hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Díszdoktori címet adományoz Karikó Katalinnak a Szegedi Tudományegyetem

„Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban a Covid-19 világjárvány idején csúcsosodott ki”- írta a kutató munkáját méltatva az egyetem.
MTI - szmo.hu
2021. január 26.

hirdetés

Doctor honoris causa kitüntető címet adományoz a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Karikó Katalinnak, a Covid-19 pandémia elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó vakcina egyik kifejlesztőjének - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

A közlemény szerint Karikó Katalin fél évszázada kötődik a szegedi egyetemhez. Kisújszállási diákként részt vett a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) tehetséggondozó programjában, majd 1973-ban kezdhette meg egyetemi tanulmányait. A JATE Természettudományi Karának biológus szakos hallgatóját az akkori legrangosabb támogatás, a Népköztársasági Ösztöndíj három tanévben is segítette. Karikó Katalin kiváló eredménnyel végezte egyetemi tanulmányait 1973 és 1978 között.

A kutató korábban úgy fogalmazott, a szegedi egyetemen töltött öt év élete legboldogabb időszaka volt.

1978 és 1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végezte egyetemi doktori értekezését megalapozó kutatómunkáját. A nukleinsavak szerkezetének és funkcióinak megismerésére alapuló molekuláris biológia ebben az időszakban vált világszerte az élettudományok meghatározó tudományágává.

Karikó Katalin 1983-ban a JATE-n szerzett egyetemi doktori címet, ezt követően még két évig folytatta kutatómunkáját az SZBK Biofizikai Intézetében. Az ott szerzett szakmai tapasztalatokkal "felvértezve" 1985-től az Egyesült Államokban - Philadelphiában és Washingtonban - dolgozott kutatóként, a Szegeden megismert témához sok szálon kötődött.

hirdetés

Kutatásainak fő tárgya a biológiai információ üzenethordozójának, a hírvivő - angolul messenger - RNS-nek vagy mRNS-nek a vizsgálata. Eredményeivel meghatározó mértékben járult hozzá, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS hatékonyan használható irányított fehérjetermeltetésre az élő rendszerekben, amivel sokoldalú terápiás fejlesztések alapjait teremtette meg.

"Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban a Covid-19 világjárvány idején csúcsosodott ki"

- írta a kutató munkáját méltatva az egyetem.

Kiemelték: a kutatásainak és fejlesztéseinek eredményeire támaszkodó mRNS alapú vakcina a védőoltások előállításának forradalmian új megközelítését jelenti. Ahhoz, hogy a technológiai áttörést jelentő vakcina előállítását is segítse, Karikó Katalin az alapkutatási eredményeit továbbfejlesztő biotechnológiai céghez csatlakozott még 2013-ban, amely 2020-ban egy multinacionális gyógyszergyártó céggel együttműködve előállította a napjainkban már világszerte alkalmazott Covid-19 vakcinát. Úgy fogalmaztak: kitartó, fókuszált kutatómunkája, az arra épülő, az egész társadalom számára kiemelkedő jelentőségű fejlesztő tevékenysége, innovatív attitűdje példaértékű bármely tudományterületen tevékenykedő kutatónak.

Az Egyesült Államokban élő kutató kitüntetését az SZTE szenátusa egyhangúlag támogatta.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Elsőre furcsa, de egy fekete hullámpalával borított ház lett az év épülete

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.
MTI, Fotó: Konkrét Stúdió - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

hirdetés
Óriási mennyiségű, többnyire egyedülálló és privát lakóházat láttunk, elég sok irodát, de alig néhány projektet, ami a köztérrel vagy közösségi lakhatással foglalkozik, se olyanokat, amik aktuális problémákra keresnek megoldást, mint a klímaváltozás vagy a városok határainak terjedése.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A zsűri - melynek tagjai Zubreczki Dávid szakíró, zsűrielnök mellett Bagi László szerkesztő, újságíró (Forbes); Földes András újságíró, videós (Telex); Zsuppán András újságíró (Válasz Online) és Géczy Nóra építész tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) voltak - a legjobb épület díját a Konkrét Stúdió csapatának ítélte üllői családi házukért.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

A közönség tetszését ebben az évben az épületek közül a kolozsvári PJ-ház nyerte el, melyet Péterffy Miklós és csapata tervezett, a legtöbb közönségszavazatot kapott terv díját pedig Györgyi Csenge és Iszak Bálint vehette át Vulkánmúzeum Izlandon című munkájukért.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A nő, aki megmentheti a világot” címmel készítettek filmet Karikó Katalinról a franciák

A kicsit több mint 20 perces filmben betekinthetünk a világhírű magyar kutatónő otthonába és régi fotókat is láthatunk róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

Dokumentumfilmet készített Karikó Katalinról a BFMTV francia tévécsatorna, amit már meg is lehet nézni - írja a Szegedi Tudományegyetem hírportálja.

„A nő, aki megmentheti a világot” című film bemutatja a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében óriási szerepet játszó tudósnő munkásságát, a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait és az elmúlt 40 évben elért eredményeit.

„Egyesek szerint megérdemli a Nobel-díjat, mert felfedezései forradalmasíthatják az orvostudományt” - indokolják a film elkészítését.

A kicsit több mint 20 perces dokumentumfilmet február elsején láthatták először a francia tévénézők, a BFMTV internetes oldalán pedig bárki megnézheti ingyen.

Beleshetünk például Karikó Katalin otthonába, azon belül is a dolgozószobájába, de régi fotókat is láthatunk róla. A tévések forgattak Kisújszálláson, a kutatónő szülővárosában és a Szeged Tudományegyetemen is, ahol a pályafutása kezdődött.

A kisfilmet IDE KATTINTVA lehet megnézni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nemzetközi matekbajnok lett a mindössze 7 éves, pestszentlőrinci Benett

„Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény” – büszkélkedett az apa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

A szülők először nem vették komolyan a kérését, de idővel rájöttek: a pestlőrinci kisfiúnak a matek olyan, mint másnak a mesék vagy a szuperhősök világa.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

hirdetés

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Takarításból élt korábban az a kolumbiai bevándorló, aki most a NASA marsjáróját irányítja

Annyira szegények voltak Kolumbiában, hogy sokszor egy félbevágott főtt tojás volt az ebéd.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

17 éves korában érkezett Amerikába Diana Trujillo, aki akkor még egy szót sem beszélt angolul, ma viszont már a NASA Perseverance-programjának repülési igazgatója, írja a People. A ma már 41 éves kolumbiai nőnek akkor mindössze 300 dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer forint lapult a zsebében, de minden vágya az volt, hogy valahogy közelebb kerülhessen a csillagokhoz és megtudja: van-e élet máshol is az univerzumban.

Trujillo szülei még 12 éves korában váltak el. Az anyjának akkor annyira nem volt pénze, hogy többször is csak egy félbe vágott főtt tojás jutott ebédre a kislánynak. Gyakran előfordult, hogy Diana a fűben feküdve nézte a csillagokat és azon gondolkozott, hogy valahol a messzi távolban kell lennie egy helynek, ami sokkal jobb ennél. Talán valahol él egy másik, ismeretlen faj, amelyik jobban megbecsüli a tagjait.

A hazájában folyó drogháborúk és a szegénység elől végül Miamiba menekülő Trujillo kezdetben takarítói állást vállalt a főiskola mellett, hogy fenn tudja tartani magát. Ezt követően vették fel a Floridai Egyetem repülésmérnöki karára. Életének erről az időszakáról azt mondja, hogy mindent egy lehetőségnek fogott fel.

Egyáltalán nem zavarta, ha néha éjszakánként kellett dolgozni, és az sem okozott gondot, ha éppen egy vécét kellett kitakarítani: örült, hogy van munkája, tud miből ételt vásárolni és van fedél a feje felett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: