Mi is írtunk róla, hogy Tiborcz István cége vette meg a Gellért Szállót. Megújult belsővel és új, minőségi szolgáltatásokkal nyithat újra az egyik legismertebb magyarországi hotel.
Az RTL híradónak Tiborcz István azt mondta, hogy
nem kérnek állami támogatást a Gellért Szálló felújításához.
A felújítás miatt már egy éve zárva tartó hotel előzőleg néhány éve cserélt gazdát egy állami bank közel 9 milliárd forintos hiteléből - írja az RTL.hu.
Tiborcz István az üzletről nem akart nyilatkozni az RTL Híradónak arra hivatkozva, hogy az üzlet még nem zárult le, de telefonon válaszolt a kérdésekre. Ekkor mondta el, hogy nem kaptak és nem kérnek állami támogatást a felújítához. A Híradó azt is megkérdezte tőle, hogy mi az üzleti sikerének a titka, de az erre adott válaszának közléséhez nem járult hozzá.
A miniszterelnök veje a közelmúltban bevásárolta magát a debreceni Hiltont építtető cégbe, amely a Válasz Online szerint több mint 3 milliárd forint támogatást kapott.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Mi is írtunk róla, hogy Tiborcz István cége vette meg a Gellért Szállót. Megújult belsővel és új, minőségi szolgáltatásokkal nyithat újra az egyik legismertebb magyarországi hotel.
Az RTL híradónak Tiborcz István azt mondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Dubajból azért nem hoztunk haza magyarokat katonai géppel, mert a felszállás veszélyesebb lett volna, mint az ottmaradás
A miniszter elmondása szerint mindenhova küldenek mentesítő járatot, ahol magyarok várnak a hazatérésre, de mérlegelni kell a kockázatokat. Úgy ítélték meg, hogy Jordániában nem jelent nagyobb veszélyt a repülőgép felszállása, ezért oda két járat is indult már.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
„Természetesen mindenhova fogunk küldeni repatriálálásra alkalmas repülőgépeket, mindenkit szeretnénk hazahozni. De minden egyes esetben azt kell megvizsgálni, hogy a reptér és az onnan való felszállás nem jelent-e nagyobb veszélyt, mint az, hogy valaki az adott országban marad”
– magyarázta.
Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.
A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.
Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.
Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.
Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két iráni bombázó percekre volt az USA legnagyobb közel-keleti katonai bázisától, de katari vadászgépek lelőtték
Az iráni Szu–24-esek bombákkal és irányított lőszerekkel megpakolva, radar alatt repültek a célpont felé. A katari pilóták történelmet írtak, ez volt az ország első éles légiharc-bevetése.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Hétfő reggel az Iráni Forradalmi Gárda két szovjet korabeli Szu–24-es taktikai bombázót indított Katar felé. A gépeket vizuálisan is azonosították, sőt le is fényképezték: bombákat és irányított lőszereket szállítottak. A gépek mindössze 80 láb (körülbelül 24 méter) magasan repültek, hogy elkerüljék a radarfelderítést. A katariak rádión figyelmeztetést adtak ki, de nem kaptak választ. Az idő rövidsége és a bizonyítékok miatt a gépeket ellenségesnek minősítették. Ezután egy katari F–15-ös vadászgép légiharcban lelőtte az iráni gépeket. Az iráni repülők Katar területi vizeibe zuhantak, a katari külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy keresik a személyzetet.
Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán a Pentagonban megerősítette az esetet.
„A katari vadászgépek első ízben lőttek le két iráni bombázót, amelyek a helyszín felé tartottak”
– mondta.
Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az iráni külügyminiszterrel, és az incidenst eszkalatívnak nevezte. Szerinte ez azt mutatja, hogy Iránnak „nincs valódi szándéka” a feszültség csökkentésére.
„Ehelyett arra törekszik, hogy kárt okozzon szomszédainak, és belerángassa őket egy olyan háborúba, amely nem az övék”
– közölte a katari miniszterelnök.
Irán merész akciója volt az első alkalom Hamenei halála óta, hogy személyzettel repülő gépeket vetett be egy szomszédos ország ellen, és egyben az első eset, hogy a Katari Légierő légiharcban vett részt.
Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.
Az incidens Katar első éles légiharca volt, és új szintre emelte a térségi feszültséget. A célpont az al-Udeid légibázis volt, ahol jellemzően 10 ezer amerikai katona állomásozik, valamint a katari gazdaság egyik alappillérének számító Ras Laffan földgáz-feldolgozó létesítmény.
Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Nem merült fel a benzinárstop bevezetése, de adócsökkentés se lesz
A miniszter azt mondta a kormányinfón, hogy a MOL tartja a kormánnyal kötött megállapodást, ennek megfelelően a hazai üzemanyagárak illeszkednek a regionális árszintbe. A januárban elhalasztott jövedékiadó-emelésről júniusban dönthetnek.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Egy február végi statisztikát felolvasva Gulyás azt mondta, a szomszédos országokat figyelembe véve nálunk van a második legalacsonyabb benzinár, a gázolaj pedig a negyedik legolcsóbb.
Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.
Gulyás azt is mondta, hogy „a magyar adótartalom a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban”.
A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.
Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hét vonat ment végig az első négy nap alatt a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszán
A február 27-én elindított teherforgalom az első napokban rendkívül gyér volt, sőt akadt egy 24 órás periódus, amikor egyetlen szerelvény sem haladt át a vonalon. Műszaki problémák miatt a vonal kihasználtsága korlátozott, és a személyforgalom indulása is bizonytalan.
Hiába beszélt a MÁV-vezérigazgató a „rendszeres teherforgalom” elindulásáról, a működés első négy napján mindössze hét vonat haladt át a hosszú évekre lezárt, közel ezermilliárd forintból újjáépített Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszán – értesült a Telex. A többhetes tesztelést követően február 27-én hajnalban ugyan végiggördült az első tehervonat, a forgalom azonban azóta sem igazán indult be. A lap úgy tudja,
március 2-ig déli irányba négy tehervonat ment végig a pályán, de ezek közül csak kettő hagyta el az országot. Észak felé három szerelvény közlekedett, amelyekből kettő érkezett Szerbia felől. Sőt, a vizsgált időszakban akadt egy teljes 24 órás periódus – március 1. 17 óra és március 2. 17 óra között –, amikor egyetlen szerelvény sem haladt át a vonalon.
A G7 korábban arról írt, hogy a vonal használhatóságát jelentősen korlátozzák műszaki problémák. Ezek egyike, hogy míg a magyar szakaszt 1950 milliméteres áramszedőkre tervezték, addig a szerbet 1600 milliméteresre építették ki.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium még aznap este reagált a sajtóhírekre. Bár a problémák egy részét elismerték, és azt is közölték, hogy
a korábbi ígéretekkel ellentétben nem tudni, mikor indulhat a személyforgalom, egyúttal hangsúlyozták: „a Budapest-Belgrád vasútvonal működésének biztosítása folyamatos és zavartalan”.
A magyar szakaszon a személyvonatok tervezett sebessége 160 km/óra lenne, a tehervonatok jelenleg 100 km/órával haladhatnak. A biztosítóberendezést a kínai CRSC szállította, a forgalom teljes felfutásának kulcsa pedig a rendszer európai uniós szabványok szerinti engedélyezése.
Hiába beszélt a MÁV-vezérigazgató a „rendszeres teherforgalom” elindulásáról, a működés első négy napján mindössze hét vonat haladt át a hosszú évekre lezárt, közel ezermilliárd forintból újjáépített Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszán – értesült a Telex. A többhetes tesztelést követően február 27-én hajnalban ugyan végiggördült az első tehervonat, a forgalom azonban azóta sem igazán indult be. A lap úgy tudja,
március 2-ig déli irányba négy tehervonat ment végig a pályán, de ezek közül csak kettő hagyta el az országot. Észak felé három szerelvény közlekedett, amelyekből kettő érkezett Szerbia felől. Sőt, a vizsgált időszakban akadt egy teljes 24 órás periódus – március 1. 17 óra és március 2. 17 óra között –, amikor egyetlen szerelvény sem haladt át a vonalon.
A G7 korábban arról írt, hogy a vonal használhatóságát jelentősen korlátozzák műszaki problémák. Ezek egyike, hogy míg a magyar szakaszt 1950 milliméteres áramszedőkre tervezték, addig a szerbet 1600 milliméteresre építették ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
