-kápolnája és egy extra állatkert

Az egyik legzöldebb spanyol tartomány a természet kedvelői számára maga a paradicsom, emellett igazi csemegéket tartogat az őskori művészettől az ultramodern építészeti alkotásokig.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 18.



A Spanyolország északi részén fekvő Kantábria rendkívül előnyös természeti adottságokkal rendelkezik. Az Atlanti-óceánra néző,

280 km hosszan elnyúló tengerpartján szemet gyönyörködtető, sziklás és homokos öblök váltakoznak, hegyvidékét gyorsfolyású folyók, látványos szurdokok, 2000 méter feletti hegycsúcsok tagolják.

A kettő között húzódó széles sávon dús növényzettel borított völgyek és domboldalak húzódnak, bármerre nézünk, mindent a zöld szín határoz meg.

Szemben az óceánnal

Kantábria az egyik legkisebb spanyol autonóm közösség (5321 km²), területe Spanyolország egészének mindössze egy százalékát teszi ki. Lakosainak száma 590 ezer fő, központjában, Santanderben 170 ezren, vonzáskörzetével együtt 300 ezren élnek. Éghajlata óceáni, területének 40%-át 700 méternél magasabb hegyvidék borítja. Mészkőhegyei gyomrában több mint 9000 barlang rejlik, amelyek közül hatvanban találtak őskori leleteket. Legmagasabb pontja a Torre Blanca (2617 m), déli részén ered Spanyolország egyik legbővizűbb folyója, az Ebro.

Város a Vizcaya-öböl mentén

Ahogy észak-spanyolországi utunk előző két állomása, Baszkföld és La Rioja esetében, Kantábriára is igaz, hogy időjárása az Atlanti-óceánnak köszönhetően kiegyenlített, tavasztól késő őszig kellemes idő jellemezi. Ez manapság az utazást tervezők számára éppúgy fontos, hívogató körülmény, mint a fejlett infrastruktúra. E téren sincs hiány: a tartomány településeire, a hegyi falvakba, a tájvédelmi területekre (a tartomány 30%-a ilyen), köztük az UNESCO világörökségi helyszíneire ingyenes autópályákon, jó minőségű utakon lehet eljutni.

A tartomány fővárosa, a 180 ezres Santander önmagában sok látnivalót tartogat, egyben remek kiindulópont a vidék megismeréséhez. Különlegessége, hogy hosszan elnyúlik a Vizcaya-öböl mentén, központi részétől eltekintve többnyire nem a dombok felé, hanem oldalirányban terjeszkedik.

Képgaléria: Santander belvárosa(Fotókért kattints a képre)

Az élet központja mindig is a kikötő volt, amely a 14. században Kasztília egyik fő tengerészeti bázisává lépett elő – akárcsak a királyság déli és keleti részén Sevilla és Barcelona. Az Ibériai-félsziget északi részéről innen indultak az első hajók Amerikába, a spanyol gyarmatbirodalom területére. Majd amikor a szárazföld felé megépült az első vasút, a város akkora forgalmat bonyolított le, hogy Spanyolország Liverpooljaként emlegették. A lendület 1900-ig tartott: virágzott a kereskedelem és az ipar, és egyre erősebbé vált a felemelkedő polgárság.

A kikötő körül kialakult történelmi városmagból sajnos kevés maradt fenn, mivel 1941-ben az erős szél által táplált tűzvész a házak javát elpusztította. Mégis érdemes nekivágni: az újjáépített területen, egy 500 méteres sugarú körben (Anillo Cultural) nemcsak a városháza tekintélyes tömbje, a 13. századi katedrális, a modern fesztiválpalota, a szecessziós stílusban épült központi piac és több elegáns tér kapott helyet, hanem számos múzeum is; az üzletsorok, éttermek és kávézók, a sugárutakat övező épületek a spanyol nagyvárosok hangulatát idézik.

Egy 21. századi alkotás – a Centro Botín

A belvárossal szemben, az öböl partján magasodik a város egyik büszkesége, a 2017-ben átadott Botín Központ. A két, együttesen több mint tízezer négyzetméteres, „cölöpökön” álló ultramodern épület oldalról repülő csészealjnak, szemből pedig akár egy hatalmas nyitott könyvnek is tűnhet, amelyet átjár a fény. Egyik szárnyában többszintes kiállítótér, ajándéküzlet és kávézó, míg a másikban 300 fős előadóterem, több kisebb oktatóhelyiség és műterem kapott helyet.

A két épületszárnyat könnyű fémhidak és üvegezett lépcsősorok kötik össze, ami tovább fokozza a légies hatást. A fémesen csillogó külső felület, minden részlet és színárnyalat az átláthatóságot, a víz és a levegő egységét, közelségét hangsúlyozza. Alkotói, a párizsi Georges Pompidou Központ tervezője, a Pritzker-díjas olasz Renzo Piano és a spanyol Luis Vidal arra törekedtek, hogy a központ természetes egységet alkosson környezetével, az előtte elterülő hatalmas víztükör és a mögötte húzódó város képével.

Képgaléria: Santander, Centro Botín, El Sardinero (Fotókért kattints a képre)

A multifunkcionális létesítmény rövid idő alatt a város szimbólumává vált. Létrejöttét a Banco Santander alapítványa finanszírozta, akárcsak azokat a felszíni átalakításokat, amelyek megfelelő perspektívát és méltó környezetet teremtenek az emblematikus épület számára. Annak érdekében ugyanis, hogy tágas parkra, és ne forgalmas sugárútra nézzen a lábakon álló üvegpalota, az autóforgalmat a felszín alá, egy alagútba terelték, és kibővítették a parkot, megőrizve a benne lévő értékes fákat.

Királyi miliő

A Botín Központtól valamivel távolabb található a santanderiek egyik kedvenc tartózkodási helye, az El Sardinero. Így nevezik a városnak azt a széles és hosszú, sárga homokos partszakaszát, ahol a környező utcáktól két lépésre strandolni lehet, és strandolnak is.

A strandolás „intézménye” a 19. század második felében jött divatba azután, hogy II. Izabella királynő többször idelátogatott, hogy kúrálja bőrbetegségét. A századfordulóra Santander a felső tízezer kedvelt tengerparti üdülőhelyévé vált, egymás után nőttek ki a földből a villák és a kúriák. Sétányok, szállodák és fürdőházak épültek, megnyílt a kaszinó, egyszóval létrejött mindaz, ami e tehetős réteg szórakozását szolgálta.

A lendület tovább folytatódott, miután a közeli Magdaléna-félszigeten a város nászajándékaként 1912-ben felépült XIII. Alfonz király nyári rezidenciája, és a királyi család 1930-ig itt töltötte a nyarakat. Újabb szállodák épültek, átadták a lóverseny- és a lovaspólópályát, Santander elegáns üdülőhellyé nőtte ki magát.

Az eklektikus stílusban épült királyi palota, a Palacio de la Magdalena napjainkban kedvelt esküvői helyszín. Falai között nyári egyetem működik, az év többi részében pedig rendezvényeknek, konferenciáknak ad helyet. Elegáns, parkosított környezetével épp úgy kötelező látnivaló, mint a kikötő köré épült belváros.

Képgaléria: Santander, Palacio de la Magdalena, világítótorony (Fotókért kattints a képre)

Festménycsodák az őskorból

Kantábria az őskőkori művészet egyik központja, területén több mint hatvan olyan barlangot tartanak nyilván, amelyekben 10.000-36.000 évvel ezelőtt keletkezett barlangrajzokat, festett és falba vésett képeket találtak. Az első és mindmáig a leghíresebb közülük a Santandertől 30 km-re lévő Altamira-barlang, amely egyszerűen kihagyhatatlan látnivaló!

A barlangot és a benne lévő ábrázolásokat 1879-ben fedezte fel egy amatőr spanyol paleontológus, Marcelino Sanz de Sautuola, aki, tudván a barlang létezéséről, egy alkalommal őskori eszközök keresésére indult. Még a barlang előtt tartózkodott, amikor beljebb merészkedő nyolcéves kislánya, María észrevette a barlang tetejére festett ugró, hempergő és fekvő bölények, mamutok, vadlovak, szarvasok és vaddisznók képét, és felkiáltott: „Nézd papa, bikák!”

A férfi tudományos közleményben publikálta felfedezését, azt azonban a kor tudósai határozottan elutasították. A barlangképeket egyesek hamisítványnak, mások ókori eredetűnek tartották, eredetiségüket csak akkor – 14 évvel Sanz de Sautuola halála után – ismerték el, amikor 1900 körül Dél-Franciaország területén több hasonló barlangot találtak.

A felfedező igazát később igazolták a szénizotópos kormeghatározó eljárások, amelyek szerint a barlang festményei, az emberiség történetének első műalkotásai időszámításunk előtt 15.000 és 12.000 között jöttek létre, és a magdaléni kultúra idején élt ősemberek gondolkodását, életét tükrözik. Elkészítésükhöz faszenet és földfestékeket, vas-oxidot és okkert használtak. A finomra zúzott alapanyagot többnyire vízzel keverték össze, ezt vitték fel ecsettel vagy az ujjukkal, követve az ábrák kőbe karcolt körvonalait.

Az Altamira-barlang mennyezetén lévő alkotások mennyisége és minősége valóban elképesztő. Nem véletlenül került fel elsőként, 1985-ben az UNESCO világörökségi listájára, amit 2008-ban a környék kilenc további barlangja követett.

Képgaléria: Altamira-barlang (Fotókért kattints a képre)

A barlangtól kétszáz méterre épült fel az Altamira Múzeum, itt láthatók az eredeti barlangrajzok élethű másolatai. Azért „csak” a másolatok, mert a tömeges érdeklődés – az évente ideérkező több százezer látogató lélegzete és testhőmérséklete – megváltoztatta a barlang mikroklímáját, és a barlangrajzok fokozatosan veszítettek eredeti szépségükből. Ennek megakadályozására átmeneti bezárásokkal és a látogatók számának korlátozásával próbálkoztak, de ez nem volt elegendő. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy az eredeti barlangot manapság csak a kutatók látogathatják, és rajtuk kívül hetente mindössze öt szerencsés személy, azok, akik elérték a korlátozáskor meghirdetett várólista elejét.

A múzeumban a látvány épp olyan belső térben és olyan élénk színekkel tárul elénk, mint amilyent a kis María 148 éve megpillantott. A rekonstruált barlang legcsodálatosabb része ez a Nagyteremként elnevezett rész, amelynek mennyezete vörös, fekete és okkersárga állatképekkel és szimbólumokkal van telefestve és -vésve. A látvány lélegzetelállító. Pontosan kivehető az arányos méretekkel ábrázolt sokféle állat – bölény, vadló, szarvas és mamut – minden testrésze, mozdulata. Olyan az egész, mintha egy film kockáit látnánk egymás mellett. A szomszédos folyosón folytatódik a wow-hatás, ahol a barlang egy másik, szűk részének mása látható: az, ahogy az ősember a barlang egyenetlen falán, azt megfaragva, megcsiszolva egy-egy emberi koponyát, maszkot vagy állatfejet alakított ki.

A páratlan leletet a francia Joseph Déchelette, a kor neves archeológusa az őskori művészet Sixtus-kápolnájának nevezte. A barlangot felkereső Pablo Picasso pedig leszögezte: „Az Altamira után minden dekadensnek tűnik.”

Zöld Spanyolország

España Verde – a beszédes elnevezés azt az ökoturisztikai összefogást takarja, amelyet Spanyolország négy Atlanti-óceánnal határos északi autonóm közössége, Baszkföld, Kantábria, Asztúria és Galicia hozott létre. Kínálata ezek természetvédelmi területeit, nemzeti parkjait és az UNESCO geopark minősítésű részeit öleli fel. A lelassulást, szemlélődést lehetővé tevő, több mint 2000 km hosszú útvonal nemcsak a geológiai és természeti látnivalókat érinti, hanem a kulturális és az épített örökség főbb állomásait is – az érintetlen öblöktől a szárazföld belsejéig.

Nyaraló, színes kerámiaruhában

Kantábria másik gyöngyszeme Antoni Gaudí nevéhez fűződik. A világhíres katalán építész mindössze 30 éves, amikor megbízást kap arra, hogy tervezzen nyári rezidenciát egy tehetős, Kubában meggazdagodott jogász és politikus számára a mind divatosabb tengerparti nyaralóhelyre, Comillasba. A pénz láthatóan nem volt akadály, a fantázia szabadon szárnyalhatott, ennek eredményeként a háromszintes épület sokféleképpen tükrözi megrendelője egyéniségét. Mivel agglegény volt, a ház lakószintjére mindössze egy hálószoba került, a természet- és zeneszeretetét pedig az üvegház és a nappaliként is funkcionáló zeneszoba szolgálta ki.

Az épület, amely szembetűnő megjelenése után kapta az El Capricho (Szeszély) nevet, Gaudí első önálló munkája. Mindössze két év alatt, 1883-1885 között készült el modernista stílusban, számtalan utalással leendő tulajdonosának két szenvedélyére, a zenére és természetre. Ez alaposabb szemlélődés eredményeként válik érzékelhetővé, az épületet ugyanis tetőtől talpig ragyogó, színes kerámia borítja, nem is akárhogyan. A falakon élénksárga napraforgófejek és zöld levelek futnak körbe egymás felett öt sorban, a kottavonalakat utánozva. Az ólomüveg ablakokon és az oszlopfőkön állatfigurák, virágok és növények láthatók, a kovácsoltvas erkélyeken és balkonokon hangjegyekre és zenei kulcsokra emlékeztető alakzatok kanyarognak.

A háromszintes, 720 négyzetméteres, minaretszerű toronnyal megtoldott épület Gaudí orientalista korszakának egyik kiemelkedő darabja. Igényes anyagokkal dolgozott: a márványlapok Olaszországból, a kandallók Angliából érkeztek, a helyiségeket kubai tölgyfából készült kazettás mennyezet borítja; kivéve a zeneszalont, ahol az akusztika volt az elsődleges szempont. Mindent átjár a fény, valamennyi díszítő elem, praktikus megoldás és faragott bútor Gaudí végtelen kreativitását bizonyítja.

Képgaléria: Gaudí első önálló alkotása, az El Capricho (Fotókért kattints a képre)

Egyszerre zoo és szafaripark

A tartomány egy másik, a maga nemében ugyancsak páratlan helyszíne a Santandertől 15 km-re lévő Cabárceno Természetvédelmi Park, amelynek óriási, 750 hektáros területén egyáltalán nem a megszokott körülmények között láthatjuk az állatokat. Ez ugyanis egy állatkert és egy szafaripark elegye, amely 1989-ben jött létre egy felhagyott, külszíni fejtésű vasbánya területén. A kezdeteket jellemző Marsbeli táj azóta eltűnt, a vöröses, vasoxidos földet botanikusi gondossággal összeválogatott növényzet és kiterjedt úthálózat borítja. Az így kialakult dimbes-dombos vidéken kaptak helyet az állatok, félig szabad körülmények között. A parkban öt kontinens százhúsz állatfaja él, közülük sok más fajokkal közös, nagy területen.

A park minden korosztály számára kivételes élmény, akár egy egész napot el lehet benne tölteni. A terület 25 kilométeres úthálózattal rendelkezik, autóval, kerékpárral vagy gyalog egyaránt bejárható. Emellett két függőlift is rendelkezésre áll, használatuk benne van a belépő árában. A park működésének fontos része az ismeretterjesztés. Ennek jegyében lehetőség van például arra, hogy családok és baráti társaságok a park szakemberei vezetésével gépkocsis túrán vegyenek részt (Visita Salvaje). Ennek során alaposabban megismerhetik az állatok gondozásának részleteit, egyes helyeken beléphetnek az egyébként zárt területekre, és „kulisszatitkokat” is hallhatnak – például arról, hogy a park mi mindent tesz a kihalófélben lévő állatfajok védelme, szaporítása érdekében.

Képgaléria: Cabárceno Természetvédelmi Park (Fotókért kattints a képre)

További gyöngyszemek

– Santillana del Mar, a terület egykori központja, ahol szembejön a középkor: hangulatos, macskaköves óvárosában a házak 300-700, sőt 1000 éve épültek.

– Az égbe törő hegyek közt fekvő Potes, a hidak városa. Szűk utcáin régi, fagerendás épületek sorakoznak. A közeli Santo Toribio de Liébana kolostor a Camino északi ágának egyik fontos állomása.

– Az ország első nemzeti parkja, a Picos de Europa a hegymászók, barlangászok és túrázók paradicsoma. Kabinos felvonója, a Fuente Dé 1070 méter magasból 1823 méterre visz fel.

– Az UNESCO világörökségének része, a 60 méter mély, paleolit kori barlangrajzokat rejtő El Castillo barlang. Falain állatfigurák, emberi alakok, szögletes jelek, piros, pontszerű foltok és emberi kezek körvonalai láthatók.

– A közeli, festői völgy települése, a gyógyvizéről híres Puente Viesgo. A Gran Hotel Balneario első osztályú wellness-részlege és étterme igazi feltöltődést kínál, több napra is.

Képgaléria: Potes (Fotókért kattints a képre)

Képgaléria: Santillana del Mar (Fotókért kattints a képre)

Bővebb információk: spain.info, cantabriaspain.co.uk, cantur.com, ingreenspain.es

Mini sorozatunk korábbi részeit is érdemes elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk