Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”

Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.

A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.

– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.

A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.

A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.

A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.

Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.

A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.

Via Telex

Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.

Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.

A budapesti 2-es választókerületben induló Halmai Richárd sem maradt le sokkal, 958 ajánlásából 440 volt érvénytelen (45,9%), nála a hibák 76 százaléka formai jellegű volt, például hiányosan kitöltött vagy azonosíthatatlan adatok miatt.

Nem ez az egyetlen gyanús eset a párt körül. Bács-Kiskun megyében Király József, az MSZP helyi politikusa feljelentést tett, miután akarata ellenére szerepelt a neve a DK-s Simon Anita ajánlóívén. A DK a vádat azzal hárította el, hogy „az MSZP-s politikus DK-ellenessége közismert”, és nem először próbál „hazugságokat terjeszteni” róluk. Később kiderült, hogy egy helyi kutyapártos képviselő, Kordik Szabolcs is megtalálta adatait Simon ívein, holott ő sem támogatta a jelöltet.

A Mi Hazánk nyíregyházi jelöltjével, Kovács Koppány Zoltánnal szemben is feljelentést tettek, míg a párt józsefvárosi jelöltje, Kvacskay Károly 43,8 százalékos hibaaránnyal gyűjtött; nála nyolc olyan ajánlást is találtak, ahol az érintett személy már elhunyt, nem magyar állampolgár vagy más okból nem rendelkezett szavazati joggal. A helyi választási bizottság az ügyben feljelentést tett. A Kétfarkú Kutya Párt dabasi jelöltje, Sárközi Betti ellen szintén feljelentés érkezett. A 40 NVI-feljelentésből 24 a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának jelöltjeivel szemben történt.

A Gődény-párt produkálta a legrosszabb, 50,7 százalékos országos hibaarányt. Egyik jelöltjük, a szigetvári Nagypál Georgina 296 ellenőrzött ajánlásából mindössze egyetlen volt érvényes.

A júniusi választások után a rendőrség kilenc ügyben indított nyomozást választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, nagyrészt hamis ajánlások miatt. Bár ezek az ügyek ritkán jutnak el a vádemelésig, a hatóságok komolyan veszik a bejelentéseket.

A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.

A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.

A Fogyasztóvédelem közlése szerint A Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról, valamint a fogyasztóktól történő visszahívásáról. A hatóság nyomonköveti a vállalkozás által megtett intézkedéseket, továbbá a visszagyűjtött termékek további sorsát (megsemmisítését vagy elszállítását)

Magyar Péter csütörtök délután Tabon folytatta az országjárását, ahol ismét reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón tett kijelentésére.

A miniszter korábban egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kormány „megfontolná”, hogy katonai segítséget adjon Donald Trumpnak az iráni háborúban, ha az elnök őket erre kérné.

Magyar Péter a miniszter kijelentésére úgy reagált:

A Tisza elnöke szerint Gulyás szavai magyarul azt jelentik, hogy „az Orbán-kormány katonákat küldene egy idegen háborúba”. A Telex szerint Magyar Péter a Nemzeti Menethez hasonlóan Tabon is többször skandáltatta a tömeggel, hogy „nem akarunk háborút”.

A Tisza elnöke bemutatta a párt Somogy megye 4-es, Siófok központú, Tabot is magában foglaló választókerületének jelöltjét, Csatári Ernőt. A lap szerint ő leginkább helyi ügyekről beszélt, és arra kérte a közönséget, hogy őt támogassák, mert szerinte csak neki van esélye helyben elhozni a változást.