SPORT
A Rovatból

Európa-bajnokság: ki nyer ma?

A szurkolók döntő többsége azt mondja, hogy Spanyolország legyőzi Angliát az Európa-bajnokság vasárnap esti döntőjében. Kétségtelen, hogy valóban jobban játszottak eddig a spanyolok, de egy finálé az egészen más.


A szurkolók döntő többsége azt mondja, hogy Spanyolország legyőzi Angliát az Európa-bajnokság vasárnap esti döntőjében. Kétségtelen, hogy valóban jobban játszottak eddig a spanyolok, de egy finálé az egészen más.

Nézzük min múlhat a meccs.

1. A rutin

Ami az Európa-bajnokságot illeti, ebben jobbak az angolok. A csapat három éve is ott volt az Eb-döntőjében, vagyis ismerik már a hangulatát. A keret jelentős része ott volt a legutóbbi aranymeccsen is. Igaz azt a találkozót elveszítették, de annak a tapasztalataira lehet alapozni. Ugyanakkor azt ne feledjük, hogy a spanyolok között sok olyan labdarúgó van, aki játszott már, sőt nyert is nagy klubtorna döntőjében. Talán az azonban más, hiszen az emocionális háttere egy válogatott tornának mégis más.

2. A szövetségi kapitány

Gareth Souhtgate éppen tíz évvel fiatalabb a spanyol Luis de la Fuenténél, de ez az adat nem sokat számít, mert a ő számít rutinosabb szövetségi kapitánynak. Az 53 esztendős angol már 101 alkalommal irányította hazája válogatottját, ráadásul 2018-ban elődöntős volt a világbajnokságon, amelyen végül a negyedik lett. Három éve pedig a döntőig vezette a csapatot, de csak második lett, mert tizenegyesekkel kikapott az együttes a londoni fináléban. A kérdés vele kapcsolatban, hogy megvan-e benne a győzelem képessége.

Fluente 2022 óta 20 meccsen ült a spanyol kispadon, de már hosszú évtizedek óta áll a helyi szövetség alkalmazásában. A korosztályos válogatott vezetőjeként kétszer is nyert már Eb-t (az U19-es és az U21-es csapattal érte el a siker).

A felnőtt csapattal pedig csúcsra ért a Nemzetek Ligája 2022/23-as kiírásában. Mindkét szakember védekező játékos volt pályafutása során – ez mondjuk csak az angolokon látszott eddig az Eb-n. Ha a spanyolok nyernek, akkor Angliában vélhetően váltanak majd a kapitányi poszton, Fluente állása nincs veszélyben.

3. Egyéniségek

Ebben egyik oldalon sincs hiány. Az angoloknál Harry Kane és Jude Bellingham a legnagyobb sztár, míg a spanyoloknál Rodri és a szombaton 17. életévébe lépett Yamal. Mindannyian képesek meccset eldönteni, de a kérdés az, hogy milyen támogatást kapnak a többiektől, vagyis mennyire tud csapatként működni az együttes. Az egyik oldalon nagy feladat hárul majd Fodenre, Sones-ra, Rice-ra és Walker-ra, a másikon meg Fabián Ruiz, Cucurella és Olmo kell, hogy alájátsszon a sztároknak.

Azt láttuk már az eddigiek során, hogy ha Southgate szabadjára engedi a csapatot, akkor Kane és Bellingham is képes olyat húzni, amivel meccset dönthet el. Kane ugye szerepelt három éve a döntőben, Bellingham pedig BL-t nyert idén a Real Madriddal.

Rodri szinte mindent megnyert a Manchester City játékosaként, miközben Yamal az első nagy trófeát húzhatja be, de mindketten jó formában vannak ezen az Eb-n.

4. Csapategység

Nem kérdés: az Eb eddigi meccsein a spanyolok ebben (is) jobbnak tűntek. A csoportmeccseket könnyedén hozták le, gólt sem kaptak. A kieséses szakaszban nem volt könnyű dolguk, de házigazda németek és a fantasztikus játékosokat felvonultató franciák ellen is kiharcolták a sikert. Ráadásul utóbbit már úgy, hogy a csapat elveszítette vezérét, hiszen Pedrit Toni Kroos addig rúgdalta, ameddig a spanyolt le nem kellett cserélni – sérülés miatt egy hónap pihenő vár rá. A csapat erejét az is mutatja, hogy a németek ellen Olmo szállt be a kispadról és nem sokkal később gólt is szerzett. Anglia olykor széteső játékot tud

mutatni.

Pontosabban: az angol együttes ezen az Eb-n nem sokszor teljesített jól. A szlovákok, a svájciak és a hollandok ellen is hátrányba került a gárda és mindig csak abban a periódusban focizott, amikor a másik csapatnál volt az előny.

Az természetesen az angol válogatott erejét mutatja, hogy a kieséses szakasz eddigi összes meccsén hátrányból felállva érte el a sikert.

5. Forma

Ebben a tekintetben egyértelműen a spanyolokat tarja jobbnak a többség, de sokan állítják azt is, hogy az angolokat még nem, vagy csak nagyon keveset láttuk a tudásukat igazán megmutatva focizni. Vagyis igazából csak vasárnap este derül ki, hogy milyen passzban van igazából a szigetországi együttes, kivéve, ha ezen a meccsen is az lesz a nagy terv, hogy rontsák el az ellenfél játékát. Erre eddig minden meccsen képes volt Southgate csapata és ezekből a helyzetekből minden alkalommal jól jött ki. Ha a spanyolok ebben nem lesznek

partnerek, akkor az is előfordulhat, hogy megismétlik a 2012-es finálé, amikor 4–0-ra nyertek

az olaszok ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Kissé megijesztettek minket, aztán jött a magyar henger: Eb-elődöntőbe jutott a női pólóválogatott
A magyar női vízilabda-válogatott a szoros első negyed után 22–6-ra legyőzte Izraelt a funchali Európa-bajnokságon. A győzelemmel a csapat bejutott az elődöntőbe, ahol Görögország vagy Olaszország lesz az ellenfél.


A tavaly vb-ezüstérmes magyarok az első szakaszban hétfőn 9-7-re múlták felül az olimpiai bajnok spanyolokat, kedden 28-3-ra a románokat, csütörtökön pedig 28-4-re a portugálokat.

A spanyolok elleni három pontjukat magukkal vitték a középdöntőbe, ahol a címvédő hollandoktól nagy küzdelemben 5-4-re kikaptak szombaton.

Fontos volt, hogy csak egy góllal maradtak alul, mert így hármas körbeverés esetén nem lehetnek harmadikak, s a továbbjutáshoz csupán be kellett gyűjteni a három pontot az izraeliekkel szemben.

A vasárnapi mérkőzés kicsit nehézkesen indult, de végül meglepetés nélkül zajlott le. A magyarok legjobbja Keszthelyi Rita volt, négy góllal.

Női Európa-bajnokság, középdöntő, F csoport, 2. forduló:

Magyarország-Izrael 22-6 (5-4, 5-1, 7-1, 5-0)

gólszerzők: Keszthelyi 4, Rybanska 3, Szilágyi 3, Tiba 3, Faragó 2, Hajdú 2, Aubéli 1, Garda 1, Vályi 1, Dömsödi 1, Sümegi 1, illetve Tirosh 2, Sasover 1, Levinshtein 1, Bogachenko 1, Yaacobi 1

Az izraeliek 2018-ban szerepeltek először az Európa-bajnokságon, négy éve már a hatodik helyen végeztek, legutóbb pedig kilencedikek lettek.

A magyarok mind az öt egymás elleni meccsüket magabiztosan nyerték meg, bő egy éve a világkupa selejtezőjében volt a legszorosabb az összecsapás, az 18-9-cel ért véget a görögországi Alexandrúpoliban. Európa-bajnokságon eddig egy találkozóra került sor, 2022-ben 18-7-es magyar siker született.

A vasárnapi mérkőzésre Varró Eszter maradt ki a 15 fős keretből.

Az első támadásnál vezetéshez jutott a magyar együttes, a csapatkapitány Keszthelyi lőtt pontosan, aztán egy ejtéssel egyenlítettek az izraeliek.

Nem sokkal később Keszthelyi labdát szerzett és eredményesen fejezte be egyéni akcióját, majd előnyben Rybanska bombázott távolról a kapuba. Két gyors góllal váratlanul egyenlítettek az izraeliek, Aubéli azonban hamar válaszolt, majd labdaszerzés után Keszthelyi már a harmadik találatát szerezte. A szünet előtt még fórból megint faragott hátrányán az ellenfél.

A második negyed izraeli góllal indult, Neszmély helyére pedig Golopencza állt a kapuba. Faragó újfent a magyarokat juttatta előnyhöz, aztán lefordulásnál Tiba végigvitte a labdát és be is lőtte. Vályi megúszása ötméterest ért, Garda pedig ezt gólra váltotta.

Ekkor már jobban működött a szoros emberfogás, és az emberelőnyöket sem tudták kihasználni az izraeliek. Vályi kapásszélről lőtt határozottan, végül Faragó jobbról érkező passza után Dömsödi húzta be közelről a labdát. A szakasz elején kapott gólra sorozatban öttel válaszolt a magyar csapat.

A nagyszünet után előnyben Keszthelyi nagyszerűen játszotta meg Rybanskát, aki magasra kiemelkedve fordult kapura és eredményesen fejezte be az akciót. A következő támadásnál azonnal ismételt, ezúttal távolról lőtt a kapu jobb oldalába, aztán Szilágyi, majd Sümegi is kihasznált egy-egy fórt. Tirosh bal oldali lövése talált váratlanul utat a magyar kapuba, Golopencza több mint 12 perc után kapta az első gólt.

Tiba azonban gyorsan válaszolt, aztán Faragó egyedül zárt le jó megoldással egy akciót a bal szélről. Videózás után brutalitás miatt kiállították Tehit, ez azt eredményezte, hogy az izraeliek négy percig eggyel kevesebben játszhattak, Hajdú pedig értékesítette az ezzel járó ötméterest.

Az utolsó szakasz elején nem sikerült jól egy támadásbefejezés, Cseh Sándor időt kért, elmagyarázta hogyan kellene az ilyen helyzeteket megoldani, majd ezt végre is hajtották a magyarok, pontos passzok után Hajdú lőtt közelről a kapuba.

Csakhamar Szilágyi is betalált a védelem rendezettlenségét kihasználva, majd Keszthelyi növelte tovább az előnyt. A végéig még Szilágyi és Tiba ötméteresből talált be. Golopencza Szonja csaknem három negyed alatt egyetlen gólt kapott, 14-ből 13 lövést védett.

A magyar válogatott a spanyolok elleni 9–7-es győzelemért kapott három ponttal kezdte a középdöntőt a funchali Európa-bajnokságon, ahol szombaton 5–4-re kikapott a címvédő Hollandiától.

Az elődöntőben a görög vagy az olasz válogatott lesz a magyarok ellenfele a döntőbe jutásért. Az elődöntőket február 3-án, szerdán rendezik.

Link másolása
KÖVESS MINKET: