hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A tatai Platán Gourmet lett az Év Vidéki Étterme

A Dining Guide történetében először három vidéki étterem is az ország 10 legjobbja között.

Link másolása

hirdetés

A Dining Guide Top 10+2 éttermének listájára idén három vidéki étterem, a Platán Gourmet, a Bisztró42 és az Anyukám Mondta Étterem is felkerült – ilyenre a Dining Guide történetében eddig nem volt példa.

Ha sorban ki szeretnénk próbálni hazánk legjobb vidéki éttermeit, izgalmas országjáró gasztrotúra áll előttünk: Tatán két étterem is vár minket, célpontunk lesz Encs, Villány és a Balaton-part, ellátogathatunk Őriszentpéterre és Somlóvásárhelyre, és Esztergom legújabb éttermét is felfedezhetjük. Íme az Audi-Dining Guide Étteremkalauz TOP10 legjobb vidéki étterme!

Platán Gourmet – Tata

2021-ben a Platán Tata csoport egy új fine dining étteremmel, a Platán Gourmet-val bővült. Az biztosan elmondható, hogy Pesti István visszatért a gyökereihez, hiszen alapvetően évtizedeken keresztül csak a fine dining stílusú helyekkel lehetett a chef munkásságát azonosítani. A Platán Gourmet egyértelműen egy ízig-vérig magas minőségű gasztronómiát felvállaló koncepció. A konyhai stílus nehezen kategorizálható, a vidéki éttermek utóbbi években trendszerű farm-to-fork elgondolását elkerülve inkább a nagyvárosi, kozmopolita gondolkodásmódot képviseli.

Bisztró42 – Esztergom

hirdetés

Az esztergomi Bistro42 gasztronómiai koncepcióját a budapesti St. Andrea étterem egykori konyhafőnöke, Barna Ádám képviseli társtulajdonos-chef pozíciókban. Barna Ádám a magyar gasztronómia elmúlt éveinek egyik lényeges felfedezettje: érthető, finom, progresszív jegyeket felmutató konyhája népszerű a gourmet éttermi stílust kedvelők körében. A Bistro42 konyhai filozófiája a chef eddig megismert, jól beazonosítható kézjegyeit hordozza magán. A kínálat az újkori magyar gasztronómia alapjaira épül, de azokat kortárs módon, a chef szemléletében mutatják be. A modern bisztró/étterem gondolkodásmódja jól igazodik a vidéki kisváros hangulatába.

Anyukám Mondta Étterem – Encs

Dudás Szilárd és Dudás Szabolcs éttermének története 1995-ben kezdődött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvárosban, Encsen, amely azóta kulináris úticéllá vált itthon, a vendégkörük egy része pedig a szomszédos Szlovákiából érkezik. Az elmúlt évtizedekben megszámlálhatatlan focaccia és tiramisù fogyott az Anyukám Mondta asztalainál, ez alól pedig csak a vasárnapok voltak kivételek, hiszen az szent és sérthetetlen a testvérpár által működtetett családi vállalkozásban. Kínálatukban a pizzákhoz, pastákhoz, valamint a magyar konyha kedvenceihez más nemzetek emblematikus ételei is becsatlakoztak, de a smoker és a grillrács is sűrűn izzik náluk. Az eredeti olasz alapanyagok használatában mindig élen jártak, húsokból is a legjobbakat kínálják, zempléni báránnyal, mangalicával, fürjjel, vízibivallyal az étlapon.

Platán Bisztró – Tata

Az idei évtől Tatán megkülönböztethetjük a fine dining Platán Gourmet koncepciót és a bisztró éttermet. A menü színes képet mutat: minőségi külföldi és magyar alapanyagokkal dolgoznak. Kóstolhatunk angus steaket, lazacot, tőkehalat éppúgy, mint sertéslábat, nyulat, mangalicát vagy kacsacombot. Leheletnyi ázsiai behatás is érzékelhető. A tálalás a klasszikus bisztró stílustól eltérően fine diningba hajlik, természetesen a helyhez nagyon igényesen igazítva. Az utóbbi években megújult desszertválaszték nagyon pozitív változás, ezzel a profillal magasan kiemelkedik a vidéki éttermek sorából.

Kistücsök Étterem – Balatonszemes

Jövőre 30. évfordulóját ünnepelheti a déli part ikonikus vendéglője, a balatoni gasztroforradalom elindítója, amely 2021-ben is közönségkedvenc. Kibővítését és megújulását követően már Kistücsök Food&Room néven szálláshelyként is szolgál, és külön éttermi egységgel is jelentkeznek Séfszoba néven, ahol kizárólag degusztációs menüt kínálnak, az évszak és a régió friss terményeire alapozva, míg a nagyétteremben a Kistücsöktől megszokott konyhai stílust és kedvenceket viszik tovább (mint a kovászosuborka-leves, szász húsleves, a kacsacomb káposztás cvekedlivel vagy a vaddisznóhúsos házi szélesmetélt). Hangsúlyt kapnak a vegán ételek is, az eddigi Régiónk ízei menü a Régiónk vegán ízei menüvel egészült ki.

Sauska 48 – Villány

A Sauska 48 kétségtelenül Villány legerősebb gasztronómia célpontja. Az étterem konyhai filozófiáját jegyző nagy múltú chef, Bicsár Attila itt alkotta meg a „felszabadult falusi gourmet konyha” fogalmát, amihez Sauska Krisztián igazán méltó, emlékezetes helyszínt biztosított. A tehetséges chefnek köszönhetően a Sauska 48 már a nyitástól kimunkált ételekkel, egyszerű, de magabiztosan teljesítő konyhával várja a Villányba utazókat. Az étterem a vidéki magyar konyha felé fordul, de ezt kényszermentesen oldja meg. Az étlap kínálata folyamatosan, aktuálisan változva igyekszik követni a szezonalitást, él a környékbéli termelők által biztosított lehetőségekkel. Természetesen tokaji és villányi Sauska borok kísérik az étlapot.

Botaniq Turai Kastély Pálmaház – Tura

Budapesttől 50 km-re, Turán található az egykori főúri rezidencia, a Schossberger-kastély. A kastély teljes műemléki rekonstrukciója után kialakított magas presztízsű szálláshely első működő étterme a Botaniq Étterem, amely jelenleg a Pálmaház menüvel várja vendégeit. A Botaniq gasztronómiai koncepcióját az Onyx étteremből megismert Mészáros Ádám chef jegyzi. A konyha gondolkodását a régió alapanyagai határozzák meg. A menü jól igazodik a magas minőségű kastélyszálló „mindennapjait” kiszolgáló főéttermével szemben támasztott elvárásokhoz. Az étterem kínálata a kortárs magyar és nemzetközi konyhák ételeit ötvözi, teszi ezt közérthetőségre törekedve, de a tálalást gourmet stílusjegyek határozzák meg.

Pajta – Őriszentpéter

Az előremutató gondolkodású, családi vállalkozásként működtetett Pajta és a konyhát jegyző Farkas Richárd chef farm-to-table étterme országos népszerűségre tett szert az elmúlt években. Saját kertjükben termesztett zöldségek-gyümölcsök is asztalra kerülnek, az erdők-mezők adta vadnövényeket pedig akár az erre nyitott vendégekkel közös programként is gyűjtik. A fenntarthatóság fontos alapkövük, az Őrség emblematikus alapanyagaira építő étterem (tökmag, tökfélék, hajdina, homoktövis, vadhúsok) konyhai elgondolása a progresszív skandináv konyhák stílusában fogalmazódik meg. Az étterem változatos, a térséghez és a szezonhoz igazított menüsorral várja vendégeit.

Kreinbacher Birtok – Somlóvásárhely

A népszerű somlói presztízsborászat és pezsgőház fine dining koncepciója. A birtok étterme az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül. Konyhájának vezetését a korábbi Babel étterem társ-chefje, a külföldi konyhákon is edződött Langer Gábor vette át. Az étterem gasztronómiája mára teljesen kiforrott, jól illeszkedik a helyszínéül szolgáló nagyformátumú pincészet és boutique szálloda stílusához. Az étterem hozza a minőségi, érzékeny gourmet konyhák színvonalát, fine dining stílusában finoman tetten érhetőek a világkonyhák fúziós irányzatai. Az étlap régiós alapanyag használata mellett megjelennek a prémium, nemzetközi piacról érkező komponensek is.

Mór24 – Balatonfüred

Almás Edit és Albrecht Tamás a fél világot bejárták, hogy végül hazatérjenek és megcsinálják Balatonfüred és megkockáztatjuk, hogy a térség legtrendibb és legfiatalosabb „kistányéros” bisztróját. A MÓR24 szolid kommunikációjával és nyitott személyiségével kalauzolja azokat a gourmet-kat, akik kilépnének a szokásos balatoni klisékből, és valami frissre vágynának. Megtestesítik mindazt, amit a foodsharing jelent, menülapjukról érdemes két főre kalkulálva mindent berendelni és osztozni az élményben. Az alapanyagok használatát próbálják a farm-to-table elgondoláshoz igazítani, amit tudnak, a környékről szereznek be. Belső terük otthonos, teraszukon viszont még jobban csúsznak a natúr borok, házi szörpök, kisüzemi sörök.

„Egy ország gasztronómiai térképén szereplő összes éttermet nagyon nehéz összehasonlítani egymással. Ezért az Audi–Dining Guide TOP100 Étteremkalauz pontszámainak kialakításánál azt is figyelembe vesszük, hogy az adott éttermi típustól elvárható színvonalhoz képest milyen teljesítményt nyújt. A teljesítmények pontozásakor az éttermek minőségének összehasonlítása mellett azt a szempontot is értékeljük, hogy az étterem mennyire azonosítható azokkal az ígéretekkel, amelyeket magáról állít. Ez egy lényeges szempont, hiszen az étterembe járók a számukra új, ismeretlen vendéglátóhelyekről elsősorban az éttermek honlapjáról vagy közösségi kommunikációs felületeiről tájékozódnak, így az éttermi állítások szakértői szemmel való ellenőrzése komoly „fogyasztóvédelmi” feladat.” - mondja Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

Arnold Schwarzenegger személyesen lepte meg a világrekorder magyar lányt

Dotti szerint nagyon megérte a korai kelés, a világsztár még Los Angeles-i otthonába is meginvitálta a lányt és családját.

Link másolása

hirdetés

Sinka Dottit személyesen lepte meg Schwarzenegger titkos budapesti látogatásakor, hogy gratuláljon extrém világrekordjához - írta a Bors. A 10 éves kislány fogával húzott el egy 2700 kilós kocsit.

Dotti vasárnapja egy átlagos edzéssel indult, viszont nem értette, édesapja miért ragaszkodik a reggel hét órás kezdéshez. De aztán egyszer csak megpillantotta a teremben a pár méterre kondizó példaképét, Arnold Schwarzeneggert, aki egyből odahívta magához.

A Terminátor egyébként elmondta, hogy nyomon követi Sinka Zsolt és lánya eredményeit, nagy sikereknek tartja őket.

Nagyon meglepődtem, és már azt mondom, megérte a korai kelés. Főleg az lepett meg, hogy mennyire közvetlen velem, körbepuszilgatott és nagyon dicsért, megerősítette, amit múltkor írt, hogy nagyon büszke rám

- mesélte Dotti.

A lány azt is hozzátette, hogy Arnold úgy viselkedett vele, mintha az unokája lenne. Azt mondják pedig, hogy ő nem egy túlzottan közvetlen ember, kevés embert enged magához közel. Az angolját is dicsérte és meghívta őket az apukájával az Arnold Classic versenyre és az otthonába is, mivel Dottinak nagyon tetszenek csacsijai.

Exkluzív videó: így lepte meg Arnold Schwarzenegger Sinka Dottit

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

Magyar futó nyerte a világ leghosszabb, 1001 kilométer hosszú futóversenyét

A magyar futó másfél héten keresztül futott, szinte megállás nélkül, a második helyezett versenyző közel fél nappal később ért célba.

Link másolása

hirdetés

Újabb fantasztikus eredményt ért el Barta László ultrafutó, aki megnyerte a világ leghosszabb terepfutóversenyét, az 1001 kilométer hosszú Megarace-t, amit idén rendeztek meg először – írja a Telex.

Barta 254 óra és 12 perc alatt teljesítette a 24 ezer méteres szintkülönbséggel nehezített távot, vagyis több mint másfél hétig futott lényegében megállás nélkül.

Barta a szerda késő esti célba érkezéssel nagyjából 40 km-t vert a második helyezett Simon Gfellerre, aki Barta mögött majdnem 12 órával, csütörtök délelőtt ért célba. A szervezők közel két hétben, 327 órában, vagyis 13 napban és 15 órában határozták meg a szintidőt, az indulóknak szombat éjfélig kell célba érniük a verseny teljesítéséhez.

Barta 2015-ben Európa akkori leghosszabb terepfutóversenyét, a Goldsteig Ultratrace-t nyerte meg, de elsőként teljesítette A Kör névre keresztelt 152 kilométeres börzsönyi erőpróbát is még 2013-ban.

hirdetés

A Megarace-t eredetileg három országot, Németországot, Csehországot és Ausztriát érintve rendezték volna meg, ám a koronavírus-járvány miatt a teljes útvonalat Németországban jelölték ki. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy 2022-ben már az eredeti tervek szerint, három országban mehet a verseny.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A Time a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta Karikó Katalint és a Meseország mindenkié projektkoordinátorát

Rédai Dorottya szerint az elismerés tovább bátorítja arra, hogy folytassa a munkát abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Link másolása

hirdetés

Két magyar is bekerült a Time magazin által kiadott a világ 100 legbefolyásosabb embere közé:

Karikó Katalin biokémikus, kutató biológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Pfizer-BioNTech oltásának egyik kidolgozója,

és Rédai Dorottya, a CEU kutatója, a Magyarországon vitát kiváltó Meseország mindenkié című mesekönyv projektkoordinátora.

A lap azt írja a tudósról:

"Katalin inspirál minket a kreativitásával, a kitartásával és az elköteleződésével arra, hogy ezt a járványt legyőzze és csillapítsa az egészségügyi fenyegetést"

- így méltatta Jennifer Dounda Nobel-díjas biokémikus tudóstársát, aki Elon Muskkal egy csoportban kapott helyet.

hirdetés

A CEU közleményt adott ki Rédai beválogatásáról. Ebben azt írják, hogy a könyv - bár komoly negatív reakciót váltott ki a jobboldali és kormányzati körökben - de nagy siker lett, és az LMBT+ embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált.

A kutató a közösségi oldalán írt:

"Az, hogy bekerültem a TIME100 listára, nagy megtiszteltetés számomra és a Labrisz számára is, nemzetközi elismerése a projektben végzett hatalmas munkánknak.

Tovább bátorít, hogy folytassam a munkám abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyon fontos az, amiért dolgozunk, és remélem, hogy más aktivistákat is arra ösztönöz majd a régióban, hogy továbbra is foglalkozzanak az LMBT+ kérdésekkel, még akkor is, ha ez nehéz, kimerítő és néha félelmetesnek vagy reménytelennek tűnik."

Forrás: Telex.hu

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

„Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam” – interjú Az év hangmérnökével

Tóth Péter Ákos érdekes sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerek nem tudja színlelni a nevetést, előfordult, hogy csikizni kellett a felvétel alatt.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. szeptember 21.


Link másolása

hirdetés

Tóth Péter Ákos majdnem 40 éve adaptálja külföldi filmek hangi világát magyarra. Szórakoztató sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerekek nem tudják színlelni a nevetést, csikizni kell őket a felvétel alatt.

- Hogyan és mikor csöppentél bele a filmgyár világába?

- 1983 márciusában léptem be először a Filmgyárba, és a mai napig az a főnököm, aki akkor felvett, Háber Ferenc. Hirdetést adott fel a Népszabadság újságban, hogy „Hangfelvevő III. státuszban” az akkori kezdők kezdője, a segéd, a mindenes és a mindent elviselő fiatalt keres, lehetőleg műszaki végzettséggel. Stimmelt. Én pont leszereltem a katonaságtól, párhuzamosan otthagytam a főiskolát is, mert éreztem, hogy nem nekem való. Bonyolult, érzékeny időszak volt. Ebben az állapotban nyúlt le értem a sors keze, és ott találtam magam a filmesek között. Nagyon gyorsan felismertem, hogy ez az én világom, igaz, kifacsarja az embert. Rotációban dolgoztam. A filmezés hangi munkáinak minden fázisát megismertem, a forgatástól a zajszinkronon át a zenefelvételig. Ez volt a rend, így derült ki, hogy ki miben jobb, mit szeret, vagy éppen ki az, akinek ez az életforma egyáltalán nem való.

Így ragadtam meg a Zeneteremben, a Filmgyár hatalmas, ház-a-házban stúdiójában, ahol mellesleg számos lemez (LP) készült, nem csak filmzene. Imádtam ezt az időszakot, 8 év mennyország: zenészek között a zenében élni! De a ’90-es évek elején – most nem megyek bele, mi történt a magyar filmgyártással, de – szétesett, és a hangosztály dolgozóinak egy részével, a főnököm vezérletével megalakult a ma is létező Mafilm-Audio Kft. Szakmai életem második, talán utolsó fejezete, a szinkronos filmek készítésére szakosodva. Itt 1993-ban kaptam lehetőséget arra, hogy önálló hangmérnöki munkát végezhessek.

Természetesen rengeteg kitartás, elszántság, tanulni vágyás és alkalmazkodás előzte meg mindezt. Ami azóta is jellemző a szakmámra, rám.

- Hiába hallják az emberek minden film végén, hogy ki volt a hangmérnök, azt már nem tudják, hogy az mit jelent. Kifejtenéd, hogy pontosan mit takar ez a pozíció, és mivel telik egy átlagos munkanapod?

hirdetés

- Vicces, igen, az emberek fejében egyáltalán nincs meg a hangmérnök, mint létező, alkotó ember. Pedig a munkafolyamat végén van, ő rakja össze a végső „művet”, amivel napokat, heteket egy egész stáb dolgozott. Én már csak nevetek, amikor rendszeresen levágóznak. Először is rakjunk rendet a hangmérnökségben. Pont úgy, ahogy van mondjuk az orvos vagy a tanár – no de milyen orvos, milyen tanár? A hangmérnök is szakosodik, például egy szinkron hangi munkafolyamata merőben más, mint mondjuk egy koncert hangosítása.

Tehát az én esetemben hangmérnöknek lenni azt jelenti, hogy hűen adaptáljam az eredeti film hangi világát. Ez egy reprodukciós munka, ami sokszor nehezebb, mint kitalálni valamit a semmiből. Nekem azt kell kitalálnom, hogy mit talált ki eredetileg a film hangmérnöke. Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam.

Mert akkor nem vontam el a figyelmet a film cselekményéről. Mint ahogy sajnos van rá precedens, hogy a kolléga nem ügyel arra, hogy érthető legyen a magyar dialóg, vagy netán le kellene halkítani a zenét vagy effekteket, esetleg a dialógot felhangosítani, mert az valóban zavaró.

A gyakorlatban először is egy filmhez alakul egy stáb. Gyártásvezető, dramaturg (aki lefordítja a filmet), vágó, hangmérnök és szinkronrendező. Elsődleges feladatom, hogy felvegyem, rögzítsem a magyar hangot, amit a vágó szinkronba vág. Utána elvonulok egy keverőhelyiségbe és belevetem magam a film világába. A magyar dialógot megfelelő akusztikai környezetbe helyezve összekeverem az úgynevezett nemzetközivel (ami a teljes film, kivéve az eredeti dialóg). Így lesz a végén magyarul egy film. A valóság persze ennél sokkal sokoldalúbb, szélesebb spektrumú embert kíván.

Tóth Péter Ákos átveszi az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a 2021-es Szinkronünnep és Díjátadó Gálán az Év hangmérnöke díjat
A nap minden pillanatában ott kell lenni, figyelni, sokszor pszichológus vagy, tanító, barát, a mindent megoldó. Olyan nem létezhet, hogy „nem tudom”.

Az a jó, ha érzed a színészt, aki éppen a csúcsforgalom, vagy színházi próba feszültségéből lépett be hozzád a stúdióba, és már hősszerelmes vagy háborús sebesült a mikrofonom előtt. Ennyi év és rutin után már tudom a mozdulatokból, pillantásokból, csendből, hogy mit kell tennem: felvétel, vagy várjak, vagy még egy próba, nézzük meg még egyszer, mert bonyolult a jelenet. Az én életemben nincsen átlagos nap, és biztosan állíthatom, hogy egy ördög létezik, a „technika ördöge”!

- Kikkel a legnehezebb együtt dolgozni?

- Ilyen kaszt nincs. Mert lehet valaki tehetséges, gyors, ügyes a stúdióban, ha például emberileg nem alázatos. Vagy idősebb már, és nem pörög úgy a nyelve vagy az agya, de mivel a maximumot akarjuk mindig kihozni, ekkor bizony megizzadunk. Régebben, mikor még a mikrofon előtt több színész egyszerre szerepelt, ahogy egy-egy jelenet megkívánta, volt egy film, amiben ez a pár színész mind idős volt. Már a szövegpéldány gondot okozott: az egyiknek olvasó szemüveg kellett, a másik erre sztoriba vágott, hogy neki még nem kell, a harmadik otthon hagyta a bifokálist. Mire befókuszálták a szövegüket, addigra az egyik elfáradt, a másiknak gyógyszert kellett bevennie, a harmadik nem is tudta, hogy lement két próba. Imádnivalók, kilátástalannak tűnik haladni a munkával. Aztán a végére mindig zseniálisan összeáll.

Vagy a gyerekek. Vannak kicsik, akik olvasni sem tudnak. Szavanként vesszük fel, a rendező elmondja, mit kell mondani, és ha meg tudja jegyezni, akkor sem biztos, hogy jó ritmusban, jó hangsúllyal mondja.

A gyerekek nem tudják imitálni a nevetést és a sírást sem. Valami mekegés-félét produkálnak mindkét esetben. Arról már nem is beszélek, ha beszéd közben, a szavakat nevetve vagy sírva kell előadni. Az ő világuk nem kész erre. Volt olyan, hogy beküldtem a rendezőt, hogy felvétel alatt csikizze meg a gyereket.

Az egyik legkreatívabb feladatom pedig az volt, amikor a rezgős vízágyon beszélő eredeti gyerekszínészeket kellett reprodukálni, legalábbis ami a felvételi oldalt illeti. Már mindent megpróbáltunk, de sehogy sem tudtak a mikrofon előtt állva, hihető hangot kiadni. Nem volt más megoldás, mint hogy a felvétel során a rendező kellő finomsággal, de hatékonysággal ütögette a kis színészünk hátát a szöveg elmondása alatt.

- Gondolom akadtak még bőven olyan helyzetek, amelyek spontán vagy alternatív megoldást kívántak…

- Furcsa ez különben, mert mindig az igényesség hozza magával. Például a Blöff című filmben Brad Pitt figurája egy furcsa cigány akcentust hozott. Simán rábízhattuk volna egy magyar színészre, de a szinkronrendezőnk kihívást látott ebben, és egy építkezésről odahívott egy autentikus cigányembert, akinek a szöveget felolvastuk és kértük, hogy mondja el saját szavaival. Szegény azt sem tudta, hogy hol van és mit is kérünk, de nagyot dobott a magyar szinkronon. Végeredményben kultikussá vált, főleg a fiatalabbik generációnak.

Volt olyan is, hogy egy démonos filmet kevertem: egy adott pillanatban a filmben szereplő gyerekből a gonosz szólalt meg. A gyerekszínészünk tisztességgel elmondta magyarul, ami a gyakorlatban sokszor elég is, mert egy ún. pitch plug-in effekttel le tudom mélyíteni félelmetesre. De nem tetszett a végeredmény, úgyhogy nem volt más megoldásom, minthogy én magam mondtam fel kellően gonoszul. A mélyítő effekttel senki meg nem mondta, hogy én voltam – félelmetes.

Még egy eset maradt meg bennem, amikor a maffia a lábánál fogva lógatta főszereplőnket, és úgy válaszolgatott a halálos fenyegetésekre. A mikrofon előtt állva a szinkronszínész kiválóan megoldotta a feladatot, de visszahallgatva valami hiányzott. Az a valami, ami a fejjel lefelé lógatott ember rekeszizmát préseli. Lógatni nem volt lehetőség, de székekre fektetve, a fejét hátrabillentve már közelített a tökéleteshez. Persze ehhez a rendhagyó felvételhez a színész fanatizmusa is kellett.

- A munkád része, hogy ismert emberek vesznek körbe. Voltak szélsőségesen negatív vagy pozitív élményeid sztárokkal?

- Mivel mi, a szakma, a művészvilág egy család vagyunk, ezért a sztár köztünk nem sztár – a megszokott vagy inkább megkívánt formájában –, hanem ember. Ott szokott kezdődni a baj, ha valaki ezt elfelejti. De a művészek között eltöltött 38 évem alatt talán kétszer volt ilyen negatív élményem. Alapvetően, bármilyen furcsa is, hozzánk a szinkronba sokszor úgy érzem, hogy „hazajönnek” a színészek. Elmesélik mi történt velük, a csekket be kéne fizetni, eladná az autóját, receptet cserélünk, ki volt hülye vagy jófej, jaj a gyerekére vigyázzunk egy kicsit, mert két órára el kell mennie. Semmi terhet, ami netán a sztárságával járna, nem aggatunk rájuk. Nekem az egész munkásságom, általuk is, egy hatalmas pozitív élmény. Szeretem is őket, a sztárokat és a kisebb szerepekben mozgókat is, mert mondom, emberek mind. Egyformák. Nyilván tehetségben és élethelyzetben nem, de szerencsére ez nálunk nem előjog.

A Wall Street farkasának szinkronját találták a legjobbnak a 2014-es Debreceni Szinkronszemlén (Dóczy Orsolya volt a film szinkronrendezője, Tóth Péter Ákos pedig a hangmérnöke)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: