HÍREK
A Rovatból

Zsiday Viktor kőkeményen beleszállt a kormányba: Ha nem lesz változás, nagy baj jöhet, a hitelességet most már nagyjából leradírozta a kormányzat

Azt mondta: „A rövid távú politikai előnyökért feláldozzák a hosszú távú gazdasági érdekeket, ez szerintem teljesen egyértelmű.” Szerinte a kormány minden évben irreális növekedési számokat mond be, és ez hosszabb távon hitelvesztést okozhat.


Zsiday Viktor szerint a magyar gazdaság 2022 közepe óta nincs jó állapotban. Úgy látja, hogy már évek óta várnak valamilyen növekedésre, de az nem következik be. A befektető úgy fogalmazott: „Szerintem ezt a hitelességet most már nagyjából leradírozta a kormányzat”.

A Telex Most jövök című műsorában arról is beszélt, hogy szerinte a kormány minden évben irreális növekedési számokat mond be, és ez hosszabb távon hitelvesztést okozhat. Zsiday úgy véli, a gazdaság részben hiten alapul: „Ha nagyon sokan elhisznek valamit, akkor az bekövetkezik.”

Szerinte az egyik legsúlyosabb gond, hogy Magyarországon nagyon alacsony a termelékenység. Ez azt mutatja meg, hogy egy ember egy év alatt mennyi gazdasági értéket termel. Elmondása szerint 2010 óta évente csupán 1 százalékkal nőtt ez az érték.

Úgy fogalmazott: „Az erőltetett bérnövekedés nyilvánvalóan inflációban csapódik le.”

Zsiday szerint a piac működését több tényező is gátolja. A befektetők – főleg az európai és amerikai cégek – óvatosabbak lettek, mert sok az állami beavatkozás és szabályozás. Úgy látja, beruházni csak akkor éri meg, ha van jövőbe vetett bizalom. Azt mondta: „Ahol nem működik a piacgazdaság, ott nem lesz tartós gazdasági fellendülés.”

A Magyar Nemzeti Bank veszteségeiről is beszélt. Szerinte nem az a jegybank feladata, hogy a nála maradt pénzeket befektetésekre használja. Úgy fogalmazott:

„Már akkor is elmondtuk, hogy nincs létjogosultsága annak, hogy ez a pénz a jegybanknál maradjon, és elkezdjen vele okoskodni, és ebbe vagy abba fektetni. Nem ez a feladata a jegybanknak.”

Hozzátette: „Ez az 500 milliárdos tétel, amiről beszélünk (…) nemzetközi mércével is nagyon súlyos bukás.” Azt is elmondta, hogy a jegybank monetáris politikája miatt 2 000 milliárd forintos veszteség keletkezett.

Szerinte a kormány azért él olyan intézkedésekkel, mint az árréssapka vagy az extraprofit-adó, mert tudja, hogy a választási hajlandóság összefügg az életszínvonallal.

A cél az, hogy az emberek ne érzékeljék annyira az inflációt, így bátrabban költsenek. Azt mondta: „A rövid távú politikai előnyökért feláldozzák a hosszú távú gazdasági érdekeket, ez szerintem teljesen egyértelmű.”

Zsiday szerint a Fidesznek a 2026-os választásokhoz nagy pénzosztást kellene végrehajtania, lehetőleg közvetlenül a voksolás előtt. Úgy látja: „Iszonyatosan rá kellene lépniük a gázpedálra.” Hozzátette, hogy ezt minden bizonnyal megpróbálják majd, a kérdés csak az, mennyit engednek nekik a nemzetközi piacok.

A forint gyengüléséről is szó esett. Zsiday szerint ez nemcsak azokra van hatással, akik külföldön nyaralnak, hanem mindenkit érint. Az importtermékek ára például emiatt is emelkedik.

A gazdagabb rétegeknél, főleg a felső középosztályban, elbizonytalanodást tapasztal. Szerinte ezt részben a lassú tőkemenekítés is mutatja. A kevésbé tehetős embereknél is érezhető lehet ez a hangulat, de náluk kevésbé látszik, mert nincs megtakarításuk.

Arról is beszélt, hogy pontosan mit csinál egy portfóliómenedzser. Elmondása szerint ő global-makro befektetésekkel foglalkozik, vagyis a világ gazdasági, politikai, társadalmi és geopolitikai eseményeit próbálja megérteni. Úgy fogalmazott: „Van, amikor az ember kikerül ebből a szinkronból, és minden kaotikussá válik.”

Az összeesküvés-elméletekről is elmondta a véleményét. Szerinte bár vannak fontos szereplők a világban, senki sem tudja egyedül irányítani a folyamatokat. Példaként említette az olajpiacot és Donald Trumpot is: „Hiába most Donald Trump egy ilyen hatalmas elnök, például amikor most tavasszal szembe jött vele a kötvénypiac, akkor meg kell hátrálnia.”

Szerinte az sem mindegy, milyen személyiség kell egy sikeres befektetőnek. Úgy látja, hiába valaki felkészült és okos, ha nem bírja a stresszt, nem tudja elviselni, ha hibázik, vagy nem tudja felmérni a kockázatokat. „Egy csomó buktatója van ennek a szakmának” – mondta.

A műsorban szó volt még arról is, hogyan kezeli a stresszt, mit gondol az MNB új vezetéséről, milyen gazdasági hatásai lehetnek Ukrajna uniós csatlakozásának, és mennyi szerepe van a szerencsének a befektetői sikerben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.


Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.

Videónk a temetésről:

@szeretlekmagyarorszag.hu

Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező

filmes szakma, a kreatívipar és az irodalmi élet képviselői előtt elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.

Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:

„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.

Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.

„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”

„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.

Karácsony Gergely, Budapest polgármestere arról beszélt, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:

„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.

„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.

Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.

Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.

Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.

Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még februárban Magyarországra jöhet Marco Rubio amerikai külügyminiszter
A politikus a müncheni csúcs után érkezik a régióba, először Pozsonyba látogathat Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint. Az út a szlovák és magyar vezetők korábbi amerikai tárgyalásainak a folytatása lehet.


Hamarosan, még ebben a hónapban Magyarországra látogat Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere – írja Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebook-oldalán.

Információi szerint a tárcavezető a müncheni biztonságpolitikai konferencián való részvétele után érkezne a térségbe.

„Legalábbis a jelenlegi menetrendje szerint – melynek részleteit egy forrásommal is megosztották – február 15-én Pozsonyba, majd február 15–16-án Budapestre látogat.

Természetesen ebben a világpolitikailag rendkívül turbulens időszakban ez még változhat” – teszi hozzá.

Panyi szerint a látogatás nem meglepő, mivel nemrég Robert Fico és Orbán Viktor is jártak Amerikában, ahol Trumpékkal tárgyaltak energiaügyekről, várhatóan most is részben ezekről lesz szó. Az újságíró megemlíti, hogy a szlovákok az amerikai Westinghouse-szal terveznek atomerőművet építeni, a magyar kormánynak pedig az orosz energiaszankciók alóli ideiglenes mentesség kitárgyalása volt a legfontosabb a washingtoni tárgyaláson.

Az oknyomozó újságíró arról is írt, hogy bár Orbánék Trump magyarországi látogatását lebegtetik, reálisabbank tűnik, hogy az amerikai alelnök, JD Vance érkezhet Budapestre – az előkészületek már jó ideje folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: