Orbán Viktor cáfolta Gulyás Gergelyt: „Marhaság”, hogy megfontolnák, adjanak-e katonai segítséget Trumpnak
A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után minősítette a Kormányinfón elhangzott felvetést. Még egy ironikus mondatot is hozzáfűzött a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaihoz.
Orbán Viktor egyetlen szóval, „marhaságnak” minősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentését arról, hogy a kormány megfontolná a katonai segítséget Donald Trump kérésére.
A miniszterelnök péntek hajnalban, az éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol Magyarország Szlovákiával közösen blokkolta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsön végrehajtását.
Az RTL újságírója Gulyás Gergely kijelentésére kérdezett rá, aki a Kormányinfón arra a felvetésre, hogy magyar katonákat küldenének-e az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”.
Orbán erre először csak annyit mondott, hogy marhaság, majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy „amit Gulyás Gergely mondott, az marhaság?”, azt felelte, „igen”. Ironikusan azt is hozzátette: „Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk”.
Ahogy megírtuk, Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is hozzátette: Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Mint mondta, a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel”.
Azt is kiemelte, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.
A kijelentésre, miszerint Trump kérését „megfontolnák” Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy reagált: „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”
Orbán Viktor egyetlen szóval, „marhaságnak” minősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentését arról, hogy a kormány megfontolná a katonai segítséget Donald Trump kérésére.
A miniszterelnök péntek hajnalban, az éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol Magyarország Szlovákiával közösen blokkolta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsön végrehajtását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat Brüsszelben: Öt különböző forrás állítja, hogy az olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megvédte Orbán Viktor Ukrajna-politikáját
Az olasz kormányfő a 90 milliárdos ukrán hitel blokkolása kapcsán mutatott együttérzést a magyar miniszterelnökkel. Kormánya szerint a hír teljesen alaptalan.
Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.
Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.
Az öt, négy különböző európai országot képviselő diplomata egyike szerint Meloni úgy fogalmazott, Orbán álláspontja „normális”, mert „a dolgok változnak”, és hozzátette: „ha én lennék ugyanebben a helyzetben, megérteném”. A források szerint az olasz miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy érti a magyar vezető helyzetét, akire a jövő hónapban választás vár majd
Az olasz kormány cáfolta a hírt. „A miniszterelnöknek tulajdonított mondat teljesen alaptalan” – közölte Meloni római hivatalának egyik tisztviselője.
Bár Meloni és Orbán egyaránt jobboldali politikusok, az olasz kormányfő eddig nagyrészt a fősodorbeli uniós álláspontot követte. A megbeszélésen szinte kizárólag a vezetők vettek részt; a diplomaták nem voltak a teremben, őket a vezetők tájékoztatták, és névtelenséget kértek.
Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.
Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.
„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.
A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.
Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.
„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.
A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.
Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.
Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.
Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”
A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.
„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.
A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán szerint „marhaság”, hogy puffogott és nyugtalanul járkált volna Zelenszkij beszéde közben az EU-csúcson
A miniszterelnök egy helyszíni fotó szerint felállt a tárgyalóasztaltól és hátrébb, egy székre támaszkodva állt, miközben az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bejelentkezett a csúcstalálkozóra. Orbán szerint Magyarországnak és Szlovákiának joga van blokkolni az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönt.
„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.
Orbán azt mondta „a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, mert nem zárult le a döntési folyamat”. Állítása szerint a többi vezető „kicsit fenyegetőzött, aztán belátták, hogy ez nem fog menni”.
Az uniós vezetők azonban egészen másként értékelték a helyzetet.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs után közölte, hogy
a tagállami vezetők egyértelműen elítélték a magyar hozzáállást, mert az sérti az uniós jogi alapelveket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a 90 milliárd eurós kölcsön azért akadt el, mert
„egy vezető nem tartja be a szavát”.
Orbán Viktor az ülés után azzal érvelt, hogy amikor a decemberi döntés született, még jött az olaj a Barátság vezetéken. Kijelentette: „Határozottan szükség van az orosz olajra”, ami nélkül szerinte Európa nem élhet túl.
A kormányfő egyúttal azzal vádolta az uniós intézményeket, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, és az Európai Tanács épületére mutatva azt mondta: „innen finanszírozzák az ellenzéket”.
A csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Orbán Viktor nem hagyta el a termet, de az AFP fotója szerint hátrébb, egy székre támaszkodva állt.
Az Euronews forrásai arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök nyugtalanul járkált és időnként puffogott a beszéd közben, amit Orbán marhaságnak nevezett.
A migrációs vitáról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, „para van”, és szerinte több ország már a legális menekülteket sem engedné be, amit „a magyar modellként” jellemzett.
Tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2026-2027-re 90 milliárd eurós hitelkeretet biztosítanak Ukrajnának. A döntés végrehajtásához szükséges egyik jogszabályt azonban egyhangúlag kellene elfogadni.
Január végén az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték egy támadásban megrongálódott, ami miatt a szállítás akadozni kezdett. Erre hivatkozva a magyar és a szlovák kormány bejelentette, hogy amíg a vezeték helyreállítása nem garantált, addig blokkolják a hitel folyósításának jogi jóváhagyását. Brüsszel jelezte, hogy kész lenne finanszírozni az ukrajnai szakasz javítását a patthelyzet feloldása érdekében. A helyzetet tovább nehezítette a Hormuzi-szoros iráni lezárása körüli feszültség, ami jelentős energiaár-emelkedést okozott.
„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.
A VSquare szerint a polgári hírszerzés kampánycélú provokációja volt az ukrán pénzszállító elleni rajtaütés, amivel a Fideszt akarták segíteni
A lap azt állítja, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben az ukrán pénzszállítmány teljesen legális volt. Az akció után a NAV-ot utasították pénzmosás elleni vizsgálat indítására, hogy jogalapot teremtsenek.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során 82 millió dollárt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, a háttérben nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati provokáció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és összefügg a Nyugat Ukrajnának nyújtott finanszírozásával; a hatóságok pénzmosás gyanújára is hivatkoztak.
A VSquare ezzel szemben egy tudatosan felépített titkosszolgálati akcióról ír, amelynek célja az volt, hogy konfliktust provokáljon Ukrajnával az április 12-i szavazás előtt. Az akció élén Farkas Örs, a polgári hírszerzést felügyelő államtitkár állt szerintük.
A hivatalos jogi indoklás egy elhárítási vizsgálat volt egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt ellen, aki az Oscsadbank biztonsági csapatát vezette.
A portál szerint a magyar hírszerzés már január óta figyelte a bank pénzszállító járatait, a megfigyelés pedig külföldre is kiterjedt: ügynökök feltérképezték a bécsi szálláshelyeket és az osztrák útvonalakat.
Forrásaik szerint az eredeti terv az volt, hogy fegyverszállítás közben kapják el a konvojt, ami alapot adhatott volna egy terrorizmusra vagy illegális fegyverkereskedelemre épülő narratívához. A rajtaütés után azonban az ukrán dokumentumok és a pénzmozgások jogszerűnek bizonyultak, a sofőröknél és őröknél pedig nem találtak fegyvert.
Forrásaikra hivatkozva a VSquare azt is írja, ekkor rögtönöztek egy „B tervet”, és utasították a NAV-ot egy pénzmosás elleni vizsgálat indítására, hogy utólag jogi látszatot adjanak az akciónak.
A lépés a portál szerint a NAV-on belül is felháborodást keltett, mivel a hivatal saját pénzmosás elleni egységét kezdetben nem is vonták be. A beszámoló szerint a katonai hírszerzést sem tájékoztatták, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak akkor értesítették, amikor a TEK-nek katonai segítségre volt szüksége a lefoglalt járművek és a rakomány elszállításához.
A művelet szervezői zárt körben azt tekintették az akció legfontosabb eredményének, hogy a hír gyorsan eljutott Volodimir Zelenszkijhez, aki még aznap sajtótájékoztatón olyan kijelentést tett, amelyet sokan személyes fenyegetésként értelmeztek Orbán Viktorral szemben. Panyi Szabolcs újságíró nem tudta függetlenül megerősíteni, hogy ez közvetlen reakció volt a rajtaütésre, de a miniszterelnök környezetében a provokáció sikereként értelmezik.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a NAV nem válaszolt a VSquare megkereséseire. Eközben az Oscsadbank jogi képviselője hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a magyar ügyészségen.
Ugyancsak a VSquare írta meg, hogy a rajtaütés napján a NAV egyik kulcsszereplője nagy, több mint százfős ünnepséget tartott egy somogyi farmon előléptetése alkalmából, amelyen magas rangú NAV-vezetők, kormányzati tisztviselők és politikusok is szerepeltek a vendéglistán. Másnap az egyik meghívottat, egy dandártábornokot holtan találtak a farm melletti tóban; a hatóságok belső értékelése szerint baleset történt, a rendőrség és a NAV azonban nem adott ki nyilvános tájékoztatást.
A március 5-én végrehajtott látványos TEK-rajtaütés, amely során 82 millió dollárt és aranyat foglaltak le egy ukrán pénzszállító konvojtól, a háttérben nem egy bűnügyi akció, hanem egy kampánycélú titkosszolgálati provokáció lehetett – állítja a VSquare friss hírlevele.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank két páncélozott járművére, miközben azok Bécsből Kijevbe tartva haladtak át Magyarországon. A művelet során a bank hét alkalmazottját őrizetbe vették, a rakományt pedig lefoglalták. A kormányzati kommunikáció szerint a szállítmány illegális volt, „háborús maffiához” köthető, és összefügg a Nyugat Ukrajnának nyújtott finanszírozásával; a hatóságok pénzmosás gyanújára is hivatkoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
