HÍREK
A Rovatból

Nagyon durva rekordok: minden idők legmelegebb ősze volt az idei

Az idei ősz középhőmérséklete országos átlagban 2,6 Celsius-fokkal meghaladta az 1991-2020-as évek átlagát, és a 13,3 fokkal a legmelegebb lett 1901 óta.


Az évszak középhőmérséklete országosan 13,3 Celsius-fok volt, amely a legmagasabb érték a 20. század kezdete óta, és közel 0,8 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, a 2019-es ősz hőmérsékletét - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közölt évszakértékelésben szerdán.

Az elemzés szerint mindhárom hónap átlaghőmérséklete magasabb volt az átlagosnál: a szeptember 3,5 fokkal, az október 3,4 fokkal, míg a november 0,8 fokkal. A szeptember a legmelegebb, az október a 3. legmelegebb lett a 20. század kezdete óta.

A szeptember-október rendkívüliségét mutatja, hogy a kéthavi középhőmérséklet megközelítette a 17 fokot, míg a korábbi maximum a 15,5 fokot sem érte el.

Az ősz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 és 14 fok között alakult, de a déli vármegyékben többfelé a 14 fokot is meghaladta. 10 fok alatti évszakos középhőmérséklet csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.

A nyári napok száma - amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 25 fokot - országosan 28 volt, ami 18 nappal haladja meg az átlagot. Az átlagosnál néggyel több, összesen öt hőségnapot rögzítettek, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 fokot.

Fagyos nap - amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 fok vagy az alatti - országos átlagban 10 fordult elő, ami három nappal kevesebb a sokévi átlagnál.

Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 197,7 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek átlagának, az éghajlati normálnak 125 százaléka. Szeptemberben még az átlagnál 38 százalékkal szárazabb volt az időjárás, majd az október már 9 százalékkal csapadékosabb volt a szokásosnál, a novemberi csapadék pedig az átlag több mint duplája volt, 118 százalékkal haladta meg az éghajlati normált, amivel a 9. legcsapadékosabb november lett 1901 óta.

A legkevesebb csapadék a délkeleti határ közelében esett, míg a legtöbb a tavasz és a nyár után ősszel is a Mátrában hullott. Az északi országrész mellett a Dél-Dunántúlon is nagyobb területen meghaladta az őszi csapadékösszeg a 200 millimétert.

A meteorológiai szolgálat az idei ősz rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet szeptember 13-án Kiskunfélegyházán mérték, 35,0 fokot, az ősz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban november 26-án, mínusz 10,5 fokot.

Az ősz folyamán a legtöbb csapadékot, 403,5 milliméternyit Kékestetőn regisztrálták, a legkevesebbet - 125 milliméternyit - Dombegyház állomáson.

Egy nap alatt a legtöbb csapadék Kékestetőn esett: október 27-én 80,5 milliméternyi.

Október 27-én az átvonuló hidegfront során többfelé viharossá fokozódott a szél, Balatonszemesen óránkénti 121 kilométeres széllökést mértek, az Alföldön, Szentes közelében tornádó is kialakult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán állítólag felállt a tárgyalóasztaltól Brüsszelben, miután Zelenszkij videóhívásban csatlakozott
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett a brüsszeli EU-csúcson, ahol a magyar vétók feloldását kérte. Orbán Viktor ezt korábban a Barátság vezetéken érkező olajszállítások újraindításához kötötte.


Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.

Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.

Zelenszkij arról beszélt, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra, a pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel.

Kitért a 20. Oroszország elleni szankciós csomagra is, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, és ami szerinte „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy valódi béke felé mozduljon”.

Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról, Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról is beszélt.

Mint mondta, fontos, hogy Oroszország lássa, Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – érvelt, hozzátéve: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”

Orbán Viktor jelezte, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban. A miniszterelnök álláspontját egy mondatban foglalta össze: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.

Január 27-én állt le az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. A leállás miatt a magyar kormány nem az orosz támadókat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolva a kijevi vezetést, hogy politikai okból állították le a tranzitot. Válaszul február közepén a magyar kormány leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai vészhelyzeti áramszállítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fordulat Brüsszelben: Öt különböző forrás állítja, hogy az olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megvédte Orbán Viktor Ukrajna-politikáját
Az olasz kormányfő a 90 milliárdos ukrán hitel blokkolása kapcsán mutatott együttérzést a magyar miniszterelnökkel. Kormánya szerint a hír teljesen alaptalan.


Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.

Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.

Az öt, négy különböző európai országot képviselő diplomata egyike szerint Meloni úgy fogalmazott, Orbán álláspontja „normális”, mert „a dolgok változnak”, és hozzátette: „ha én lennék ugyanebben a helyzetben, megérteném”. A források szerint az olasz miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy érti a magyar vezető helyzetét, akire a jövő hónapban választás vár majd

Az olasz kormány cáfolta a hírt. „A miniszterelnöknek tulajdonított mondat teljesen alaptalan” – közölte Meloni római hivatalának egyik tisztviselője.

Bár Meloni és Orbán egyaránt jobboldali politikusok, az olasz kormányfő eddig nagyrészt a fősodorbeli uniós álláspontot követte. A megbeszélésen szinte kizárólag a vezetők vettek részt; a diplomaták nem voltak a teremben, őket a vezetők tájékoztatták, és névtelenséget kértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.


„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.

Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.

„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.

A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.

Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.

Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”

A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.

Via: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor cáfolta Gulyás Gergelyt: „Marhaság”, hogy megfontolnák, adjanak-e katonai segítséget Trumpnak
A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után minősítette a Kormányinfón elhangzott felvetést. Még egy ironikus mondatot is hozzáfűzött a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaihoz.


Orbán Viktor egyetlen szóval, „marhaságnak” minősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentését arról, hogy a kormány megfontolná a katonai segítséget Donald Trump kérésére.

A miniszterelnök péntek hajnalban, az éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol Magyarország Szlovákiával közösen blokkolta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsön végrehajtását.

Az RTL újságírója Gulyás Gergely kijelentésére kérdezett rá, aki a Kormányinfón arra a felvetésre, hogy magyar katonákat küldenének-e az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”.

Orbán erre először csak annyit mondott, hogy marhaság, majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy „amit Gulyás Gergely mondott, az marhaság?”, azt felelte, „igen”. Ironikusan azt is hozzátette: „Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk”.

Ahogy megírtuk, Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is hozzátette: Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Mint mondta, a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel”.

Azt is kiemelte, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre, miszerint Trump kérését „megfontolnák” Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy reagált: „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: