Az agyvérzés, a stroke napjainkban már szinte népbetegségnek számít egész Európában, így nálunk is. Nem csoda, hiszen egyre több stressz ér bennünket, amelyeknek – sokszor magas vérnyomáson, vagy cukorbetegségen keresztül – a stroke egyenes következménye. Ezért is van nagy jelentősége a Phoenix Orthosis magyar start-up találmányának, amely az agyvérzésen átesettek rehabilitációját segíti, és amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health Innostars Awards versenyében 2020-ban a harmadik helyet szerezte meg.

A találmányról, az e célból létrehozott start-upról Jankó László társalapítóval beszélgettünk.

– Kérem, mutassa be a PhoenixOrthosist!

– Alapítótársam, Gelányi László ennek a találmánynak az ötletgazdája. Ő gyógytornász és kifejezetten stroke-os betegek mozgásszervi rehabilitációjával foglalkozott az elmúlt 10 évben. Miközben ezekkel a betegekkel dolgozott, jutott arra felismerésre, hogy a piacon hiányzik egy olyan felsővégtagi ortézis, amely a stroke-ot követő különleges állapot, a görcsös alkari bénultság kezelésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy a betegek nem tudják kinyitni az ujjaikat. A fogáskészségük nagyjából megvan, de nem tudják elengedni a megfogott tárgyakat. Laci azt ismerte fel, hogy jelenleg nem kapható olyan eszköz, ami ezt az elegendés-funkciót úgy vissza tudja adni, hogy az a hétköznapi életben is jól használható legyen. Az ujjak nyitására szolgáló rendelkezésre álló eszközök kontrollált klinikai környezetben használhatók, viszont robosztusságuk és technikai jellemzőik miatt nem vihetők ki a mindennapi életbe. Innen jött a szándék az eszköz kifejlesztésére.

Most termékfejlesztésünk utolsó harmadába léptünk. Az elmúlt másfél év eredményeképpen eljutottunk egy jól működő prototípusig, amit tökéletesítése után szeretnénk piacra vinni.

– Hogyan működik ez az ortézis?

– Honlapunkon van egy látványterv, amely megmutatja, hogy tenyérből nyitja ki az ujjakat. A jelenleg forgalomban lévő eszközök felülről, a kézfej irányából, rugó segítségével nyitják az ujjakat. Ezzel szemben mi a tenyérben helyezünk el egy alkatrészt, ami alulról nyitja az ujjakat, ezáltal eszközünk sokkal visszafogottabb, és sokkal inkább rejtve marad mind pratikusan, mind esztétikai szempontból a külvilág előtt. Ezen túl az alulról nyitásnak fiziológiás előnyei is vannak.

– Milyen támogatást kapnak ehhez a projekthez?

– 2018 végén csináltuk meg az első tőkebevonásunkat. A három tagú befektetői konzorcium tőkeemelést hajtott végre a cégben, hogy a fejlesztést finanszírozza. Ez az alapja a működésünknek. Annak, hogy nyertünk az EIT Health programban, több hozadéka is van. A nyereménnyel járt egy kisebb összegű támogatás, és egy olyan többhónapos programsorozat, amelyben ezen a területen jártas szakértők különböző témákban előadásokat, beszélgetéseket tartottak. És nyilván van egy reputációs előnye is, mert munkánknak a siker által híre megy.

– A PhoenixOrthosis kifejezetten erre a termékre jött létre. Vagy vannak távolabbi terveik is?

– Jelenleg kizárólag ennek az eszköznek a fejlesztésével és piacra vitelével foglalkozunk. Az, hogy legyenek-e olyan variánsai, amelyek esetleg más ízületeket képesek kezelni, még a jövő zenéje.

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.

Dokumentumfilmet készített Karikó Katalinról a BFMTV francia tévécsatorna, amit már meg is lehet nézni - írja a Szegedi Tudományegyetem hírportálja.

„A nő, aki megmentheti a világot” című film bemutatja a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében óriási szerepet játszó tudósnő munkásságát, a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait és az elmúlt 40 évben elért eredményeit.

A kicsit több mint 20 perces dokumentumfilmet február elsején láthatták először a francia tévénézők, a BFMTV internetes oldalán pedig bárki megnézheti ingyen.

A kisfilmet IDE KATTINTVA lehet megnézni.

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

17 éves korában érkezett Amerikába Diana Trujillo, aki akkor még egy szót sem beszélt angolul, ma viszont már a NASA Perseverance-programjának repülési igazgatója, írja a People. A ma már 41 éves kolumbiai nőnek akkor mindössze 300 dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer forint lapult a zsebében, de minden vágya az volt, hogy valahogy közelebb kerülhessen a csillagokhoz és megtudja: van-e élet máshol is az univerzumban.

Trujillo szülei még 12 éves korában váltak el. Az anyjának akkor annyira nem volt pénze, hogy többször is csak egy félbe vágott főtt tojás jutott ebédre a kislánynak. Gyakran előfordult, hogy Diana a fűben feküdve nézte a csillagokat és azon gondolkozott, hogy valahol a messzi távolban kell lennie egy helynek, ami sokkal jobb ennél. Talán valahol él egy másik, ismeretlen faj, amelyik jobban megbecsüli a tagjait.

Egyáltalán nem zavarta, ha néha éjszakánként kellett dolgozni, és az sem okozott gondot, ha éppen egy vécét kellett kitakarítani: örült, hogy van munkája, tud miből ételt vásárolni és van fedél a feje felett.