SIKERSZTORIK
A Rovatból

Nappal alszik, éjszaka a világra vigyáz – interjú egy magyar szuperhőssel

Ő fedezte fel azt a két méteres kisbolygót is, ami február 13-án hajnalban robbant fel, Normandia felett. Az égitest nagy része elégett a légkörben, néhány apró darabját azonban megtalálták.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. március 07.


Link másolása

Azt azért mindenki sejti, hogy a mai csillagászok nem hordanak csillagos köpenyt, nincsen csúcsos süvegük, és hosszú fehér szakálluk. De azért azt hittem, hogy az obszervatóriumban, a kupola alatt töltik az éjszakáikat. Sárneczky Krisztián csillagász ábrándított ki, amikor elmondta, hogy ő, bár a Piszkéstetői Obszervatóriumban kutat minden derült éjszakán, ki sem mozdul az otthonából. A teleszkópot a saját íróasztaláról irányítja, számítógépen keresztül. A felvételeket is simán a dolgozószobájában értékeli ki. Természetesen azért a műszer mellett is dolgoznak, de az jobbára csak a technikai és karbantartó személyzet.

Ahogy a csillagászok sem köpenyes varázslók, a fekete öves bolygóvédők sem ismerhetőek fel a villamoson. Ugyanis ez a szerény hangú csillagász éjszakánként, mint a nagy szuperhősök, a Földet védelmezi. Földsúroló kisbolygók után kutat.

– Ön úgy él, mint gróf Drakula, tehát nappal alszik, és éjszaka kikel birodalmából, és elmegy bolygókat lesni.

– Igen. Fordított életet élek.

– Eddig hét alkalommal sikerült légkörbe belépő kisbolygót felfedezni még mielőtt találkozott a Földdel, ebből két alkalommal ön volt a felfedező, a legutóbbi február 13-án lépett a légkörbe.

– Igen.

– Hogy képzeljem el? Az ég ugyanazon részét fotózzák egymás után, és összehasonlítják, mi mozdult el? Nem unalmas ez?

– Konkrétan így történik a földközeli kisbolygók keresése, ami most már két és fél éve folyik a Piszkéstetői Obszervatóriumban.

Akkor sikerült a távcsőbe szerelni egy, a korábbinál tízszer nagyobb digitális detektort, és így már akkora terület látszik az égből egyetlenegy felvételen is, hogy az éjszaka során nagyon nagy területet le lehet tapogatni.

És hát valójában unalmas a munka, mert az égboltot kell fotózni folyamatosan, egy területről legalább három, de van, amikor 12-15 felvétel is készül. Ezeken a felvételeken kell keresni a mozgó égitesteket. Azonban a döntő részükön nincs semmi. Általában 30-40-50 látómezőnként, de van, amikor még ritkábban esik be egy felfedezés, a többit meg feldolgozza az ember, de nincs rajta semmiféle mozgó objektum, ami érdekes lenne.

– Ezeket az elmozdulásokat számítógépes szoftver elemzi, vagy ember végzi?

– Ezeket szoftverek keresik meg. Akkora területet látunk az égből, hogy több tízezer vagy százezernyi csillag van egyetlen felvételen, ezt már nem lehetne emberi erővel átvizsgálni. Tehát igen, erre célszoftvereket használunk, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy a felvételeken megtalálják ezeket az elmozduló égitesteket.

– Gondolom, ha talál is valamit, először is ki kell zárni annak a földi eredetét, például, hogy nem műholdat vagy egy repülőt látunk?

– Nem is igazán a műholdak azok, amik bezavarhatnak, mert azok általában viszonylag közel keringenek a Földhöz, és ott a gyors mozgást el lehet különíteni, de nagyobb távolságokban rengeteg elhagyott hordozórakéta kering a Föld-Hold rendszerben, melyek korábban esetleg bolygóexpedíciókat vagy holdexpedíciókat vittek, és azok már lehetnek olyan messze, hogy úgy tűnjenek, mintha egy földközeli kisbolygóról lenne szó. Erre azért elég jó katalógusok vannak, és akkor persze az az első lépés, hogy az ember megnézi, nem erről van-e szó. Utána lehet továbblépni, hogy akkor ez mi. Ki kell zárni, hogy nem fotózták-e le, nem katalogizálták-e. Ez kiderül később, ahogy az ember követi, mert a megtalálás után nagyon fontos az, hogy minél hamarabb ki tudjuk számítani a pályáját, ehhez további megfigyeléseket kell végezni. Így dől el az, hogy egyáltalán ember készítette-e, vagy természetes, és az is, hogy esetleg felénk tart-e az égitest.

– A múltkori objektumnál tényleg csak órákkal a légkörbe lépése előtt vált a dolog publikussá. Mikor történt maga a felfedezés, és mennyi idő volt az előbb elmondott munkára? Tehát mennyi idő telik el az első észleléstől odáig, hogy azt mondjuk, igen, ez felénk tart?

– Körülbelül 7 órával a becsapódás előtt találtam meg.

Ez azt jelenti, hogy miután a képek elkészülnek, olyan negyedóra alatt kimérem, megtalálom az égitesteket, és ezt azonnal elküldöm a nemzetközi csillagászközösség felé. Erre van egy erre rendszeresített holnap, ahova minden ilyen program feltölti azokat az égitesteket, amelyek földközeli kisbolygók lehetnek. De ez az első néhány megfigyelésből még nem szokott látszani. Amikor találok valamit, akkor megszakítom a keresést, és visszatérek arra a területre, elkezdem követni. Illetve mivel ez megjelenik a nemzetközi honlapon,

azok, akik az égitestek követésével foglalkoznak, szintén odairányítják a távcsövüket, ahol én észleltem, és megpróbálják ők is megfigyelni.

Körülbelül fél órával az első képek után születtek meg a megerősítések, amelyek viszont már mutatták, hogy felénk tart.

Végül egy horvát obszervatóriumból, az Isztriai-félszigeten található Višnjan Obszervatóriumból is lefotózták.

Az első rögzítés után ki kell derüljön, hogy veszélyes lehet-e, vagy sem.

Ez nem volt veszélyes. Az én képeimet a Horvátoszágból küldöttekkel összevetve derült ki, hogy ez bizony pont felénk tart.

– Gondolom akkor nagyon sok olyan objektumot talál, ami nem tart felénk, csak a közelünkben van.

– Van amikor nem találok semmit, de átlagosan olyan egy, kettő, maximum három égitestet találok egy éjjel, tehát idén már találtam huszonhetet januárban és februárban, azok közül most egy ilyen akadt, ami felénk jön. A statisztikák ennél rosszabbak, mert 30 ezer földsúroló kisbolygót fedeztünk fel eddig, és ezekből 7 jött csak felénk.

– És ennek a 30 ezernek tudjuk a további pályaadatait?

– Ez változó. Van amit csak rövid ideig tudunk észlelni, van amit csak néhány órán át, mert aztán el is suhan mellettünk, de van amit hosszabban.

Mindenesetre amit ismerünk, azok közül biztosan egyik sem tart a Föld felé,

veszélyes méretű meg különösen nem.

– Miután,észreveszi, hogy ez a pötty elmozdult, hogyan lehet meghatározni, hogy mekkora, és hogy veszélyes-e vagy sem?

– Ha már tudjuk, hogy felénk jön, akkor már egész pontosan ismerjük a tőlünk való távolságát. Különösképpen így, hogy egy másik helyről is észlelik, akkor már a két földrajzi hely ismeretében ki lehet háromszögelni.

Ha tudjuk a távolságát, akkor a fényességből már lehet egy körülbelüli átmérőt mondani.

Ebben az esetben például nagyon hamar látszott, hogy olyan egy-két méter átmérőjű az objektum, ami veszélytelen, hiszen a földi légkör megóv minket tőle, maximum kisebb kövecskék érnek földet, ahogy itt is történt.

Talán néhány száz grammos a legnagyobb darab, ami földet ért, meg persze vannak kisebbek is, egészen a néhány grammosig, amit megtaláltak.

– A fényesség alapján történő méretmeghatározásban mekkora a szórás? Gondolok itt arra, hogy a különböző anyagoknak más és más fényvisszaverő képességük.

– Van ilyen, de nem jelentős. Ezért is mondok egy-két métert. A tavalyi, amit találtam, az olyan 3-4 méteres volt, ebbe a tartományba lehet becsülni a nagyságát. De egy méter, két méter, öt méter, ezek még nem okoznak különösebb problémát. Ezen objektumok tömegének 95 százalékát a földi légkör nagyon jól elégeti.

– Ezek szerint az ön munkájában az a megnyugtató siker, amikor igazából nem is talál olyan nagyot, meg olyan szépet...

– Hát azért szeretek felfedezni.

– Kifogyhatatlanok a lehetőségei...

– Körülbelül még százezres nagyságrend vár felfedezésre, ez eltart még a harmincas évek végéig, ezek között nyilván lesznek olyanok, amelyek már nagyot tudnak ütni. Nagy katasztrófát azok sem okoznak, de azért az általuk létrejövő légköri robbanás már elég komoly lökéshullámot kelthet, amikor eléri a földfelszínt. Valójában ez a veszélyes, nem maga a lehulló test. Persze ha valakit fejbe csap, az nyilván kellemetlen, de nagy területre valójában a lökéshullám az, ami elér.

Ahogy Cseljabinszkban történt 2013-ban, ahol egy körülbelül 16-18 méter átmérőjű, korábban ismeretlen égitest robbant fel a város felett.

A meteoritok lakatlan területre hullottak, de a város fölött történt, 20-30 kilométer magasan a detonáció, amit a test feldarabolódása okozott, amikor a sűrűbb levegőbe ért.

Összeállítás a cseljabinszki becsapódásról

Mivel ez pontosan a város fölött történt, a lökéshullám volt az, ami sok ezernyi ablakot tört be, aztán az üvegszilánkok sebesítették meg főképp az embereket.

– Irdatlan nagy ez a Naprendszer, és ön itt magabiztosan kijelenti, hogy a következő évtized végére ezeket az objektumokat mind megismerjük. Tényleg? Mind meg lehet ismerni?

– Meg tudjuk becsülni, hogy mennyi idő alatt, hány távcsővel, mennyit fedeztünk föl, tehát akkor meg lehet becsülni, hogy mennyi az, ami még hátra van.

– Ilyen egyszerű?

– A világ megismerhető körülöttünk, minden csak idő kérdése. Ezek a kisbolygók is, előbb-utóbb mindegyik megismerhető és megtalálható lesz, csak hát hosszú-hosszú időt és sok energiabefektetést igénylő munka.

– Sokan végzik a világon ezt a munkát?

– Csinálják sokan, de talán nem elegen. Az Egyesült Államok jár ebben az élen. A NASA-nak az amerikai kongresszus adott megbízást, hogy derítse fel ezeket az objektumokat, a NASA pedig finanszíroz obszervatóriumokat. Ezen kívül Chilében van még egy amatőr csillagászok által üzemeltetett hely, ők ott a nagyon sok derült éjszakát használják ki, az Atacama-sivatagban.

A chilei program után jelen pillanatban Magyarország a harmadik legsikeresebb hely a világon ezeknek az égitesteknek a kutatásában most.

Tehát még elférnének az ég alatt ilyen programok. Most az Európai Űrügynökség, az ESA igyekszik felzárkózni valamennyire, pont az én két felfedezésem nyomán, mivel ezek voltak az első európai felfedezések. A tavalyi a norvég tengerbe csapódott, tehát teljesen lakatlan területen, ez meg most Normandiában, szárazföldön ért le. Európában mi vagyunk az legelsők ezen a területen, Magyarország.

– Erről miért nem hallunk többet?

– Ön is fölhívott. Végül is hallott valamit a becsapódásról.

– Igen, valóban.

– A híradókban is volt erről szó, de hát persze csak ott, ahol a pandamaci szokott lenni a sok rémség után. Most ez a felfedezés volt ott. Éppen lehagytuk Spanyolországot. Eddig Spanyolország volt Eurázsiában a vezető ország, de most ezzel a sikeres felfedezéssel sikerült lehagyni őket. Eurázsiában nemcsak most, hanem már összfelfedezésben is Magyarország a legsikeresebb ezen a területen.

– Meg kell kérdeznem az anyagiakat. Ki támogatja ezt a programot?

– Amiből mi ezt a fejlesztést létre tudtuk hozni, az egy GINOP pályázat volt 2016-ban. Még a Pálinkás József vezette NKFIH meghirdetett egy infrastrukturális fejlesztési pályázatot, ami európai uniós pénz volt, de a magyar kormány ítélte oda.

Akkor mi is nyertünk egy majdnem egymilliárdos pályázatot, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az ELTÉ-vel közösen. Meteorkamera rendszert is építettünk, továbbá ionoszféra-radart, és ezt a nagy kamerát is beszereztük Piszkéstetőre.

Tehát ez egy céltámogatás volt, tudományos programra. Ezt a részét pedig én szerettem volna csinálni.

– Ezek szerint önök folyamatosan pályáznak, hogy a munkát folytatni tudják?

– Ez ötéves program volt, ‘16-ban indult, az már lejárt. Most fenntartási időszak van. A fenntartásra meg az Akadémiától és az ELKH-tól (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ahova átkerültek az akadémiai intézetek) mindig kaptunk pénzt, tehát azzal, hogy fusson a program, nincsen gond. De hát fejleszteni kellene.

Most már megvan a módszer, képesek lennénk üzemeltetni még egy vagy két távcsövet, de ennek egyelőre még nem látszik a financiális háttere, mivel sok százmilliós projektről lenne szó.

– Hány csillagász van Magyarországon, akik ilyen munkát tudnának végezni, ha bővülne a program?

– Több műszerhez persze több csillagász kellene, de legalább tudnánk munkát adni a fiataloknak. Egy nagyobb kutatócsoportot kellene létrehozni és üzemeltetni. Viszont ehhez még csak kellenek feltétlenül profi szakemberek, sokszor ezt amatőr csillagászok is el tudják végezni.

Amerikában azok, akik éjszaka a távcsöveket üzemeltetik, sokszor nem is profi csillagászok, mert ahhoz végül is nem kell mély tudományos ismeret. Helyettük lelkes amatőr csillagászokat vesznek fel, akik bírják az éjszakázást.

Nyilván a plusz vasak mellé kell szerezni plusz munkatársakat is.

– Hogyan jött önnek ez a gondolat, hogy márpedig én földsúroló kisbolygókat akarok keresni? Látott egy-két jó kis hollywoodi szuperprodukciót, és gyerekkora óta ez izgatta?

– Nem vagyok egy nagy science fiction hívő, sok csillagásszal ellentétben. Engem gyerekkorom óta maga felfedezés érdekelt. Hogy új dolgokat találjak. És ezt mindig sikerült megvalósítani. 25 éve kezdtem el, akkor még a Mars-Jupiter közötti, sokkal több, sokkal könnyebben felfedezhető kisbolygók tömkelegét kerestem. Az elmúlt 20 évben azokat gyakorlatilag felfedeztük. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a Magyarországon elérhető méretű távcsövekkel már nem nagyon találok újabbat. Ugyanígy a földsúroló kisbolygók felfedezése is egyszer véget érhet, de számomra ennek van egy praktikus oldala is.

Ez tényleg nemcsak elvont kutatás, hogy mit csinál egy fekete lyuk, habár az is nagyon érdekes, hanem itt konkrét gyakorlati haszna is van az ember munkájának.

És a jövőbe tekintve a kisbolygók bányászata már átvezet egy egészen más, már-már gazdasági dimenzióba is.

– Korábban említett egy időkeretet, amíg meg lehet találni az összes földsúroló objektumot. De megtörténhet, hogy olyan objektumok is veszélyeztethetik a Földet, amik most minden létező látótávolságon kívül vannak, mert a keringési periódusuk évezredekben mérhetőek, mint például a minap elhaladt C/2022 E3 (ZTF) üstökös.

– Ezeket nyilván az időből adódóan nem tudjuk megtalálni. Ami tízezer éve járt a Föld közelében, azt nem látjuk, csak tízezer évente. Azoknak a Földet megközelítő kisbolygóknak, amiket én kutatok, fél és három év között van a keringési ideje. Nyilván ezek a tízezer éves üstökösök jöhetnek még, létezik egy statisztikai szám, hogy milyen gyakran találhatnak el minket, de ez egy roppant picike szám.

– Ön ezek szerint bírja az éjszakázást.

– Ez alkati kérdés. Nem is mindenki alkalmas arra, hogy mondjuk hajnali négykor, ötkor még tudjon koncentrálni.

– Akkor most alvásidőben hívtam fel?

– Azért is mondtam a délutáni időpontot, mert délelőtt sokszor még alszom.

– Ha valakit nagyon érdekel az asztronómia, de nem bír éjszakázni, belőle lesz a rádiócsillagász?

– Ma már csillagászati műholdak is ontják az adatokat, tehát rengeteg mindent fel lehet dolgozni. Aki egy űrtávcsőre pályázik, úgyis megkapja az adatokat, és akkor szépen munkaidőben, reggel nyolctól délután négyig feldolgozza azokat. Sokszor nagy távcsövekhez egyébként sem utazik el az ember, már csak költségtakarékosságból sem.

Tehát ha nyer az ember távcsőidőt Chilébe, vagy Hawaii-n, azt szépen leészlelik, és akkor azt munkaidőben fel lehet dolgozni.

Nekem annyiban speciális a feladatom, hogy nem érhetek rá. Aki egy távoli kvazárt vizsgál, ott pénteken megvan az észlelés, ráér hétfőn elkezdeni az irodájában. Én, ha nem mérem ki a képeket, akkor simán lemaradhatunk egy becsapódásról.

– Színészektől meg szokták kérdezni, hogy mi a szerepálmuk. Önnek van valamilyen szakmai álma, amit szeretne még elérni?

– Nekem a nagy álom, az igazi nagy álom, ami gyerekkoromban engem úgy igazán megfogott, az az üstökösök felfedezése volt. Először üstökösökkel kezdtem el foglalkozni, csak abból már adódik a kisbolygó, mert hát végül is egy kutya. Valami apró izé, ami kering a Naprendszerben.

Végül is 35 év álmodozás után tavaly felfedeztem az első üstökösömet.

– Akkor ez megvolt.

– Két hónappal utána jött a becsapódó kisbolygó, ami szintén egy álmom volt. Ráadásul azt sikerült megismételni. Persze nem mondom, hogy akkor most lezárult az életem, mert találhatok még sokkal többet is. Üstökösből a magyar rekord az például öt. Lovas Miklós csillagász a '70-es, '80-as években öt üstököst fedezett fel, ugyanazzal a távcsővel, amivel én is dolgozom Piszkéstetőn. Őt utolérni, az egy szép terv. És természetesen a mostani munkámat folytatni. Nyilván személyes ambíció is ezen a szakterületen tényleg a világ legjobbjának lenni, és annak maradni, még több égitestet felfedezni, hiszen láthatóan a know-how az megvan, tudjuk, hogy mit, hogyan kell keresni, hogy sikeresek legyünk. Ezt jó lenne folytatni, lehetőség szerint még több eszközzel, hogy még több felfedezést tehessünk.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Vett egy egyeurós házat nagyszülei szicíliai szülőfalujában, ma már százmilliót ér az álomotthona
Az amerikai nőnek azért kellett költenie a közművek nélküli kis lakra, de behozza a ráfordítást.

Link másolása

Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.

Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.

Egy euró volt a kikiáltási ár, de ő hasraütésszerűen felajánlott majdnem kétmillió forintnyi összeget, és hónapokkal később értesítették, hogy ő nyert.

Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.

A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy

a mintegy 100 millió forint értékű befektetés idén őszre, mire minden felújítás befejeződik, 130-170 millió forintot ér majd.

Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre több a tiny house itthon – bejött a Cápák között 2021-es évadában bemutatott ötlet
A Balaton északi partján is egyre több van a tiny house-okból, amik jogilag járművek, még rendszámuk is van, így Izer Norbert szerint az építési hatóság sem köthet bele a telepítésükbe.

Link másolása

Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.

- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?

- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.

- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?

- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.

- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?

- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.

- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?

- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.

- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?

- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.

- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?

- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.

- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?

- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.

- Mennyiből jön ki egy tiny house?

- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
A Yale-en fog továbbtanulni a 17 éves magyar fiú, akit több amerikai elitegyetemre is felvettek
A Princetont és a Columbiát kosarazta ki Szepesi Mór a New Haven-i egyetem kedvéért.

Link másolása

A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.

„A Yale-en nagyon jó lehetőség van arra, hogy aki alapképzésen tanul, az is akár Nobel-díjas professzorokkal tudjon személyesen konzultálni. A Columbián meg más nagyobb egyetemeken erre nincs feltétlen lehetőség, csak azoknak, akik már nem alapképzést végeznek. Másodszor, azt is néztem, hogy milyen külföldi program lehetőségek vannak, mert fél évet szeretnék eltölteni Ázsiában. A Yale-en van a legtöbb lehetőség különféle országokban, például Szingapúrban közgazdaságtant tanulni”

- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.

„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”

A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egyre népszerűbbek a kenderből épült házak, sőt, Veszprém mellett egy ovi is kenderből készült
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Nyárády István pedig egy kenderjurtát tervezett. Mindketten hisznek a természetes építőanyagban, amely a bolygónak is jót tesz.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. május 08.


Link másolása

A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.

A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.

Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.

„A kender – termesztése alatt – a fáknál is több szén-dioxidot köt meg. Jó a talaj regenerálására is ott, ahol valami szennyező tevékenység, ipar volt.”

A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.

István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.

„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.

Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.

Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.

„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.

Tapasztalatok a második kenderházról

Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.

„A kenderbeton egy karbonnegatív építőanyag, tehát sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit előállításakor elhasznál. Kizárólag természetes anyagok vannak benne. A felhasznált mész ráadásul vírus- és baktériumölő.

Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.

István szerint alapvetően mérgek között élünk.

„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.

Nyárády István

Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és

nevezett a világ legkomolyabb szén-dioxid-csökkentő versenyére (XPRIZE Carbon Removal), amelyet Elon Musk indított.

„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”

Az építést így foglalta össze:

„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."

Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből.  Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.

„Ahogy a Covid után drasztikusan emelkedett minden más építőanyag ára, a kenderé nem annyira, így most olcsóbban lehet építeni, mint egy téglaházat. Mi 600 ezer forintot kérünk egy négyzetméterért, de téglaháznál ez 750-800 ezer forint is lehet.”

– mondja Béla.

Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.

Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."

Szerinte

200 hektáron lehetne 100 családi háznak az alapanyagát előállítani.

Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.

„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.

István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.

„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.

A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.

„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: