ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A lányokat ne csak a szépségükért, a fiúkat ne csak az erejükért dicsérjük

A szülői dicséretnek hatalmas ereje van, ami egy gyermek számára tájékozódási pontként szolgál: jó vagyok apa, anya szemében, vagy nem vagyok jó?


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Bár a gender-kutatásoknak nagy figyelmet szentelnek az utóbbi időkben, hangsúlyoznám, hogy jelen cikk nem a nemi szerepeket igyekszik fókuszba helyezni.

A szülő saját értékrendje alapján dicsér

Egy kisgyerek énképét legnagyobb részt a szülők, családtagok, fontos személyek alakítják ki, és mivel az elismerés egy óriási kincs, így a gyerek megfelelni igyekszik majd az elvárásoknak. Ha társaságban azért kapja a dicséretet, mert szép és csendes, akkor érthető módon megtapasztalja, hogy a simulékony mosolygással ő szerethető.

Ha egy apa büszkeségét a kisfia ereje és bátorsága váltja ki leginkább, akkor az a gyerek nagy valószínűséggel próbál majd olyan helyzeteket teremteni, ahol domináns viselkedésével kiérdemli az újabb és újabb vállveregetést. Többnyire nem tudatosan, de minden felnőtt (akár szülő, akár nem) hajlamos saját értékrendje szerint megajándékozni a gyerekeket a figyelmével. Felkapjuk a tekintetünket egy szépen fésült kislányra és egy kócos kisfiúra, de fordítva csak a legritkábban.

A sztereotípiák

Talán nem is gondolnánk, de a nemi sztereotípiáknak megfelelő nevelés az újszülöttek első napján kezdődik a szülők részéről. Egy ma már alapvetőnek számító kutatásban 30 szülőpárt kértek meg arra, hogy 24 órája megszületett kisbabájukat jellemezzék aszerint, milyennek látják őt. A 15 kisfiú és 15 kislány súlyuk, hosszuk ás Apgar-skála értékük (születés után állapotuk) szerint pontosan ugyanolyanok voltak, ennek ellenére a szülők a lány babákat sokkal inkább látták kedvesnek, aprónak és szépnek, mint a fiú csöppségeket.

A fenti kísérlet jól mutatja, hogy még azelőtt, hogy a lányokat és fiúkat ténylegesen meg lehetne különböztetni egymástól, a világ hajlamos máris fiúsnak és lányosnak látni őket. Véleményem szerint ezzel a jelenséggel egészen addig nincs is probléma, amíg a környezet elvárása nem idéz elő később, felnőve szorongásokat és félelmeket.

Ugyanis a felnőttek világa sokkal bonyolultabb annál, mint amit a lányok szimpla szépségével és fiúk kizárólagos erejével meg lehetne oldani.

Sokkal inkább van egy gyereknek szüksége arra, hogy saját képességeivel tisztában legyen, hogy bízzon magában, képes legyen kitartani, ha egy helyzet bonyolultabbnak ígérkezik, mint első ránézésre, tudja mozgósítani erejét, mikor arra szükség van. A jó hír azonban az, hogy szülőként, és a gyerek környezetében lévő felnőttekként nagyon sokat segíthetünk egy felcseperedő apróságnak abban, hogy képes legyen jól venni ezeket az akadályokat is.

A kislányoknak is szükségük van bátorságra

€Amikor egy kislányt csak a szépségéért dicsérünk meg, azt sugalljuk, hogy a külső erények egy lánynál elsődlegesek. Emellett a gyerek azt érezheti, hogy az erős fiúk nála mindig is erősebbek lesznek. Felnőve azonban egy nőnek fontos, hogy egy férfival szemben ne érezze magát gyengének.

Egy párkapcsolatban, de önmaga megvédése miatt is elengedhetetlen, hogy ha a szükség úgy hozza, képes legyen kiállni magáért. A bátorságért, céltudatosságért és erőért ugyanúgy fontos elismerni egy kislányt is, mivel ilyenkor adagonként töltik fel őt a felnőttek a magába vetett hittel.

Egy kutatásban azt nézték, hogy az azonos képességű, 11 hónapos babák anyukái milyen képességeket tulajdonítanak saját gyermeküknek. Az eredményből kiderült, hogy a fiús anyukák bátrabbnak és ügyesebbnek (mászásban) érezték babájukat, mint a hasonlóan jól teljesítő, lányos anyukák saját gyermeküket. Vajon a lány babás édesanyák miért nem érezték olyan fontosnak kihangsúlyozni kislányuk rátermettségét?

Mivel segítenek a szülők leginkább?

Felnőttként hajlamosak lehetünk arra, hogy míg a kislányokat sajnálgatjuk, a kisfiúktól elvárjuk, hogy egy problémából hamar talpra szökkenjen, és a lehető leggyorsabban túltegye magát a gondján. Azonban mikor egy kisfiút rendszerint a keménységre biztatunk, azt hitetjük el vele, hogy minden akadályt, konfliktust elfojtással és erővel lehet megoldani. Ilyenkor

fontos arra gondolni, hogy felnőtt férfivé érve nem kap a kezébe semmilyen eszközt arra, hogyan álljon fel olyan helyzetekben, mikor nem hat a keménység (pl. párkapcsolati konfliktus, betegség, kudarc).

A szülő feladata megtanítani azt is, hogy hogyan lehet az érzelmeket kifejezni, hogyan lehet a vágyainkat kifejezni, és azt is, hogy mennyire fontos a gondolatok eltemetése helyett azok kimondása.

Teljesen másképp állunk a lányokhoz akkor is, ha agresszióról van szó, mert elnézőbbek vagyunk, ha egy fiú verekszik, de fintorgunk, ha egy lány csap oda a másiknak. Érdekes módon felnőve azt tapasztaljuk, hogy míg a nők verbális agressziót használnak, ha feszültek, addig a férfiaknak hamarabb eljár a kezük. Szülőként érdemes a gyerekeket arra biztatni, hogy ha problémájuk van, akkor azt fejezzék ki, és ne korlátozzuk a lányokat, vagy biztassuk a fiúkat egy konfliktusban, hanem segítsük a gyereket abban, hogy megéljék a belső szorongásukat.

A kitartás jelentősége: érdekes, de valahogy kevésbé jutalmazzuk felnőttként a kitartó viselkedést.

Mikor egy kislány/kisfiú eltökélt szándékát véghez viszi, mikor nem riad meg az akadályoktól, mikor nevetve folytatja a feladatot egy nehézség után, nem érezzük, hogy ez valami óriási dolog volna, pedig ez az egyik legfontosabb képesség, amelyre egy gyerek szert tehet a szülők segítségével. A híres Marshmallow teszt során arra lettek figyelmesek, hogy azok a gyerekek, akik képesek voltak kitartóan lemondani egy kis cukorkáról annak érdekében, hogy később többet kapjanak, sikeresebben teljesítették a tanulmányaikat, és elégedettebbek, boldogabbak voltak, mint azok, akik nem bírtak várni. A kitartás tehát egy olyan dolog, amely az érzelmeket és vágyakat képes kontroll alatt tartani egy fontosabb cél érdekében. Ennek megerősítése azt gondolom, hogy a felnőttek egyik legfontosabb feladata a gyerekeknél.

A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyoznám, hogy nem a nemi sztereotípiáknak megfelelő dicséretet ellenzem, hanem azok kizárólagosságát.

Személy szerint jó dolognak látom, hogy ha a lányok lányosan és a fiúk fiúsan nőhetnek fel, ha ez számukra is örömet okoz. A szülő és a környező felnőttek feladata azonban az, hogy ne csak saját öröme szerint reagáljon a mellette fejlődő, növekvő gyermekre, hanem vigyen bele némi tudatosságot is, hogy azzal megkönnyítse az életét a későbbi, felnőtt korában.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk