HÍREK
A Rovatból

A VSquare szerint a polgári hírszerzés kampánycélú provokációja volt az ukrán pénzszállító elleni rajtaütés, amivel a Fideszt akarták segíteni

A lap azt állítja, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben az ukrán pénzszállítmány teljesen legális volt. Az akció után a NAV-ot utasították pénzmosás elleni vizsgálat indítására, hogy jogalapot teremtsenek.


A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során 82 millió dollárt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, a háttérben nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati provokáció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és összefügg a Nyugat Ukrajnának nyújtott finanszírozásával; a hatóságok pénzmosás gyanújára is hivatkoztak.

A VSquare ezzel szemben egy tudatosan felépített titkosszolgálati akcióról ír, amelynek célja az volt, hogy konfliktust provokáljon Ukrajnával az április 12-i szavazás előtt. Az akció élén Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár állt szerintük.

A hivatalos jogi indoklás egy elhárítási vizsgálat volt egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt ellen, aki az Oscsadbank biztonsági csapatát vezette.

A portál szerint a magyar hírszerzés már január óta figyelte a bank pénzszállító járatait, a megfigyelés pedig külföldre is kiterjedt: ügynökök feltérképezték a bécsi szálláshelyeket és az osztrák útvonalakat.

Forrásaik szerint az eredeti terv az volt, hogy fegyverszállítás közben kapják el a konvojt, ami alapot adhatott volna egy terrorizmusra vagy illegális fegyverkereskedelemre épülő narratívához. A rajtaütés után azonban az ukrán dokumentumok és a pénzmozgások jogszerűnek bizonyultak, a sofőröknél és őröknél pedig nem találtak fegyvert.

Forrásaikra hivatkozva a VSquare azt is írja, ekkor rögtönöztek egy „B tervet”, és utasították a NAV-ot egy pénzmosás elleni vizsgálat indítására, hogy utólag jogi látszatot adjanak az akciónak.

A lépés a portál szerint a NAV-on belül is felháborodást keltett, mivel a hivatal saját pénzmosás elleni egységét kezdetben nem is vonták be. A beszámoló szerint a katonai hírszerzést sem tájékoztatták, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak akkor értesítették, amikor a TEK-nek katonai segítségre volt szüksége a lefoglalt járművek és a rakomány elszállításához.

A művelet szervezői zárt körben azt tekintették az akció legfontosabb eredményének, hogy a hír gyorsan eljutott Volodimir Zelenszkijhez, aki még aznap sajtótájékoztatón olyan kijelentést tett, amelyet sokan személyes fenyegetésként értelmeztek Orbán Viktorral szemben. Panyi Szabolcs újságíró nem tudta függetlenül megerősíteni, hogy ez közvetlen reakció volt a rajtaütésre, de a miniszterelnök környezetében a provokáció sikereként értelmezik.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.

Ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából, amelyen magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán. Másnap az egyik meghívottat, egy dandártábornokot holtan találtak a farm melletti tóban; a hatóságok belső értékelése szerint baleset történt, a rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szétesik a magyar középosztály – az ELTE szerint már a diplomások 46 százaléka sem polgárosodott
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont felmérése kimutatta, hogy a felső réteg aránya 9-ről 5, a felső középrétegé 24-ről 14 százalékra zuhant, míg 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya. A Tisza Párt a teljes népességben 32 százalékkal vezet, a Fidesz pedig már csak a községekben és a 62 év felettiek körében népszerűbb.


Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.

A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.

„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”

– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.

A kutatás szerint a népesség polgárosodásának mértéke is megrázóan csekély. Mindössze 5 százalék tekinthető polgárosodottnak és 25 százalék polgárosodónak, miközben a gyengén polgárosodott (36 százalék) és a nem polgárosodott (34 százalék) réteg együttesen a társadalom több mint kétharmadát teszi ki.

A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.

Ez a tömeges deklasszálódás komoly társadalmi konfliktusforrás lehet. A társadalmi átrendeződés a politikai preferenciákban is tükröződik.

A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.

A Fidesz kizárólag a községekben vezetett, és csak a 62-63 éves korosztálytól vette át a vezetést, az ennél idősebbek körében pedig megkérdőjelezhetetlen volt az előnye. Ezzel szemben 58 éves korig a Tisza Párt volt népszerűbb. A kisvállalkozók körében a Tisza 36:17 arányban vezetett, míg a közvetlen termelésirányítók, szak-, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos Fidesz-előnyt mértek.

A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.

Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.

A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán állítólag felállt a tárgyalóasztaltól Brüsszelben, miután Zelenszkij videóhívásban csatlakozott
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett a brüsszeli EU-csúcson, ahol a magyar vétók feloldását kérte. Orbán Viktor ezt korábban a Barátság vezetéken érkező olajszállítások újraindításához kötötte.


Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.

Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.

Zelenszkij arról beszélt, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra, a pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel.

Kitért a 20. Oroszország elleni szankciós csomagra is, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, és ami szerinte „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy valódi béke felé mozduljon”.

Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról, Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról is beszélt.

Mint mondta, fontos, hogy Oroszország lássa, Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – érvelt, hozzátéve: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”

Orbán Viktor jelezte, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban. A miniszterelnök álláspontját egy mondatban foglalta össze: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.

Január 27-én állt le az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. A leállás miatt a magyar kormány nem az orosz támadókat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolva a kijevi vezetést, hogy politikai okból állították le a tranzitot. Válaszul február közepén a magyar kormány leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai vészhelyzeti áramszállítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fordulat Brüsszelben: Öt különböző forrás állítja, hogy az olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megvédte Orbán Viktor Ukrajna-politikáját
Az olasz kormányfő a 90 milliárdos ukrán hitel blokkolása kapcsán mutatott együttérzést a magyar miniszterelnökkel. Kormánya szerint a hír teljesen alaptalan.


Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.

Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.

Az öt, négy különböző európai országot képviselő diplomata egyike szerint Meloni úgy fogalmazott, Orbán álláspontja „normális”, mert „a dolgok változnak”, és hozzátette: „ha én lennék ugyanebben a helyzetben, megérteném”. A források szerint az olasz miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy érti a magyar vezető helyzetét, akire a jövő hónapban választás vár majd

Az olasz kormány cáfolta a hírt. „A miniszterelnöknek tulajdonított mondat teljesen alaptalan” – közölte Meloni római hivatalának egyik tisztviselője.

Bár Meloni és Orbán egyaránt jobboldali politikusok, az olasz kormányfő eddig nagyrészt a fősodorbeli uniós álláspontot követte. A megbeszélésen szinte kizárólag a vezetők vettek részt; a diplomaták nem voltak a teremben, őket a vezetők tájékoztatták, és névtelenséget kértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.


„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.

Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.

„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.

A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.

Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.

Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”

A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.

Via: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: