SZEMPONT
A Rovatból

„Ha mögé néztek volna, akkor több ezer gyereket látnak sérülten, betegen” – teljes bizonytalanságban vannak a kupakgyűjtők

A hulladékgazdálkodás államosításával a kupakgyűjtés szabályozását is a MOL vette át. De egyelőre minden leállt, pedig a beteg gyerekeknek most is nagy szükségük lenne a segítségre.


Talán mindenki találkozott már olyan jótékonysági felhívással, amely kupakok gyűjtésére, leadására buzdított, legtöbbször egy konkrét célt is megjelölve: egy alapítvány támogatását, vagy egy adott beteg gyermek gyógykezelésének segítését. A kupakokat hulladék átvételi helyekre viszik, ahol kilónként 60-80 forintot kaphatnak érte. Egy nagyobb műanyag zsák maximum 8-10 kilós lehet, ki lehet számolni, mennyi munka van a támogatás összekaparásában.

Ez a szegény emberek karitatív eszköze. A kupakokat közösségi munkában gyűjtik, zsákolják, szállítják. Most ők kerültek teljes bizonytalanságba.

Történt ugyanis, hogy központosították a hulladékgazdálkodást, és a monopóliumot a MOL nyerte el. A vállalat létrehozta a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-t (MOHU), amely a MOL csoport részeként meg is kezdte a felkészülést a piac július elsején történő átvételére. Ekkortól az addigi átvevőhelyek csupán a kiskereskedelmi láncolat láncszemei lesznek, melyeknek kötelező továbbadni a MOHU felé az átvett hulladékot, megszabott felvásárlási áron.

Csakhogy az érintettek néhány nappal a rendszer indulása előtt sem ismerik a részleteket, és a kupakgyűjtések országszerte leálltak, hatalmas nehézségek elé állítva az érintett családokat.

Csepely Éváék évek óta gyűjtöttek kupakokat kisfiuk, Kornél kezelésére.

„Több százezer forint összejött évente. Nekünk az nagyon nagy segítség volt, hogy a gyereket el tudjuk rehabilitációra hordani” - mondja az édesanya.

Kornélról három évesen derült ki, hogy nyitott szívsövénnyel és kromoszómarendellenességgel született. 6 és fél hónapos kora óta West-szindrómás, ami az epilepsziának egy agresszív formája. Nem beszél, nem mutogat, nem szobatiszta, nem tudja megrágni az ételeket, rengeteg gyógyszert kell szednie.

„Most, 2-3 havonta hordjuk a rehabilitációra. Amikor 3 évesen kiderült, hogy nagyon nagy problémák vannak vele, akkor Sopronba hordtuk, most pár éve Solymárra, a Borsóházba. Létrehoztunk Kornélkának egy alapítványt, a Segíts Te Is Kornélon Alapítványt, azt gondolván, ha van egy számlaszám, akkor könnyebben megtalálnak minket a támogatások. Sajnos nem így lett, nem érkezik annyi pénz, hogy a gyereket tudjuk belőle fejlesztésre hordani.”

6-7 éve kezdtek el a kupakot gyűjteni. Akkor még 65 forintot adtak kilogrammonként, és Csömörre, illetve Tinnyére hordták.

„Az emberek kezdettől fogva annyira segítőkészek voltak a gyűjtésben! A 99 éves mamitól a kétéves kisbabáig mindenki gyűjtötte nekünk a kupakot. Több tonna kupakról beszélünk, amit egyedül, segítség nélkül, a sérült kisfiammal szedtem össze, meg a kislányommal.”

Vettek egy egyterű autót, meg egy utánfutót, és így próbálták összeszedni mindenhonnan a kupakot. Csepely Éva szerint több százezer forint össze is jött évente. „Én azt gondolom, hogy két kezelés biztos, hogy kijött a kupakok árából évente.”

De ennél sokkal több kiadásuk van. „Például a sérült gyerekeknek három darab pelenka jár naponta. Az én kisfiam 13 éves, azt a három darab pelenkát szerintem hajnal 4-től délelőtt 10 óráig elfogyasztja.”

A többit saját zsebből kell megvenniük. „Most már nem lehet közgyógyra felíratni, mert kivonták a közgyógyos keretből. Így 300 forint darabja. 8 és 10 darab között fogy el naponta. Hat csomag pelenkát szoktam venni Korinak. Egy csomag pelenka 9000 forint. Úgyhogy 6x9, vagyis 50 ezer forint csak a pelenka. Nem beszélve arról, hogy szedi a gyerek az epilepszia-gyógyszereket. A támogatott gyógyszer nem igazán hatásos, viszont mióta a CBD olajat szedi, rohammentes.”

Ez viszont 26.500 Ft, és 25 napra elég.

„Hiába kell nekünk kifizetni, de a föld alól is összeszedi a szülő azt a pénzt, hogy a gyerekét ne lássa rohamozni. Én nem szeretnék oda visszakerülni, amikor minden hajnalban arra keltünk fel, hogy a kisfiamnak 16 perces rohama volt”

- mondja Éva.

Dolgozni az ápolás mellett nem tud, így a 208.800 Ft otthon ápolási díjból, a 23.300 Ft-os emelt családi pótlékból, meg a kislányuk után járó emelt családi pótlékból élnek.

„Az apa fizetése meg megy a millió hitelre, amit felvettünk, hogy Kornélkának biztonságos környezetet tudjunk nyújtani. Korábban egy társasházban laktunk 49 négyzetméteren, de a Covid ideje alatt, amikor a gyerek be volt zárva kiköltöztünk onnan. Egy súlyosan és halmozottan sérült gyereknek elég nehéz megmagyarázni, hogy nem mehet ki, mikor önállóan csak járni képes, és nem csinálhatta még azt sem. Akkor határoztuk el, hogy veszünk egy családi házat. Egy jövedelemre 4 és fél millió forint hitelt kaptunk. Azóta építgetjük ezt a házat, hogy Korinak biztonságos legyen. Kértünk arra is segítséget, benne voltunk a televízióban, de senki nem jelentkezett. Illetve egy vállalkozó jelentkezett, aki egy fél évig váratott magára, hogy ő majd jön és segít nekünk lakhatóvá tenni az ingatlant, majd ennyi idő után végül csak annyit mondott, hogy sorry, de nem tud jönni.”

A szülők mindent megtesznek, hogy Kornélt folyamatosan hordhassák rehabilitációra.

„Éppen a héten kértem egy terápiás javaslatot a Borsóháztól. Azt írják: Az elért eredmények és a további fejlődés érdekében Kornélnak kifejezetten javasolt az elkövetkező egy évben a komplex program folytatása. Javasolt terápiás intenzitás, egy-másfél havonta egy hét. A terápia költsége: a komplex napi 2+2 órás terápiás program kedvezményes ára 160.000 Ft/hét. Hosszú távú előfinanszírozás esetén további kedvezményt biztosítva 155.000 Ft/hét.” Kornél és családja vidékről érkezik, számukra szállás szükséges, melynek ára 50-60 ezer forint.

Évának fogalma sincs, ha kiesne a kupakgyűjtés, miből pótolnák ezt az összeget. Már most is nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

„Itt vagyunk teljesen kétségbe esve, a következő rehabilitáció kezdete az július másodika, nem tudom, mit fogunk csinálni, holott már kiírták a Borsóházas honlapra, és ha lemondjuk az időpontot, akkor is valahány százalékot meg kell térítenünk, merthogy akkor valakit a helyünkre kell intéznünk. El se tudom képzelni, mi lesz így.”

Nagyon sokan vannak ebben a helyzetben.

A MOL annyit közölt, hogy „már folyamatban vannak azok az előkészületek és megállapodások, amellyel biztosítjuk, hogy folytatódhasson a karitatív célokra történő kupakgyűjtés.” Most kötik a szerződéseket a gyűjtőpontokkal és hulladékhasznosítókkal, és azon dolgoznak, „hogy a karitatív célokra történő kupakok átvétele folyamatos legyen.”

Bigus Árpádné Melinda egy ilyen gyűjtőpontot vezet, de őt még nem keresték, így egyelőre teljesen leálltak. Pedig szerinte már eddig is nagyon nehéz körülmények között dolgoztak.

„Ez a kupakgyűjtéses dolog tíz évvel ezelőtt kezdődött. Nyilvánvalóan a kényszer vitte bele az embereket abba, hogy a pénzszerzésnek ezt a módját válasszák. Ott voltak azok az emberek, akik otthon gyűjtögették, és a kis szatyorkájukkal elvitték egy gyűjtőpontra, az a gyűjtőpont több zsákkal elment egy nagyobb gyűjtőpontra, tehát ez egy óriási összefogás volt, ami ismeretlen emberek munkáját hozta össze, és lettek belőle kamionnyi leadandó mennyiségek.”

Melinda szerint mindez hosszú évek alatt fejlődött egy kvázi országos hálózattá. Mindig voltak rászorulók, főleg beteg gyerekek, és olyanok, akik megpróbáltak segíteni rajtuk.

„Valamikor régen a 10 forint is szép pénz volt érte, most 85 forintért vesznek át 1 kiló kupakot. Vannak olyan közbenső átvevők, akik ennél jóval kevesebbet adnak érte, de a kényszer nagy úr, tehát sokan voltak olyanok, akik akár 40 forintért is leadták inkább, mert egyben pénzt kaptak, még ha az 20 ezer forint is volt.”

Egy zsák kupak nagyjából 800-1000 Ft-ot ér, egy kamionnyi 4-500 ezer Ft-ot. Ez a mennyiség durván egy év alatt jön össze egy kiterjedt támogató hálózattal rendelkező gyerek részére.

„A rendszer nagyon sokáig jól működött, mert az ár és a költség aránya elég jó volt ahhoz, hogy megérje csinálni. Mára jutottunk el oda, az üzemanyagár-robbanásnak köszönhetően, amikor már mi is úgy éreztük, meg kell fontolni azt, hogy egyáltalán megéri-e.”

Ebben a helyzetben jött az új szabályozás, ami fenekestül felforgat mindent.

„A július elsején érvénybe lépő új szabályozás szerint a hulladékhasznosítók már csak szerződéses jogviszony keretében, a MOL-lal együttműködve tudnak dolgozni.”

Melindáék attól tartanak, hogy ha marad is a kupakgyűjtés, jelentősen csökkennek majd az átvételi árak, mert minden egyes hulladékhasznosító csupán egy közbenső átvevőhely lesz.

„Az ebben a szakmában tevékenykedő ismerőseim közül mindenki egyértelműen azt mondja, hogy meg sem fogja közelíteni az átvételi ár a jelenlegi 85 forintot, ami már most is necces, hiszen ebbe irdatlan munkát kell beletenni.”

„De közben arról beszélünk, hogy vannak olyan élethelyzetben lévő családok, ahol nincs más forrás segíteni a beteg gyermekeken, ritkább esetben felnőtteken. Ezek a beteg gyerekek innentől kezdve, miután nincs mivel visszapótolni ezeket az összegeket, nem fognak eljutni például a Borsóházas kezelésre, amire egyébként nagyon nagy szükségük lenne. Illetve nem lesz mondjuk pelenka, nem lesz állítógép, vagy egy olyan műtét, amiért fizetni kell, mert nem fizeti a társadalombiztosítás, vagy olyan gyógyszer, amit szintén nem, vagy ha támogat is a TB, akkor olyan az ára, hogy nem tudja megfinanszírozni a család. Tehát ez pótolhatatlan.”

Rainiss Andrea egyesülete egy gyűjtőszívet működtetett, ahová a kupakokat dobálhatták. Most az is zárva van.

„Pár évvel ezelőtt az egyesületünknek az egyik tagja azt mondta, hogy mit szólnátok hozzá, ha mi is egy kupakgyűjtó szívet készíttetnénk. Akkor még Magyarországon csak egy-kettő ilyen szív volt. Megálmodtunk, megcsináltuk. Most is kiráz tőle a hideg, hogy ezalatt a közel három év alatt húszszor ürítettük, és mindig volt mellette még több zsák, hozták pluszba.”

Az első adagot Szentkirályszabadjára vitték, mert nem találtak más elérhetőséget. „Örültünk, hogy valaki fogadta. Ott egy gyönyörű szép kislány feküdt az ágyban, mozdulatlanul. Mutatta az anyukája, hogy köszöni szépen, nézze meg, őneki van ez a kupakgyűjtés.”

„Később elvittük a Fanni Házat Támogató Alapítványnak. Ott a gyerekek, felnőttek közösen átválogatták, és amikor már összegyűlt egy nagy autóra való, akkor elszállították valahová, ahol úgy tudom, kilónként kaptak 80 forintot. Mi tehát az értékesítésben nem vettünk részt, csak a segítséget adtuk.”

Bevezetett egy szobába, ezt úgy képzelje el, hogy plafonig értek a zsákok.
Ez 25-30 ezer forintnyi kupak lehet – még most

Andrea azt mondja, végtelenül szomorú, hogy a teljes bizonytalanság miatt most le kellett állniuk.

„Ez a pénz, amit gyűjtöttünk, nemcsak mi, hanem mások is az országban, a beteg gyerekek javára lett félrerakva és gyűjtve, ezzel támogatva olyan gyerkőcöknek az életét, akik valamilyen oknál fogva sérültek, betegek. Ebből tudták őket elvinni kirándulni, vagy kezeléseket támogatni.”

„Egész Magyarországon jószerivel most már nincs olyan falu, ahol ne lenne kupakgyűjtő szív. Most fekete masnival ott állnak bezárva, legalábbis a miénkre tettünk egy fekete masnit.”

„Most fekete masnival ott állnak” (fotó: Rainiss Andrea)

Andrea szerint még az utolsó héten is volt olyan, aki közzétette, négy tonnát gyűjtöttek.

„Na most számoljunk, hogy egy kupak hány gramm. Ez Magyarországon valódi közösségi összefogás volt.”

„Az a baj, hogy ha valamit létrehozunk, és ez elkezd működni, azután valaki azt mondja, hogy innentől ez másképp működjön, senki nem néz mögé” - mondja.

„Mert ha mögé néztek volna, akkor több ezer gyereket látnak sérülten, betegen, boldogan, mosolygósan, hogy kaptak egy játékot, hogy elutazhattak valahova, hogy fagyizhattak, hogy kaptak egy esélyt. A lélek hiányzik minden döntés mögül.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk