180 fölé emelkedett a nyugat-európai áradások halálos áldozatainak száma

„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.

- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.

- írta Magyar.

Szerinte már mindenki érezi, hogy „nincs jobb, nincs bal, csak magyar” .

„158 nap múlva nemcsak arról szavazunk, hogy működő és emberséges országban fogunk élni, hanem arról is, hogy olyan hazát szeretnénk-e, ahol a kormány nyíltan a saját honfitársaira támad és képes több százezer ember életét tönkretenni besúgóhálózattal, listázással és nyílt fenyegetéssekkel a hatalma megtartása érekében. Áprilisban senki nem maradhat csendben! Senki nem maradhat otthon! A választáson a szabad Magyarország a tét” - zárta posztját.

A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.

Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:

A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és

A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.

Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.

A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.

Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.

– olvasható a bejegyzésben.

Tardos Anna 1931-ben született Budapesten. Pszichológusi-pedagógiai diplomáját 1953-ban, pedagógiai-szakpszichológusi képesítését 1983-ban szerezte meg. Pályáját az ELTE Pedagógiai Tanszékén kezdte tanársegédként, ahonnan 1956 után politikai okokból kellett távoznia, ezt követően középiskolában tanított orosz nyelvet és pszichológiát.

Édesanyja a nemzetközi hírű gyermekorvos, Pikler Emmi volt, aki 1946-ban a II. kerületi Lóczy utcában alapította meg a később róla elnevezett csecsemőotthont. Tardos Anna édesanyja munkatársa lett, majd az ő kutatásait folytatta. 1998. június 22-én, amikor az intézmény közalapítvánnyá vált, nevezték ki a Pikler Intézet igazgatójává.

Tevékenységében kiemelt szerepet kapott a csecsemőkkel és kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése. Társszerzője volt az Anyák Könyvének, és szakértőként közreműködött a Rádió Tipegő, valamint a TV Szülők Iskolája című sorozataiban.

A nemzetközi hírű Pikler Intézetet a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány megszüntetésével 2011-ben zárták be. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy a közfeladat más szervezeti keretek között hatékonyabban ellátható, a feladatok egy részét a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez rendelték. A bezárás ellen akkoriban szakmai körökben többen tiltakoztak, az intézmény sorsa miatt európai parlamenti képviselői felszólalás is elhangzott. A Pikler-szemléletet és a szakmai munkát ma a Lóczy utcában működő Pikler Ház, valamint több nemzetközi szervezet viszi tovább.

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt szakpolitikusa Facebook-oldalán reagált Pintér Sándor belügyminiszter felvetésére, miszerint szankcionálni kellene azokat a betegeket, akik lefoglalnak egy orvosi időpontot, de nem jelennek meg rajta. „Ez valójában nagyon rossz irány” – szögezte le Hegedűs, akit Magyar Péter nemrég a Tisza Párt leendő egészségügyi minisztereként mutatott be – írta a 24.hu. A szakpolitikus szerint a probléma nem a betegek fegyelmezetlenségéből, hanem a rendszer elégtelen működéséből fakad.

Rámutatott, hogy a rendszer másik oldala is problémás:

„Közben az is igaz, hogy időpontra érkezve is gyakran órákat kell várni. Ez nem a beteg hibája. Ez szervezési és kapacitás-probléma.”

Hegedűs szerint a beteg hibáztatása és a büntetés bizalmat rombol, a Tisza Párt megoldása pedig az, hogy „fel se merüljön egy ágazati irányítónak, hogy a beteget büntessük, hanem tegyük könnyűvé, emberivé és átláthatóvá az ellátást”.

A vita előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter november 4-én, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján beszélt arról, hogy „közel áll a lelkéhez” a távolmaradó betegek szankcionálásának gondolata, bár elismerte, hogy ezt sokan „túl rendőrös gondolkodásnak” tartják. A miniszter a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) kiterjesztése, a háziorvosi beutalások szigorúbb indoklása, valamint a kórházi beléptetőrendszerek és teljesítménymérés mellett is érvelt.

Az egészségügy 2022 óta a Belügyminisztérium irányítása alatt áll, a tárca azóta a központosításra és a mérhetőségre helyezi a hangsúlyt.

A Tisza Párt ezzel szemben a rendszer alapvető problémáinak megoldását sürgeti. Programjukban önálló egészségügyi minisztérium és régiós központokra épülő kórházi hálózat szerepel. Hegedűs Zsolt álláspontja szerint a betegek távolmaradása csupán tünet, amelyet nem büntetéssel, hanem a hozzáférés és a szervezettség javításával, a kapacitáshiány felszámolásával kell kezelni.