EGÉSZSÉG
A Rovatból

Íz- és szagvesztés: miért alakul ki, és meddig tart? – minden a koronavírus tipikus tünetéről

Ha egyik pillanatról a másikra elmennek az ízek és a szagok, szinte biztos, hogy elkaptuk a koronavírust. A kérdés csak az, hogy meddig marad velünk a furcsa állapot.


A láz, a köhögés és a fáradtság messze nem annyira tipikus tünete a koronavírus-fertőzésnek, mint amikor a beteg egyik percről a  másikra elveszti a szaglását és az ízérzékelését. Ez akár úgy is előfordulhat, hogy a többi jellemző tünet közül egyik sem jelentkezik.

A fertőzöttek közül a többség néhány nap vagy hét múlva, mások csak hónapokkal később, egyesek azonban lassan egy évvel a betegség után sem kapták még vissza az íz- és szagérzékelésüket maradéktalanul. Mi lehet ennek az oka, és meddig tarthat a kényelmetlen állapot?

A Nature részletes cikkben járt utána az öt legfontosabb kérdésnek az eleinte különös és vicces, később azonban kifejezetten zavarónak bizonyuló koronavírus-szimptómával kapcsolatban.

Hány koronavírus fertőzött veszíti el a szaglást és az ízérzékelést?

A pontos arány egyelőre nem ismert, de a vizsgált minták alapján az biztosnak tűnik, hogy a fertőzöttek jelentős részénél jelentkezik ez a tünet. Egy tavaly nyári kutatás során 8438 koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak, akik közül 41 százalék jelezte, hogy nem érzi az illatokat és az ízeket. Egy iráni kutatásban 100 fertőzöttből 96 jelzett valamilyen szaglással kapcsolatos problémát, 19 pedig szagvesztésre, vagyis anozmiára panaszkodott.

Akadnak olyan kutatók, akik szerint erre a két tünetre jobban kellene koncentrálni a koronavírusos esetek diagnosztizálásánál. Egy októberi tanulmány szerint az íz- és szagvesztéses esetek követése sokkal pontosabban jelzi a vírus terjedésének útját, mint a kormányok által követett egyéb mutatók.

Miért veszítik el a covidos emberek a szaglást és az ízérzékelést?

Bár a mechanizmus még nem teljesen világos, de az orvosok szerint az íz- és szagvesztés akkor következik be, amikor a koronavírus megtámadja az orr neuronjait támogató sejteket. Kezdetben emiatt attól tartottak, hogy a vírus eljuthat akár az agyba is, de azóta kiderült, hogy ez a legritkább esetben történik csak meg.

A szagvesztés több úton is kialakulhat a koronavírus-fertőzötteknél.

A vírus kialakíthat a szervezetben egy olyan helyzetet, amikor az idegsejtek kiszolgáltatottak és tápanyaghiányosak lesznek. Egy másik lehetőség szerint a szag és ízvesztés párhuzamosan következik be a vér interleukin-6 (IL-6) szintjének emelkedésével. Emiatt gyulladás alakul ki a szaglógumóban, végeredményben pedig bekövetkezik a szagvesztés.
Milyen gyorsan térnek vissza az illatok és az ízek?

Egy tavalyi felmérés szerint a korábban Covid-19-ben szenvedők 72 százalékának egy hónap után helyreállt a szaglása, míg az ízérzékelés ugyanennyi idő után a fertőzöttek 84 százalékának már nem okozott problémát. Egy másik kutatás során 202 londoni beteg felépülését vizsgálták az orvosok: egy hónap után közülük 49 százalék teljes felépülésről, 41 százalék pedig jelentős javulásról számolt be a két jellemző tünet esetében.

Akadnak azonban olyan koronavírus-fertőzöttek is, akiknél ennél lényegesen lassabban térnek vissza az ízek és az illatok. Esetükben könnyen előfordulhat, hogy a hosszú, illatok és szagok nélküli időszak után az érzékek visszanyerését követően minden kellemetlen és másnak tűnik, mint amire emlékeztek.

A parosmia, vagyis a torzított szaglás akár hónapokig is tarthat. Ilyenkor a páciens gyakran mindent avas illatúnak érez.

Ennél is rosszabb helyzetben lehetnek azok, akik akár még ennél is tovább, hosszú hónapokig szagok és illatok nélkül maradnak. Szakemberek szerint esetükben a koronavírus megölhette a szaglószenzorok neuronjait.

Hogyan hat az emberekre az ízlelés és a szaglás végleges elvesztése?

Bár az íz- és szagvesztés hosszú távú hatásait még nem tanulmányozták olyan sokat, mint például a hallás vagy látás hiányát, a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ebben az esetben is súlyos következmények léphetnek fel.

Az anozmiában szenvedő emberek fokozottan ki vannak téve az ételmérgezés veszélyének, de szélsőséges esetben a füstöt sem érzékelik egy esetleges tűz esetén. Komoly problémát okozhat az is, ha egy szülő a rendellenesség miatt nem érzi az újszülött gyerek illatát.

Léteznek gyógymódok az elveszett szaglás és ízérzékelés helyreállítására?

Egyelőre kezdetleges módszerek állnak rendelkezésre az elveszett íz- és szagvesztés helyreállítására. Angliában létezik olyan terápia, melynek során a szaglásuktól megfosztott páciensek rendszeresen az előírt illatokat szagolgatják, hogy lassan újra megtanulják mindet. A módszer néhány betegnél működött, de messze nem az összesnél.

Gyógyszeres kezelések terén még rosszabb a helyzet. A kutatások szerint a koronavírus-fertőzés korai szakaszában alkalmazott szteroidok hasznosak lehetnek a gyors és hiánytalan íz- és szagérzékelés visszanyerésében. Ennél is radikálisabb megoldás a richmondi egyetem kutatónak megoldása: egy olyan implantátumot ültetnek az orrba, mely felismeri a szagtalannak ítélt kémiai anyagokat, és ezzel párhuzamosan elektromos impulzusokkal stimulálja az agyban az illatemlékek felidézését. A készülék azonban csak évek múlva kerülhet klinikai forgalomba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Hogyan történhetett ez? Egészségesebben élt, mint bárki a világon, mégis vastagbélrákkal diagnosztizáltak egy ausztrál nőt
Danni Duncan rendszeresen sportolt, sok zöldséget evett és nem ivott alkoholt. A 39 éves nő mégis daganatos lett. Az orvosa szerint sok minden a gyerekkori étkezéshez vezethető vissza.


A 39 éves Danni Duncan egészségtudatosan élt, rendszeresen sportolt, odafigyelt az étrendjére, mégis lesújtó hírt kapott: vastagbélrákot diagnosztizáltak nála – számolt be róla a Cancer Research. Az ausztrál nő a közösségi oldalán osztotta meg történetét, amely sokakat gondolkodóba ejthet.

Danni egy teljes körű egészségügyi vizsgálaton vett részt a 40. születésnapja előtt, ekkor derült ki, hogy rosszindulatú daganat van a vastagbelében. A vizsgálatot követően azt közölték vele, hogy egy 2 centiméteres daganatot találtak a bél felső részén. Néhány héttel később meg is műtötték: eltávolították a daganatot, a vakbelét és a bél egy részét.

Az édesanya elmondta: az utóbbi időben többször tapasztalt szédülést, kimerültséget és erős puffadást, de először nem gondolta, hogy komoly baj lehet.

A diagnózis azért is érte váratlanul, mert saját bevallása szerint mindent megtett az egészsége érdekében.

„Én vagyok a legegészségesebb ember, akit ismerek. Az elmúlt négy évben szinte csak teljes értékű ételeket ettem, otthon csak természetes tisztítószereket használunk, alig iszom alkoholt, minden nap sportolok és rengeteg rostot viszek be”

– írta az Instagram-oldalán, ahol több mint 52 ezren követik.

A sebésze később elmagyarázta, hogy a betegség kialakulása sok évre vezethető vissza.

„A vastagbélrák 15–20 év alatt fejlődik ki. Az orvos azt mondta: a 90-es években sok olyan dologgal érintkeztünk – például feldolgozott húsokkal, grillezett, megégett ételekkel, vegyszerekkel –, amelyekről akkor még nem tudtuk, milyen hosszú távú hatásuk lehet.”

Danni ezután arra buzdította követőit, hogy jobban figyeljenek arra, mit esznek – különösen a gyerekek esetében. „Ne adjunk nekik feldolgozott, adalékanyagokkal teli ételeket. Lehet, hogy most nincs semmi bajuk, de hosszú távon nagy árat fizethetnek érte.”

A műtét után az derült ki, hogy a daganat a 2-es stádiumban van – vagyis már elérte a bél külső rétegét, de szerencsére még nem terjedt tovább. Később azonban megtudta, hogy a rák elérte a nyirokrendszert is, így magas kockázatú 2-es stádiumú daganatról van szó. Emiatt onkológushoz kell fordulnia.

A 2-es stádiumú vastagbélrák kezeléséhez általában műtét és kemoterápia szükséges. A statisztikák szerint a betegek 85 százaléka legalább öt évig él a diagnózis után.

(via LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Kiderült, hogyan lehet akár másnapra is szakrendelési időpontot foglalni
Az EgészségAblak applikációban már 1,8 millió szabad időpont közül lehet választani. A rendszer célja a várakozási idők csökkentése és a betegutak egyszerűsítése.


Az EgészségAblak alkalmazás új funkciója segít minél korábbi szakrendelési időpontot foglalni. Ráadásul 1 millió 800 ezer szabad időpontból lehet választani - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton az MTI-vel.

Aki az EgészségAblakban az Időpontok menüpontot megnyitja, annak az alkalmazás automatikusan felkínálja a vármegyei, illetve a fővárosi rendelők legkorábbi szabad időpontjait az adott szakrendelésre. Így a beteg az összes lehetőséget látva tudja eldönteni, hogy mikorra és hova megy el szakorvoshoz - tájékoztatott.

Ráadásul ez a lehetőség fennáll akkor is, ha valaki módosítja az időpontját, azaz bármikor átfoglalhat a beteg egy korábbi időpontra az eredetileg lefoglalthoz képest. Az EgészségAblak használata gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az időpontfoglalást - írta.

Ez a funkció jelentősen csökkenti a várakozási időt, hiszen lehetővé teszi, hogy a páciensek a legkorábban elérhető időpontokat válasszák, akár még aznapra, vagy másnapra is. Ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabálynak köszönthetően az EgészségAblakban nincs lakóhelyhez kötöttség, bárhova foglalható időpont. Akár a szomszéd kerületbe vagy településre, akár a munkahely közelébe vagy a nyaralás helyszínére is

- tette hozzá.

Az EgészségAblak alkalmazás népszerűségét mutatja, hogy már több mint négymillióan töltötték le - tájékoztatott. Az alkalmazás könnyen kezelhető, és számos további hasznos funkcióval is segíti a betegeket. Lehetőség van többek közt az elektronikus beutalók kezelésére, betegdokumentumok, leletek, zárójelentések letöltésére, a gyógyszerek kiváltásához szükséges eReceptek megtekintésére - közölte.

Az EgészségAblakban ezen felül megtalálható a háziorvos elérhetősége, a patikakereső funkció segítségével pedig gyorsan megtalálható a legközelebbi gyógyszertár. Az applikációban kismamák számára elérhető a várandósgondozási kiskönyv digitális változata is, amely naprakészen követi a vizsgálatok eredményeit és a terhesgondozás folyamatát. Az "Egészség A-tól Z-ig" funkció közérthető módon nyújt tájékoztatást a betegségekről és kezelésekről - sorolta Rétvári Bence.

Az EgészségAblak alkalmazás tehát nemcsak az egészségügyi dokumentumok kezelését teszi egyszerűbbé, hanem a bejelentkezések terén is új lehetőségeket nyit meg, elősegítve ezzel a betegek gyorsabb gyógyulását - összegezte az államtitkár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három hónapig követte a ChatGPT étrendi tanácsait, ritka mérgezéssel került kórházba egy férfi
A férfinál bromizmust diagnosztizáltak, miután só helyett nátrium-bromidot használt. A ritka betegség súlyos pszichiátriai tüneteket okozott.


Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Nem csak diéta, nem csak időszakos böjt – mi kell valójában a bélrendszer tartós rendbetételéhez?
A Diagnózis egészségpodcast 14. epizódjában Norbi történetén keresztül tudhatjuk meg, miért lehet fontos a kivizsgálás, miben segíthet a dietetikus, és mik azok a szabályok, amelyek betartásával érezhető változás érhető el.


Bár külső szemlélő számára egészséges életet élt Hosszú Norbert korábban is, valami mégsem volt rendben a bélrendszerében, az emésztésével, mert refluxos panaszok jelentkeztek nála. Orvoshoz fordult, javaslatra savlekötőt szedett, majd talált másfajta kezelési módot: refluxtornát és speciális diétát próbált ki.

„Nem láttam, hogy mitől jön majd a változás, mikor hagyhatok fel a szigorú diétával. Akkor hallottam egy interjút dr. Schwab Richárddal, és azt gondoltam, hogy ő lesz az én emberem: ő majd kideríti, mik az igazi okok, mit kell helyre tenni”

– meséli Norbi.

Így került Norbi a Biomteam csapatához, ahol alapos kivizsgáláson, állapotfelmérésen ment keresztül. Kiderült, hogy sérült a bélbarrierje és a mikrobiomja. Személyre szabott tanácsokat kapott Erdődi-Ádám Veronika dietetikustól, ami egy életmódváltást jelentett.

„A jótól annyira messzire voltak az eredményeim, hogy elsőre kikerekedett a szemem. Mégis megnyugvást adott, hogy láttam, hogy a körülöttem lévő szakemberek tudják, mi lesz a megoldás, hogyan tudunk változást elérni.”

Veronika megerősíti, hogy elég gyakori, hogy a Norbiéhoz hasonló problémával fordulnak hozzájuk páciensek, ezért egyáltalán nem számított rendkívülinek az ő kezelése. Persze olyan is van, hogy valaki pusztán preventív célból, az egészsége megőrzése érdekében szeretne változtatásokat beiktatni, de jellemzőbb, hogy akkor vesszük komolyan az életmódváltás szükségességét, ha már panaszok is jelentkeznek.

Norbinak a kávéról való lemondás jelentette a legnagyobb kihívást. Korábban kávéval és kiadós reggelivel indította a napot – az életmódváltás miatt mindkettőt el kellett engednie. Igaz, neki is, ahogy általában mindenkinek a változtatások fokozatos bevezetését javasolták, ám ő saját bevallása szerint úgy működik, hogy valamit vagy rögtön 100%-osan csinál, vagy sehogy. Így az első naptól igyekezett maximálisan betartani a szabályokat: nem ivott kávét és kerülte az alkoholfogyasztást, este 10-ig igyekezett ágyba kerülni és már éjfél előtt értékes alvással töltött órákat begyűjteni, 18 órán keresztül tartotta a böjti időszakot és csak dél és este 6 között evett, és bizonyos élelmiszereket (esetében a glutén, a tejtermékek, a feldolgozott élelmiszerek lettek tiltólistásak) kiiktatott az étrendjéből.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Így fordulhatott elő, hogy nemsokkal a dietetikai tanácsadás után következő edzőtáborban a közös kirándulásra Norbi már felkészülten érkezett: délben előkapta a kis műanyagdobozát a bekészített nyers zöldségekkel, és arra is készült, hogy az étteremben nem talál majd olyan fogást, ami befér a diétájába.

A változást viszonylag hamar megérezte, már csak azért is, mert tartva a szabályokat, hetente egy kiló leolvadt róla – súlyát azóta is tartja.

Veronika azt mondja, hogy az esetek 80%-ában beválhat csupán az, ha betartják a páciensek az általános szabályokat – nem isznak alkoholt és kávét, nem dohányoznak, eleget alszanak, legalább 16 órát böjtölnek, nem fogyasztanak feldolgozott élelmiszereket –, de van mégis 20%, akinek alaposabb kivizsgálásra van szüksége a megfelelő módszer megtalálásához. Például vérnyomásprobléma, magas BMI, magas vércukor esetén más tanácsokra lehet szükség. Ahogyan azt sem lehet ránézésre eldönteni, hogy kinek mennyire károsodott a mikrobiomja, jót tesz-e neki, ha kiiktatja a glutént, tejet, vagy nyugodtan fogyaszthatja, sőt, többet árt magának, ha a mindenféle egyéb adalékanyagot tartalmazó mentes termékeket keresi.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd ...

... hatékonyabb-e az időszakos böjt, mint a kalóriaszámolás?

... miben segített Norbinak a dietetikusi útmutatás?

... mi van akkor, ha valakinek nem sikerül tartania a szigorú szabályokat?

... van-e összefüggés a mentális állapotunk és a bélrendszerünk egészsége között?

... hogyan lehetséges napi fél kiló zöldséget megenni?

A videónkat itt találod:

 

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk