Ferenc pápa túl van az életveszélyen, de a kórházat még nem hagyhatja el
A Szentszék közlése szerint az óvatosság különösen indokolt az esetében, mivel idős betegről van szó. Ráadásul klinikai kórképe továbbra is „összetett”.
Ferenc pápa túl van a közvetlen életveszélyen, klinikai kórképe azonban továbbra is összetettnek számít – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika véleménye alapján hétfőn este.
A közlemény szerint Ferenc pápa állapota továbbra is stabil. Az utóbbi napokban regisztrált javulás tovább erősödött, ahogyan azt a vérvizsgálatok eredményei, valamint a gyógyszeres terápiára adott pozitív válaszok is megerősítették.
A Szentszék hangsúlyozta:
mindez azt jelenti, hogy a kétoldalú tüdőgyulladás okozta fertőzés jelentette életveszély elmúlt, az óvatosság azonban megmaradt.
Ennek oka, hogy „a klinikai kórkép továbbra is összetett, ezért a gyógyszeres kezelést a következő napokban is kórházi körülmények között folytatják”. A Vatikán hozzátette, hogy az óvatosság annál is inkább indokolt, mivel idős betegről van szó.
Ferenc pápa, ahogyan az utóbbi egy hétben is, napközben magas áramlású oxigénpótlást kap, éjszakára pedig nem invazív gépi ventillációval segítik a légzését. Ez volt a huszonötödik nap, amelyet a pápa a Gemelli-klinikán töltött.
A Szentszék hangsúlyozta, nincsen pontos dátuma annak, hogy Ferenc pápa mikor hagyhatja el a klinikát, az orvosok véleménye szerint még korai az egyházfő kórházi távozásáról beszélni.
Ferenc pápa túl van a közvetlen életveszélyen, klinikai kórképe azonban továbbra is összetettnek számít – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika véleménye alapján hétfőn este.
A közlemény szerint Ferenc pápa állapota továbbra is stabil. Az utóbbi napokban regisztrált javulás tovább erősödött, ahogyan azt a vérvizsgálatok eredményei, valamint a gyógyszeres terápiára adott pozitív válaszok is megerősítették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bekapcsolt mikrofon buktatta le Trumpot: Putyinról suttogott Macronnak
Az amerikai elnök a Fehér Házban találkozott Zelenszkijjel és európai vezetőkkel. A háttérben már Putyinnal is szervez egy hármas tárgyalást a háború lezárásáról.
Donald Trump a Fehér Házban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel. A megbeszélések után közölte, hogy felhívta Vlagyimir Putyint, és elkezdte szervezni egy hármas találkozót, amelyen ő, Putyin és Zelenszkij venne részt. A helyszínről még nem döntöttek.
Korábban Trump Alaszkában találkozott Putyinnal, ahol a háború békés lezárásáról beszéltek, de nem született hivatalos megállapodás. Később azt mondta, pozitívnak értékelte az ottani egyeztetést.
A Fehér Házban zajló megbeszélésen a kamerák rögzítették, ahogy Trump halkan beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.
A felvételen hallható volt, amint azt mondta: „Azt hiszem, üzletet akar kötni. Azt hiszem, velem akar üzletet kötni. Érted? Bár ez őrültségnek hangzik” - írta a ladbible.com.
Trump arról is beszélt, hogy Moszkva nyitottnak tűnik arra, hogy több ország is részt vegyen Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában, ez azonban nem jelentene NATO-tagságot.
Putyin célja, hogy Ukrajna olyan területeket adjon át, amelyeket az orosz hadsereg három év alatt sem tudott megszerezni. Zelenszkij ugyanakkor nem hajlandó átadni az ország egyetlen részét sem.
A mostani találkozón Zelenszkij több vezető támogatását is megkapta. A béke azonban csak akkor valósulhat meg, ha Ukrajna és Oroszország is elfogadja a feltételeket.
Donald Trump a Fehér Házban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel. A megbeszélések után közölte, hogy felhívta Vlagyimir Putyint, és elkezdte szervezni egy hármas találkozót, amelyen ő, Putyin és Zelenszkij venne részt. A helyszínről még nem döntöttek.
Korábban Trump Alaszkában találkozott Putyinnal, ahol a háború békés lezárásáról beszéltek, de nem született hivatalos megállapodás. Később azt mondta, pozitívnak értékelte az ottani egyeztetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Repubblica és a La Stampa főszerkesztői már 2022-ben kritizálták Giorgia Meloni sajtótájékoztatóinak gyakorlatát. Akkor azt írták, hogy a rövid sajtótájékoztatók további lerövidítése az újságírói kérdések korlátozásával szerintük nem méltó a nyugati demokráciákhoz. Úgy fogalmaztak, Meloni viselkedése arra utal, hogy befolyásolni akarja az információkat és a közvéleményt. Bár elismerték a miniszterelnök jogát arra, hogy szabadon válaszoljon vagy ne válaszoljon a kérdésekre, hozzátették: nem az ő dolga megítélni a hozzá intézett kérdéseket, és nem adhat utasításokat az újságíróknak.
Most újabb ügy került előtérbe, miután
Donald Trump washingtoni csúcstalálkozóján Meloni két mondata is kiszivárgott a mikrofonoknak köszönhetően.
Az első akkor történt, amikor Alexander Stubb finn elnök meglepetésének adott hangot, hogy Trump a sajtót is beengedte a tanácskozásra. Meloni ekkor mosolyogva jegyezte meg: „De ő szeret, mindig szeret [a médiában szerepelni]. Én viszont soha nem akarok az olasz sajtóval beszélni.”
A másik eset a sajtótájékoztatón zajlott. Trump ekkor a jelenlévőktől megkérdezte: „Szeretnének válaszolni néhány kérdésre?” Meloni erre az amerikai elnök fülébe súgva válaszolt: „Azt hiszem, jobb, ha nem. Túl sokan vagyunk, és túl sokáig tartana.”
A Repubblica beszámolója szerint ezeket a szavakat a kamerán kívül rögzítették, majd megjelentek a közösségi médiában.
A Repubblica és a La Stampa főszerkesztői már 2022-ben kritizálták Giorgia Meloni sajtótájékoztatóinak gyakorlatát. Akkor azt írták, hogy a rövid sajtótájékoztatók további lerövidítése az újságírói kérdések korlátozásával szerintük nem méltó a nyugati demokráciákhoz. Úgy fogalmaztak, Meloni viselkedése arra utal, hogy befolyásolni akarja az információkat és a közvéleményt. Bár elismerték a miniszterelnök jogát arra, hogy szabadon válaszoljon vagy ne válaszoljon a kérdésekre, hozzátették: nem az ő dolga megítélni a hozzá intézett kérdéseket, és nem adhat utasításokat az újságíróknak.
Most újabb ügy került előtérbe, miután
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szent István Nap: „Tematikus változások miatt” a szervezők törölték a Grecsó-Hrutka páros és a Magashegyi Underground koncertjét
A szervezők helyettük a Hunor űrprogramról tartanak beszélgetéseket. Grecsó szerint „két nappal előtte nem szoktak lemondani rendezvényt. Az nagyon nem éri meg.”
Grecsó Krisztián kedden reggel tudatta a közönséggel, hogy a GrecsóHrutka budapesti előadását a szervezők tematikus változások miatt lemondták. A duónak 18 órától lett volna koncertje a Millenárison a Szent István Nap ünnepi rendezvénysorozat részeként. A Magashegyi Underground is fellépett volna, de az ő műsorukat is törölték, adta hírül a Telex.
A Magashegyi Underground menedzsere, Anga Kis Miklós elmondta, hogy csak pár napja értesítették őket a változásról. Hozzátette:
„felülről odaszóltak, hogy teljesen más jellegű programot akarnak, és az utolsó pillanatban áthúzták a terveket.”
Szerinte sem túl gyakori az ilyesmi, és ha tippelnie kellene, politikai okokra gyanakodna.
Grecsó Krisztián a Telexnek arról beszélt, hogy nem akar részletesebben nyilatkozni a háttérről, de úgy fogalmazott:
„Hrutka rajta van a Deutsch-listán”.
Megjegyezte: „Két nappal előtte nem szoktak lemondani rendezvényt. Az nagyon nem éri meg.” Azt is mondta, hogy még soha nem fordult elő velük, hogy tematikus okokra hivatkozva törölték volna a koncertjüket.
Juhász Anna irodalmár, a Művészkert művészeti vezetője szerint azért változott a program, mert a szervezők a Hunor-programnak szerették volna átadni az egész napot. Elmondta, hogy 16 órától Ember az űrben! címmel a Hunor űrprogram szakértői tartanak beszélgetést, 18 órától pedig Leszünk-e marslakók? címmel a csillagászatról lesz szó. Este 20 órától a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet is levetítik.
Juhász Anna azt is hozzátette, hogy
a Művészkert fennállása óta ez az első ilyen programváltozás.
Mint mondta, Hrutka Róbert minden évben fellépett, többek között Tompos Kátyával (képünkön). Úgy fogalmazott, hogy az a feltételezés, miszerint politikai ok állhat a háttérben, biztosan nem fedi a valóságot. Ennél többet nem tudott, és a kérdéseket a megrendelőhöz, az Artificial ügynökség vezetőjéhez, illetve a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséghez irányította.
Deutsch Tamás nemrég listát tett közzé azokról a zenészekről, akik szerinte aktívan hozzájárultak a „mocskos Fidesz!” hullámhoz. Ezen Hrutka Róbert neve is szerepelt. A listán ott volt a Punnany Massif is, amelynek soproni koncertjét a Soproni Városmarketing Nonprofit Kft. mondta le költségcsökkentésre hivatkozva. A zenekar menedzsere szerint a szervező valójában a rendezvény koncepciójának átalakítására hivatkozva állt el a szerződéstől.
Grecsó Krisztián kedden reggel tudatta a közönséggel, hogy a GrecsóHrutka budapesti előadását a szervezők tematikus változások miatt lemondták. A duónak 18 órától lett volna koncertje a Millenárison a Szent István Nap ünnepi rendezvénysorozat részeként. A Magashegyi Underground is fellépett volna, de az ő műsorukat is törölték, adta hírül a Telex.
A Magashegyi Underground menedzsere, Anga Kis Miklós elmondta, hogy csak pár napja értesítették őket a változásról. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Német aggodalom: Oroszország szabotázsakciókkal is támadhat, Putyint nem lehet ígéretekkel megfékezni
A Bundeswehr főtervezője szerint hidak lerombolása, energiaellátás megbénítása, készpénzellátás megzavarása is része lehet az orosz stratégiának. Nemzetközi sajtószemle.
Timothy Snyder történész szerint Donald Trump súlyosan téved, amikor azt hiszi, hogy a külföldi vezetőkkel ugyanúgy bánhat, mint az amerikaiakkal. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök hihetetlen ígéretekkel eteti, illetve gusztustalan módon terrorizálja őket. Hangsúlyozta, hogy az üres szavak nem hatnak Vlagyimir Putyinra, aki bűnöket követ el azért, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Snyder szerint az orosz vezető céljai között szerepel bábkormány felállítása, a lakosság megfélemlítése, civilek kínzása, gyilkosságok és gyerekek elhurcolása is. A történész arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi washingtoni politika miatt hagyta ott a Yale Egyetemet, és családjával Kanadába költözött.
Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet azt mondta, hogy mindenki vonjon gyököt, amikor Trump páratlan béketeremtőként beszél magáról. Szerinte
az amerikai elnök félreérti a béke fogalmát, mert az nem csupán a harcok befejezését jelenti.
Úgy látja, Trump külpolitikáját leginkább a Nobel-békedíj megszerzésének vágya irányítja. Daalder példaként említette, hogy India és Pakisztán között változatlanul fennáll a több évtizedes vita Kasmírról, a Közel-Keleten és Afrikában is sok konfliktus megoldatlan maradt, és Azerbajdzsán, illetve Örményország ügyében is még a korábbi amerikai kormány idején készült el a megállapodás nagy része.
A Süddeutsche Zeitung idézteAndré Bodemannt, a Bundeswehr főtervezőjét, aki arról beszélt, hogyan készül Németország arra az esetre, ha több százezer NATO-katonának kellene átvonulnia az országon. Úgy fogalmazott, hogy
Németország jelenleg se nem háború, se nem béke állapotban van. Hangsúlyozta, hogy Oroszország hibrid hadműveletekkel is képes komoly károkat okozni, például hidak lerombolásával, az energiaellátás megbénításával vagy a készpénzellátás megzavarásával.
Hozzátette, hogy a németeknek óvatosabbnak kell lenniük az infrastruktúrával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozásában, mert a diverzánsok visszaélhetnek ezekkel.
A Financial Times szerint az Európai Uniónak nagyobb nyomást kell gyakorolnia Aleksandar Vucsics szerb elnökre, hogy ne korlátozza tovább a demokráciát. A lap azt írta, az államfő egy fontos döntési helyzethez érkezett: vagy fokozza az elnyomást és megerősíti a kegyencrendszert, vagy enged az ellenzék követeléseinek. A vezércikk kiemelte, hogy az EU eddig túl sokáig hagyta Vucsics saját politikai manővereit, és gazdasági eszközökkel kell rákényszeríteni a változtatásra.
A lap arról írt, hogy provokatőröket mozgósítanak, erőszakot alkalmaznak a hónapok óta tiltakozó diákokkal szemben, és egyre több brutális letartóztatás történik. A tüntetések egyik kiváltó oka az volt, hogy leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője, ami 16 ember életét követelte. A cikk szerint Vucsics nem hajlandó sem igazságszolgáltatási reformokra, sem előrehozott választásokra.
Mateusz Mazzini, a Gazeta Wyborcza újságírója a Financial Timesban arról írt, hogy Lengyelország gyenge láncszem lehet Európa orosz szembenállásában. Szerinte a kormány nem teljesíti választási ígéreteit, ami miatt a társadalom egyre euroszkeptikusabb. Úgy látja, Donald Tusk kormányát belső viták és botrányok gyengítik, miközben az új elnök akadályozza a reformokat. A szerző szerint ez a patthelyzet gyengíti Lengyelország nemzetközi helyzetét, és Ukrajnára nézve is súlyos következményekkel járhat.
Timothy Snyder történész szerint Donald Trump súlyosan téved, amikor azt hiszi, hogy a külföldi vezetőkkel ugyanúgy bánhat, mint az amerikaiakkal. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök hihetetlen ígéretekkel eteti, illetve gusztustalan módon terrorizálja őket. Hangsúlyozta, hogy az üres szavak nem hatnak Vlagyimir Putyinra, aki bűnöket követ el azért, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Snyder szerint az orosz vezető céljai között szerepel bábkormány felállítása, a lakosság megfélemlítése, civilek kínzása, gyilkosságok és gyerekek elhurcolása is. A történész arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi washingtoni politika miatt hagyta ott a Yale Egyetemet, és családjával Kanadába költözött.
Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet azt mondta, hogy mindenki vonjon gyököt, amikor Trump páratlan béketeremtőként beszél magáról. Szerinte
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
