hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Entremo: magyar fiatalok karperece forradalmasíthatja a betegmonitorozást

A japán állami tv-ben is bemutatták az új magyar találmányt, ami a nővérek munkáját hivatott megkönnyíteni a koronavírus által leterhelt kórházakban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 24.

hirdetés

“A csapat áprilisban alakult, hatan vettünk részt egy Hackathon-on, ahol egy hétvége alatt kellett összetennünk egy prototípust. Abból a csapatból most öten alapítottunk céget." - mondja a Szeretlek Magyarországnak Lakatos Péter, az Entremo ügyvezetője.

Az ötletet az adta, hogy a koronavírus járvány első hulláma alatt, tavaly tavasszal addig nem látott nehézségekkel kellett megküzdenie az egészségügynek. A betegek monitorozása jelentette talán a legnagyobb kihívást.

“Azt láttuk, hogy nagyon sok helyen ez még nem egy jól működő digitális folyamat, hanem papíralapú. Sőt, volt olyan kórház, ahol a betegek maguk mérték és jegyezték fel ezeket az alap paramétereiket.” - mondja Knébel Miklós műszaki koordinátor.

Az Entremo ezen a problémán egy karpereccel segítene, ami tulajdonképpen egy akkumulátorról működő monitorozó eszköz.

”Három fő részből áll a rendszerünk.” - magyarázza Knébel Miklós. ”A karperec, - amely maga a mérőszköz - csuklóra helyezhető, ez továbbítja az adatokat egy sim kártyával rendelkező, router nagyságú egységhez, amely kórtermenként lesz felszerelve, és bluetooth kapcsolat köti össze a kettőt. Az egység a nővér hívópulton elhelyezett képernyő felé küldi az adatokat. Ott külön értesítés jelzi, ha a mért értékek egy megadott tartományon kívül esnek, vagy ha az akkumlátoridő nagyon lecsökken. Így a nővérek pontosan tudnák, hogy mikor melyik páciensnek van szüksége segítségre.”

A fejlesztéshez konzultáltak orvosokkal, akik a "sok embert kell ellátni rövid időn belül, kis kapacitással" problémát tartották a legfontosabbnak.

hirdetés

"Azt mondták, hogy a meglévő monitorozás lassú, ráadásul a védőfelszerelés további komplikációkat szül. Innentől kezdve elég egyértelmű volt az irány, hogy mit csináljunk." - mondja Lakatos Péter. “Az orvosi kompetenciánk azonban nem volt meg, ahhoz volt szükség a sok-sok konzultációra, hogy belelássunk a mindennapi folyamatokba. Tudnunk kellett, hogy mely paramétereket mérik, és milyen gyakorisággal. Így tudtuk felmérni és elképzelni, hogy milyen termék tudna nekik segíteni. Főnővérrel is beszéltünk, hiszen ők kezelnék ezeket az eszközöket, az ő munkafolyamatukat segítjük a karpereccel.”

A speciális eszköz mér oxigén szaturációt, pulzusszámot, légzési frekvenciát származtat, valamint a hőmérsékletet is figyeli.

“Tavasszal minden betegnél ezt a négy paramétert mérték a nővérek a betegeken. Ez nagyjából 5-10 percet vesz igénybe az adminisztratív feladatokkal együtt. Ha háromszor rá tudnak egy betegre nézni egy nap, az már nagyon jónak számít. Hallottunk olyat is, hogy két mérés között olyan drasztikusan romlott a beteg állapota, hogy már nem tudták megmenteni. Adta magát a gondolat, hogy mindenképp szükség van a sűrűbb mérésekre az olyan osztályokon is, ahol nincsenek komoly berendezések. " - folytatja Knébel Miklós.

A karperec egy felületkezelt, 3D nyomtatott eszköz, ami felülettisztító kendővel fertőtleníthető. Az akkumlátor időtartama körülbelűl két-három nap. Lemerülés után a nővéreknek töltőállomásra kell helyezniük az órát, ami egyszerre öt eszközt tud tölteni.

Találmányuk első verziójával tavaly áprilisban megnyerték az EUvsVirus verseny egészségügyi kategóriáját, amire két nap alatt gyártották le az eszközt.

“Az egészet úgy kell elképzelni, hogy péntek délután elkezdtünk ötletelni rajta, beszéltünk orvosokkal, beszereztük a szenzorokat hobby hardver boltokból, és a megtervezését is elkezdtük, majd 36 órával később elkészült egy 3D nyomtatott műanyagforma, amibe bele voltak szerelve a szenzorok, és képes volt mérni a vitális paramétereket." - meséli Lakatos Péter.

Azóta már jóval előrébb járnak, legyártották az első harminc prototípust, és most a kórházi tesztelés következik.

"Hetek kérdése, hogy tesztelhessük a rendszert kórházban is. A visszajelzés fontos a további fejlesztésekhez. Látni kell a való életben, hogy amit elgondoltunk, az működik-e, másrészt már most vannak elképzeléseink arról, hogy milyen javításokra lesz majd szükség."

A csapatban mindenki mérnöki végzettségű, van, aki data science-t tanult, van aki villamosmérnök. Lakatos Péteren és Knébel Miklóson kívül csapattag még Dános Péter, aki a 3D tervezés és gyártás felelőse, Mitnyik Levente, aki az elektronikáért felel, valamint Nagy Kristóf, aki a villamosmérnöki tevékenysége mellett a cég arculatát tervezi.

A karperec nem kizárólag a koronavírusos osztályokon tudná megkönnyíteni az ápolók dolgát.

“Azt látjuk, hogy a kórházak legalább ennyire kipróbálnák a karperecünket más osztályokon is." - mondja Lakatos Péter. "Akár a teljesen általános sebészeti osztályokon is. Beszéltünk orvosokkal, akik mindig rávilágítanak új problémákra. Ilyen az is, hogy ugyan vannak jó mérőeszközeik, de nincsenek egységesítve az adatok egy rendszerben. Valamint hosszú távon már vannak elképzeléseink, hogy milyen plusz funkciókkal lehetne ellátni a karperecet. Többek között a vérnyomásmérés is szerepel a tervek között, és elképzelhető a kismamák számára a vércukorszint-mérés is. Beszéltünk olyanokkal is, akiknek a stresszmérés lenne a fontos."

Az adatokat ráadásul elmentik, amikkel így később akár kutatásokat is lehet végezni.

“Ritka, hogy az intenzív alatti osztályokon ilyen nagy mennyiségű adatot lehessen tárolni, ez már önmagában is újfajta adatbázis lenne.”

A csapat találmányával már szerepelt a japán állami tévében is. Itthon pedig kaptak egy mentort, Dr. Bábel Tamás személyében, aki továbbra is segíti a munkájukat. Négy másik partnerrel együttműködve hozták létre a prototípust, az ELTE, az ELTE Soft, a MOHAnet, valamint az InnoTractor holland startup is segített. "Az elmúlt fél évben több mint húsz ember dolgozott velünk, ezért tudtunk olyan gyorsan haladni, hogy már működőképes a termékünk." - mondja Lakatos Péter.

Hozzáteszi, egy verseny nemcsak a produktum létrehozásának folyamatát, hanem a csapatban dolgozást is megtanítja. "Az adta meg a kezdő lökést, hogy 900 csapat közül nyertünk olyanok között, akiknek már létező cégeik voltak. Ez egy nagyon jó visszajelzés volt. Ráadásul nagy kitartást igényel egy ilyen intenzív verseny, nem nagyon volt időnk aludni, viszont összekovácsolódtunk. Ezek olyan kiegészítései az egyetemnek, amelyek elengedhetetlenek később az életben, ha valaki valamilyen saját vállalkozást akar létrehozni."

Sok fiatalnak vannak ötletei, de kevesen indulnak el azon a rögös úton, ami a megvalósításhoz vezet. Lakatos Péter szerint nem is a jó ötlet a legfontosabb.

"Egy jó csapatot kell felépíteni. Ha van egy csapat, akkor mindegy, hogy mi jön elé, lesz jó megoldás. Nekünk ez körülbelül a tizenötödik versenyünk volt. Nagyon sok témában voltak már ötleteink különböző területeken, de azokból nem nőtte ki magát egyik sem egy céggé. Viszont mind hozzájárultak ahhoz, hogy most egy olyan ötletünk legyen, amit meg tudunk valósítani két nap alatt, ami aztán el tud juttatni minket későbbi befektetőkhöz, és képesek legyünk növekedni."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

„A legtöbb ember nevetett rajtunk” – A koronavírus elleni vakcina feltalálásának filmbe illő története

Mikor kiderült, hogy működik a vakcina, Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Magyarországon nőtt fel, egy hentes lányaként. Tudós akart lenni, pedig sosem találkozott eggyel sem. A 20-as éveiben az Egyesült Államokba költözött, de évtizedeken keresztül nem talált állandó munkát – írja a New York Times, amely terjedelmes portrécikket közölt Karikó Katalinról.

A 66 éves Dr. Karikó Katalint, akit kollégái csak Katinak hívnak, sokan a Nobel-díj esélyesének tartják. Karikó egész karrierjét az mRNS kutatásának szentelte – ez a genetikai kód új fehérjék előállítására képes utasítani az egyes sejteket. Meg volt róla győződve, hogy ezzel az eljárással a szervezetben található sejtek saját magukat teszik védetté.

Karikó karrierje azonban korántsem volt zökkenőmentes. Laborból laborba vándorolt, és évi 60 ezer dollárnál sosem keresett többet.

A története sok kutató számára ismerős lehet. Ahhoz, hogy az mRNS-t kutassa, pályázati pénzeket kellett volna elnyernie, tudományos karrierje nagy részében azonban nem sokan hittek az elképzeléseiben. És nem is volt kifejezetten nagy pályázatíró.

"Amikor az elképzelésed szembemegy a konvencionális tudományos nézetekkel, nagyon nehéz kitörni" – mondta Karikó Katalinról Dr. David Langer, aki idegsebészként dolgozott együtt vele.

hirdetés
Karikó Katalin mRNS kutatása pedig határozottan unortodox volt.

Dr. Anthony Fauci amerikai járványügyi szakértő, virológus szerint az mRNS úttörő lesz számos más területen, például a HIV-fertőzés, az influenza és a malária kezelésében is.

Korábban mi is írtunk arról, Karikó Katalinék felfedezése áttételesen a HIV vakcina elkészítését is elősegítheti.

Karikó Katalin szinte minden napját a laborban töltötte. Férje, Francia Béla mondta is neki:

"Te nem dolgozni jársz oda, hanem szórakozni".

Egyszer azt is kiszámolta feleségének, hogy a végtelennek tűnő túlórák miatt Karikó nagyjából 1 dollárt keres egy óra alatt.

Karikó Katalin Kisújszálláson született. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni.

1985-ben, mikor az egyetemi kutatási források elapadtak, döntöttek úgy, hogy akkor két éves lányukkal, Zsuzsával (aki azóta kétszeres olimpiai bajnok evezős) Philadelphiába költöznek. A magyar szabályok szerint csak 100 dollárt vihettek magukkal, ő és a férje azonban lányuk plüssmackójában további 1200 dollárt rejtettek el.

Amikor Karikó Katalin elkezdett foglalkozni az mRNS kutatásával, az első, kisebb lépések is nagyon nehéznek, ha nem lehetetlennek tűntek. Hogyan fogják előállítani az mRNS-t egy laborban? Hogy lehet bevinni az mRNS-t a szervezet sejtjeibe?

1989-től Dr. Elliot Barnathan asszisztenseként dolgozott a Pennsylvania Egyetemen, továbbra is nehéz körülmények: alacsony fizetés mellett, pályázati pénzek nélkül.

"A legtöbb ember nevetett rajtunk" – mondta a New York Timesnak Dr. Elliot Barnathan. Mégis sikerült nekik a céljuk: az mRNS segítségével teljesen új fehérjéket kezdtek előállítani maguktól a sejtek.

"Istennek éreztem magam" – emlékezett vissza a felfedezés pillanatára Karikó Katalin.

Ekkor munkatársával tele voltak ötletekkel, a férfi azonban egy biotech cégnél helyezkedett el, így Karikó Katalin labor- és pénzügyi forrás nélkül maradt. Kis híján ott hagyta az egyetemet, ami nem igazán látott lehetőséget Karikó kutatásában, de korábbi kollégája, Dr. David Langer meggyőzte az idegsebészeti intézetet, hogy alkalmazzák a kutatót.

"Megmentett engem" - emlékezett vissza Karikó. Dr. Langer szerint azonban Karikó Katalin mentette meg őt.

Langer szerint Karikó nem az a fajta tudós, aki az adatokat arra használja fel, hogy minden áron alátámassza a feltételezéseit. "Kati zsenialitása, hogy elfogadja a kudarcot és tovább próbálkozik, olyan kérdéseket válaszol meg, amiket mások fel sem mertek tenni."

Dr. Langer elképzelése az volt, hogy az mRNS technológiával kezelhetik és megelőzhetik, hogy agyműtétek után a páciensekben vérrögök alakuljanak ki, amik gyakran stroke-ot okoznak.

Minden kísérletük kudarcba fulladt. Később Dr. Langer elhagyta az egyetemet, így Karikó Katalin ismét labor és kutatási források nélkül maradt.

Egy fénymásoló mellett találkozott véletlen Dr. Weissmannal, akinek mesélt a kutatásáról, és hogy bármire képes az mRNS-sel. Dr. Weissman elmondta Karikónak, hogy a HIV elleni vakcinán dolgozik. Karikó Katalin azt válaszolta: "Persze, az is menni fog".

A kutatásai azonban elakadtak. Petri csészében bármilyen fehérjét képesek voltak előállítani, az egér azonban megbetegedett tőle.

"Senki sem tudta, miért" - emlékezett vissza Dr. Weissman. Kiderült, hogy az immunrendszer kórokozónak nézte a befecskendezett mRNS-t, és gyulladással válaszolt.

Újabb talánnyal szembesültek: ha az emberi szervezet alapból is előállít mRNS-t, amivel szemben nem védekezik az immunrendszer, akkor miben különbözik az általuk befecskendezett mRNS?

Rájöttek, hogy az emberi szervezet által termelt mRNS összetevője a transzfer-RNS, azaz tRNS is, amelyben található a pszeudouridin-molekula. Miután Karikó Katalin és Dr. Weisman hozzáadták az mRNS-hez ezt a molekulát, az élő szervezet befogadta, sőt tízszer több fehérje előállítására késztette a sejteket.

Ez volt az egyik legfontosabb tudományos áttörés az mRNS-technológia alkalmazásában, ami számos alkalmazási területet nyitott meg.

A friss eredményekkel a zsebükben a két kutató bele is kezdett a pályázat- és publikáció írásba. Továbbra sem nyertek el azonban pályázati pénzeket, publikálni az eredményeiket pedig csak többszöri próbálkozás után tudták egy tudományos folyóiratban, kevés recepcióval.

Ők azonban nem adták fel. Majmokon végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a technológia képes vörös vérsejtek előállítására is késztetni a szervezetet. Ez a kutatókat megerősítette abban, hogy az mRNS új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésére lehet alkalmas.

Ahelyett, hogy a vírus egy részét juttatnánk a szervezetbe a védőoltással, az orvosoknak elég lenne az mRNS-t a szervezetbe juttatni, amely a sejteket arra késztetné, hogy maguk állítsák elő a vírusnak azt a részét, amely kiválthatja az immunválaszt.

Végül az amerikai Moderna és a német BioNTech figyelt fel a munkájukra. A Pfizer a BioNTech partnere lett, és a két cég közösen finanszírozta a kutatókat.

Dr. Weissman és Dr. Karikó az mRNS alapú influenza elleni védőoltáson, valamint a Zika vírus elleni védőoltáson dolgoztak, mikor berobbant a koronavírus-járvány.

A tudományos közösség előtt már 20 éve ismert volt, hogy a koronavírus felületén fehérjetüske van, amellyel befecskendezi magát az emberi sejtbe. Ez tehát tökéletes környezetet biztosított az mRNS technológiának.

Kína 2020 januárjában ismertette a vírus génszekvenciáját. Ezt követően a BioNTech pár óra alatt, a Moderna pedig két napon belül kifejlesztette a vakcináját.

Az mRNS vakcinák az emberi testbe jutva arra késztetik a sejteket, hogy állítsák elő a koronavírus felületén megtalálható fehérjetüskét. Ez immunreakciót vált ki, a szervezet megtámadja a fehérjét és védetté válik a vírussal szemben.

A Pfizer–BioNTech tanulmányának első eredményei 2020. november 8-án jelentek meg, és igazolták, hogy erős védettséget nyújtanak a vírussal szemben.

"Ó, működik. Tudtam"

– mondta ekkor Karikó Katalin férjének.

Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit. Dr. Weissman egy olasz étteremből rendelt ételt és bort, családjával ünnepelt.

"Mindig is az volt az álmom, hogy kifejlesztünk valamit, ami segít az embereknek. Most beteljesedett életem álma" – mondta Dr. Weissman.

Karikó Katalint és Dr. Weissmant december 18-án oltották be az általuk előállított vakcinával a Pennsylvania Egyetemen – a jelenlévő egészségügyi dolgozók tapsvihara közepette.

Karikó Katalin életpályája azt mutatja: nagyon kevésen múlhatott, hogy elismertté vált ez az úttörő technológia. A dolgok akár teljesen máshogy is alakulhattak volna. "Valószínűleg rengeteg olyan ember van még, mint Karikó Katalin, akik azonban elbuktak" – mondta Dr. Langer, Karikó Katalin korábbi munkatársa a New York Timesnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Magyar termék nyerte Londonban a világ legegészségesebb italainak versenyét

A kifinomult ízvilágú activé FiberShake egy adagja képes biztosítani napi rostszükségletünk harmadát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 26.

hirdetés
A 2021-es World Food Innovation Awards – Nemzetközi Élelmiszer Innovációs Díj “Legjobb egészségmegőrzést támogató ital” kategóriájában a magyar start-up cég által kifejlesztett és forgalmazott activé FiberShake szerezte meg a világ legjobbjának járó elismerő díjat.

A World Food Innovation Awards (WFIA) – a Nemzetközi Élelmiszer Innovációs Díjat idén hetedszer osztják ki. Számos világcég, köztük a Danone, a Nestlé és az Aldi szerepelt a különböző kategóriák döntősei között. Az Egyesült Királyságban alapított díj létrehozásának célja, hogy segítsen rávilágítani az élelmiszeriparban zajló innovatív kezdeményezésekre, és ezzel lehetőséget teremtsen számukra a nemzetközi térben való megjelenésre.

„Kitűnő megoldást kínál napjaink egyik leggyakoribb egészségügyi problémákat okozó jelenségére, az alacsony mértékű rostfogyasztásra azáltal, hogy kényelmes formában elérhető, finom rostot biztosít a fogyasztók számára”

– véleményezte a zsűri az activé FiberShake-et.

“Hiszünk abban, hogy az activé FiberShake képes egészséges táplálkozásra motiválni napjaink elfoglalt emberét azzal, hogy időtakarékos elkészítési megoldást kínálva ötvözi a kulináris élvezeteket a bélflóra egészségét szolgáló tulajdonságokkal. A FiberShake-kel az volt a célunk, hogy minél könnyebbé tegyük az emberek számára a bélflórájuk egyensúlyának fenntartását, azáltal, hogy ösztönözzük és segítjük a napi minimálisan kívánatos 30 gramm rost bevitelét a szervezetbe” - foglalta össze Vadász Bálint, az activé márka alapítója a FiberShake létrehozásának céljait.

A kifinomult ízvilággal bíró activé FiberShake egy adagja képes biztosítani napi rostszükségletünk harmadát. Az egészséges bélflóra számára a rostok jelentik a megfelelő táplálékot, melyek hiányában a bélflóra egyensúlya felborulhat, ami számos súlyos betegség okozója lehet.

hirdetés

Olyan súlyos betegségek állnak ok-okozati összefüggésben a bélflóra egyensúlyának felborulásával, mint a kettes típusú diabétesz, szív- és érrendszeri elváltozások, bizonyos tumoros betegségek, az elhízás vagy akár a depresszió. Sőt, egyes kutatások az autizmust is összefüggésbe hozzák a bélflóra egyensúlyi állapotának megbomlásával. Az ideális állapotú bélflóra az immunrendszer megfelelő működésének is előfeltétele.

A 10 gramm rostot tartalmazó activé FiberShake nagy előnye a XXI. század felgyorsult tempójában élő és dolgozó fogyasztója számára, hogy elkészítési ideje rendkívül rövid. Fogyasztásával segít megközelíteni az egészségmegőrzéséhez minimálisan szükséges napi 30 gramm rost elfogyasztását. Ez azért különös jelentőségű, mert az európai és más nyugati kultúrában élő felnőttek általában mindössze napi 15-18 gramm rostot fogyasztanak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Szócska: a zárás előtt olyan mozgás indult el, mintha nem lenne se járvány, se holnap

A kutatóknak a mobilcella-információk adhatnak gyors és releváns választ arra, honnan tudhatjuk, hogy a különböző távolságtartó intézkedések működnek-e.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. március 16.

hirdetés

Rangos elismerésben részesült egy nemzetközi viszonylatban is egyedülálló magyarországi tudományos projekt. A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban jelent meg magyar kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, amely az országos szintű népességmozgás monitorozását mutatja be a mobileszközökből származó adatok segítségével - számolt be róla a Portfolio.

A kutatócsoport a három nagy mobilszolgáltatóval együttműködve dolgozott ki egy olyan módszertant, amely a lakosság mozgását monitorozza települési szinten a mobileszközök adatai alapján.

Szócska Miklós, a járványmodellezési munkacsoport adathasznosítási, digitális egészségüggyel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője a Portfoliónak adott interjújában elmondta, hogy már a járvány elején "kézenfekvő és egyértelmű volt", hogy a mobilcella információk adhatnak gyors és releváns választ arra, honnan tudhatjuk, hogy a különböző távolságtartó intézkedések működnek-e. Ehhez szerencsére a mobilszolgáltatók minden segítséget megadtak, így egy "valódi piaci-akadémiai együttműködés" jöhetett létre, amit az államigazgatás keretei segítettek.

Elárulta, hogy

az operatív törzsnek is nagyon hasznos az ő adatfeldolgozó-elemző munkájuk, hiszen ezek az adatok fontos adatforrást jelentenek a döntéstámogatáshoz.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja szerint a módszertanuk olcsó és pontos eszközt adott a kormány kezébe a korlátozó intézkedések hatásának méréshez, a döntések támogatásához, a célzott beavatkozások megalapozásához.

"A módszertan a mobiltelefon használatkor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja a mobiltelefon használó földrajzi helyének becslésére. Az általunk kidolgozott módszertan teljesen alkalmatlan a személyazonosításra. Ezt egyfelől az adatok anonimizálásával biztosítja, másfelől az egyes mobilszolgáltatók eleve település szinten aggregált adatokat bocsátottak rendelkezésre a mobilitási, illetve otthonmaradási indexek számításához. Tehát mi a közelébe sem kerülünk olyan adatnak, hogy mondjuk egy bizonyos magyar előfizető vagy családtagjai hogyan mozognak"

- magyarázta.

hirdetés

Elmondta, hogy az indexek jól jellemzik, hogy az emberek mennyire alkalmazkodnak a korlátozó intézkedésekhez. A mostani szigorítás előtt például azt látták, hogy bár hétközben továbbra is alacsonyabb a mozgási index a korábbi intézkedések hatására, de folyamatosan növekszik, ezzel összhangban pedig az otthonmaradási mutató továbbra is magas szinten van, azonban folyamatosan csökken és közelíti a járvány előtti értéket. Elmondása szerint ez különösen a 25 ezer főnél nagyobb településeken volt szembeötlő.

Az újabb korlátozó intézkedések március 8-i életbe lépése előtti hétvégén pedig az egész országban olyan mozgás indult el, mintha nem lenne se járvány, se holnap.

"Egyértelműen látszott, hogy sajnos fáradunk és a gyorsabban terjedő variánshoz az addigi intézkedéscsomag nem lesz elég" - fűzte hozzá a szakember.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Egy magyar-német startup elnyerte a Bill & Melinda Gates Alapítvány támogatását

A startup célja a matematika oktatásának forradalmasítása. A diákok egy applikáció és különböző internet-of-things eszközök segítségével egy fantáziavilágban zajló kalandjáték részeseivé válnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 22.

hirdetés

A Mastory nevű magyar-német startup, melynek célja a matematika oktatásának forradalmasítása, egyetlen európai szervezetként nyerte el a Bill & Melinda Gates Alapítvány "Balance the Equation: A Grand Challenge for Algebra 1" kiemelkedő fontosságú támogatását.

A felhívással a Gates Alapítvány olyan innovációkat keresett, amelyek képesek lehetnek megújítani a hagyományos iskolai matematikaoktatást. A cél a kilencedik osztályban oktatott “algebra I” tantárgy elsajátításának támogatása, amely az egyetemi felvétel, így a jövőbeni sikerek szempontjából sorsdöntőnek számít. A pályázat különös figyelmet szentel annak, hogy az innovációból elsősorban a fekete, dél-amerikai származású, illetve nem angol anyanyelvű diákok profitálhassanak, akiket történelmileg súlyos egyenlőtlenségek értek az oktatási rendszerben.

A Mastory élő kalandjáték módszere innovatív megoldást kínál a kihívások leküzdésére.

A Mastory célja, hogy a matematikát minden tanuló számára elérhetővé és élvezhetővé tegye. A diákok egy applikáció és különböző internet-of-things eszközök segítségével egy fantáziavilágban zajló kalandjáték részeseivé válnak. A diákok újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek, amelyek megoldásához társaik segítségére, illetve saját matematikai tudásuk alkalmazására van szükség.

Így nemcsak az elvont matematikai készségeik, de a szociális képességeik és az önbizalmuk is fejlődik. A tanárok pedig a diákok szintjéhez igazíthatják a játék nehézségét és nyomon követhetik az egyéni és kollektív fejlődésüket.

A Mastory alapítói hisznek abban, hogy módszerük megoldást nyújthat a különböző típusú és hátterű diákok számára és az oktatásban zajló digitalizációs és gemifikációs trendek teret kínálhatnak az egyenlőtlen esélyek kiegyenlítésére. “Hisszük, hogy az egyenlő esélyek megteremtése az oktatás demokratizálásával kezdődik, melyből az egész társadalom profitálhat” - mondja Vitális Márta, a Mastory értelmi szerzője és alapítója.

A Mastory a gemifikációs platformjával és a feladatok testreszabhatóságával példaként szolgálhat a fekete és dél-amerikai közösség diákjainak megszólításában, amely a tanárok számára megkönnyíti a különböző igényű diákok egyidejű foglalkoztatását. De azon diákok számára is ígéretes a módszer, akik el sem tudják képzelni, hogy a matematika valamilyen formában fontos lehet számukra.

hirdetés
A pályázatnak köszönhetően Mastory most kísérleti programokat indít olyan amerikai középiskolákban, amelyekbe túlnyomórészt fekete és dél-amerikai származású diákok járnak.

Közben a világ egyik vezető behaviorista és társadalomtudományi kutatóintézete, az American Institutes for Research együttműködésével készül a módszer tudományos vizsgálatára, amelyet a Grand Challenge második fázisára ütemeztek. A csapatot a Világélelmezési Program (WFP) innovációs szakértői részlege is támogatja a projekt megvalósításában.

A Mastory 2020 végén alakult és egy kalandjáték formájú IoT megoldás az iskolai és otthoni matematikaoktatás segítésére. Digitális fantáziavilágával egy élményközpontú és érzelemgazdag tanulási környezetet teremt. Jelenleg a német Berliner Startup Stipendium, ill. az Európai Szociális Alap is támogatja a kezdeményezést.

További információk a mastory.io angol, illetve német nyelvű oldalon vagy a [email protected] email címen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: