UTAZZ
A Rovatból

La Rioja – Spanyolország „legzamatosabb” régiója és a spanyol nyelv „bölcsője”

A vidék a minőségi borok kedvelőinek, a régmúlt idők felfedezőinek, a gyönyörű tájakat szeretőknek, és a zarándokúton lévőknek kihagyhatatlan.
Csémi Klára - szmo.hu
2025. november 12.



Mini cikksorozatunk második része La Riojáról, Spanyolország egyik legkisebb, ám „legzamatosabb” spanyol régiójáról szól, ahol évezredes hagyományokra tekint vissza a borkultúra. Egyben ez az a hely, amelyen a 11. század óta zarándokút halad át, és az is, amelyet a spanyol nyelv „bölcsőjeként” tartanak számon.

Spanyolország egyik legkisebb autonóm területe Bilbaótól – utunk első állomásától – mindössze másfél óra autóútra fekszik. La Rioja (ejtsd: rioha) neve elsősorban a minőségi borok kedvelői számára ismerős, akik tudják, hogy itt bizony kiváló borok „teremnek”.

Ezen a helyen a szőlőtermesztés és a bortermelés több ezer éves múltra tekint vissza, hála a kivételes természeti adottságoknak.

Ezt szinte azonnal érzékeli az ember, amint átlépi a dimbes-dombos Baszkföld és La Rioja határát.

Az Ebro folyó két oldalán húzódó borvidék olyan, mint egy óriási medence, mivel azt két hegyvonulat, a Sierra de la Demanda és a Sierra de Cantabria határolja. Talaja a magasan fekvő területeken agyagos-meszes, a folyók közelében pedig (ezekből hét fut keresztül a vidéken) vastartalmú és hordalékos. A mediterrán és az óceáni éghajlat kombinációjának köszönhetően egész évben enyhe a hőmérséklet, a terület nagy részén elég a csapadék, és napsütésben sincs hiány. Mivel minden feltétel adott a szőlőtermesztésre, nem csoda, hogy ezen az egy átlagos magyar megyénél is kisebb területen ötszáz (!) borászat működik. A borászkodás tudománya többnyire apáról fiúra száll, a lakosság jelentős része az itt születő minőségi borokból és a borturizmusból él.

Hét völgy vidéke

La Rioja, Baszkföld déli szomszédja Spanyolország egyik legkisebb autonóm közössége. Területe 5045 km², lakosainak száma 324 ezer, központja a 150 ezer lelkes Logroño. Egyetlen tartományból áll, átlagos tengerszint feletti magassága meghaladja az 1000 métert. Jelentősek az éghajlati különbségek: a mediterrán hatás miatt keleten a bor még 800 méterrel a tengerszint fölött is könnyedén beérik. A régió keleti felén sokszor négy-hat héttel korábban szüretelnek, mint Haróban, ahol október vége előtt sosem fejeződik be a szüret. Az éves csapadékmennyiség kelet felé 400 mm-ről 200 mm-re csökken, ezért ott már öntözni kell. La Rioja területét hét, Ebróba ömlő folyó tagolja, ezért hét völgy vidékeként is ismert. A kelet-délkelet felé folyó és a Földközi-tengerbe ömlő Ebro mintegy 120 km hosszan szeli ketté, a borvidék szélessége 25-30 km.

La Rioja akkor tett szert nemzetközi jelentőségre, amikor a filoxéra a 19. század második felében kipusztította a szőlőket Bordeaux-ban, és sok nagykereskedő, szőlős- és borosgazda átköltözött Észak-Spanyolországba. La Rioja Spanyolország első és sokáig egyetlen olyan borvidéke, amely kiérdemelte a legmagasabb, DOC (DOCa – denominación de origen calificada) minősítést, ez az eredetmegjelölés a legrégibb Spanyolországban (1925). Rioja minősítésű bort készítenek a területtel szomszédos Baszkföld, valamint Navarra egy-egy kisebb területén is.

Haro, a borturizmus "Mekkája"

Utunk első állomása La Rioja „origója”, Haro, pontosabban a kisváros szíve, a Barrio de la Estación, az Állomásnegyed volt, ahol a világon a legtöbb száz évesnél idősebb borgazdaság található. Az elsők a 19. század második felében települtek ide, amikor erre a vidékre is elérkezett a vasút, és idejét múlttá vált a lovaskocsin történő szállítás. Az öt „matuzsálemi korú” pincészet közül az első 1877-ben, az utolsó 1901-ben költözött ide, és van két náluk jóval fiatalabb is, az egyiket 1932-ben, a másikat 1987-ben alapították.

Ezeket a nagy múlttal rendelkező borászatokat mára a legjelentősebbek között, egyfajta referenciapontként tartják számon. Sajátos, vasútállomás körüli koncentrációjuk – amelyet a riojai bor arany mérföldjének neveznek – persze csak egy tényező, a másik, ennél is fontosabb az állandó megújulásra való képesség és boraik kiemelkedő minősége. Évszázados tapasztalatuk és tevékenységük nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Rioja borvidék a nemzetközi ranglistákon, a számos szempontot egybevető értékelések alapján, rendszeresen az élen vagy a dobogós helyek valamelyikén végez.

Képgaléria: Haro belvárosa(Fotókért kattints a képre)

Talán mondani sem kell, hogy a sajtóút során lehetőség nyílt arra, hogy alaposabban megismerkedjünk a borkészítés „tudományával”, helyi sajátosságaival. Mégpedig a Barrio legfiatalabb, a borászok új nemzedékét képviselő – ám így is lassan negyvenéves múlttal rendelkező – gazdaságában, ahol érkezésünkkor nagyban zajlott a frissen szüretelt szőlő feldolgozása.

A családi gazdaság közvetlenül a térség fő folyója, az Ebro partjára épült (a vízi útnak egykor nagy szerepe volt a borok Franciaországba történő szállításában), fantázianevét – RODA – a katalóniai tulajdonos Rotllant Daurella család neveinek első betűiből alkották.

Képgaléria: RODA (Fotókért kattints a képre)

A pincészet, amelyet 1987-ben alapítottak, 80 hektár saját és 80 hektár bérelt területen gazdálkodik, és félszáz alkalmazottat foglalkoztat. Közepes méretű gazdaságnak számít, évente mintegy félmillió liter bort, főleg vörösbort állít elő. A nagy gondossággal, bokorszerűen nevelt, szintetikus növényvédő szert sosem látott tőkékről kézzel szüretelnek. A válogatás, a szemezés is kézi erővel történik, majd a bor több fázist követően előbb hatalmas, majd kisebb francia tölgyfahordókba kerül; acéltartályokat nem használnak. Legfiatalabb boruk, a Sela 15-30 éves, a Roda Reserva és a Roda I Reserva 30-50 éves, míg prémiumboruk, a Cirsion 80-100 éves szőlőtőkékről származik. A szőlőtőkék viszonylag idősek, ami csökkenti ugyan a terméshozamot, de javítja a szőlő minőségét.

Csarnokról csarnokra járva, amelyek nagyságát a borászat épületeinek kialakításakor a termőterülethez igazítva határozták meg, kísérőnk, Teresa részletesen elmagyarázta, hogy a tökéletes minőség elérése érdekében miként szabályozzák az egyes termek hőmérsékletét és páratartalmát, miként ülepítik és derítik a bort, ahogy azt is, hogy hány évig tart az érlelés folyamata. Az egyes borfajták ugyanis különböző ideig (összességében 2, de akár 4 évig is) pihennek előbb tölgyfahordókban, majd parafadugókkal lezárt palackokban, mielőtt piacra kerülnének. A nemes nedű 60%-a Nyugat-Európában talál gazdára – Svájcban, Németországban és Nagy-Britanniában – miközben egyre nagyobb az érdeklődés a Maldív-szigetek és Indonézia részéről –, a többi a hazai, spanyol piac választékát gazdagítja.

Körsétánkat a 10 méterrel a felszín alatt lévő pincében fejeztük be, majd az elméletet gyakorlatra váltva borkóstolás következett, stílszerű, míves fa borosdobozokból összeállított pult mellett. Közepén diószemek és csipegetni való kolbászkarikák sorakoztak, segítve a csupa laikusból álló társaság tagjait a minél „szakszerűbb” ízlelésben, a többféle jellegzetes íz és zamat felismerésében. A négy borból álló sor végére érve még megtekintettük a falakon sorakozó okleveleket és kitüntetéseket, amelyeket a kiemelkedő minőségű RODA-borok hazai és nemzetközi borversenyeken érdemeltek ki.

Borturizmus, felsőfokon

A spanyol borutak között kiemelkedő szerepet játszik a Rioja Alta borút (Felső-Riojai borút), amely a világ egyik leggazdagabb kínálatával várja az érdeklődőket. A térség mintegy nyolcvan borászata (spanyolul bodega) fogad vendégeket, amelyek a szokásos borkóstoláson kívül szálláshelyekkel is szolgálnak. Ezen kívül a gyönyörű ültetvényeken lehetőség nyílik a szőlőtermesztéssel kapcsolatos helyszíni tapasztalatszerzésre, illetve többféle sport gyakorlására is (lovaglás, kerékpározás, túrázás, horgászat, golfozás, télen síelés).

Képgaléria: Vivanco Borkultúra Múzeum (Fotókért kattints a képre)

A borturisták a területen kiváló éttermek és borbárok között válogathatnak, és felkereshetik a Briones-ben lévő, a maga nemében egyedülálló, régészeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező Vivanco Borkultúra Múzeumot. A Vivanco család alapítványa hozta létre, amelynek immár a negyedik generációja foglalkozik borászattal.

A tájba illeszkedő, alapvetően a föld alá süllyesztett, 4000 m²-es múzeum 2004-ben nyílt meg. Öt szintjének kiállítási anyaga szinte mindenre kiterjed, ami a szőlőtermesztéssel, a borkészítéssel és a borfogyasztással kapcsolatos – történelmi háttérrel, a szőlőskertektől a terített asztalig, a pincék világától a bor művészetekre gyakorolt hatásáig. Az alapítvány magángyűjteménye önmagában figyelemre méltó: Picasso, Warhol, Miró és Chagall munkái mellett helyet kaptak benne korábbi korok alkotásai, festmények, szobrok és kisplasztikák is.

Júniusban rendezik meg a Barrio de la Estación kóstoló hónapját (La Cata del Barrio de la Estación), amikor végig lehet látogatni a híres-neves, évszázados pincészeteket. A résztvevők a finom nedű mellé térségre jellemző tapasokat fogyaszthatnak. A rendezvényen híres borszakértők és neves éttermek is képviseltetik magukat.

Csata síszemüvegben

Minden évben június 29-én, Szent Péter napján rendezik meg Spanyolország leghíresebb boros rendezvényét, a Harói borcsatát (Batalla del vino de Haro). Eredete két szomszédos település vitájára vezethető vissza arról, hogy melyikük területéhez tartozik egy közeli szikla. Az egykori disputából mára fennmaradt békés „csata” lényege az, hogy az egymással szembenálló csapatok tagjain, a jelképes csata résztvevőin a kötelezően viselt fehér színű ruha mielőbb rózsaszínes-lilára váltson a vödörrel, műanyagpalackkal, permetezőgéppel vagy vízipisztollyal egymásra locsolt, spriccelt és öntött vörösbortól. A vidám hangulatú csatározásra a fényképek tanúsága szerint a legfelkészültebbek sí- vagy úszószemüveggel felszerelkezve érkeznek…

Bölcső a margón

A Sierra de la Demanda hegy lábánál található egy kolostor, amely különleges szerepet játszik a spanyol nyelv kialakulásának történetében. Ez a San Millán de la Cogolla település közeli Yuso kolostor, amely párjával, az innen egy kilométerre fekvő Suso kolostorral együtt 1997 óta része az UNESCO világörökségének. A 11. században alapították, előbb a bencés, majd az Ágoston rendi szerzetesek lakták. Így van ez a mai napig, igaz, számuk alaposan megcsappant, kilencre csökkent.

Képgaléria: Yuso kolostor (Fotókért kattints a képre)

E két kolostorhoz kötődnek az ún. San Millán-i glosszák (bejegyzések), amelyeket a spanyol nyelv első írott emlékeiként tartanak számon. A Yuso kolostor földszintjén másolatként látható annak a kódexnek néhány oldala, amelyre a Suso kolostorban találtak rá. Az oldalak különlegességei a széljegyzetek és a sorok közti bejegyzések, amelyeket a 10. században a szerzetesek írhattak oda. Az eredeti, 9. századi latin nyelvű szöveg mellett olvasható a vallási tartalmú szöveg szavainak vulgáris, köznyelvi változata úgy, ahogy azt az egyszerű, latinul nem tudó emberek használták. Mint a kolostor megtekintésekor az idegenvezető elmondta, ezen a kezdetleges, újlatin nyelven mintegy ezer hasonló bejegyzés létezik, amelyek között vannak összefüggő mondatok is. Itt és így született tehát, majd formálódott tovább a későbbi évszázadokban a spanyol nyelv, ezért tekintik a két nevezetes kolostort a spanyol nyelv „bölcsőjének”.

Az évente százezer látogatót vonzó Yuso kolostor jelenlegi formáját a 18. században nyerte el, háromhajós temploma, gazdagon díszített sekrestyéje, csendes kerengője és egyházi emlékeket őrző múzeuma számos látnivalót tartogat. Itt őrzik többek között azt az elefántcsont-miniatúrákkal ékesített kis díszkoporsó, amely a helység és a kolostorok névadója, a 6. században elhunyt San Millán földi maradványait tartalmazza, két falfülkében pedig azokat a báránybőrbe kötött hatalmas énekeskönyveket, amelyeket a szerzetesek évszázadokkal korábban saját kezűleg készítettek.

Képgaléria: San Millán-i glosszák(Fotókért kattints a képre)

Az épületegyüttes egyik szárnyában szálloda működik, La Rioja leghangulatosabb szállodája 25 szobával rendelkezik. Vendégei között nemcsak borturisták vannak, hanem akadnak olyanok is, akik a közelben elhaladó zarándokút felől tesznek erre egy rövidebb kitérőt. Ez a Camino francia ága, ahogy nálunk a Santiago de Compostelába tartó Szent Jakab utat nevezik.

Bővebb információk: barrioestacion.com, spain.info

Minisorozatunk első része Bilbao, Baszkföld különleges helyeire kalauzol el:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Ezzel az egyszerű trükkel lehet tiétek egy teljes sor a repülőn
Egy utazási szakértő szerint az ablak és a folyosó melletti helyek lefoglalásával játszhatjuk ki a rendszert. A középső ülés a legkevésbé népszerű, így jó eséllyel üresen marad a járaton.


Egyetlen klikkel két széknyi tér? A gondolat, hogy egy zsúfolt repülőúton extra helyhez juthatunk, a modern utazás Szent Gráljának tűnik.

Miközben a légitársaságok egyre keskenyebb ülésekkel optimalizálják a profitot, egy tapasztalt utazási szakértő szerint létezik egy pofonegyszerű, de annál hatásosabb stratégia, amellyel a párok jó eséllyel biztosíthatják maguknak a teljes üléssort.

A módszer nem garantált, de megfelelő járaton feltűnően gyakran működik, és még a legrosszabb esetben is egy kedvesen felajánlott csere menti meg a helyzetet.

A trükk, amelyet a Private Tours England egyik munkatársa népszerűsített a brit Expressben, a valószínűségen és az emberi pszichológián alapul.

Ha ketten utaznak egy tipikus, háromüléses sorral rendelkező gépen, a foglaláskor ne egymás mellé, hanem ugyanabban a sorban az ablak- és a folyosó melletti helyre kérjék a jegyüket.

A logika szerint a középső ülés a legkevésbé vonzó opció, amit az egyedül utazók a legutoljára hagynak. „Az emberek javarészt igyekszenek elkerülni a középső ülést, ezért ez a hely szinte mindig utolsóként jön szóba foglaláskor” – magyarázta Hamilton.

A taktika hatékonyságát növeli, ha a gép hátsó szekciójában választanak helyet, ahol általában alacsonyabb a foglaltság.

Ünnepi időszakban vagy népszerű útvonalakon a gép valószínűleg teltházas lesz, és a középső ülés is gazdára talál. Kevésbé forgalmas járatokon viszont, különösen, ha a légitársaság rendszere engedi az ülőhelyek indulás előtti módosítását, a módszer aranyat érhet.

A profik az utazás előtti órákban folyamatosan figyelik az üléstérképet, mert egy-egy upgrade vagy lemondás miatt hirtelen felszabadulhat egy teljes sor, ahová azonnal át lehet foglalni.

De mi történik, ha a beszálláskor valaki mégis a két lefoglalt szék közé tart? A helyzet kulcsa a proaktivitás és az udvariasság: a párnak azonnal fel kell ajánlania a választás lehetőségét a középre került utasnak.

Scott Keyes, a Scott’s Cheap Flights alapítója szerint a legtöbben örömmel élnek a lehetőséggel. „Általában az illető lelkes” – mondta a The Washington Postnak.

Ahogy Chelsea Dickenson utazási szakértő fogalmazott: „Még ha be is foglalják a középsőt, megkérheted, hogy az ablak és a folyosó közül válasszon, és így mindenkinek jobb lesz.”

A helyzetet azonban könnyen el lehet rontani. Rich Henderson légiutas-kísérő arról számolt be, hogy a személyzet pontosan felismeri a trükköző párokat. „Úgy bámulnak, mintha a sorsukra várnának” – emlékezett vissza.

Tapasztalt már olyat is, ahol a pár nem volt hajlandó cserét ajánlani, ami rendkívül kellemetlen helyzetet teremtett mindhárom utas számára.

Aki a véletlen helyett a bizonyosságra törekszik, legális úton is vásárolhat magának extra teret.

A Qantas légitársaság például „Neighbour Free”, szomszédmentes opciót kínál bizonyos járatain, ahol felár ellenében garantálják, hogy az utas melletti ülés üres marad.

Ez a szolgáltatás interkontinentális utakon nagyjából 49 ezer forintnak megfelelő dollárnál kezdődik. Más légitársaságoknál az extra lábteret kínáló ülések megvásárlása lehet megoldás, ami szintén több tízezer forintos plusz költséget jelenthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Berobban a Wizz Air a magyarok kedvenc nyaralóhelyére, akár fillérekért repülhetsz a tengerparti városba
Sokak álma válik valóra azzal, hogy Wizz Air elképesztő jegyárakon indít rendszeres járatot a horvát tenger gyöngyszeméhez.


Nagyot dob idén nyáron a Wizz Air.

A diszkont légitársaság heti háromszor indítja majd járatait Horvátország egyik legkedveltebb városába, így a nyaralók már az érkezés napját is a tengerparton tölthetik.

Június 8-tól ugyanis már Dubrovnikba is repülhetünk Budapestről, a jegyeket pedig 11 990 forintos induló ártól kínálják.

Az új útvonal bejelentéséről elsőként beszámoló AIRportal.hu szerint a gépek hétfőn, szerdán és pénteken, már kora reggel felszállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.

A hétfői és pénteki járatok a tervek szerint 6:20-kor indulnak Budapestről és 7:35-kor landolnak, szerdánként pedig már 6:00-kor elhagyják a magyar fővárost, és 7:15-re érkeznek meg a dalmát tengerpartra.

Az útvonalon a légitársaság Airbus A321neo típusú gépei közlekednek majd.

A dubrovniki járat egy nagyobb budapesti kapacitásbővítés része. A Wizz Air májustól már 19 repülőgépét állomásoztatja a bázisán, ezzel párhuzamosan öt új, kizárólag a kínálatában elérhető útvonalat is bejelentett.

A horvát város mellett így már Kefalónia, Kalamata, Menorca, Várna és Krakkó is elérhetővé válik Budapestről.

A dubrovniki útra a jegyeket a légitársaság honlapján és mobilalkalmazásában lehet lefoglalni.

Via AIRportal.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
Több mint száz méterrel a föld alatt, a sóból faragott csillárok fényében egy teljes város bújik meg Lengyelország mélyén
A világhírű wieliczkai sóbánya földalatti turistaútja 64–135 méter mélyen található, 20 teremből áll, és a kb. 3 km hosszú. Itt van a világ legnagyobb földalatti temploma, amely egy magyar királylányhoz kötődik.
Gregory Iron - szmo.hu
2026. január 20.



Százegy méterrel a föld alatt, sóból faragott csillárok fényében állva nehéz elhinni, hogy ez nem egy díszlet, hanem a világ legnagyobb földalatti temploma. A wieliczkai sóbányában található Szent Kinga-kápolna azonban csupán egyetlen, bár talán a leglátványosabb ékköve annak a föld alatti városnak, amely Lengyelország történelmének több évszázadát őrzi.

A Krakkó melletti Wieliczka kisváros alatt húzódó bánya Lengyelország legrégebbi sóbányája, a bochniai bányával együtt a krakkói sóvidék része. A helyszín 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, 1989-től pedig Lengyelország történelmi emlékhelye.

A wieliczka-i sóbánya meglátogatása

A bánya felfedezéséhez a fotós, Vas Gergely adott ötleteket és mesélt az élményeiről is.

Azt javasolta, hogy a jegyfoglalást érdemes online intézni, hiszen értékes időt vesztünk a sorbanállással, ami azért szokott lenni bőségesen. Arról nem beszélve, hogy a többféle nyelven indított túravezetésekhez is külön sorba kell állni, és ez így simán egy óra plusz is lehet.

„Krakkó belvárosából a bányát elérhetjük kb. 20-25 perc alatt vonattal 7 euroért. Ellenben mi az Über taxit választottuk, mert két főre kb. 11 euroért odatranszportáltak minket a szállástól 15-20 perc alatt” - mesélte Gergő.

A belépőjegyet visszaigazoló e-mailben mindenkit megkérnek, hogy legalább 15 perccel előbb érkezzen meg a csoportjához, amit jobb ha megfogadunk. A levélben hasznos tanácsok is vannak, például hogyan öltözködjünk, mit vigyünk, hiszen bő 2,5 órás gyaloglás áll előttünk, amivel még így is csak a bánya területének mindösszesen egy százaléka tárul elénk. A vállalkozó kedvűeknek van lehetőségük kúszós-mászós verzióban is felfedezni a sóbányát, erről részletek a sóbánya honlapján találhatóak.

A túra első részén, egy "laza" 380 lépcsős csigalépcső-szerűségen kell túlesni, és a lépcsők kitartanak a 135 méteres alsó részig végig, ahonnan - spoiler: lift visz fel villámgyorsan.

"Mi az angol vezetést választottuk, hiszen a magyar nyelv nem szerepel a listán. Magával a vezetéssel és az információkkal maximálisan elégedettek voltunk. A végső állomáson található egy panorámalift, ami felvisz minket kb. 40 méter magasba, egy kilátópontra kb. 2-3 euroért. Ezt a részt kihagyhatónak véljük, ugyanis nem tartalmaz hozzáadott értéket véleményünk szerint" - árulta el.

Azt is megtudhattuk, hogy a túra legvégére kellemesen elfáradtak. "Minden szempontból ajánlott felfedezés ez, nem kizárt, hogy kipróbáljuk egy másik alkalommal a mászós verziót is" - tett hozzá még Gergő.

További információk: ITT

Képgaléria: A bányából

(Fotókért kattints a képre)

Érdekességek a bányáról

A bánya létrejöttét egy tizenötmillió évvel ezelőtti eseménysorozat alapozta meg, amikor a miocén kori tenger visszahúzódásával egy zárt, egyre sósabb medence jött létre. A forró éghajlat hatására először karbonátok, majd szulfátok, végül pedig a kősó rakódott le. Később a Kárpátok felgyűrődése során a tektonikus erők az egész sótelepet több tíz kilométerrel elmozdították eredeti helyéről.

A földtani kincset már a lengyel államalapítás előtt is hasznosították. Eleinte a sós források vizének lepárlásával, majd a 13. századtól megkezdődött a tényleges kősó-bányászat. A Piast uralkodók idején a só kitermelése királyi monopólium volt. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a középkorban a lengyel királyság bevételeinek harmada a krakkói sóvidékből származott. Nagy Kázmér 1368-ban külön törvényben szabályozta a sóbányászat és -kereskedelem jogi kereteit. A bányászok nem egyszerű munkások voltak, hanem saját szerszámokkal rendelkező, megbecsült szakemberek, akik vagy őrölt sót állítottak elő fahordókban, vagy közel 3 méter hosszú, 50 cm átmérőjű sótömböket, úgynevezett „sóbálványokat” faragtak ki. Bár a klasszikus fejtés mára megszűnt, a vállalat ma is működik: a sót vízzel oldják ki, majd lepárolják.

A mélység felé haladva a bánya kilenc szinten terül el, a legfelső 64, míg a legalsó 327 méter mélyen fekszik. A tárnák, termek, tavak és aknák teljes hossza meghaladja a háromszáz kilométert. A bánya mikroklímája egyedülálló: a hőmérséklet állandóan 12–14 °C körüli,

a levegő pára- és nátrium-klorid-tartalma magas, emellett pedig jelentős a mangán-, magnézium- és mésztartalma is. Ennek köszönhetően 135 méter mélyen, a Wessel-tó termében rehabilitációs központot alakítottak ki légúti betegségekben szenvedők számára.

A 18–19. század fordulóján kialakított, évente mintegy egymillió látogatót vonzó turistaút 64 és 135 méteres mélység között, mintegy 3 kilométer hosszan kanyarog. A látogatók bejárhatják a Szent Kinga-kápolnát, melynek padlóját egységes sólapok borítják, mennyezetéről pedig hatalmas sókristályokból összeállított csillárok lógnak le. A falakon az Újszövetség jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók, és itt őrzik Árpád-házi Szent Kinga ereklyéit is, akit II. János Pál pápa 1999-ben a sóbányászok védőszentjévé avatott.

A túra során megtekinthető a „leégett kamra”, amely a metánégetők veszélyes munkáját mutatja be, akik hosszú rudakra tűzött zsarátnokkal égették el a járatokban felgyűlt robbanásveszélyes gázt. A Sielec-kamra azokat a fából készült szállítóeszközöket mutatja be, amelyeket a sós levegő tökéletesen konzervált, köztük a „magyar kutyának” nevezett, emberi erővel vontatott kiskocsit. A bánya legmagasabb, 50 méteres termét, a Stanisław Staszic-kamrát a második világháború alatt a németek repülőgép-alkatrészek összeszerelésére használták. A Michałowice-kamra lenyűgöző látványt nyújt az 1870-es években épített, hatalmas gömbfákból ácsolt tartópilléreivel. A Varsó-kamra ma rendezvényközpontként működik, ahol koncerteket, bálokat és sporteseményeket is tartanak. A bánya történetét, a kitermelés eszközeit és a város múltját a harmadik szinten található, 14 teremből álló múzeumi kiállítás mutatja be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A repülőgép, ami gyorsabb volt a puskagolyónál – ötven éve emiatt a csoda miatt indított háborút New York
A helyi politikusok és civil szervezetek tiltakozása miatt a Concorde nem szállhatott le New Yorkban. A tilalmat végül 1977-ben egy szövetségi bírósági döntés oldotta fel.


Pontosan ötven éve, január 21-én a londoni Heathrow és a párizsi Orly repülőterek betonján két hófehér, tűhegyes orrú gép készült a felszállásra. Nem csupán új útvonalat avattak fel; egy új korszakot nyitottak meg.

Délelőtt 11 óra 40 perckor a British Airways és az Air France egy-egy Concorde-ja szinte másodpercre egyszerre emelkedett a levegőbe, hogy örökre megváltoztassa a luxusutazásról és a távolságról alkotott fogalmainkat.

A brit gép Bahrein felé vette az irányt, a francia pedig Dakar érintésével Rio de Janeiróba indult, megkezdve a menetrend szerinti szuperszonikus utasszállítás 27 évig tartó, máig páratlan fejezetét.

A British Airways G-BOAA lajstromjelű gépe mindössze 3 óra 38 perc alatt tette meg az 5657 kilométeres távot Bahreinig, negyedórával a menetrend előtt érkezve. Az Air France hivatalos közleménye szerint az ő járatuk a dakari megállóval együtt 7 óra 26 perc alatt teljesítette a Rio de Janeiró-i utat.

A Concorde utazósebessége meghaladta a hangsebesség kétszeresét, elérve a 2170 km/h-t, miközben 18 kilométeres magasságban repült, olyan ritka levegőben, ahol az utasok már láthatták a Föld görbületét.

Ezt a teljesítményt négy, utánégetővel is felszerelt Rolls-Royce/Snecma Olympus 593 hajtómű tette lehetővé, amelyek egyedi, ogivális delta szárnyakkal és a sebességhez alkalmazkodó levegőbeömlőkkel párosultak. A típus nem csupán közlekedési eszköz volt, hanem repülő laboratórium is;

híres küldetése során 1973-ban egy teljes napfogyatkozás árnyékát követve 74 percen át tartózkodott a teljes sötétségben.

„Elcsíptük a totalitást, és 74 percig benne maradtunk… Ezt az élményt soha nem fogom elfelejteni” – emlékezett vissza Donald Liebenberg, a küldetés egyik tudósa.

„Minden felszállás fenomenális élmény volt… a Rolls-Royce Olympus hajtóművek üvöltése és az ülésbe préselő erő semmihez sem hasonlítható polgári gépen” – mondta a CNN-nek John Tye, a British Airways egykori Concorde-kapitánya.

„Gyakran figyelmeztettük a lassabb gépeket, hogy jövünk, nehogy megijessze őket a hangrobbanás, miközben gyorsabban suhantunk el mellettük, mint egy puskagolyó.”

A technológiai fölény ellenére a hetvenes években a típust politikai és környezetvédelmi viták fogadták az Egyesült Államokban. Bár a szövetségi kormány 1976 februárjában engedélyezte a járatok indítását Washingtonba, New York helyi hatóságai a zajszennyezésre hivatkozva megtiltották a leszállást a John F. Kennedy repülőtéren. Talán lehetett ennek köze ahhoz is, hogy a Concord ízig-vérig európai fejlesztés volt.

„Ha a Concorde leszáll a Kennedy-n, ott leszünk, hogy fogadjuk” – fenyegetőzött Bryan Levinson, a Concorde-ellenes koalíció vezetője

1977 májusában. A bíróságok végül a légitársaságoknak adtak igazat, és 1977 októberében az első Concorde legördült a New York-i betonra. „Ez nagyszerű nap számunkra” – nyilatkozta Brian Walpole, a gépet vezető pilóta.

A Concorde az Atlanti-óceán feletti útvonal királya és a 20. század végének egyik legmeghatározóbb státuszszimbóluma lett. Míg az 1976-os nyitójáraton egy egyirányú jegy Londonból Bahreinbe 356 angol fontba (mai árfolyamon körülbelül 158 000 forintba) került, a kilencvenes évekre egy London–New York retúrjegyért már 7500 dollár feletti összeget (mai árfolyamon kb. 2,5 millió forintot) is elkértek.

A fedélzeten üzletemberek, hírességek és politikusok utaztak, akik számára az idő pénz volt – a Concorde pedig három és fél óra alatt tette meg a transzatlanti utat

A Guinness-rekorder Fred Finn élete során 718 alkalommal repült a géppel.

2000. július 25-én az Air France 4590-es járata röviddel a párizsi felszállás után lezuhant.

A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a katasztrófát egy másik gépről leesett fémdarab okozta, amely felsértette a Concorde egyik kerekét.

A szétrepülő gumidarabok kilyukasztották az üzemanyagtartályt, ami azonnali, végzetes tűzhöz vezetett. A tragédia, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni globális visszaesés a légi közlekedésben és a magas fenntartási költségek végül megpecsételték a típus sorsát. 2003 októberében az utolsó Concorde is földet ért.

„Hazahoztuk a Concorde-ot. Most az űr peremén jártunk” – mondta Mike Bannister, a British Airways Concorde-flottájának vezető pilótája az utolsó repülés után.

A mindössze 14 darabos flotta gépei ma múzeumok kincsei Seattle-től Edinburgh-ig. Az első brit kereskedelmi járat relikviái, egy utas személyes gyűjteményéből, az ötvenedik évfordulóra kerültek a Skót Nemzeti Repülési Múzeumba. A kaliforniai Boom Supersonic cég XB-1 kísérleti gépe tavaly januárban törte át először a hanghatárt, megnyitva az utat egy új generációs, csendesebb és fenntartható üzemanyaggal működő szuperszonikus utasszállító előtt. Ami már amerikai fejlesztésű.


Link másolása
KÖVESS MINKET: