UTAZZ
A Rovatból

Guggenheim Múzeum, Pintxo és egy megahíd – Irány Bilbao, Baszkföld legismertebb városa

Fedezd fel Észak-Spanyolországot, ahol vár a Sárkánykő szigete és a harangkongatás mítosza, de megismerheted Vizcaya híres tölgyfájának és Guernica pusztító bombázásnak történetét is.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 05.



Régi hiányt pótol az a nemrég elindított közvetlen repülőjárat, amely hetente kétszer hozza-viszi az utasokat Budapest és Bilbao között.

Bilbao, Baszkföld legnagyobb és legismertebb városa önmagában remek úti cél, és mivel nincsenek túl nagy távolságok, egyben kiváló kiindulási pont egy észak-spanyolországi kalandozáshoz is.

Élményből és látnivalóból pedig akad bőven – ezt példázza az a sajtóút, amelyet a Turespaña Spanyol Idegenforgalmi Hivatal és a Wizz Air szervezett októberben. Egy hét alatt előbb Baszkföld, majd két további spanyol autonóm közösség, La Rioja és Kantábria néhány nevezetes, nem egyszer szenzációsnak mondható helyét kerestük fel. Háromrészes mini cikksorozatunkban ennek az útnak az állomásait vesszük sorra. Elsőként tehát Euskadi, azaz Baszkföld megkapó világába tekintünk bele.

Rút kiskacsából szépséges hattyú

Valahogy azonnal ez a mese jut az ember eszébe Bilbaóban járva. Főleg azután, hogy fő nevezetessége, a Guggenheim Múzeum földszintjén gyorsan pergő filmkockák mutatják be, miként vált az egykori csúnya és szennyezett nehézipari település az ezredfordulóra Európa egyik legvonzóbb városává. Nem egész két percbe sűrítve lélegzetelállító élményt nyújt a múzeum születésének folyamata, szélesebb értelemben pedig az a hetvenes évek végétől végbement transzformáció, amelynek nyomán kialakult a város mai derűs, karakteres, semmi máshoz nem hasonlítható arca.

A káprázatos átalakulás kulcsa az a mesterterv volt, amelynek eredményeként gyökeresen átformálódott Bilbao gazdasága. Bezárták a környékbeli vasércbányákat, valamint az alacsony hatékonysággal működő vaskohókat és gyárakat, amelyekben a tengerjáró hajóktól a kéziszerszámokig jószerével mindent gyártottak. Kitelepítették a városközpontból a kikötőt, átépítették és közösségi terekké alakították a várost átszelő Nervión folyó partjait, korszerűsítették az úthálózatot és a tömegközlekedést, átadták a légikikötő új épületét (tervezője Santiago Calatrava), mindeközben a város életét fokozatosan áthangolták a szolgáltatásokra és a kultúrára.

A folyamat részét alkotta, hogy a város szívében, fontos közlekedési útvonalak kereszteződésében 1997-ben megnyílt a Guggenheim Múzeum, amely rövid idő alatt a város névjegyévé vált. A Frank O. Gehry által tervezett egyedi, robosztus épületegyüttes, bár hatalmas, mégis belesimul környezetébe. Látványa minden oldalról megkapó, a felületét borító, tükröződő titánlemezeknek köszönhetően pedig minden napszakban más és más képet nyújt aszerint, milyenek környezetének színei és fényei.

Képgaléria: Guggenheim Múzeum, alkotások (Fotókért kattints a képekre)

A 24 ezer négyzetméter alapterületű múzeum állandó gyűjteményének darabjaiból már az épületen kívül ízelítőt kaphatunk: a városlakók kétségtelen kedvence Puppy, Jeff Koons 12,4 méter magas, színes virágruhába öltöztetett kutyafigurája, amely az utcaszint felőli oldalon „őrzi a házat”, vele átellenben, a parti sétányon Louis Bourgeois alkotása (címe: Maman), egy óriási pókanya ácsorog. A hátteret mindehhez, a La Salve híd pillérén, Daniel Buren alkotása, a Vörös boltívek adja, amely a múzeum megnyitásának 10. évfordulójára készült, az épület melletti medence víztükrén pedig Anish Kapoor üveggömbjei táncolnak.

A 20. századi és kortárs műalkotások sora odabent folytatódik. Közülük a leglátványosabbak minden bizonnyal Richard Serra monumentális, az idő és a tér érzékelésének határait feszegető corten acél szobrai, amelyek a múzeum legnagyobb (130 x 30 m), oszlop nélküli kiállítótermében kaptak helyet. Igen érdekesek Jenny Holzer fényinstallációi, akárcsak a ghánai El Anatsui leomló, hullámzó vízfelület hatását keltő, 14 x 8 méteres, milliónyi üvegzáró fémcsíkból összeállított alkotása (Rising See).

A bilbaói Guggenheim Múzeum, amelyet a szakma a 20. század egyik legkiválóbb építészeti alkotásának tekint, önmagában is igazi látványosság. Nagyvonalú belső terei és változatos méretű kiállítótermei egy széles, magasba törő átriumot fognak közre, amelybe hatalmas üvegfelületeken át árad be a fény. A múzeumon belüli séta így duplán emlékezetes, a rendkívüli épületegyüttes rendkívüli művészeti élményeket tartogat látogatóinak.

Baszkföld és Bilbao

Baszkföld (baszk nyelven Euskadi) Spanyolország északi részén található, területe (7234 km²) nagyjából akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ez alapján az ország 13. legnagyobb autonóm közössége. Három tartományból áll, lakosainak száma 2,23 millió. Fővárosa, a baszk parlament és kormány székhelye Vitoria-Gasteiz (260 ezer fő), legnagyobb városa a 350 ezres Bilbao, amelynek vonzáskörzetében közel egymillióan élnek. Harmadik legjelentősebb városa a nemzetközi filmfesztiváljáról híres tengerparti város, San Sebastian (190 ezer fő). Mindhárom város saját repülőtérrel rendelkezik.

Baszkföld Spanyolország egyik legfejlettebb tartománya, ahol az éves nettó átlagkereset meghaladja a 32 ezer eurót (2022). Neve spanyolul País Vasco – az elnevezés a terület első lakóinak nevéből (vascones) származik. Hivatalos nyelve a spanyol és a baszk. A baszk az Európában használt legősibb nyelvek egyike, nincs ismert nyelvrokona, Észak-Spanyolország és Dél-Franciaország egyes területein beszélik még.

Pintxo, avagy tapas, na és egy megahíd

A Guggenheim Múzeum több mint egymillió látogatót fogad évente, egyértelmű jeleként annak, hogy közel három évtizedes fennállása óta nem csillapodik a Bilbao iránti hazai és külhoni érdeklődés. A mesterterv tehát – amelynek véghezvitelében számos neves építész és képzőművész vállalt részt – beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Új életre kelt a város, fellendült a kulturális és az üzleti turizmus. Bilbao kifejezetten vonzó idegenforgalmi célponttá vált, a gyarapodó bevételek pedig további revitalizációt, közjót szolgáló fejlesztéseket tettek lehetővé.

Mindez látható és érzékelhető, bármerre is járunk – akár a hangulatos, az egykor csak hét párhuzamos utcából álló, kis családi üzletekkel teli óvárosban, akár a folyó másik oldalán, a széles utcák, tágas sugárutak, parkosított terek környékén, ahol a bevásárló- és adminisztratív negyed található. Különösen estefelé indul be az élet, ám nemcsak a sokáig nyitva tartó üzletek miatt, hanem azért is, mert az egymást érő, kisebb-nagyobb bárok és éttermek jellegzetes baszkföldi étkekkel várják vendégeiket. Ezek a pintxo-k (ejtsd: pincsó), vagyis olyan falatkák, kisebb harapnivalók, amelyeket leginkább a Spanyolország más részein fogyasztott tapas-okhoz lehet hasonlítani. Mivel ezekből a pálcikákra tűzött mini és maxi szendvicsektől a sült polipig és kolbászig rengeteg variáció létezik, érdemes a velük való megismerkedésre egy körsétát, akár több órát is szánni.

Ám megéri Bilbaón kívülre is kiruccanni, mégpedig metróval (a 350 ezres városnak három metróvonala van!), hogy egy újabb csodát vegyünk közelebbről szemügyre. Ez pedig a városközponttól 16 kilométerre található Vizcaya-híd, a világ első olyan hídja (1893), amelyen az utasok és a járművek szállítása drótköteleken felfüggesztett kabinban történik. Bár már messziről szembeötlik a folyó felett átívelő vörös acélszerkezet, a „lényeg”, a néhány méterrel a víz felett lebegő gondola, a ki- és beszállás mikéntje és az átkelés maga csak a közelbe érve válik láthatóvá.

Képgaléria: Belváros, Vizcaya-híd, Pintxo-variációk (Fotókért kattints a képekre)

A híd, amely 2006 óta az UNESCO-világörökség része, számos hasonló konstrukció modelljéül szolgált Európában, Afrikában és Amerikában. A neves baszk mérnök, Alberto de Palacio, Gustave Eiffel tanítványa tervezte, hadrendbe állítva az ipari forradalom vívmányait és a helyi vasmegmunkálás hagyományait. A Nervión tölcsértorkolatában emelt „függő híd” megépítésével két legyet ütöttek egycsapásra: amellett, hogy olcsóbb volt egy hagyományos, a hajóforgalmat lehetővé tevő, magasan futó híd vagy egy alagút megépítésénél, betöltötte hagyományos feladatát is, kapcsolatot teremtett az egymással szemben lévő két település, Portugalete és Getxo között.

Lebegő kompon közlekedni – na, ez ma már igazi unikum, szóval kihagyhatatlan! A szerkezet éjjel-nappal 8 percenként ingázik ide-oda, 6 gépkocsi, több motor és kerékpár, valamint az oldalsó kabinokban mintegy 200 fő befogadására képes. A lebegésnél is nagyobb élmény viszont az, ha az ember a pillérbe épített lifttel felmegy a híd tetejére, és átsétál a 45 méter magasban kialakított, 160 méter hosszú panorámahídon. Tiszta időben egészen kivételes körkép tárul fel a folyó tölcsértorkolatában lévő tengeri kikötőtől a Bilbao körüli hegyekig és a nagyváros kontúrjaiig.

Bilbaóban, ha belefér…

Vedd be magad az óvárosba, keresd meg a katedrálist, és válogass a kézművesboltok kínálatából!

Ne hagyd ki Európa egyik legnagyobb fedett piacát! A Mercado de la Ribera három szintjén, 10 ezer négyzetméteren válogathatsz a friss áru között. Ha megéheznél, egyél egy-két pintxót, majd igyál rá egy kis baszk fehérbort, txakolit (ejtsd: csakoli).

Utazz a Norman Foster által tervezett metróval! A belvárosi állomásokat könnyű megtalálni, lejáratukat jellegzetes, csapott üvegtető borítja.

Sárkánykő szigete és a harangkongatás

Elsősorban a Trónok harca szerelmeseinek dobogtatja meg a szívét a Bilbaótól 40 kilométerre található apró baszkföldi félsziget, San Juan de Gaztelugatxe, amelynek neve annyit tesz: Szent János sziklás vára. A nehezen megközelíthető, sajátos formájú sziget volt az említett tv-sorozatban Sárkánykő szigete. Ám nemcsak emiatt vált ismertté és afféle zarándokhellyé, különleges fekvése és a hozzáfűződő legendák miatt mindig is sokan látogatták. Például azért, mert úgy tartották: aki a keskeny földnyelven áthaladva feljut a magasba, leküzdve a 241 sziklába vájt lépcsőfokot, és háromszor megkondítja a kápolna harangját, annak kívánsága valóra válik. Nem tudni, hányszor igazolódott be a legenda, de az igen, hogy a szakadatlan kongatás annyira megzavarta a környező természetvédelmi területen élő állatok – elsősorban a madarak – életét, hogy az ide ellátogató tízezreknek egy ideje már le kell mondaniuk vágyaik beteljesedésének ezen módjáról.

Úgy tartják, hogy Keresztelő Szent János ezen a partszakaszon érte el a szárazföldet, és lábának nyoma négy helyen is a kőbe vésődött. E helyek egyike a közeli Bermeo, annak is az egyetlen épen maradt középkori városkapuja. A festői település már a koraközépkorban városi előjogokkal rendelkezett, majd több mint 120 évig Vizcaya tartomány, az egykori Vizcayai uradalom fővárosa volt. Fontos kereskedelmi és halászati központtá vált, és bár egy idő után Bilbao mögé szorult, templomai és középületei, utcái és kikötője ezt a gyarapodást tükrözik ma is. A 17 ezres település rendelkezik Baszkföld egyik legfontosabb kikötőjével, míg jachtkikötőjében 350 hajó fér el.

Képgaléria: Bermeo, San Juan de Gaztelugatxe (Fotókért kattints a képekre)

Itt születtek a baszk szabadságjogok

Baszkföld három tartományának egyike Vizcaya, amely kiemelt szerepet tölt be a baszk történelemben. Mégpedig azért, mert lakosai a koraközépkorban saját, önálló jogrendszert hoztak létre. A baszk önrendelkezés alapját napjainkig e történelmi jogok képezik, amelyek a hagyomány szerint Guernica (baszk nyelven Gernika) területén jöttek létre. Itt, a városka egy félreeső, csendes parkjában található ugyanis az a hely, ahol egy tölgyfa lombja alatt az időről időre összegyűlő baszkok kialakították, majd írásba is foglalták az életüket meghatározó törvényeket. Ezeket elismerve ugyanitt a 14. századtól kezdve a tartomány urai (így 1476-ban a katolikus királyok, II. Ferdinánd és I. Izabella) ünnepélyes esküt tettek arra, hogy tiszteletben tartják a tartomány évszázados törvényeit és a baszk szabadságjogokat.

Az eredeti, 12. századi tölgyfa természetesen már nem él, 19. század végéig élt utódjának konzervált törzse a parkban egy oszlopokon álló kupola alatt látható. Még későbbi leszármazottja szintén itt található, közvetlenül a tartomány parlamentjének épülete mellett. Követve az évszázados hagyományt napjainkban is itt teszik le hivatali esküjüket a terület újonnan megválasztott kormányzói. Ezért látható a Guernica-fa, a baszk nép szimbóluma a tartomány zászlaján és címerében, a baszkok töretlen szabadságvágyának jelképeként.

Guernica, egy pusztító bombázás áldozata

Guernica tehát kiemelkedő jelentőséggel bír a baszk nép életében, azonban nevét a nagyvilág az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború kapcsán ismerte meg, amikor a demokrácia, a második spanyol köztársaság hívei és a Francisco Franco tábornok vezette nacionalista erők feszültek egymásnak. Ennek idején hajtották végre a Francót segítő, a náci német „önkéntesekből” toborzott Condor légió repülői – az olasz légierő támogatásával – azt a szörnyű bombázást (a Rügen hadműveletet), amelyben a város 87%-a elpusztult. Az előre kitervelt akcióra egy hétfői napon, 1937. április 26-án került sor akkor, amikor a heti piac miatt sok környékbeli is a városban tartózkodott. A védtelen település ellen végrehajtott kegyetlen támadást tekintik a hadtörténet első szőnyegbombázásának, egyben a német légierő második világháborús terrorbombázásai főpróbájának, amely – mintegy ráadásként – gyújtóbombák ledobásával ért véget. Az áldozatok száma még ma is vita tárgya, annyi bizonyos, hogy legalább százas nagyságrendű.

A tervszerű légitámadás után néhány nappal Franco csapatai elfoglalták az üszkös, füstölgő romokkal teli várost, velük együtt külföldi tudósítók is a helyszínre érkeztek. A világ közvéleménye az ő fényképekkel illusztrált tudósításaikból szerzett tudomást az embertelen pusztításról, amelyért a tábornok sosem vállalt felelősséget, azt az ellenséges erők fellépéseként állította be.

Az akkor Párizsban élő, nyíltan köztársasági párti Pablo Picassót ezek a megrázó hírek késztették világhíres, Guernica című festménye elkészítésére, amely szimbolikus módon ábrázolja az értelmetlen pusztítást és annak következményeit. A 3,5 méter magas, 7,8 méter hosszú alkotáson csak fekete, fehér és szürke szín látható, mivel Picasso úgy tartotta, a horrort nem lehet más színekkel ábrázolni. Az alkotást első ízben 1937 nyarán, a Párizsi Világkiállításon láthatta a nagyközönség, majd a világ számos nagyvárosában kiállították.

Spanyolországba a művész kívánságának megfelelően csak azután találhatott otthonra, amikor országát ismét demokratikus erők kormányozták.

Képgaléria: Guernica (Fotókért kattints a képekre)

Picasso alkotásának életnagyságú, égetett csempékből álló másolata örök mementóként Guernica egyik utcáján kapott helyet. Sétányi távolságra attól, ahol a baszk nép számára oly jelentős Guernica-fa és a tartományi törvényhozás épülete található.

Néhány honlap, ahol bővebb információkat találsz: wizzair.com, spain.info, gernikainfo.eus, guggenheim-bilbao.eus, turismo.euskadi.eus/es


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Ezzel az egyszerű trükkel lehet tiétek egy teljes sor a repülőn
Egy utazási szakértő szerint az ablak és a folyosó melletti helyek lefoglalásával játszhatjuk ki a rendszert. A középső ülés a legkevésbé népszerű, így jó eséllyel üresen marad a járaton.


Egyetlen klikkel két széknyi tér? A gondolat, hogy egy zsúfolt repülőúton extra helyhez juthatunk, a modern utazás Szent Gráljának tűnik.

Miközben a légitársaságok egyre keskenyebb ülésekkel optimalizálják a profitot, egy tapasztalt utazási szakértő szerint létezik egy pofonegyszerű, de annál hatásosabb stratégia, amellyel a párok jó eséllyel biztosíthatják maguknak a teljes üléssort.

A módszer nem garantált, de megfelelő járaton feltűnően gyakran működik, és még a legrosszabb esetben is egy kedvesen felajánlott csere menti meg a helyzetet.

A trükk, amelyet a Private Tours England egyik munkatársa népszerűsített a brit Expressben, a valószínűségen és az emberi pszichológián alapul.

Ha ketten utaznak egy tipikus, háromüléses sorral rendelkező gépen, a foglaláskor ne egymás mellé, hanem ugyanabban a sorban az ablak- és a folyosó melletti helyre kérjék a jegyüket.

A logika szerint a középső ülés a legkevésbé vonzó opció, amit az egyedül utazók a legutoljára hagynak. „Az emberek javarészt igyekszenek elkerülni a középső ülést, ezért ez a hely szinte mindig utolsóként jön szóba foglaláskor” – magyarázta Hamilton.

A taktika hatékonyságát növeli, ha a gép hátsó szekciójában választanak helyet, ahol általában alacsonyabb a foglaltság.

Ünnepi időszakban vagy népszerű útvonalakon a gép valószínűleg teltházas lesz, és a középső ülés is gazdára talál. Kevésbé forgalmas járatokon viszont, különösen, ha a légitársaság rendszere engedi az ülőhelyek indulás előtti módosítását, a módszer aranyat érhet.

A profik az utazás előtti órákban folyamatosan figyelik az üléstérképet, mert egy-egy upgrade vagy lemondás miatt hirtelen felszabadulhat egy teljes sor, ahová azonnal át lehet foglalni.

De mi történik, ha a beszálláskor valaki mégis a két lefoglalt szék közé tart? A helyzet kulcsa a proaktivitás és az udvariasság: a párnak azonnal fel kell ajánlania a választás lehetőségét a középre került utasnak.

Scott Keyes, a Scott’s Cheap Flights alapítója szerint a legtöbben örömmel élnek a lehetőséggel. „Általában az illető lelkes” – mondta a The Washington Postnak.

Ahogy Chelsea Dickenson utazási szakértő fogalmazott: „Még ha be is foglalják a középsőt, megkérheted, hogy az ablak és a folyosó közül válasszon, és így mindenkinek jobb lesz.”

A helyzetet azonban könnyen el lehet rontani. Rich Henderson légiutas-kísérő arról számolt be, hogy a személyzet pontosan felismeri a trükköző párokat. „Úgy bámulnak, mintha a sorsukra várnának” – emlékezett vissza.

Tapasztalt már olyat is, ahol a pár nem volt hajlandó cserét ajánlani, ami rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett mindhárom utas számára.

Aki a véletlen helyett a bizonyosságra törekszik, legális úton is vásárolhat magának extra teret.

A Qantas légitársaság például „Neighbour Free”, szomszédmentes opciót kínál bizonyos járatain, ahol felár ellenében garantálják, hogy az utas melletti ülés üres marad.

Ez a szolgáltatás interkontinentális utakon nagyjából 49 ezer forintnak megfelelő dollárnál kezdődik. Más légitársaságoknál az extra lábteret kínáló ülések megvásárlása lehet megoldás, ami szintén több tízezer forintos plusz költséget jelenthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Berobban a Wizz Air a magyarok kedvenc nyaralóhelyére, akár fillérekért repülhetsz a tengerparti városba
Sokak álma válik valóra azzal, hogy Wizz Air elképesztő jegyárakon indít rendszeres járatot a horvát tenger gyöngyszeméhez.


Nagyot dob idén nyáron a Wizz Air.

A diszkont légitársaság heti háromszor indítja majd járatait Horvátország egyik legkedveltebb városába, így a nyaralók már az érkezés napját is a tengerparton tölthetik.

Június 8-tól ugyanis már Dubrovnikba is repülhetünk Budapestről, a jegyeket pedig 11 990 forintos induló ártól kínálják.

Az új útvonal bejelentéséről elsőként beszámoló AIRportal.hu szerint a gépek hétfőn, szerdán és pénteken, már kora reggel felszállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.

A hétfői és pénteki járatok a tervek szerint 6:20-kor indulnak Budapestről és 7:35-kor landolnak, szerdánként pedig már 6:00-kor elhagyják a magyar fővárost, és 7:15-re érkeznek meg a dalmát tengerpartra.

Az útvonalon a légitársaság Airbus A321neo típusú gépei közlekednek majd.

A dubrovniki járat egy nagyobb budapesti kapacitásbővítés része. A Wizz Air májustól már 19 repülőgépét állomásoztatja a bázisán, ezzel párhuzamosan öt új, kizárólag a kínálatában elérhető útvonalat is bejelentett.

A horvát város mellett így már Kefalónia, Kalamata, Menorca, Várna és Krakkó is elérhetővé válik Budapestről.

A dubrovniki útra a jegyeket a légitársaság honlapján és mobilalkalmazásában lehet lefoglalni.

Via AIRportal.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Több mint száz méterrel a föld alatt, a sóból faragott csillárok fényében egy teljes város bújik meg Lengyelország mélyén
A világhírű wieliczkai sóbánya földalatti turistaútja 64–135 méter mélyen található, 20 teremből áll, és a kb. 3 km hosszú. Itt van a világ legnagyobb földalatti temploma, amely egy magyar királylányhoz kötődik.
Gregory Iron - szmo.hu
2026. január 20.



Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.

A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.

A wieliczka-i sóbánya meglátogatása

A bánya felfedezéséhez a fotós, Vas Gergely adott ötleteket és mesélt az élményeiről is.

Azt javasolta, hogy a jegyfoglalást érdemes online intézni, hiszen értékes időt vesztünk a sorbanállással, ami azért szokott lenni bőségesen. Arról nem beszélve, hogy a többféle nyelven indított túravezetésekhez is külön sorba kell állni, és ez így simán egy óra plusz is lehet.

„Krakkó belvárosából a bányát elérhetjük kb. 20-25 perc alatt vonattal 7 euroért. Ellenben mi az Über taxit választottuk, mert két főre kb. 11 euroért odatranszportáltak minket a szállástól 15-20 perc alatt” - mesélte Gergő.

A belépőjegyet visszaigazoló e-mailben mindenkit megkérnek, hogy legalább 15 perccel előbb érkezzen meg a csoportjához, amit jobb ha megfogadunk. A levélben hasznos tanácsok is vannak, például hogyan öltözködjünk, mit vigyünk, hiszen bő 2,5 órás gyaloglás áll előttünk, amivel még így is csak a bánya területének mindösszesen egy százaléka tárul elénk. A vállalkozó kedvűeknek van lehetőségük kúszós-mászós verzióban is felfedezni a sóbányát, erről részletek a sóbánya honlapján találhatóak.

A túra első részén, egy "laza" 380 lépcsős csigalépcső-szerűségen kell túlesni, és a lépcsők kitartanak a 135 méteres alsó részig végig, ahonnan - spoiler: lift visz fel villámgyorsan.

"Mi az angol vezetést választottuk, hiszen a magyar nyelv nem szerepel a listán. Magával a vezetéssel és az információkkal maximálisan elégedettek voltunk. A végső állomáson található egy panorámalift, ami felvisz minket kb. 40 méter magasba, egy kilátópontra kb. 2-3 euroért. Ezt a részt kihagyhatónak véljük, ugyanis nem tartalmaz hozzáadott értéket véleményünk szerint" - árulta el.

Azt is megtudhattuk, hogy a túra legvégére kellemesen elfáradtak. "Minden szempontból ajánlott felfedezés ez, nem kizárt, hogy kipróbáljuk egy másik alkalommal a mászós verziót is" - tett hozzá még Gergő.

További információk: ITT

Képgaléria: A bányából

(Fotókért kattints a képre)

Érdekességek a bányáról

A bánya létrejöttét egy tizenötmillió évvel ezelőtti eseménysorozat alapozta meg, amikor a miocén kori tenger visszahúzódásával egy zárt, egyre sósabb medence jött létre. A forró éghajlat hatására először karbonátok, majd szulfátok, végül pedig a kősó rakódott le. Később a Kárpátok felgyűrődése során a tektonikus erők az egész sótelepet több tíz kilométerrel elmozdították eredeti helyéről.

A földtani kincset már a lengyel államalapítás előtt is hasznosították. Eleinte a sós források vizének lepárlásával, majd a 13. századtól megkezdődött a tényleges kősó-bányászat. A Piast uralkodók idején a só kitermelése királyi monopólium volt. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a középkorban a lengyel királyság bevételeinek harmada a krakkói sóvidékből származott. Nagy Kázmér 1368-ban külön törvényben szabályozta a sóbányászat és -kereskedelem jogi kereteit. A bányászok nem egyszerű munkások voltak, hanem saját szerszámokkal rendelkező, megbecsült szakemberek, akik vagy őrölt sót állítottak elő fahordókban, vagy közel 3 méter hosszú, 50 cm átmérőjű sótömböket, úgynevezett „sóbálványokat” faragtak ki. Bár a klasszikus fejtés mára megszűnt, a vállalat ma is működik: a sót vízzel oldják ki, majd lepárolják.

A mélység felé haladva a bánya kilenc szinten terül el, a legfelső 64, míg a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák, termek, tavak és aknák teljes hossza meghaladja a háromszáz kilométert. A bánya mikroklímája egyedülálló: a hőmérséklet állandóan 12–14 °C körüli,

a levegő pára- és nátrium-klorid-tartalma magas, emellett pedig jelentős a mangán-, magnézium- és mésztartalma is. Ennek köszönhetően 135 méter mélyen, a Wessel-tó termében rehabilitációs központot alakítottak ki légúti betegségekben szenvedők számára.

A 18–19. század fordulóján kialakított, évente mintegy egymillió látogatót vonzó turistaút 64 és 135 méteres mélység között, mintegy 3 kilométer hosszan kanyarog. A látogatók bejárhatják a Szent Kinga-kápolnát, melynek padlóját egységes sólapok borítják, mennyezetéről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak le. A falakon az Újszövetség jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók, és itt őrzik Árpád-házi Szent Kinga ereklyéit is, akit II. János Pál pápa 1999-ben a sóbányászok védőszentjévé avatott.

A túra során megtekinthető a „leégett kamra”, amely a metánégetők veszélyes munkáját mutatja be, akik hosszú rudakra tűzött zsarátnokkal égették el a járatokban felgyűlt robbanásveszélyes gázt. A Sielec-kamra azokat a fából készült szállítóeszközöket mutatja be, amelyeket a sós levegő tökéletesen konzervált, köztük a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vontatott kiskocsit. A bánya legmagasabb, 50 méteres termét, a Stanisław Staszic-kamrát a második világháború alatt a németek repülőgép-alkatrészek összeszerelésére használták. A Michałowice-kamra lenyűgöző látványt nyújt az 1870-es években épített, hatalmas gömbfákból ácsolt tartópilléreivel. A Varsó-kamra ma rendezvényközpontként működik, ahol koncerteket, bálokat és sporteseményeket is tartanak. A bánya történetét, a kitermelés eszközeit és a város múltját a harmadik szinten található, 14 teremből álló múzeumi kiállítás mutatja be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A repülőgép, ami gyorsabb volt a puskagolyónál – ötven éve emiatt a csoda miatt indított háborút New York
A helyi politikusok és civil szervezetek tiltakozása miatt a Concorde nem szállhatott le New Yorkban. A tilalmat végül 1977-ben egy szövetségi bírósági döntés oldotta fel.


Pontosan ötven éve, január 21-én a londoni Heathrow és a párizsi Orly repülőterek betonján két hófehér, tűhegyes orrú gép készült a felszállásra. Nem csupán új útvonalat avattak fel; egy új korszakot nyitottak meg.

Délelőtt 11 óra 40 perckor a British Airways és az Air France egy-egy Concorde-ja szinte másodpercre egyszerre emelkedett a levegőbe, hogy örökre megváltoztassa a luxusutazásról és a távolságról alkotott fogalmainkat.

A brit gép Bahrein felé vette az irányt, a francia pedig Dakar érintésével Rio de Janeiróba indult, megkezdve a menetrend szerinti szuperszonikus utasszállítás 27 évig tartó, máig páratlan fejezetét.

A British Airways G-BOAA lajstromjelű gépe mindössze 3 óra 38 perc alatt tette meg az 5657 kilométeres távot Bahreinig, negyedórával a menetrend előtt érkezve. Az Air France hivatalos közleménye szerint az ő járatuk a dakari megállóval együtt 7 óra 26 perc alatt teljesítette a Rio de Janeiró-i utat.

A Concorde utazósebessége meghaladta a hangsebesség kétszeresét, elérve a 2170 km/h-t, miközben 18 kilométeres magasságban repült, olyan ritka levegőben, ahol az utasok már láthatták a Föld görbületét.

Ezt a teljesítményt négy, utánégetővel is felszerelt Rolls-Royce/Snecma Olympus 593 hajtómű tette lehetővé, amelyek egyedi, ogivális delta szárnyakkal és a sebességhez alkalmazkodó levegőbeömlőkkel párosultak. A típus nem csupán közlekedési eszköz volt, hanem repülő laboratórium is;

híres küldetése során 1973-ban egy teljes napfogyatkozás árnyékát követve 74 percen át tartózkodott a teljes sötétségben.

„Elcsíptük a totalitást, és 74 percig benne maradtunk… Ezt az élményt soha nem fogom elfelejteni” – emlékezett vissza Donald Liebenberg, a küldetés egyik tudósa.

„Minden felszállás fenomenális élmény volt… a Rolls-Royce Olympus hajtóművek üvöltése és az ülésbe préselő erő semmihez sem hasonlítható polgári gépen” – mondta a CNN-nek John Tye, a British Airways egykori Concorde-kapitánya.

„Gyakran figyelmeztettük a lassabb gépeket, hogy jövünk, nehogy megijessze őket a hangrobbanás, miközben gyorsabban suhantunk el mellettük, mint egy puskagolyó.”

A technológiai fölény ellenére a hetvenes években a típust politikai és környezetvédelmi viták fogadták az Egyesült Államokban. Bár a szövetségi kormány 1976 februárjában engedélyezte a járatok indítását Washingtonba, New York helyi hatóságai a zajszennyezésre hivatkozva megtiltották a leszállást a John F. Kennedy repülőtéren. Talán lehetett ennek köze ahhoz is, hogy a Concord ízig-vérig európai fejlesztés volt.

„Ha a Concorde leszáll a Kennedy-n, ott leszünk, hogy fogadjuk” – fenyegetőzött Bryan Levinson, a Concorde-ellenes koalíció vezetője

1977 májusában. A bíróságok végül a légitársaságoknak adtak igazat, és 1977 októberében az első Concorde legördült a New York-i betonra. „Ez nagyszerű nap számunkra” – nyilatkozta Brian Walpole, a gépet vezető pilóta.

A Concorde az Atlanti-óceán feletti útvonal királya és a 20. század végének egyik legmeghatározóbb státuszszimbóluma lett. Míg az 1976-os nyitójáraton egy egyirányú jegy Londonból Bahreinbe 356 angol fontba (mai árfolyamon körülbelül 158 000 forintba) került, a kilencvenes évekre egy London–New York retúrjegyért már 7500 dollár feletti összeget (mai árfolyamon kb. 2,5 millió forintot) is elkértek.

A fedélzeten üzletemberek, hírességek és politikusok utaztak, akik számára az idő pénz volt – a Concorde pedig három és fél óra alatt tette meg a transzatlanti utat

A Guinness-rekorder Fred Finn élete során 718 alkalommal repült a géppel.

2000. július 25-én az Air France 4590-es járata röviddel a párizsi felszállás után lezuhant.

A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a katasztrófát egy másik gépről leesett fémdarab okozta, amely felsértette a Concorde egyik kerekét.

A szétrepülő gumidarabok kilyukasztották az üzemanyagtartályt, ami azonnali, végzetes tűzhöz vezetett. A tragédia, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni globális visszaesés a légi közlekedésben és a magas fenntartási költségek végül megpecsételték a típus sorsát. 2003 októberében az utolsó Concorde is földet ért.

„Hazahoztuk a Concorde-ot. Most az űr peremén jártunk” – mondta Mike Bannister, a British Airways Concorde-flottájának vezető pilótája az utolsó repülés után.

A mindössze 14 darabos flotta gépei ma múzeumok kincsei Seattle-től Edinburgh-ig. Az első brit kereskedelmi járat relikviái, egy utas személyes gyűjteményéből, az ötvenedik évfordulóra kerültek a Skót Nemzeti Repülési Múzeumba. A kaliforniai Boom Supersonic cég XB-1 kísérleti gépe tavaly januárban törte át először a hanghatárt, megnyitva az utat egy új generációs, csendesebb és fenntartható üzemanyaggal működő szuperszonikus utasszállító előtt. Ami már amerikai fejlesztésű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk